Zsiday Viktor szerint azért erősödik a forint, mert a piac már a magyar eurót árazza
A Tisza Párt választási győzelmének hírére vasárnap este erősödni kezdett a forint, kedd reggelre az euró árfolyama 363,15 forint környékére süllyedt. A piaci mozgást Zsiday Viktor közgazdász azzal magyarázta a blogján, hogy a befektetők elkezdték beárazni Magyarország euróövezeti csatlakozását.
Szerinte a piacokon az a várakozás, hogy Magyarország belátható időn belül bevezeti az eurót, és onnantól „nincs forint”. A csatlakozás előtt más országok valutái, például a szlovák korona is jellemzően erősödött.
Zsiday szerint három fő tényező is az euró bevezetése felé mutat. Az egyik, hogy Magyarországon a legmagasabb a közös valuta lakossági támogatottsága a régióban. Emellett a Tisza Párt a programjában az európaiság megerősítését tűzte zászlajára, aminek fontos mérföldköve az euró bevezetése, vagyis a politikai szándék is megvan.
A harmadik tényező a lehetőség: a kétharmados parlamenti felhatalmazás politikai mozgásteret ad a bevezetéshez, bár a csatlakozás uniós eljárásokhoz és a maastrichti kritériumok teljesítéséhez is kötött. A közgazdász szerint ezek a feltételek nem olyan szigorúak, mint ahogy azt gyakran kommunikálják, az adósságpálya iránya és üteme is számít.
A közgazdász úgy látja, 5-7 éves időtávon belül bevezethető az euró.
Ez Zsiday szerint azt is jelenti, hogy nagyot nyerhet, aki most vásárol a magas, hat százalék körüli kamatszinttel hosszabb, 10-20 éves magyar forintos állampapírokból. Ez a várakozás nagy tőkebeáramlást hozhat a magyar piacra, ami a forint és az állampapírok felértékelődését okozza. A piac már a választási kampány alatt is érzékenyen reagált a politikai fejleményekre, egy erősödési hullámot váltott ki például egy, a Tisza Pártnak kedvező közvélemény-kutatás is. Ezzel szemben Orbán Viktor 2024 decemberében még arról beszélt, hogy Magyarországnak érdemes megtartania a nemzeti valutát, és nem jelölt meg euróbevezetési céldátumot.
Zsiday Viktor két komoly kockázatot is megnevezett. Az egyik egy elhúzódó olajválság, ami óriási világpiaci olaj- és gázáremelkedést okozhat, és súlyosan érintené a magyar gazdaságot. A másik, hogy a kötvénybefektetők egy ponton megelégelhetik az államok folyamatos eladósodását. „Ha mondjuk (nyilván extrém feltevés) 8 százalék lesz a német állampapír hozama, és a magyar is oda tart, akkor hiába konvergálunk Európához, a magyar állampapírhozamok is emelkednek” – vázolta a lehetséges negatív forgatókönyvet.