KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Ma még ajándék, másnap teher – milyen sors vár a húsvéti nyulakra?

Még mindig divat nyuszit ajándékozni húsvétra, de sokan közülük csak az ünnep ideje alatt élvezhetik a szeretetet – utána mehetnek az utcára, vagy a levesbe. Szó szerint.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre több helyen találkozhatunk az ünnep mára már jelképessé vált állatával, a nyúllal: húsvéti programokat hirdető plakátokon, a boltokban csoki- vagy plüssfiguraként, majd amikor véget ért az ünnepi varázs, már az utcán is, vagy éppen a tányérokon…

Ebben az időszakban mindig kapósak lesznek a nyulak a családok körében, hiszen jó ötletnek tűnik hazavinni az „igazi” húsvéti nyuszit, hogy még tovább éljen a gyerekekben a hit, hogy valóban létezik. Meg egyébként is, ki ne örülne, ha egy aranyos, bolyhos állatkát kapna ajándékba? Sokan azonban nem gondolnak arra, hogy ezek a rágcsálók húsvét után is élnek és ugyanolyan törődést és figyelmet igényelnek, mint húsvétkor. A legtöbben sajnos inkább megszabadulnak tőlük, mint hogy vállalják a gondozást, különösen akkor, ha már elmúlt a varázs és a gyerek is teljesen ráunt.

Az állatvédők évek óta harcolnak az élőnyúl-ajándékozás ellen, mégis mindig hallani olyan esetekről, amikor a nemrég még boldog családi környezetben ünnepelt nyuszik az utcán végzik, vagy még rosszabb történik velük.

Húsvét előtt rendszeresen megjelennek és terjednek a közösségi médiában is a különböző felhívások, amelyek arra biztatnak, hogy ne vegyen senki „alkalmi” nyuszit.

Például ezek:

Azonban nem csak az ilyesfajta képek hódítottak az elmúlt napokban a közösségi oldalakon a témával kapcsolatban. A Konyhafőnök című műsor 3. évadának győztese, Orbán Ágnes egy ilyen bejegyzéssel szállt szembe a fent bemutatott példákkal:

Orbán Ági konyhája

null

A kép hatalmas port kavart a Facebookon,

még a követői is megdöbbentek, hogy a szakácsnő arra biztatja őket, adják neki a megunt ajándéknyuszit, hogy „feldolgozhassa”.

Záporoztak a felháborodott kommentek a posztja alá, a legtöbben pedig egyáltalán nem fogták vissza magukat:

„Miért nem főzöd meg a kölyköd, kedves Ági? Neked úgy látom mindegy, hogy milyen hús….lassan ahogy megy el az eszed, lehet azt is megeszed. Remélem majd, ha felnő (már ha őt nem eszed meg húslevesnek) szembeköp és lehány téged.”

„Van egy kutyánk a nyuszink mellett, de már nagyon unjuk. Ha elküldöm, feldolgoznád azt is? (…)Látom van gyereked is. Annak is tanítsd meg, hogy a barátainkat megzabáljuk és még büszkék is vagyunk rá. Gratulálok, emberségből megbuktál...”

„Csak gratulálni tudok. Jut eszembe: ha esetleg meguntad valamely hozzátartozód, kérlek szólj nyugodtan, van boncmester ismerősöm.”

„A lányaidat esetleg nem akarod megenni? Őket is ellátod, jól tartod őket. Ideje lenne, nem gondolod?!”

„Te se vagy védett Orbán Ági! Akkor fel lehet téged is adni hirdetésbe? Egy-két ember jól szájba ...mit szólnál hozzá?”

Orbán Ágnes sem számított arra, hogy ekkora balhét gerjeszt, igyekezett is csillapítani a kedélyeket előbb a kommentek között, majd egy új bejegyzésben magyarázkodott:

„Kedves Facebook népe! A húsvéti nyúl témában kitett posztom, úgy nézem nagy port kavart és ott a kommentek tengerében hiába írom le, hogy mit is gondolok és mit is akartam, sajnos nem hallatszik a "hangom"!

Úgy látom, hogy még nem érett meg az idő egy ilyen "reklámra"! A poszt éppen a felelős állattartásról szól, csak épp egy húsevő szemszögéből!

Ha valaki esetleg nem tudja, egy farmocskán élünk és sok állatot tartunk. Az állataink mind "felelősen" tartottak. Tiszta helyen, jól tápláltan, DE nálunk a nyúl nem házi kedvenc, hanem étel. Erről szól ez a poszt. Ha nálunk kisnyulak születnek, azt az én gyerekeim is etetik, simogatják, de tisztában vannak azzal, hogy ez az állat az asztalra fog kerülni. Én örülök, hogy olyan alapanyagokból főzhetek nekik aminek az útját az elejétől a végéig ismerem.

Örülök, hogy a nagylányom már meg tudja nyúzni a nyulat és fel is tudja dolgozni. A gyermekeimet az állatok tiszteletére és szeretetére tanítom! DE nálunk az állat nem barát, nem családtag! Az állatot ellátom ahogy kell és elfogyasztom a húsát, tejét, tojását. Ez az élet rendje!

Ha valakinek a tálcás hús jobban tetszik akkor vásárolja azt.... élni és élni hagyni...De azt remélem tudja hogy az az állat sem a tálcán termett egy biológiai laborban. Ha valaki a kukába akarja dobni a megunt húsvéti nyulat akkor javaslom inkább adja oda olyannak aki örül ha havi 1x lát húst a tányérján. Ezzel ezt lezártnak tekintem.”

A magyarázat azonban még nagyobb haragot váltott ki a többségből. Különösen azon akadtak ki a kommentelők, hogy a Konyhafőnök győztese ezzel a felelős állattartást akarta támogatni. Az állatbarátok fel is hívták a figyelmét arra, hogy az általa megosztott képén egy törpe nyúl szerepel, amit szabad összekeverni a házi nyúllal, éppen ez volt a felháborodásuk kiváltó oka, nem maga a húsevés.

„Reklám mi? Felelős állattartás mi? Jaj a törpe nyulat is meg lehet enni mi? Csak hát kell belőle 10-12 db mi? Tiszteled az állatokat mi? Nagyon büszke lehetel magadra! Az még egy dolog, hogy gazdaságot vezetsz otthon, meg megeszed az állataidat, de buzdítani másokat? Hát van valami problémád a marketinggel!”

„Gratulálok, gyerekeid vannak? Felelős állattartás, tudod... idióta nőtől idióta poszt. Csak főzögessél inkább észosztás helyett, arra pont jó vagy.”

„Minden elmond rólad, hogy a kisállat nem barát, nem családtag… Hallgattál volna, bölcs maradtál volna…Sötét vagy!”

„(…)Felelős állattartás! Keress utána, mit jelent, és fuss neki még egyszer, hogy a plakátkád mennyire ellentmond ennek, és hogy mire buzdít.”

„Ágnes, még mindig nem sikerült megérteni, hogy a baj NEM azzal van, hogy esznek húst. A baj, azzal az ízléstelen plakáttal van, ami se nem vicces, se nem sarkall felelős állattartásra, se nem jópofa, se nem semmi. De ha már marketingből nem túl okos és még mindig fenthagyja a posztot, főzőcskézzen csak, az még megy.”

„Nem érted, hogy olyanra buzdítod az embereket, ami ellen küzdenek állatvédők... komolyan ennyire buta vagy? Itt most jelen esetben hiába magyarázol a tisztességes húsevésről, nem arról szól a postod!!!”

„Azt úgy tűnik nem fogtad fel, hogy a felelős állattartás kategóriájába nem fér bele az élő állat ajándékozás és arra buzdítás. A tartása és elfogyasztása természetesen igen, belefér. Mindössze ennyi a gond a hirdetéseddel, amihez nem nem nőtt még fel a világ, hanem az értelmesebbik fele már felháborítónak tartja és etikátlan reklámnak (…)”

„Bárhogy is magyarázza és beszél álszent módon állatok tiszteltéről, a hirdetés egy gusztustalan, lelketlen akció. Feltételezem, hogy szimpla gerilla marketing. Remélem, sok embernek elmegy a kedve ettől a konyhától!”

Ekkor már a kommentelők között is kezdett éles ellentét feszülni, mert azért támogatók is akadtak. Persze a szakácsnő sem hagyta magát, provokáló válaszokkal öntött még több olajat a tűzre:

„Köszönöm kedves kérdésed van négy lányom…nagyon szeretik a nyuszikat…”sülve-főve” együtt vannak!”

„Köszi a kedves szavakat, igyekszem. A nagylányom már remekül meg tudja nyúzni a nyulat!”

