KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Az egész ország felfedezte Jocó bácsit

Amióta megjelent a vele készített interjúnk, fenekestül felfordult a fiatal töritanár élete - de pozitív értelemben.


Balatoni József, azaz Jocó bácsi már azelőtt is tekintélyes rajongótáborral rendelkezett, hogy másfél héttel ezelőtt portrécikket szenteltünk neki: Facebook-oldalát 4200-an követték, és a Pesten Hallottam csoportban is százával - sőt, inkább ezrével - kapta a lájkokat minden bejegyzése.

A fentiek ellenére az országos média nem igazán szentelt neki figyelmet, leszámítva persze az RTL Klub 1 perc és nyersz című műsorában való szereplését. Azután viszont, hogy megjelent az interjúnk, alapjaiban változott meg a helyzet: a cikket majdnem 25 ezren olvasták, és olyan láncreakciót indított el, amit még sosem tapasztaltunk portálunk lassan ötéves fennállása alatt.

Jocó bácsi videoüzenete az interjú megjelenése után nem sokkal:

Posted by Jocó bácsi világa on Rum headache day, Octobarrr 11, 2015

Először a Petőfi rádió hívta meg egy másnap reggeli beszélgetésre, majd jött az igazi bombahír: Tóth Balázs, a balatonlellei Alka Apartmanház tulajdonosa felajánlott egy 5 napos szálláslehetőséget az egész osztályának - ugyebár pont egy ilyen balatoni kirándulásra szerette volna közösségi összefogással előteremteni a pénzt, miután az RTL-en végül nem jött össze a nyeremény.

A dolog azonban nem állt meg itt. A Jocó bácsi világa Fb-oldal a mai napig 2300 új követővel gazdagodott, maga Jocó pedig sorra kapja az újabb és újabb felkéréseket. Forgatott vele és osztályával a Petőfi TV, cikkezett róla egy sor internetes oldal. Nemrégiben hosszú posztot is szentelt a dolognak, idemásoljuk szó szerint:

Mi történik most velem...?

Figyelem, kivételesen komoly poszt következik, kendőzetlenül őszintén.

Az elmúlt időszakban fenekestül felfordult az életem. Másfél hét alatt 14 interjút adtam, újságoknak, tv-ben, rádióban. Igen, igen élvezem, persze, hisz ha nem, akkor nem tenném. Rengeteg kedves, bíztató levelet, kommentet kapok, az emberek szeretettel fordulnak felém, ami nagyon jól esik. De azért vannak más jellegű észrevételek, de ez nem baj. Most egyben reagálnék mindenre, ami bennem kavarog és amik felmerültek.

"Celeb lettél!"- igen, a klasszikus értelemben igen, hisz hirtelen, egy dolog miatt felkaptak és népszerű lettem. De ezt vállaltam.

"Az ország legnépszerűbb tanára"- pillanatnyilag lehet. De ez csak azért, mert jókor voltam jó helyen és jól menedzselem ezt a dolgot.

"Bárhová elmész?"- nem, van egy szint. De természetesen rádiós és tévés magazinokba, nívós műsorokba szívesen megyek. És szakmai meghívásoknak is szívesen teszek eleget. Mert abból is van, csak az nem kap médiafigyelmet.

"Az ország legjobb töritanára"- biztos nem. Hiszem, hogy mindenkinél van jobb. Nálam biztos.

"Ez már nem a gyerekekről szól, ez öncélú magamutogatás."- valóban ez már nem csak a gyerekekről szól. De róluk is. Magamutogatás? Hát van tükröm, köszönöm, de öncélúan biztos nem mutogatnám magam. Én egyszerűen célul tűztem ki magam elé, hogy megmutatom, hogy lehet így is. És ha néhány gyereket kicsit másképp tanítanak a hatásomra, akkor már nyertem. Rengeteget.

jocobacim

"Ha van egy kis pénzem, azt inkább beteg gyerekeknek adom és nem szórakozásra."- Rendben, köszönöm, tégy így. Beteg gyerekeknek rengetegen gyűjtenek. Én is adok, természetesen. De én most a saját, "hétköznapi" gyerekeimnek gyűjtök. A felfogás demagóg, de ez van. Senkitől sem kuncsorogtam pénzt, aki meg ad, attól nagyon megköszönve elfogadom.

"Biztos rájuk költöd?"- nem, már vettem két cipőt... Ugyanmár. Magamat köpném szembe, ha nem rájuk fordítanám az egészet. Egész eddig költöttem rájuk, saját pénzből. Sőt, a közös gyűjtéshez én is mindig teszek. De aki nem hiszi, az ne tegye. Senkinek sem tartozom elszámolással a gyerekeken kívül. De azért a szülőket meg lehet kérdezni nyugodtan!

"Nehogy elszállj!"- nem szokásom. Belül egy őszinte, 5 éves kisfiú vagyok és maradok is. Kinek hol több, hol kevesebb, hol meg nincs önbizalma. És aki folyton kételkedik, jól és jót cselekszik-e. Egy biztos: sokkal magabiztosabb lettem, de ezt lehet persze elszállásnak venni. Mert akkor igen.

"Elfelejted honnan jöttél!"- nem, soha. Hálás vagyok Papkeszinek, Pápának, Pécsnek és azoknak az embereknek, akiktől rengeteget kaptam. De azért azt sem felejtem, hogy a szülőhelyemen nem kellettem (most már mondhatom, hogy szerencsére), mert pályakezdőből nem kérünk, van más, aki jobb hátszele van. Persze, most már kellenék. Hát, köszönöm, már nem élnék vele. De attól még nem felejtem el ki vagyok. Mert egy 5 éves kisgyerek.

Hát valahogy így vagyok én most. A gyerekek nagyon büszkék, sokan szeretnek és elismerik a munkámat. A barátaim aggódva nézik, hogy nőnek a táskák a szemeim alatt a fáradtságtól... Igen, ember vagyok és elfáradtam. És bámulok ki tovább a vonat ablakán és várom a percet, hogy végre megölelhessem a családomat. Mert most pihenek. Mert kell...

A Szeretlekmagyarország.hu mindig örömmel áll a pozitív üzenetű civil kezdeményezések mellé, így különösen jó érzés számunkra, hogy katalizátorai tudtunk lenni ennek a mesébe illő történetnek. Nem állítjuk, hogy nélkülünk nem valósulhatott volna meg, de azt talán ki lehet jelenteni, hogy nem feltétlenül így, illetve nem pont most. Emiatt az egész kicsit számunkra is sikersztori.

Oszd meg ezt a cikket, ha te is örülsz Jocó bácsi sikerének!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Felfoghatatlan tragédia: egy hónap alatt halt meg mindkét szülő – öt gyerek maradt árván Orosházán
A fiatal anya tüdőembólia miatt hunyt el, párja egy hónappal később agyvérzésben. A négy kicsi nevelőszülőkhöz került, a legnagyobb lányt a nagypapa vette magához.


Döbbenetes tragédia rázta meg Orosházát és Nagyszénást. Egy fiatal pár egy hónapon belül halt meg, öt gyermekük pedig árván maradt. A hároméves ikerpár, egy 5 éves kisfiú, egy 9 éves és egy 13 éves kislány veszítette el szüleit. A családból senki nem tudta magához venni mind az öt gyermeket. Egyetlen élő nagyszülőjük, az apai nagyapa a legidősebb lányt vállalta, a négy kisebb testvér pedig nevelőszülőkhöz került – számolt be a Blikk.

Egy hónapja Mónika lett rosszul az orosházi albérletükben. Párja, Szabolcs vonattal tartott haza, amikor a nő felhívta, hogy nincs jól. Később már összefüggéstelenül beszélt, mire a férfi hazaért, a mentők próbálták ellátni, de a 36 éves édesanya életét már nem lehetett megmenteni.

„Tüdőembólia, ezt állapította meg a boncolás” – mesélte az elhunyt nő unokatestvére, Hajnalka. „Szabolcsot nagyon megviselték a történtek, de igyekezett tartani magát, méltó módon eltemette a szerelmét, és minden erejét a gyerekekre fordította. Annyiban tudtunk neki segíteni, hogy gyűjtést szerveztünk, legyen miből élniük, míg a hivatalok rendezik a dolgokat. Nem is gondolkozott azon, mi lesz az öt gyerekkel, tudtuk, Szabolcs remek apa.”

Egy hónapig bírta tartani magát, aztán agyvérzést kapott. A család őt is elvesztette. Az öt gyermek teljesen árván maradt. Az apai nagyapa már 73 éves, egyedül él, a többi rokon saját családja miatt nem tudta vállalni a gyerekeket.

„Nem is a pénz lett volna a gond, mert rengetegen segítettek nekünk, milliók gyűltek össze a gyerekek számláján, amit egy rokon nyitott, mert a hagyatéki eljárás miatt Móni és Szabolcs bankszámláját is zárolták. Szabolcs sokat dolgozott az építőiparban, minden fillért hazavitt. A gyerekekkel az a helyzet, hogy – főleg a négy kisebbet – nem lehet szétszakítani őket, annyira szeretik egymást” – mondta a rokon.

A legidősebb gyermek, a 13 éves lány, Mónika előző kapcsolatából született. Ő egy gyulai speciális iskolába jár, hét közben kollégiumban lakik. Egy hét múlva visszatér az iskolába, az ellátását a nagyszénási nagyapa vállalta.

A négy kisebb testvért a gyermekvédelem vette gondozásba. Augusztus 25-én vitték el őket az orosházi albérletből, és nevelőszülőknél helyezték el.

A hivatal nem árulta el, sikerült-e a testvéreket együtt tartani. „Alapállás, hogy a gyámügyi eljárásoknál a testvéreket nem szakítják el egymástól, ám négy, 3-9 év közötti gyermek esetében ez nem egyszerű” – mondta el a Blikknek egy gyermekvédelmi szakjogász. „Nehéz olyan nevelőszülőt találni, ahol éppen van négy szabad hely, ráadásul ezek a gyerekek friss traumán mentek keresztül, így extra figyelmet és pszichológusi segítséget igényelnek” – tette hozzá a szakember.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Önzetlenül felajánlotta a veséjét a főnökének, hogy megmentse az életét, később mégis kirúgták
Debbie Stevens felajánlotta egyik veséjét, hogy főnöke esélyt kapjon az életre. A műtét után komplikációk jelentkeztek, mégis visszatért dolgozni, de alig telt el idő, és lefokozták, végül elbocsátották.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 23.



Előbb aa veséjét adta egy nő, hogy megmentse a főnöke életét, később azonban mégis elveszítette az állását, írja a Unilad. A 47 éves Debbie Stevens az évekkel ezelőtt történtek után azt mondta, elárulva érezte magát, amikor végül 2012-ben elbocsátották.

„Úgy döntöttem, hogy vesedonor leszek a főnökömnek, ő pedig a szívemet vette el” – mondta a Long Island-i nő. „Nagyon elárulva érzem magam. Számomra ez egy rendkívül fájdalmas és borzasztó élmény volt. Úgy kezelte ezt a felajánlást, mintha a földre dobta és belerúgott volna.”

Debbie még 2009 januárjában kezdett dolgozni az Atlantic Automotive Groupnál, ahol megismerkedett Jackie Bruciával. Bár 2010-ben elköltözött és otthagyta a céget, később visszatért Long Islandre, és egy irodai látogatás során tudta meg, hogy Bruciának vesetranszplantációra van szüksége.

Stevens szerint Brucia akkor elmondta neki, hogy van egy lehetséges donor, de ha szükség lesz rá, elfogadná a felajánlását. A jogi iratok szerint így fogalmazott:

„Soha nem tudhatod, lehet, hogy egyszer élnem kell majd ezzel az ajánlattal.”

Nem sokkal később Stevens újra Long Islandre költözött, és visszatért a régi munkahelyére. Röviddel ezután Brucia behívta az irodájába. Stevens állítása szerint ezt kérdezte tőle: „A donoromat elutasították. Komolyan gondoltad, amit mondtál?” Stevens igennel felelt, mert tisztelte a főnökét, és nem akarta, hogy meghaljon.

Ugyan Debbie nem volt megfelelő donor Bruciának, az orvosok lehetővé tették, hogy másnak adja a veséjét. Ezáltal Brucia feljebb került a várólistán.

„Úgy éreztem, visszaadom neki az életét. Az én vesém végül St. Louisba került, az övét pedig San Franciscóból hozták”

– mondta Stevens.

A műtét után a nő komplikációkkal küzdött, mégis visszatért dolgozni. Egy alkalommal rosszul lett és hazament, majd azt állította, hogy Brucia felhívta otthonról. „Azt mondta: »Mit csinálsz? Miért nem vagy a munkahelyeden?« Mondtam neki, hogy rosszul érzem magam. Erre ő: »Nem jöhetsz-mehetsz, ahogy kedved tartja. Az emberek azt fogják hinni, hogy különleges bánásmódot kapsz.«”

Stevens elmondta, hogy ezután előbb elvették az irodáját, a túlórázási lehetőségeit, majd egy 80 kilométerre lévő telephelyre helyezték át, majd pszichés problémái lettek.

„A műtét után borzasztóan, kegyetlenül, embertelenül kezdett bánni velem. Olyan volt, mintha csak azért vett volna vissza, hogy megkapja a vesémet”

– mondta az ABC Newsnak.

Ügyvédei levelet küldtek a cégnek, ezt követően kirúgták.

Az Atlantic Automotive Group és Jackie Brucia akkor nem reagált az ABC News és a The Post megkereséseire. Brucia férje, James viszont azt mondta egy újságírónak, hogy az állítások „messze állnak az igazságtól”, és hozzátette: „Ő senkit sem rúgott ki.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: