prcikk: Zsiday Viktor a pénzügyi védőpajzsról: csak végveszélyben vagy nagy válságban van jelentősége | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Zsiday Viktor a pénzügyi védőpajzsról: csak végveszélyben vagy nagy válságban van jelentősége

A miniszterelnök győzelmet hirdetett, de a pénzügyi szakember szerint ez hamis biztonságérzetet adhat. A felelőtlen költekezés ugyanúgy katasztrófához vezethet.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. november 10.



Zsiday Viktor befektetési szakember a blogján elemezte Orbán Viktor amerikai látogatása után tett bejelentését a „pénzügyi védőpajzsról”. A szakértő szerint a miniszterelnöki bejelentés gazdasági szempontból a látogatás legérdekesebb eleme volt.

Orbán Viktor úgy nyilatkozott, „bizonyos Magyarországgal szemben alkalmazható brüsszeli eszközök mostantól kicsorbultnak tekinthetők. Tehát az, hogy nekünk van egy pénzügyi védőpajzsunk, ez jó néhány velünk szembeni brüsszeli tervet likvidál.”

Zsiday úgy véli, a bejelentés minden bizonnyal egy, az amerikai jegybankkal vagy pénzügyminisztériummal kötött swap-line-ról szólhat, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy szükség esetén Magyarország nagyobb mennyiségű dollárhoz juthat. Ennek akkor van jelentősége, ha egy ország jegybankjának kevés a devizatartaléka, vagy a bankrendszerének dollárra van szüksége. A szakértő hangsúlyozza: Magyarország számára az euró sokkal fontosabb, ennek akkor lehet értéke, ha a forint egy spekulatív támadás vagy külső sokk miatt nagy nyomás alá kerül.

Hozzáteszi: ilyen segítségnek csak „végveszélyben / nagy válságban van jelentősége”.

A csomag nem véd meg a saját hibáinktól, de segítheti a válságmenedzsmentet, ha „nagy hülyeséget csinálunk (pl. óriási költekezés a választások előtt) és/vagy kívülről ránk zuhan valami váratlan” - írja a szakértő egy hasonlattal is érzékeltetve, mire gondol.

„Olyan, mint egy biztonsági öv vagy egy légzsák: ha balesetet szenvedünk az semmiképpen sem lesz jó, de talán nem halunk bele. A nagy veszély az, ha a védőfelszereléseken felbuzdulva azt gondoljuk, hogy nyugodtan száguldozhatunk az autóval. A swap-line vagy más pénzügyi segítség ellenére is nehéz helyzetbe lehet hozni a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról bármit is mond a miniszterelnök, gondoljunk csak Liz Truss rövid életű brit kormányára és a kötvénypiac általi kivégzésükre.”

A befektetési szakember szerint Orbán Viktor mondata, miszerint „el lehet felejteni”, hogy „a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni”, nem teljesen érthető, mivel a finanszírozási oldalt a kötvénypiaci hozamok határozzák meg, ami az állam megítélésétől és a gazdaságpolitikába vetett bizalomtól függ.

És Zsiday szerint egyelőre mi fojtogatjuk saját magunkat.

„A korábbi, gyakran felelőtlen (mind jegybanki, mind költségvetési, mind gazdaságpolitikai) viselkedésünk miatt eléggé drágán finanszírozzuk az államadósságot. Ez nem lesz olcsóbb egy »pénzügyi védőpajzstól«. Akkor lesz olcsóbb, ha a hitelezőink (a magyar lakosság is!) úgy látja, hogy a forint megbízható, stabil deviza, az adósságpálya fenntartható, a kormányzat nem avatkozik ad-hoc módszerekkel a gazdaságba, és középtávon növekedési pályán van Magyarország. Ezt kell elérni, és akkor védőpajzsra sem lesz szükség, mert a jelenlegi 6-7% helyett a szlovák/horvát/cseh 3-4%-on kapunk majd pénzt” – írja a szakértő.

Mint ismert, Orbán Viktor a 2025. november 7-i washingtoni megbeszélés után beszélt a „pénzügyi védőpajzsról”, ám annak részleteiről sem a Fehér Ház, sem az amerikai pénzügyi hatóság nem adott ki tájékoztatást.

A találkozó kézzelfogható eredménye a hírügynökségek beszámolói szerint inkább az volt, hogy Magyarország egyéves felmentést kapott az orosz energia ellen irányuló amerikai szankciók alól. Bár a magyar kormány kezdetben azt hangsúlyozta, hogy a mentesség időkorlát nélküli, ezt Fehér Házból nyilatkozó források cáfolták, és Szijjártó Péter vasárnapi Facebook-posztjában is már csak annyi szerepel, „Magyarország mentességet kap az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.


Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.

Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,

Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”

A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.

A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.

A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.

„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”

– hangsúlyozták.

Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.

Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.

Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: Csak nagyot mondtam, hogy felderítsem Szijjártó orosz kapcsolatait, nem lenne befolyásom a külügyben dolgozókra
Az oknyomozó újságíró szerint csak így juthatott közelebb a külügyminiszter állítólagos orosz kapcsolataihoz, de elismerte, hogy ez hiba volt. Orbán Anita is tagadja, hogy az újságíró befolyással lehetne döntéseire.


A 24.hu-nak nyilatkozott Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója arról a Mandiner által közölt hangfelvételről, amelyen a Tisza Párt külpolitikai szakértőjével, Orbán Anitával való kapcsolatáról és egy esetleges Tisza-kormányra gyakorolt vélt befolyásáról beszél.

Az újságíró szerint a felvételen egy forrásával beszélgetett, és a beszélgetés során szándékosan próbált a valósnál sokkal befolyásosabb embernek feltüntetni magát.

„Próbáltam úgy tenni, mintha nagyobb befolyásom lenne, de nyilvánvalóan nem lenne befolyásom egy esetleges kormányváltás után a külügyben dolgozókra”

– jelentette ki Panyi.

Állítása szerint újságírói céljai érdekében döntött a túlzás mellett, amit utólag hibának és szerencsétlen döntésnek nevezett.

Az újságíró azzal indokolta a viselkedését, hogy úgy ítélte meg, hogy Szijjártó Péter orosz kapcsolatainak és kommunikációjának a felderítése érdekében több információhoz juthat, ha befolyásosnak mutatja magát. Panyi állítása szerint ezt fontosabbnak, magasabb érdekűnek tartotta, ezért választotta azt az utat, hogy túloz, nagyot mond. Elismerte, hogy

„ez hiba volt, szerencsétlen döntés volt a részemről újságíróként”.

Az ügyben érintett Orbán Anita is reagált, aki szerint a róla és Panyi Szabolcsról elhangzottak hazugságok. „Ami a Panyi Szabolccsal és személyemmel kapcsolatos hazugságokat illeti: 2010 előtt volt róla szó, hogy a kampánystábom tagja legyen, amikor a Fidesz-jelöltjeként indultam volna" – mondta Orbán Anita. Hozzátette, hogy „az elmúlt két évben mindössze kétszer találkoztunk, abból az egyik egy konferencia margóján történt”. Leszögezte továbbá, hogy

„természetesen vele se, ahogy más újságírókkal se egyeztetek semmilyen esetleges személyügyi kérdésről”.

Az utóbbi napokban az a történet uralta a magyar közéletet, miszerint Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az Európai Unió Tanácsának ülései közben. A témáról először a Washington Post közölt cikket, akiknek egy forrásuk mesélt erről, később Panyi Szabolcs is írt róla - aki egyébként folyamatosan kutatja a kormány orosz kapcsolatait, és ő számolt be arról is, hogy Vlagyimir Putyin az orosz katonai hírszerzés 3 ügynökét küldte Budapestre, hogy a Fidesznek segítsenek dezinformációs kampányokkal választást nyerni.

Panyi szerint a Mandiner az őt lejáratni próbáló hangfelvételt „megelőző támadásként” hozta nyilvánosságra, azzal vádolva őt, hogy köze volt Szijjártó lehallgatásához és szoros kapcsolatot ápol a Tisza Párt szakértőjével, Orbán Anitával. Panyi ugyanis ma egy olyan anyagot tett közzé, amely szerint Szijjártó szívességet kért orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól, annak érdekében, hogy a Fidesszel szövetséges kormány hatalmon maradjon Szlovákiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán: A külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás, ami a Tisza Párt tudtával és érdekében történt
A miniszterelnök szerint Panyi Szabolcs és forrása közötti beszélgetés hangfelvételéből az derül ki, hogy az ellenzéki párt érintett a külügyminiszter állítólagos lehallgatásában egy külföldi szerv által, ami nagyon súlyos szerinte.
M.M. - szmo.hu
2026. március 23.



„Ez egy súlyos dolog. Az, hogy egy szuverén ország külügyminiszterét lehallgatják egy másik ország hatóságainak, titkosszolgálatainak közbejöttével, fölhasználva a magyar újságírókat - vagy legalább egyet biztosan -, az nagyon súlyos” - nyilatkozta a HírTV-nek Orbán Viktor, amely interjúrészletet aztán a Facebook-ra is feltöltötte. A poszthoz azt írta:

„A magyar külügyminiszter lehallgatása példátlan támadás Magyarország ellen. A legsúlyosabb az, hogy mindez a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében történt.”

A miniszterelnök arra reagált, hogy ma reggel a Mandiner közölt egy hangfelvételt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró és forrása között lezajlott beszélgetésről.

Korábban megírtuk, hogy Panyi a hangfelvételen nem teljesen azt mondja, ahogy szavait aztán a kormánymédia keretezte. Az viszont tény, hogy egyértelmű és közeli kapcsolatot említ Orbán Anitával, a Tisza Párt külügyi szakértőjével.

Az újságíró később erre úgy reagált, hogy „csak nagyot mondott” a forrásnak, mert így akarta „felderíteni Szijjártó Péter orosz kapcsolatait”. Panyi befolyását döntéseire Orbán Anita tagadta.

A miniszterelnök szerint viszont az ügyben

„a legsúlyosabb az, hogy egyértelműnek tűnik, hogy [a lehallgatás - a szerk.] a Tisza Párt tudtával, és úgy látom, hogy érdekében történt. Ez túl van minden határon.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: