KULT
A Rovatból

10+1 érdekesség a Nemzetközi Könyvfesztiválról

33 ország, s összesen 64 jeles külföldi alkotó lesz itt, és persze nagyon sok magyar íróval is találkozhatunk.


1. Az alkalom

Április 24-én, csütörtökön, délután az április 23-ai Szent György-napi, a Könyv és a Szerzői Jog Világnapja, valamint az április 26-ai, 2000 óta az UNESCO javaslatára a Szellemi Tulajdon Világnapja jegyében, a nagyon szép régi katalán szokást felelevenítve, könyv és virág kölcsönös ajándékozásának gesztusával nyílik meg a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a legelsők között csatlakozott az alkotómunkát és az olvasás fontosságát elismerő világnaphoz.

2. A vendégek

A második évtizedébe lépő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál méltán használhatja a nemzetközi jelzőt: Ausztriától Japánon át Törökországig 33 ország képviselteti magát, s összesen 64 jeles külföldi alkotó jön Budapestre, s többségüket magyar nyelvű kötet, sőt kötetek várják. Hogy csak néhányukat, a legismertebbeket említsük: a magyar könyvbarátok találkozhatnak a török Elif Safakkal és Ýskender Palával, a román Norman Maneaval és Matei Floriannal, a magyar származású, Amerikában élő Charles Gatival, az ugyancsak Amerikából érkező Anne Applebaummal, a norvég Jørgen Lorentzennel és még hosszan sorolhatnánk a neveket.

3. A díszvendég: Törökország

Az idei díszvendégség az egyik legnagyobb szabású kulturális bemutatkozás lesz: Törökország hatalmas, 150 m2 alapterületű, reprezentatív standot állít, 12 jeles író jön Budapestre – Ýskender Pala, Beţir Ayvazođlu, Gül Ýrepođlu, Solmaz Kamuran, Muhsine Heliođlu Yavuz, Mavisel Yener, Tarýk Demirkan, Oya Uysal, Furkan Çalýţkan, Erhan Afyoncu és Iţýk Öđütçü – akik számos író-olvasó találkozón magyarországi kiadójukkal, fordítóikkal, író-barátaikkal közösen lépnek fel, találkoznak a török kultúra iránt érdeklődőkkel. A török díszvendégséget Ömer Çelik török kulturális és turisztikai miniszter vezeti be.

4. A díszvendég-író

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Budapest főpolgármesterével, a Főváros támogatásával húsz esztendeje alapította meg a Budapest Nagydíjat, amely azóta a Magyarországon külföldi írónak adható legrangosabb elismeréssé vált. Az idei díszvendég-író a napjaink északi irodalmának nemzetközileg egyik legismertebb fiatal alkotója, a finn Sofi Oksanen. Hagyományaink szerint a vele folytatott egy órás pódiumbeszélgetés után Budapest főpolgármesterétől, Tarlós Istvántól és az MKKE elnökétől, Kocsis András Sándortól veszi majd át a nyitónapon a Budapest Nagydíjat.

oksanen

5. Emlékprogramok

Az idei könyvfesztiválon emlékstand állításával, s számos programmal emlékeznek a Holokauszt 70. évfordulójára, s egyúttal Izrael és Magyarország diplomáciai kapcsolatai újrafelvételének negyedszázados jubileumára is. Az emlékstandon kiállítják a Holokausztról szóló, magyarul megjelent régi, valamint az elmúlt években, s természetesen a mostani jubileumra kiadott Holokauszt-témájú könyveket éppúgy, mint az izraeli Jad Vasem Múzeum vonatkozó könyvanyagát.

Az emlékstand egy különleges tárlatnak is helyet ad, dokumentumokkal, fényképekkel, könyvekkel idézik meg az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) hősies ember- és értékmentő tevékenységét a magyarországi vészkorszak idején. A kiállítást Harsányi László, a Páva utcai Holokauszt Múzeum volt igazgatójának kutatásai alapján állították össze.

6. Az uniós csatlakozás

A könyvfesztiválon jelentős hangsúlyt kap, hogy idén ünnepeljük hazánk EU-s csatlakozásának tízéves évfordulóját, s az unió budapesti hivatalos intézménye, az ugyancsak a Millenáris Parkban található Európa Pont munkatársaival együttműködve a könyvfesztiválra látogató külföldi írók részvételével európai írótalálkozó lesz, olyan témákban, mint Európa 100 éve, 25 év vasfüggöny nélkül, egyéni és kollektív válaszutak és életstratégiák a kibővült Európában.

7. Elsőkönyvesek Fesztiválja

Idén is megrendezik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. A Budapesten akkreditált diplomáciai testületek, kulturális intézetek együttműködésével Egyesülésünk tizennegyedszer látja vendégül a kontinens legtehetségesebb pályakezdő prózaíróit. Karádi Éva, a Lettre főszerkesztő asszonyának szervezésében eddig több mint 200 fiatal először nálunk mutatkozhatott be nemzetközi porondon, s közülük sokan mára országuk meghatározó íróivá váltak.

Ami még ennél is fontosabb, a Budapesten debütálók nagy részének több kötete is megjelent már a többi európai ország könyvkiadásában. Ha csak a magyar szereplőket nézzük, már az is elég bizonyíték arra, hogy e rendezvény is milyen sokat segíthet egy sikeres írói pálya elindításában. Hazánkat az elmúlt években többek között olyan szerzők képviselték, mint Grecsó Krisztián, Dragomán György, Szvoren Edina vagy Horváth Viktor, utóbbi két esztendeje az Európai Irodalmi Díjat is kiérdemelte. Magyarországot idén Hidas Judit képviseli.

grecso

8. A magyar írók

A könyvfesztivál természetesen a magyar könyvkiadás bemutatkozásának legfontosabb terepe is, amit mi sem jellemez jobban, mint az, hogy könyvkultúránk minden tematikai ágazatából több száz újdonságot, általában a legjelentősebb vállalkozásaikat az áprilisi bemutatkozásra időzítik a magyar kiadók. Összesen 446 magyar író ül majd dedikálóasztalhoz a könyvfesztivál nyitva tartásának három és fél napja alatt.

9. A könyvek, kiadványok, helyszín, belépőjegy

A több mint félezer kiállító többsége szépirodalmi művek mellett tudományos és szakkönyveket, lexikonokat és szótárakat, CD-ket és e-könyveket, tankönyveket és segédkönyveket is kínál. A Millenárison, mint egy óriási könyvesboltban – az európai könyvvásárok gyakorlatától eltérően – a nyitás pillanatától a zárásig a kiállított könyvek meg is vásárolhatók, sőt a belépőjegy (500 forint) ára minden magyar standnál levásárolható.

Az idei évben a korábban a Csodák Palotájának helyet adó, ma D csarnok névre elkeresztelt kiállító tér megközelítéséhez egy második főbejáratot nyitottak, és a csarnokot eddig kettészelő rámpa elbontásával nagyon látványos és otthonos kiállító tér teremtődött. Itt kap helyet a könyvfesztivál egyik leglátogatottabb kiállítói csoportja, a gyermek- és ifjúsági könyveket megjelentető kiadók standjai és programhelye, a Gyermek(b)irodalom.

További részletek a fesztivál hivatalos honlapján találhatóak.

10. Kerek születésnaposok

Miként az 1994-es első, úgy az idei, immáron huszonegyedik könyvfesztivált is jeles íróink előtti tisztelgésül a Tarján Tamás-vezette Születésnapi Irodalmi Szalonnal zárják, amelyre ebben az esztendőben is kerek születésnapjukat ünneplő magyar írókat hívtak meg. Így többek között az idén 95 éves Borbándi Gyulát, a 90 éves Méray Tibort, a 85 éves Kányádi Sándort, a 80-ik születésnapját ünneplő Pomogáts Bélát, a 75 éves Bányai Jánost, a 70 éves Bart Istvánt, a 60 éves Zalán Tibort, s a “legifjabbat”, az idén 50 éves Böszörményi Gyulát.

10+1. A Kossuth Kiadói Csoport programja a Könyvfesztiválon

Helyszín:

Millenáris Park (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) B-épület

2014. április 25. péntek, 16.30 óra

Szabó Magda-terem

Magyar startup-világsiker

Veiszer Alinda Álmokból üzlet - BRIDGE Generáció című könyvének bemutatója a szerző és a könyv szereplőinek részvételével. Vendégeink lesznek: Fehér Gyula (Ustream), Somlai-Fischer Ádám (Prezi) és Pistyur Veronika, a Budapest Bridge ügyvezetője.

Moderátor: László Ágnes

2014. április 26. szombat, 13.00 óra

Szabó Magda-terem

Argentin és lengyel szerző könyvbemutatója

Pablo De Santis, argentin író Párizsi rejtély című könyvének – amely a spanyol krimi-sorozat első kötete – bemutatója a szerző és Dornbach Mária, a sorozat főszerkesztője részvételével.

Moderátor: Tímár Rita

Igor Ostachowicz, lengyel író Űzött lelkek éjszakája című könyvének bemutatója a szerző és a könyv fordítója, Németh Orsolya részvételével.

Moderátor: Reményi József Tamás

2014. április 26. szombat, 14.30 óra

Szabó Magda-terem

Norman Manea ODÚ

című könyvének bemutatója a szerző részvételével.

A könyvet Esterházy Péter mutatja be.

Moderátor: Kőrössi P. József

2014. április 27. vasárnap, 11.00 óra

ZBIG – Zbigniew Brzezinski, a stratéga

című könyv bemutatója.

Charles Gatival, a könyv szerkesztőjével, a Johns Hopkins Egyetem magyar származású professzorával Blahó Miklós, a Népszabadság újságírója beszélget.

Moderátor: Kőrössi P. József

xxx28.09.12

DEDIKÁLÁSOK

A KOSSUTH STANDON (B17)

ÁPRILIS 25., péntek

17.30 óra Veiszer Alinda Álmokból üzlet - Bridge generáció című könyvét dedikálja

ÁPRILIS 26., szombat

14.00 óra

Pablo De Santis argentin író Párizsi rejtély című könyvét dedikálja

Igor Ostachowicz lengyel író Űzött lelkek éjszakája című könyvét dedikálja

16.00 óra

Norman Manea ODÚ című könyvét dedikálja

17.00 óra

Ferenczi Krisztina Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában című könyvét dedikálja

Pietsch Lajos Angela Merkel – az első című könyvét dedikálja

ÁPRILIS 27., vasárnap

13.00 óra

Charles Gati ZBIG – Zbigniew Brzezinski, a stratéga című könyvét dedikálja

14.30 óra

Herényi Károly és Lendvai Ildikó A csendes ulti című közös könyvüket dedikálják

Mészáros Tamás Vészhelyzet - 4 év a centrális erőtérben című könyvét dedikálja

16.00 óra

Lengyel László A szabadság melankóliája című könyvét dedikálja

17.00 óra

Ferenczi Krisztina Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában című könyvét dedikálja


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
14 évesen magán végzett abortuszt, halottakat sminkelt, és a pukipárnáról kapta a nevét – Whoopi Goldberg 70 éves
Szegénysorból küzdötte fel magát Hollywood legjobban fizetett színésznőjévé, avagy egy nem semmi életút krónikája.


Whoopi Goldberg 1955. november 13-án született Caryn Elaine Johnson néven New Yorkban. Munkáscsaládban, szegénysorban nőtt fel, egy gazdasági nehézségek és faji feszültségek sújtotta környéken. Egészen kicsi korától kezdve vonzódott a művészetekhez, különösen a színészethez, de a gyermekkora messze nem volt átlagos. A szülei, Robert James Johnson Jr. és Emma Harris fiatalon elváltak, Whoopinak pedig emiatt számos kihívással kellett szembenéznie már egészen fiatalon.

Egy interjúban később elmagyarázta, hogy a neveltetése nem feltétlenül ösztönözte a színészetre vagy a fellépésekre, abba inkább menekülésként és önkifejezésként próbált belevágni:

„Nem akartam sztár lenni, csak azt akartam csinálni, amit szeretek. A színészet egyfajta önkifejezési mód lett számomra, amikor úgy éreztem, hogy nem értenek meg. Hangot adott nekem.”

A középiskola után Goldberg nehezen találta meg a helyét a világban. Különféle alkalmi munkákat vállalt, többek között kőművesként, pincérnőként, banki pénztárosként, szépségszalonokban és halottkozmetikusként (akik kikészítik az elhunytat a nyitott koporsós temetésekre) is dolgozott, miközben a szabadidejében csiszolgatta a színészi tudását. A karrierje kezdetén számos kísérletet tett – fellépett közösségi színházakban, kipróbálta a stand-up comedyt, sőt szinkronszerepeket is vállalt –, mígnem megtalálta az igazi hivatását.

Végül a stand-upon keresztül tört be a szórakoztatóiparba, a humora megvolt hozzá. Az 1970-es évek végén San Franciscóba költözött, és helyi komédiaklubokban kezdett fellépni, ahol az egyedi stílusa hamar kiemelte őt a tömegből. Az előadásai éles eszéről és kiváló megfigyelőképességéről tanúskodtak, valamint a félelmet nem ismerő társadalmi kommentárjairól. Nem sokkal később már egyéni műsorával keltette fel a figyelmet, amit ő maga írt és adott elő az Off-Broadwayn.

Goldberg előadása minden addig látottól eltért, a humorát erőteljes történetmeséléssel ötvözte, és olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a rasszok vagy a nemi identitás. Előadásai végül felkeltették a neves rendező és producer, Mike Nichols (Diploma előtt, A 22-es csapdája, Silkwood, Dolgozó lány, Madárfészek, Közelebb stb.) figyelmét, aki meglátta benne a potenciált, és bátorította, hogy a tehetségét a színészetre is kiterjessze. Goldberg így emlékszik vissza erre a fordulópontra: „Mike Nichols volt az első, aki valóban meglátta, mire vagyok képes. Nem komikust vagy egy fekete nőt látott bennem, hanem művészt. És ez mindent megváltoztatott.”

A név kötelez?

1985-ben Caryn előadása, a The Spook Show sikeres lett, így meghívták, hogy vigye azt a Broadwayre, akkor vette fel a Whoopi Goldberg nevet. Elmondása szerint az akkor már népszerű fingpárnától (whoopee cushion) kölcsönözte új keresztnevét:

„Amikor fellépsz, soha nincs igazán időd kimenni a mosdóba, és becsukni az ajtót. Szóval, ha egy kicsit »gázos« vagy, akkor azt bizony ki kell engedned. Az emberek ezért azt mondogatták nekem: »Olyan vagy, mint egy fingpárna.« És igen, innen jött a név.”

A színpadi vezetéknevéről pedig 2011-ben azt állította: „Az anyám nyilvánvalóan nem Whoopinak nevezett el, de a Goldberg tényleg a nevem – a családom és az örökségem része, akárcsak az, hogy fekete vagyok. És azt is tudom, hogy emellett zsidó is vagyok.” Az anyja, Emma ajánlotta figyelmébe ezt a nevet, mert úgy gondolta, hogy a család eredeti vezetékneve, a Johnson „nem elég zsidó” ahhoz, hogy a lánya sztár lehessen. Később aztán a családfakutató Henry Louis Gates Jr. megállapította, hogy Goldberg összes nyomon követhető őse fekete volt, szóval nincs ismert zsidó felmenője, és hogy egyik őse sem viselte a Goldberg nevet. De hát mindegy is.

Whoopi Broadway-előadása viszont (már az új néven) óriási sikert aratott, annyira, hogy még egy speciális Tony-díjat is kapott. Innen pedig már egyenes út vezetett a színészkedéshez és a filmekhez.

Drámával nyitott

Nem is akármilyen volt az első filmes feltűnése: rögtön főszerep, méghozzá Steven Spielberg rendezésében, az 1985-ös Bíborszínben. Hoppá, nem vígjátékkal startolt, hanem egy nagyon is komoly drámával. Az Alice Walker Pulitzer-díjas regénye alapján készült filmben Goldberg Celie-t játszotta, egy szegény afroamerikai nőt, aki a 20. század elején küzdött a túlélésért és azért, hogy hangot kapjon egy kegyetlen, elnyomó világban. Az első alakításáért pedig rögtön Oscar-díjra jelölték őt a legjobb színésznő kategóriában.

„Emlékszem, hogy Steven Spielberg felhívott, és azt mondta: »Szeretnénk, ha te játszanád Celie-t.« Megdöbbentem. Azt hittem, viccel! De aztán rájöttem, hogy ez a valóság, és hogy el kell vállalnom ezt a szerepet, és meg kell jelenítenem őt minden szeretettel és erővel, amit megérdemel” – emlékezett vissza Goldberg a színészi karrierje kezdetére. S bár abban az évben nem nyerte el az Oscart, a Bíborszín sikere megszilárdította a pozícióját Hollywoodban, ás egy csomó más szerephez vezetett.

Apácaként a csúcson

Például ott volt a Spiclik, sipirc (1986), a Betörő (1987), a Végzetes szépség (1987), a Clara szíve (1988) vagy az Országúti vagányok (1989), de egyikkel sem aratott sikert, úgy tűnt, a Bíborszínnel ígéretes kezdést mutató színésznő nem tud sztárrá válni. Ó, dehogynem tudott.

Goldberg karrierje ugyanis egy újabb hatalmas ugrást tett, amikor 1990-ben nagy szerepet kapott a Ghostban. Mae Brown, egy médium szerepét játszotta, aki segít egy halott férfinak (Patrick Swayze) kommunikálni az élő szerelmével (Demi Moore).

Goldberg vicces és szívből jövő alakításáért mindenki odáig volt, a Ghostért pedig már megkapta az Oscar-díjat is a legjobb női mellékszereplő kategóriában, így tagja lett az igen kevés embert számláló EGOT-klubnak, akik egyaránt elnyerték az Emmyt, a Grammyt, az Oscart és a Tonyt.

A Ghost sikere Goldberget a hollywoodi A-kategóriás sztárságba katapultálta, és továbbra is sokféle szerepet vállalt olyan filmekben, mint a szintén kasszasiker Apáca-show (1992) és annak 1993-as folytatása, valamint A játékos (1992), a Made in America (1993), a Corrina, Corrina (1994) vagy Az oroszlánkirály (1994), amelyben Shenzit, a hiénát szinkronizálta. Az Apáca-show második részéért egyébként 12 millió dolláros gázsit kapott, emiatt pedig egy rövid időre ő lett a legjobban fizetett színésznő Hollywoodban. Népszerűségét az is jól jelzi, hogy négy alkalommal is ő volt az Oscar-gála házigazdája (1994-ben, 1996-ban, 1999-ben és 2002-ben).

Fontosabb témák

Whoopi később azt is bebizonyította, hogy nemcsak tehetséges színésznő, hanem a társadalmi kérdések hangos szószólója, illetve elismert televíziós műsorvezető is lett. 2007-ben indult népszerű talkshow-ja, a The View, ezt a platformját pedig arra használta, hogy olyan témákat boncolgasson vendégeivel, mint a politika, az egyenlőség és a mentális egészség. „Felelősséget érzek azért, hogy olyan dolgokról beszéljek, amelyek fontosak. Ha van egy komoly felületed, és nem használod arra, hogy másokat emelj fel vele, vagy beszélgetéseket indíts, akkor mit is csinálsz valójában?” – magyarázta egy 2009-es interjúban.

Az ezredforduló után a színészi karrierjében már nem tudta hozni a korábbi sikereit, azóta olyan, említésre érdemes filmekben tűnt fel, mint az Észvesztő (1999), az Üldözési mánia (2001), a Star Trek: Nemezis (2002), a Toy Story 3 (2010), a Muppets (2011), a Tini nindzsa teknőcök (2014), Az öt kedvenc (2014) vagy a Till – Igazságot a fiamnak (2022). Gyakran játszotta önmagát filmekben, sorozatokban, sőt, feltűnt a Halálként (Talpig majom) és Istenként (Egy kis Mennyország) is.

A fókusz tehát máshova került, a tévézésre, és azóta is ott érvényesül a leginkább.

Férjek, pasik, abortuszok

Goldberg eddig háromszor mondta ki a boldogító igent. 1973 és 1979 között Alvin Martin drogfüggőségi tanácsadóval volt házas; 1986 és 1988 között David Claessen operatőrrel; 1994 és 1995 között pedig Lyle Trachtenberg szakszervezeti szervezővel. Rajtuk kívül élettársi kapcsolatban élt a színész Frank Langelléval és a drámaíró David Scheinnel, illetve az exei között szerepel Michael Visbal üzletember, Jeffrey Cohen fogorvos, Edward Gold operatőr, valamint Timothy Dalton és Ted Danson színészek.

Whoopi kijelentette, nem akar többé az oltár elé állni: „Vannak, akiknek nem az a sorsuk, hogy megházasodjanak, és nekem sem az. Biztos vagyok benne, hogy sok ember számára csodálatos dolog.”

Egy 2011-es interjúban azt is elmagyarázta, hogy soha nem volt szerelmes a férfiakba, akikhez hozzáment. „

Tényleg elkötelezettnek kell lenned irántuk. Bennem azonban nincs meg ez. A családom iránt vagyok elkötelezett.”

1974. május 9-én Goldbergnek született egy lánya, Alexandrea Martin, aki szintén színésznő lett, mellette pedig producerkedig. A lányán keresztül Goldbergnek három unokája és egy dédunokája van.

Volt egy fiatalkori abortusza is, az 1991-ben megjelent The Choices We Made: Twenty-Five Women and Men Speak Out About Abortion című könyvben beszélt erről. Elmondása szerint 14 évesen egy fogas segítségével szakította meg a terhességét, illetve 25 éves korára hat vagy hét abortusza volt, és a fogamzásgátló tabletták sem tudták megakadályozni a teherbe eséseit.

Azt is bevallotta, hogy egykor aktív drogfüggő volt, illetve azelőtt is marihuánát szívott, mielőtt 1991-ben átvette a legjobb női mellékszereplő Oscar-díját a Ghostért.

Szerencsére mindezt mega mögött tudta hagyni, azzal pedig soha senki nem vádolta a karrierje során, hogy ne lenne önazonos. Ahogy Goldberg maga is fogalmazott egyszer: „A legnagyobb dolog, amit megtanultam ebben az iparágban, az az, hogy soha ne add fel azt, aki vagy! Mindig mutasd meg magad, tanulj tovább, és bízz abban, hogy a befektetett munka meg fog térülni!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nehéz megértőnek lenni az Észbontók szereplőivel, amikor abban sem biztosak, hogy az ember emlős
Az észbontókon a legegyszerűbb kérdések is kifognak, de ennél is ijesztőbb, amikor úgy jutnak el a helyes válaszig, hogy közben a legvadabb képtelenségeket hordják össze.


12. évadához ért a népszerű műsor, ám két nagy változás is történt amióta utoljára láthattuk. Egyrészt a Viasatról átköltözött a TV2-re, másrészt új műsorvezetőt is kapott az RTL-től átigazolt Szépréthy Roland képében. Ha valakinek nem lenne meg, ő volt az a srác, akit minden látható indok nélkül beültettek a Sztárboxban Kokó mellé "szakértőnek", és állandóan pizsamában volt.

Mondjuk a hálóöltözetek iránti vonzódását itt is megtartotta.

A műsor elején egy teljesen indokolatlan kisfilmet láthatunk arról, hogy Szépréthy Roland botcsinálta Jack Sparrow-ként hajókázik a tengeren, de kap egy küldetést, aminek lényege, hogy némit csetlés-botlás árán eljut a stúdióba, ahol bekonferálja az Észbontókat.

A műsor különösebben nem bonyolult. Hétfőtől péntekig tart egy-egy etap, amiben adásról adásra sztárvendégek mérkőznek meg az egymillió forintos fődíjért. Az első héten Ördög Nóra Liptai Claudiával alkot párost, míg Till Atilla mellé Megyesi Balázst tették, a Kincsvadászok műtárgyszakértőjét. Mindkét celebpáros mellé jár egy "észbontó" páros. Nóráék Janit kapták – akinek erősége a csajozás, gyöngesége a tájékozódás – és Attilát – erőssége az autósport, gyengesége a történelem.

A fiúknak a celeb világban jártas, de a matematikával hadilábon álló Linda, és a főzésben erős, idegennyelvben gyönge Eperke jutott.

A játék lényege, ha valaki nem látta volna még, hogy a civil versenyzők mindig kapnak egy műveltségi kérdést, a celebeknek pedig azt kell megtippelni, hogy jó vagy rossz választ adnak-e. Ha bejön, akkor 100 pontot kapnak.

Később van egy olyan forduló, ahol a hírességeknek kel megválaszolni néhány nem különösebben nehéz kérdést, és a végén a "mindent vagy semmit" kört. A versenyzők itt az egész addig gyűjtött nyereményüket kockáztatják.

Alapvetően nem vagyok híve az olyan műsoroknak, amelyek mások nyomorából csinálnak műsort, még akkor sem, ha az lelki nyomor.

Mindenki tévedhet, bárki kaphat olyan kérdést, amire nem tudja a választ, sőt egyenesen butaságot mond rá.

Ehhez jön még a mesterséges helyzet, amikor stúdióban, kamerák előtt kéne okosnak lenned. Ilyen szituációban sokszor akkor sem jut eszébe az embernek a helyes válasz, ha amúgy tudja. De közben szeretné védeni az arcát, ezért próbál minden áron mondani valami okosat, ami persze kontraproduktív.

Sosem pártoltam az elefántcsonttorony-mentalitást. Nem állítom, hogy én nem kerülhetnék ilyen helyzetbe. Ha például a társadalmi szerződésekről kéne valamiféle kérdést megválaszolnom, simán el tudom képzelni, hogy összekeverném Hobbes és Locke tanait.

Na de hogy állja meg az ember kacaj nélkül, ha olyan egyszerű állítások is zavarba hozzá őket, hogy emlős az ember, vagy hogy Mózes kosaras volt?

És ami a legmegdöbbentőbb, hogy az ember emlőssége kérdésében végül eljutnak a helyes válaszig, de úgy, hogy az oda vezető út minden elemében rossz.

Elhangzik, hogy az ember nem lehet emlős, mert azok a víz alatt élnek, vagy nem is igaz, mert azok a kétéltűek, mint az anakonda és a teknős, az ember nem emlős, mert nem vagyunk kétéltűek, a víziló viszont nagyjából az.

Amikor mindeme okfejtések után arra jutnak, hogy az ember mégiscsak emlős, ők csodálkoznak a legjobban. A döntő érv: azért vagyunk emlősek, mert nekünk megadatott a szárazföldi légzés képessége.

Mosolyogtató volt, amikor Tilláék észbontói a következő állítást kapták:

"Nánási Pál lesifotókat készített Ördög Nóráról, mielőtt szerelmesek lettek egymásba." Nóra bevallotta, ő nem tud ilyentől, de ez nem zárja ki. Palit kéne megkérdezni.

Tilla és Balázs úgy ítélték meg, a "hamis" a jó válasz, és ezt tudni is fogják a versenyzők. Ehhez képest Linda és Eperke nagyon gyorsan és magabiztosan rávágták, hogy igaz. Linda olvasott is erről az újságban, maga Ördög Nóra beszélt róla több interjúban.

Szegény Nánási Pált mostantól egy ország fogja lesifotósnak tartani, de ez legyen az ő baja.

Ez így megy egy órán keresztül. A műsorvezető és a celebek jókat rötyögnek, és bármennyire is próbál az ember humánusan hozzáállni, ennyi emberi butaság láttán nehéz megőrizni a komolyságot.

Amit hiányolok a műsorból, hogy nem láthatjuk, miként reagálnak az észbontók maguk, amikor kiderül, hogy jó vagy rossz választ adtak. Az még hozhatna érdekes szituációkat.

Az Észbontók nem az a vetélkedő, amit napról napra követni szeretnék. A poénok nem túl erősek, a műsorvezető érezhetően még botladozik a szerepében, néha ki is zökken belőle, Liptai Claudia kicsit ironikusan meg is jegyezte egy ponton, amikor Roli épp azt hangsúlyozta, hogy ő a műsorvezető:

"Ezt nem mondani kell, csinálni."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Predator: Halálbolygóban ezúttal a csápos űrvadász a főhős, aki a filmtörténelem talán legkegyetlenebb bolygóján talál rá az üdvösségre
Szadista szörnyek, szószátyár szintetikusok, cuki majomszerű lények és rengeteg akció – a családbarát Predator-film mégis működik!


Nagy utat járt be a földönkívüli csáprágós, rasztás, techzseni vadász, mire eljutott odáig, hogy immár teljes szívvel neki drukkoljunk egy róla szóló egész estés mozfilmben.

1987-ben Arnold Schwarzenegger őserdőben harcoló zsoldoscsapatát filézte ki először, végül az Osztrák Tölgy küldte őt a másvilágra (Ragadozó). 1990-ben már Danny Glover gyűrte le nagy nehezen Los Angeles forrongó betondzsungelében (Ragadozó 2). 2004-ben és 2007-ben alien xenomorph-ok ellen küldték őket csatába, de bár ne tették volna, vagy legalább ne így (Alien vs. Predator: A Halál a Ragadozó ellen 1-2). 2010-ben Antal Nimród végre elhagyta a Földet, és egy vadászbolygón eresztette össze mindenféle humanoid gyilkossal az űrvadászokat (Ragadozók). 2018-ban az első rész Hawkinsa, Shane Black próbált laza, poénos és véres menetet kreálni (ismét a Földön) a yautják kontra emberek örök rangadóból, sajnos sikertelenül (Predator: A ragadozó). 2022-ben Dan Trachtenberg (Cloverfield Lane 10) végre egy remek frissítést eszközölve a 18. századi Észak-Amerika komancs őslakosai ellen küldte a láthatatlan hörgőt (Préda), majd idén egy kiváló animációs szkeccsfilmben gondolta tovább a lények múltbeli (viking-, szamuráj- és világháborús közeg) látogatásait (Predator: Gyilkosok gyilkosa).

Így érkezünk el végül a Predator: Halálbolygóhoz, Dan Trachtenberg második élőszereplős, de amúgy harmadik Predator-filmjéhez, amelynél lépett egy igen merészet.

A fent felsorolt eddigi darabokat látva érthető módon nem próbált ismét egy sima vadászatot rendezni, amelyben valamely kor embere küzd meg egy vagy több yautjával (így hívják a fajukat, a kiejtés pedig: jaucsa), hogy a fináléban végül hatalmas áldozatok árán, de leküzdjék őt. Erre már ott volt egy kigyúrt katona (Arnie), egy kemény zsaru (Glover), egy kiismerhetetlen zsoldos (Adrien Brody), egy csapat kattant katona, na meg egy ravasz és fürge komancslány (Amber Midthunder).

Trachtenberg, ahogy az eddigi Predator-filmjeiben, ezúttal is szerette volna megmutatni ezen univerzum egy újabb szegletét, így lett tehát először egy Dek nevű yautja a főhős, hogy kapjunk egy másik nézőpontot is végre. Dek ugyanis nem nőtt akkorára, mint fajtársai, apja is csenevésznek, gyengének tartja (Süsü, te vagy az?), ezért Dek „normális” bátyját, Kweit bízza meg a likvidálásával. Kwei azonban esélyt ad neki, s elküldi öccsét a beavató vadászatára, hogy bizonyíthassa rátermettségét. Ezzel viszont kivívja apja haragját, aki megöli Kweit. A dühtől fortyogó Dek így elindul a Genna bolygóra (amit a rendkívül agresszív flórája és faunája miatt „halálbolygónak” is hívnak), hogy elhozza a legádázabb, megölhetetlennek gondolt lény, a Kaliszk trófeáját, és bosszút álljon az apján a fivéréért. A Genna pedig nem hazudtolja meg magát, azonnal lények százai törnek Dek életére.

Majd talál egy félbevágott szintetikust, Thiát (Elle Fanning), aki a helyismeretével meggyőzi, hogy vigye magával az útjára. Így kapunk egy feledhetetlen filmes párost a yautjával és a hátán cipelt félrobottal.

A Predator: Halálbolygó azért merész, mivel Trachtenberg minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy magára haragítja majd a legádázabb Predator-őrülteket, akik azt várják sokadszora is, hogy egy yautja legyen kíméletlen, és öldösse az embereket, akik végül felülkerekednek rajta. Ő azonban egy kissé családbarátabbá varázsolta a hangulatot. Mivel emberek nincsenek a történetben (csak yautják, szintetikusok és mindenféle szörnyek/lények), ezzel elintézte, hogy ne legyen véres a film, amely így több korosztály számára is simán befogadható. Hozzá kell tenni, hogy John McTiernan az első rész készítésekor a tinédzserfiúkat lőtte be célközönségként a megnyúzott emberekkel, átlyuggatott katonákkal és gerinckitépéssel egyetemben, de hát azok más idők voltak.

A Halálbolygóban Trachtenberg inkább a nyolcvanas-kilencvenes évek sci-fi-kalandfilmjeit idézte meg egészen kiválóan, amelyhez elképesztő állatokat és növényeket álmodtak meg.

Talán még nem volt a filmtörténetben ilyen kegyetlen bolygó, mint a Genna (a Pandorát mindenesetre keresztbe lenyelné), ahol minden percben, mindenfelől érkezhetnek az egyre agresszívebb életformák.

Ilyen hely kell egy yautjának.

A forgatókönyv ugyanakkor nem szűkölködik a humorban sem, ami végülis nem idegen a franchise-tól (Predator: A ragadozó…, de már az első részben is ott voltak Hawkins szexviccei, vagy Schwarzenegger ütős egysorosai), de családbarát poénokkal még nem nagyon próbálkoztak korábban. Talán el is bírt volna ebből kevesebbet a sztori. A Picur nevű majomszerű lény például tartogat számunkra néhány cringe-pillanatot, ám szerencsére végül ő is megkapja a maga helyét a történetben.

Dek és Thia azonban mindenért kárpótolnak. Különösen jó volt látni egy yautja személyiségfejlődését, a más nézőpont üdítő újítás a franchise-ban.

Illetve az olyan kiváló ötletek is, amikor például Dek a technika híján a faunát használja fegyverként a gazok ellen.

A Predator: Halálbolygó kapcsán tehát ne az eddigi Predator-filmek atmoszféráját várjuk. Legyünk nyitottak, ezt pedig Trachtenbergék alaposan meghálálják, mivel a furcsaságai és időnkénti idétlenségei ellenére egy kifejezetten szórakoztató, pörgős és látványos darabról van szó. Trachtenberg pedig vigye csak tovább, tovább és még tovább ezt az univerzumot, mivel sosem lehet tudni, mivel áll elő legközelebb, és ez adja a franchise-építésének savát-borsát-izgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Most Wanted egy nagy, össznépi fogócska, semmivel nem rosszabb, mint a Derrick vagy az Onedin család
Sebestyén Balázs nagyon élvezi a rendőr szerepét, Csobot Adél mindig aranyos, Lakatos Laci csúnyán eszik - megnéztük a Most Wantedet.


A Most Wanted az RTL saját formátuma, voltaképp olyan, mint a Haverok harca, voltaképp egy baromi drága fogócska. A műsor legnagyobb különlegessége nem is az, hogy Sebestyén Balázs, Pápai Joci és Frohner Fecó 12 celebpárost üldöz az országban, hanem hogy a műsor teljesen interaktív volt. Előre meghirdették, hogy mikor fogják forgatni, és hogy ebben az időben a lakosság számítson a narancssárga ruhás szökevények feltűnésére. A nézők háromféleképpen válhattak a műsor részeseivé:

• Információt adhattak Balázséknak neten vagy telefonon keresztül, ha tudomásuk volt valamelyik celebpáros tartózkodási helyéről.

• Álinformációkkal félrevezethették az üldözőket.

• Támogathatták a menekülő hírességeket étellel, fuvarral, kölcsön telefonnal.

A műsor kerettörténete szerint a "Celeb átnevelő fegyház és intézet" falai közt tartanak fogva 24 hírességet a közönség ellen elkövetett bűneik miatt. El kell ismerni, nagyon megkínálták a sztorit. Volt körözési plakát Bróker Marcsiról és Árpa Attiláról, a tévében Erős Antónia olvasta fel a híreket.

Több easter egget is becsempésztek: Bíró Nikit úgy tolták be, mint Hannibal Lectert, Ember Márk és Puskás-Dallos Peti a Dutyidili híres jelenetét idézte fel, amikor Richard Pryor és Gene Wilder vonult börtönbe:

"Vagányra veszem a figurát, mert aki nem vagány, azzal kibasznak."

Amikor bekísérik Török Ádámot, dumaszínházas kollégája, Lakatos Laci a Tango & Cash-re utalva a rácsot rázva üvöltötte: "Ide, ide tegyétek!"

A rövid felvezető után összeterelik az udvarra a börtöntöltelékeket, és Balázs beszédet tart nekik. Lényegében elmondja a játékszabályokat. A celebeket szabadon engedik úgy, ahogy vannak. Fegyencruhában, telefon és pénz nélkül. Egy óra előnyt kapnak, utána Balázsék a nyomukba erednek. Hat napjuk van, hogy elkapják őket.

Bár ez nem hangzott el, de a későbbiekből kiderül, hogy a hajsza reggel 8-tól este 20 óráig tart. Éjszaka tehát biztonságban vannak. Az nem derült ki, mi van, ha én mondjuk beengedek a házamba egy párost, Balázsékat viszont nem. Nyilván nem kényszeríthetnek hatóságilag.

Az üldözők mellett műsor fontos szereplője még Majka, ő ugyanis a narrátor, aki szellemes, vagy legalábbis annak szánt kommentárokat fűz a látottakhoz –

és néha méltatlankodik a gagyi poénok miatt, amiket a szájába adnak.

A celebek párosítása néhány esetben kézenfekvő. Az, hogy Istenes Bence és Csobot Adél együtt játszanak, aligha meglepő, és nyilván a modellkedő Bíró ikreket sem választották szét. Talán kevésbé nyilvánvaló Lakatos Laci és Vályi Pista összekapcsolása, legalábbis számomra, de hamar egy hullámhosszra kerültek. Amiben biztosak voltak, nem fognak futni – alkatilag sem igen alkalmasak rá – és jókat esznek majd.

Rácz Jenő és Dobos Evelin már a kosztban sem tudott megegyezni. Jenő pezsgőt, kaviárt, kacsamájat és ribeye steaket vizionált, Evelin viszont megpróbálta lélekben felkészíteni a parizeres szendvicsre.

Földes Eszter mostanában egyre többet szerepel az RTL-en. A Valami Amerika sorozat mellett láthattuk például a Pandorában is. Fenyvesi Barnát kapta párul, a megélhetési valóságshow-szereplőt, aki nagy nőcsábász, megfordult az Exek csatájában, és finoman szólva nem egy úriember. Az első megszólalásában rögtön udvarolni is kezdett Eszternek.

Ember Márk azzal az elvárással érkezett a műsorba, hogy tovább maradjanak játékban, mint Puskás-Dallos Peti az Árulókban. Ez nem lesz nehéz, hiszen Petit elsőként szavazták ki a nyomozós műsorból pedig full ártatlan volt. Ez azt is jelzi, mennyire jó Peti a stratégiai játékokban.

Makk Adrien és Stumpf Patrik számomra teljesen ismeretlen volt eddig. Mint kiderült, ők influenszerek, azon belül is humoros videókat gyártanak Tik-tokra. Hogy én nem ismerem őket, egy dolog,

de hogy a műsor készítői és szereplői is folyamatosan azt sulykolják, mennyire ismeretlenek ők, az kicsit kínos.

Egyébként most megnéztem néhány videójukat, és maradjunk annyiban, hogy már a humor sem a régi. Akkor már inkább Török Ádám és Sipos Orsi, akik elsősorban nem humorkollégákként, hanem jegyespárként vesznek részt a műsorban.

GWM és Bárdosi Sanyi luxus Mercivel és magánrepülővel menekült. Mondjuk nem jutottak messze, csak Egerig, és ott kényelmesen hátradőltek egy luxus kecóban.

Molnár Áron párja egy színész kolléga, Mohai Tamás lett. Vadon Jani és Dj Yamina egyelőre nem sok szerepet kapott, az ő jelenlétüknek eddig az egyetlen értelme Jani és Balázs kakaskodása, melynek csúcsa egy nagycsoportot idéző "Elkaplak" "De nem" "De igen" "De nem" jellegű szócsata volt. (A szereplők teljes névsorát itt megnézhetitek.)

A szabályok szerint az első napokban a Dunától keletre folyik a hajsza, ezért a celebek egy része az M3-ason indult el, míg egy maréknyi rab délkelet felé vette az irányt. Ugyancsak fontos szabály, hogy a szökevények egy járművet egy nap legfeljebb 40 percig használhatnak (nem teljesen világos, hogy ezt hogyan tudják ellenőrizni).

Balázsék persze nem teljesen vakon vadásznak utánuk. A szökevényeknél van egy GPS jelző, ami 20 percenként küld jelet Balázséknak minden egyes rab tartózkodási helyéről, és azt is mutatja, mekkora a távolság kettejük között. Ez alapján dönthetik el az üldözők, hogy merre indulnak.

A celebek különböző stratégiákat követtek. Voltak, akik barátokon, rokonokon keresztül kisebb segítő hálózatot építettek ki maguknak. Például Lakatos Laciék és GWM-ék. Aztán akadtak, akik személyes bájukra és vélt vagy valós népszerűségükre apellálva próbáltak stoppolni, mint Bence és Adél.

Sajnos azonban ez nem mindenkinek jött össze. Török Ádámék hosszú perceken át vesztegeltek egy-egy átszállásnál, szemmel láthatóan senki nem akarta felvenni őket.

Bár előzetesen nem vártam sokat a műsortól, de voltaképp nagyon szórakoztató. Azt ugyan nem teljesen értem, hogy oldják meg technikailag, hogy bármerre járnak a versenyzők nagy-nagy titokban, mindig van ott egy kamerás stáb. Mert hát az autókba nyilván nem szállhatnak be velük, amikor adott esetben ketten is alig férnek be a hátsó ülésre a gyerekülés mellé.

Plusz izgalmat ad, ha azt látod, hogy számodra ismert vidékre vetődtek el a celebek. Nem utolsósorban az ország népe megtudja, hogy Pest megyén kívül is van élet.

Lefogadom, hogy csomóan most hallottak először Elek vagy Lőkösháza létezéséről.

Nekem az is tetszik, ahogy a celebek szép lassan megmutatják igazi arcukat. A valóság show egyik fontos hatása, hogy egy idő után, ha mindig kamera vesz körül, elfeledkezel magadról, legyél bármennyire profi médiasztár.

Például Földes Eszter bevallotta, hogy egy kelet-magyarországi várost sem ismer. Ami remélhetőleg barokkos túlzás volt részéről, már csak azért is, mert színésznőként nyilván jár fellépni minden felé az országban.

Persze van olyasmi is, amit jobb lett volna nem megtudni, például azt, hogy Lakatos Laci hogy eszik.

Érdekes követni az Istenes-Csobot házaspárt, stresszhelyzetben is elég jó a dinamika köztük, és Adél minden helyzetben ugyanolyan túláradóan kedves. Tényleg kíváncsi lennék milyen az, amikor kiborul.

Balázs nagyon beleéli magát az üldöző szerepébe, amikor sikerül elkapnia egy celebet, úgy örül, mint egy kisgyerek, aki rendőrösdit játszik. Az üldözés izgalmas, és sokszor nehéz eldönteni, kinek szurkoljunk, a "rendőröknek" vagy a menekülőknek. Ha őszinte akarok lenni, az igazság az, hogy ha pl. Lakatos Laciról és Vályi Pistáról van szó, akkor nekik szurkolok, ha Józsi gazdáról, akkor Balázséknak.

Az első adásban végül Balázsék részben sikerrel jártak: Török Ádámot és Sipos Orsolyát begyűjtötték. A humorista jegyespár olyan sok időt vesztegetett el egy-egy átszállásnál, hogy még az M3-ast sem sikerült elhagyniuk.

A Most Wanted egy nagy, össznépi fogócska, ami biztos sok örömet okozott azoknak a civileknek, akik valahogy hozzá tudtak járulni, de nézni sem rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: