„Néha az emberek sírnak” – Hagyomány-körkép: így ünneplik a világ népei a húsvétot
Amikor Magyarországon kölnivel locsolnak és piros tojást ajándékoznak, Sevillában többtonnás, aranyozott szobrokat emelnek vállra, Jeruzsálemben „szent tűz” lobban, Mexikóváros egyik kerületében pedig több százezren élik át a passiót – a húsvét ugyanarra a történetre rímel, mégis ezernyi arccal ünnepel a világ.
Ezt az örökséget leglátványosabban a világörökségi Hollókőn őrzik, ahol a lányokat ma is vödörből öntözik.
„Hollókő a húsvét fővárosa – bár hivatalosan még nincs ilyen –, de azért mégiscsak az első húsvéti rendezvényt mi csináltuk az országban” – mondja Szabó Csaba, a falu polgármestere.
A vizes hagyomány a lengyeleknél is él a Śmigus-Dyngus, vagyis a „locsoló hétfő” formájában, ami az amerikai Buffalóban óriási, polkával és parádéval kísért közösségi ünneppé, Dyngus Day-jé nőtte ki magát. „Ez a közösség, a család és a tradíciók ideje… mindenkit várunk.” – fogalmazott Aniela Baj‑Thant, az egyik helyi lengyel kulturális központ elnöke.
Jeruzsálemben az ortodox nagyszombaton hívők ezrei gyűlnek össze a Szent Sír-templomban a Szent Tűz ceremóniájára, ahol a hagyomány szerint csodás módon fellobbanó lángot adnak tovább gyertyáról gyertyára, elárasztva fénnyel az óváros sikátorait.
Görögországban, Chíos szigetén a tűz egészen más formát ölt: Vrontados két templomának közössége húsvét éjjelén „rakétaháborút” vív egymással.
A látványosság Spanyolországban éri el a csúcsát, ahol a Nagyhét, a Semana Santa alatt monumentális körmenetek bénítják meg a városokat.
Egy-egy ilyen testvérület felvonulása akár 40–50 ezer euróba, vagyis 15-19 millió forintba is kerülhet. „Olyan ez, mintha a Louvre az összes képét kivinné az utcára, és körbehordozná Párizsban” – érzékeltette a méreteket egy helyi testvérület tagja.
A 2025 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének számító eseményen több százan keltik életre a történéseket.
„Néha az emberek sírnak, amikor a megostorozás-jelenetet próbáljuk” – mesélte az El País English riportjában Joaquín Rueda, a szervezőbizottság alelnöke.
Az intenzív drámával szemben Európa más részein a játékos, közösségépítő szokások dominálnak.
Svédországban boszorkánynak öltözve járják a házakat ajándékért cserébe, Finnországban pedig feldíszített barkaágakkal visznek áldást a szomszédoknak.
A látványosság Olaszországban is visszatér: Firenzében a „Scoppio del Carro”, vagyis „A szekér felrobbantása” nevű szertartáson egy ökrök vontatta, tűzijátékokkal megrakott szekeret gyújt be egy galamb formájú rakéta, jó termést és békét jósolva a városnak.
A művészi kifejezés Guatemalában a földön ölt testet, ahol a körmenetek útvonalát éjszaka készített, akár 35 méter hosszú, színes fűrészporból és virágokból álló szőnyegek, „alfombrák” borítják, melyeket a menet perceken belül eltapos.
„Egy szőnyeg a hála pillanata… minden fűrészpor-szem egy ima” – mondta Luis Álvarez, aki több mint 30 éve készít ilyeneket.
A világ talán legszélsőségesebb húsvéti hagyománya pedig a Fülöp-szigeteki Pampangához kötődik, ahol a helyi passiójáték során egyes vezeklők önként vállalják, hogy valódi, fertőtlenített szögekkel feszítsék őket a keresztre.