„Kösz a felajánlást de a törpe nyuszi nagyon kicsi....sok munka megnyúzni 10-12 darabot egy rendes adag kajába!”

Egy érdeklődő kérésére még részletesen el is magyarázta, hogyan kell megnyúzni a nyulat, ami szintén kiverte a biztosítékot sokaknál.

Később több alkalommal is elmondta, hogy nem számított ekkora közfelháborodásra, csak egy képes poénnak szánta, amire már többször is volt példa az oldalán. Szerinte az emberek egyszerűen nem értelmezték a fanyar humorát és a poszt valódi üzenetét, ami éppen a felelős állattartásra akart buzdítani.

A csetepatét követően több olyan Facebook-bejegyzést is megosztott, amelyekben még érezhető volt a humorral vegyített védekezés az ítélkezők ellen.

A botrányos kép viszont még inkább a figyelem középpontjába terelte az élőnyúl-ajándékozást, ami ellen az állatvédők már jóval húsvét előtt kampányolni kezdtek, Orbán Ágnes pedig csak felerősítette ezeket a hangokat.

„Sajnos ma Magyarországon abszolút legális bármilyen nyulat fogyasztani. Nyilván nekünk nem csak a törpe nyulak a szívügyeink, hiszen nagy számban élnek nálunk házi nyulak is, viszont együtt kell élnünk a tudattal, hogy őket sokan a húsukért tenyésztik” – mondta Bodnár Cintia, az Első Nyúlmentő Alapítvány képviselője. – „Ágnes posztjában egy törpe nyuszi szerepelt, és a törpe nyúl hobbi célra kitenyésztett fajta, hobbi állatot pedig elvből nem eszünk, ahogy kutyát, macskát sem. Én értem a viccet, akkor, ha jó... Viszont ez még viccnek is überbrutál, pedig nekem aztán beteg a humorom.”

Mint elmondta, a húsvéti nyúlvásárlást a világ legnagyobb badarságának tartja, mert szerinte így

10 év felelősséget veszünk magunkhoz úgy, hogy sokszor nem tájékozódunk arról, mire is vállalkozunk.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a nyuszik körülbelül fél éves korukban ivarosodni kezdenek, ilyenkor vizelettel jelölnek meg mindent, ami az útjukba kerül – akár a gazdit is -, ráadásul sok támad, karmol és harap, így gyerek mellé nem túl ideális. Bodnár Cintia szerint egyáltalán nem mutatnak jó példát azok a szülők, akik húsvét után lepasszolják a nyulat, magukról pedig a felelősséget.

Sajnos azonban sokan mégis így tesznek, ami azt eredményezi, hogy az ünnep elteltével rengeteg nyúl válik otthontalanná (már ha nem kerül a következő napi ebédbe). A Facebookon mintegy 14 ezer támogatóval rendelkező csapat egész évben igyekszik megmenteni a bajba jutott, elszökött, rosszul tartott nyuszikat, húsvét idején viszont még több dolguk van.

„Sokszor már az ünnep előtt adnak le nagyon beteg pici nyulakat, hiszen a szaporító, akitől vásárolták sem korra, sem egészségügyi állapotra, genetikára nincs tekintettel. Valamint már egy hónappal húsvét előtt beindul a preventív munka is – árulta el Bodnár Cintia. - Húsvét után általában még több a dolgunk.

Sok esetben utcáról vadásszuk össze a nyuszikat, hisz az emberek nem tudják, hogy gerinces állat szabadon eresztése ma Magyarországon bűncselekmény, amit a törvény akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethet.

A nyúlmentők szinte minden évben találkoznak borzasztó esetekkel, például amikor a kuka mellett találtak egy nyuszit egy dobozban. Sokszor nagyon rossz egészségi állapotban kerülnek hozzájuk a kidobott állatok: például egy 5 hetes nyuszi folyton epilepsziás rohamokkal küzdött és pár nap múlva meghalt, egy másikat pedig 12 hetes korában már fogászatra kellett hordani és műtétre is szorult. Az orvosi ellátás akár közel 100 ezer forintos költségeket is jelenthet, amit szintén nem láthatnak előre a nyuszit vásárló szülők.

Bodnár Cintia arra hívja fel a figyelmet, hogy

ha valaki nyuszit szeretne, az ne csak az ünnepre szeresse, illetve ne olcsó nyuszit vegyen kereskedésben,

hanem jó tenyésztőtől, aki odafigyel a nyúl genetikájára, ennek köszönhetően ugyanis sokat meg lehet spórolni az állatorvosi számlán.

Tavaly a Zállatorvos egy hosszú Facebook-posztjában is kifejtette, hogy „a húsvéti élő nyúl ajándékozása a nem felkészült háztartásokban tulajdonképpen döglött nyúl ajándékozása, csak ki kell várni azt a néhány hetet, amíg a transzformáció bekövetkezik.”

Aki mindezek ellenére is esküszik arra, hogy a nyúl a legjobb ajándék a gyerekeknek húsvétra, előtte tájékozódjon körültekintően és mérlegelje, hogy képes lesz-e a család az állat hosszú távú gondozására. Ha mégis megválnának tőle, a felelőtlen és kegyetlen megszabadulási módszerek helyett keressenek új, szereti gazdit, vagy bízzák állatvédő egyesületekre a sorsát.

Címkép: Pixabay, fotók: Facebook


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Bár nem lát, de nagyon tud kötődni” – a rakparti varjúsimogatóban kiderült, hogy ezek a madarak nemcsak okosak, de szerethetők is
Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. Az edukációs állatvédő programsorozat célja, hogy lerombolja a tévhiteket, és közelebb hozza az emberekhez ezeket az okos madarakat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2025. július 13.



A látvány olyan volt, akár egy inverz boszorkányos népmese: a feketeruhás, hosszú fekete hajú hölgy szeretettel puszilgatta és kézből etette a kezén ülő, rendkívül szelíd dolmányos varjút, Vaculát, aki ugyan nem tudott hálásan nézni rá, mert szegényke látássérültként született, de az egész lényéből áradt a szeretet gazdája felé. Vacula is egy azon befogadottak közül, amelyek nem életképesek segítség nélkül, de a másik simogatható cukiság is pórul járt a hajlott csőrével, amely önálló evésre alkalmatlan. Viszont lelkesen nyelte be a szájába tett hűsítő dinnyét a nagy melegben.

A Varjúsimogató nevű rendezvénysorozat egyik állomásán jártam, amelyet ezúttal a rakparton, a Viadukt bisztró előtti sétányon rendeztek meg. Voltak, akik előre eltervezetten érkeztek – gyerekkel is –, és olyanok is akadtak, akik arra andalogva pillantották meg a standot, és spontán közelebb merészkedtek.

Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. A fiókaként hozzá kerülő madarakat felnevelés és elvadítás után szabadon engedi – ez dolmányos varjak esetében egyéves korukban történik, addig fajtársaiktól tanulják el a varjúélet csínját-bínját.

A számos elütött, meglőtt, ragadozó által megfogott sérült madár teljes gyógyulás után szintén újra szabad lesz. Azokról, akik születési rendellenességgel élnek vagy tartós sérülést szenvedtek, Dóri életük végéig gondoskodik.

A simogató ötlete onnan eredeztethető, hogy két éve csapdákat tettek ki a varjaknak Budapest 13. kerületében, ugyanis a helyiek azt gondolták egy varjútámadás miatt, hogy ezek a madarak bántják az embereket. Holott csak áprilistól augusztus közepéig fészkelnek, ilyenkor nevelik a fiókákat a beilleszkedésre és élelemszerzésre, azaz ilyenkor védik a szülők a kisvarjakat – akár a vélt támadástól is –, amíg nem tanulnak meg repülni.

Mivel ezeknek az állatoknak akkoriban nagyon rossz volt a sajtója, Dóriék petíciót indítottak, és végül sikerült is 1000 aláírást gyűjteniünk, amelynek következtében az önkormányzat beszedte a csapdákat.

Utána jött a varjúsimogató ötlete: tavaly 15 ilyen eseményt tartottak – voltak iskolában, nyári táborban és fesztiválon egyaránt –, de idén is folytatják tavasztól ősz végéig.

A koncepció lényege, hogy bárkinek a karjára boldogan ráülnek ezek a kedves menhelylakók, de a kevésbé bátrak végigsimíthatják a tollukat, vagy csak közelről nézhetik őket – közben pedig Dóri mesél a varjakról, és válaszol a kérdésekre. Hiszen rengeteg a tévhit körülöttük: eleve feketék, sokan félnek tőlük, és olyan alaptalan vádak terjedtek el róluk, miszerint megeszik a többi madarat, illetve hogy miattuk nincs énekesmadár.

Én is itt tudtam meg, hogy a varjak olyannyira intelligensek, hogy 5-7 éves embereknek felelnek meg. Képesek eszközöket használni és készíteni, saját területük van, valamint ügyesen raktároznak élelmet. Megjegyzik az arcokat, erősen kötődnek, és pontosan tudják, ha valaki bántotta őket.

A hangos rikácsolás általában azt üzeni részükről, hogy hagyják békén a fiókáikat, hiszen ők kifejezetten gondoskodó szülők, évekig a gyermekeikkel maradnak. Ami még gyakran felmerülő hiedelem, hogy az éjszaka történt támadásokat az ő számlájukra írják, pedig a varjak nappali állatok, azaz éjjel egyáltalán nem támadnak.

Nagy sikerélmény Dóriéknak, amikor azt látják, hogy valaki fenntartásokkal érkezik a varjúsimogatóra, majd miután megismerkedik velük, rájön, hogy mégsem annyira gonoszak. Mindig van náluk szórólap is a tennivalókról és tanácsokról.

Elhangzott még az is, hogy

amennyiben bárki fiókát szeretne menteni, rögtön tegye egy sötét dobozba az állatot, és fecskendővel soha ne itassa, mert megfulladhat vagy sérülhet a légcsöve, a vizet csak eléjük kell tenni kis tálkában.

Utána nyugodtan fel lehet keresni a ReCrowery kertes házban kialakított menhelyét, valamint aki úgy érzi, utalhat is a madármenhelynek PayPalon keresztül EZEN a linken – én például Revoluton utaltam a standon kihelyezett QR-kódot beolvasva. Továbbá Dóri varjas rajzaiból készülő ajándéktárgyait is meg tudod vásárolni ITT. A madarak etetése és ellátása ugyanis egyre nagyobb pénzbeli terhet jelent, és a varjúmenhely fenntartása, a madarak etetése, gondozása egyetlen ember, Biborné Veres Dorottya önkéntes munkáján alapul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Összeütközött a tornaórán egy osztálytársával, összeesett és leállt a szíve Dávidnak – a járástól a beszédig mindent újra kellett tanulnia
A fiatal fiú szíve a tornateremben állt le, életéért hetekig küzdöttek az orvosok. Most a család Miskolcra költözne, hogy Dávid folytathassa a gyógyulást – segítséget kérnek.


Két évvel ezelőtt egy salgótarjáni általános iskolás fiú, Dávid, tornaóra közben ütközött össze egyik osztálytársával. A baleset után összeesett, leállt a szíve, és újra kellett éleszteni.

„A mentők kiérkezéséig egyik kollégánk azonnal és szakszerűen eljárva nyújtott segítséget és így hozzájárult a gyermek életének megmentéséhez” – mondta Tőzsér Katalin, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium intézményvezető-helyettese.

Dávid ezután kórházba került, ahol többször újra kellett éleszteni. Hosszú ideig altatásban tartották, lélegeztetőgépre került, majd kanült és szondát kapott.

Édesanyja így emlékezett vissza azokra a napokra: „Annyit tudtak mondani, hogy a kanülön keresztül fog lélegezni, ezen keresztül fog enni, és nem sok remény volt arra, hogy újra a régi lesz.”

Hónapokkal később Dávid hazamehetett, de sem írni, sem olvasni, sem közlekedni nem tudott. „Minden képessége elment, úgy jöttünk haza, hogy se írni, se olvasni, semmit nem tudott, közlekedni sem” – mondta az édesanya.

Azóta Dávid állapota sokat javult. A család most Miskolcra költözne, hogy a megyei kórházban speciális fejlesztésekhez és gyógytornához juthasson. Kevés pénzük van, ezért Dávid édesanyja a közösségi oldalon kért segítséget, hogy a költözés megvalósulhasson.

Az apa azt szeretné, ha fiuk a tanulásra koncentrálhatna. „Nagyon jó képességű gyerek volt, nagyon jól ment neki a suli” – mondta a Híradónak.

Dávid még mindig nehezen beszél, de elárulta: „Csatár voltam és gólszerző...” Ma is nagyon szereti a focit, de arról sem tett le, hogy felnőttként orvos vagy rendőr legyen.

Az RTL Híradó riportja Dávidról:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk