HÍREK
A Rovatból

Zsetonokkal magyarázta el a székesfehérvári polgármester, mire megy el a város pénze idén

104 milliárd forintból gazdálkodhat idén Székesfehérvár. Rekordot döntött a helyi iparűzési adóból származó bevétel.

Link másolása

Zsetonok segítségével magyarázta el egy Facebookra posztolt videóban a székesfehérvári polgármester, mire megy el 2023-ban a város pénze. Cser-Palkovics András posztjából kiderül, hogy Fehérvár idén 104 milliárd forintból gazdálkodhat, melyből 65 milliárd az államtól származik, 32 milliárd a város saját bevétele, 7 milliárdot pedig az Európai Unió folyósít.

A költségvetést február 10-én tárgyalja majd a város közgyűlése, derül ki a székesfehérvári Önkormányzati Kommunikációs Központ (ÖKK) közleményéből.

Ebből kiderül, hogy a tervezet közel 104 milliárd forintos bevételi-kiadási főösszeggel számol. A legfontosabb tétel a 31.75 milliárdos saját önkormányzati bevétel, ennek nagy részét a 23 milliárd forintot meghaladó, rekordmértékű helyi iparűzési adó teszi ki. Az önkormányzati bevételekhez tartozik továbbá a 4,05 milliárd forint építményadó és a 60 milliós idegenforgalmi adó is. Állami forrásból közel 10 milliárd forintot kap a város működtetésre, a hazai és uniós projektek finanszírozása 21 milliárdot tesz ki. A magánszemélyeknek továbbra sem kell helyi adót fizetniük Székesfehérváron.

A kiadások legnagyobb tételeként működtetésre közel 44 milliárdot költ idén a város, ami jelentős emelkedés az előző évekhez képest, az energiaárak alakulása és az infláció miatt. Ebből a város által befizetendő szolidaritási hozzájárulás 6,6 milliárd forint lesz. Fejlesztési, felújítási célokra 50,7 milliárddal számol a költségvetés – ez tartalmazza a már folyamatban lévő és idén is zajló, valamint az idén újként elkezdődő és a későbbiekben befejeződő beruházásokat is, mint például a multicsarnok, az iskolafelújítási program, a kerékpárutak építése és a Fehérvár Tüdeje program. Az 50,7 milliárd jelentős részét a 39,4 milliárd forintos állami forrás teszi ki, emellett szerepel a tervezeteben az előző európai uniós fejlesztési ciklusból származó 6,8 milliárd és önkormányzati forrásból 3,9 milliárd forint is.

Az energia valamennyi tétele – a gáz, a villamos energia és a távhő – a többszörösébe kerül a korábbiakhoz képest. Azonban a dologi kiadások ezen részét, a szolgáltatások biztonságos működését minden körülmények között finanszírozza az önkormányzat – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. Kiemelte, hogy a takarékossági intézkedések nélkül a költségnövekedés meghaladta volna a 4 milliárd forintot, azonban az energetikai kiadások így is jelentősen, 3 milliárd forinttal növekedtek.

A gazdasági társaságoknál az energiár-emelkedésből fakadó többletköltség a változtatások nélkül 3 milliárd lett volna, a takarékosságnak köszönhetően ez a tétel 2 milliárd forint lesz idén. A székesfehérvári közszolgáltatóknál 39 milliárdos többletköltséget prognosztizáltak, ez várhatóan 27,3 milliárd lesz – ennek túlnyomó része a SZÉPHŐ Zrt-nél és a Fejérvíz Zrt-nél jelentkezik.

A gazdálkodási és céltartalék igen nagy mértékű, 9.2 milliárd forint lesz. Erre azért van szükség, mert az energiahelyzet okán a működési költségek nehezen számíthatóak ki az egész évre, és főként 2024-re vonatkozóan. Ebből a tételből mintegy 2,5 milliárd a szabadon felhasználható, feladathoz jelenleg nem rendelt, biztonsági tartalék. Hitelt sem működtetésre, sem fejlesztésekre nem vesz fel a város 2023-ban, mondta a városvezető.

A zsetonos magyarázatot mindehhez itt lehet megnézni:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hann Endre: több olyan felmérés is volt az elmúlt hetekben, amik nem kerültek nyilvánosságra
Megbolydult a közvélemény-kutatói szakma – állítja a Medián vezetője, aki arról is beszélt, hogy a TISZA Pártot nagyon különböző helyekre mérik a cégek.

Link másolása


Hann Endre, a Medián ügyvezetője a Klubrádió adásában beszélt arról, hogy az elmúlt hetekben „nemcsak a politikai élet bolydult meg, hanem a közvélemény-kutatói szakma is”.

A Závecz Research felmérése szerint ugyanis jelentősen meggyengült a Fidesz, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget pedig erősebbre mérte, mint Magyar Péter Tisza Pártját, de az Iránytű Intézet felmérése szerint a Fidesz nem nagyon gyengült, míg a Tisza Párt pedig kiemelkedik az ellenzékiek közül.

Hann a két felmérés közti különbséget abban látja, hogy az Iránytűnél kifejezetten magas azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni, míg a Závecznél ez alacsonyabb.

Hann szerint nagyon meglepő eredmények jönnek ki, és további ingerültséget vált ki az ellenzéki pártok oldaláról, ez az ingerültség pedig a közvélemény-kutatókra is átterjedhet.

„Magyar Péter megjelenése rosszul érinti az ellenzéki pártokat, noha nem mindegyiket egyformán”

– tette hozzá.

Hann nem akart neveket, cégneveket mondani, de tudomása szerint több olyan felmérés készült az elmúlt hetekben, amelyet a készítője nem, vagy csak késleltetve hozott nyilvánosságra,

A Medián egyébként most kezdi az adatfelvételt, felmérésük pedig jövő héten fog megjelenni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nagyon a zsebedbe kell nyúlnod, ha a budapesti agglomerációban akarsz ingatlant – mutatjuk, hol a legdrágábbak
Majdnem 20 százalékkal nőtt a négyzetméterár, nincs nagy meglepetés a települések listáján.
MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása


A Duna House csütörtökön közölte adatait az MTI-vel, amikből kiderül, hogy 2023-hoz képest nőtt az adásvételek száma, az otthonteremtés költsége pedig 10 millió forinttal nőtt a Budapest környéki területek ingatlanpiacán.

Tavaly a gazdasági nehézségek és magas hitelkamatok miatt országosan csökkent az ingatlanvásárlási kedv, ami az agglomerációban is éreztette hatását, 2022-hez képest 18 százalékkal esett vissza a forgalom.

Az ingatlanközvetítő adatai alapján idén is a nyugati szektorba vágyók (Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Páty, Törökbálint, Zsámbék) fizetik meg a legmagasabb átlagos négyzetméterárat, ami jelenleg 19 százalékkal több, mint tavaly, 824 ezer forint.

12 százalékos emelkedést tapasztaltak a délkeleti szektorban is (Alsónémedi, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés), ott jelenleg átlagosan 569 ezer fointba kerül egy négyzetméter.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Hadházy be is kaphatja” – mondta Nyírkarász fideszes polgármestere, aki korábban rávallott a térség fideszes képviselőjére
Szalmási József a rendőrség által lezárt korrupciós ügyben azt vallotta, hogy Kovács Sándor parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát.

Link másolása

Nyírkarász fideszes polgármestere, Szalmási József azt mondta a rendőröknek, hogy Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő behívatta, és közölte, barátja cégének kell megépítenie a település piacát, másképp nem kapják meg az elnyert uniós pénzt.

A 24.hu szerint a rendőrség mégis megszüntette a nyomozást három év után. Azért nyomoztak, mert kiderült, Kovács barátjának a cége néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben, és ezért Hadházy Ákos feljelentést tett.

A lezárás ilyen megállapítások dacára történt:

„A közbeszerzési dokumentumokból megállapítást nyert, hogy egy behatárolt földrajzi körzetben elhelyezkedő hét település önkormányzata és az egyesület (a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület, amit ma is Kovács Sándor felesége vezet) beruházásaik megvalósítására kevés kivétellel ugyanazon hat gazdasági társaságot választották ki és kérték fel ajánlattételre, melyek közül kivétel nélkül a többnyire egyedül pályázó GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ajánlata került ki győztesként,

mely tények egyidejű és együttes fennállása a gazdasági szereplők összehangolt magatartására utalhat, illetve versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúját keltheti”.

A nyomozás során lehallgattak telefonokat, tanúkat is kihallgattak, köztük volt Szalmási József is, aki egyébként idén is a Fidesz jelöltjeként indul az önkormányzati választáson.

Külön érdekes, hogy a polgármester rávallott Kovácsra a rendőröknél, azt mondta, hogy

a parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát. A falu végül 50,5 millió forint uniós forrást kapott.

A rendőrség azt is kimondta, hogy a bűncselekmény megvalósulását „a foganatosított eljárási cselekmények egy részének eredménye” nem zárja ki, ám „ezek a pályázatok készítésére, a beruházásokat kivitelező vállalkozások kiválasztására irányuló összehangolt magatartás vagy irányítottság mértékét, mélységét, az abban résztvevő személyeket illetően nem kellően egzaktak, cselekményre, illetve személyre mutatóak, és ilyen adatokat az eljárás során nem lehetett beszerezni, még a kiterjedt bizonyítás és a leplezett eszköz alkalmazás ellenére sem”.

Hadházy szerint így még ebben a lezáró határozatban is olyan bizonyítékok vannak, amik miatt „Kovács Sándor fideszes képviselőnek már régen a börtönben kéne ülnie”.

A 24.hu nak most nyilatkozott röviden Szalmási József, aki ezt mondta:

„Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök. Hadházy be is kaphatja.”

Kovács Sándorral amúgy szerinte ma is jóban vannak, a rendőrségen tett állításairól pedig most azt mondta: „Lehet, piás voltam akkor.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egymilliárd forintba is kerülhetett Orbán konzervatív konferenciája – állami támogatásból
A Fidesz kampányát támogató rendezvénynek tűnő ultrakonzervatív CPAC szervezője az Alapjogokért Központ az Átlátszó által kikért iratok szerint 1,15 milliárd forintot költhet idén. Más rendezvényük viszont alig van.

Link másolása

Az idén a Millenáris parkban rendezték meg a CPAC Hungaryt, és erre az Alapjogokért Központnak 1,15 milliárd forintos kerete állt rendelkezésre az állami támogatásból.

Az USA-ból importált ultrakonzervatív keresztény, nemzeti konzervatív konferencia fő témája a „békepártiság, a woke-ellenesség és a szuverenitás”, a rendezvény vezérszónoka csütörtök délelőtt Orbán Viktor volt.

Orbánt pénteken videóüzenetben dicsérte a volt amerikai elnök, Donald Trump is.

Az Átlátszó viszont megírta, hogy több mint egymilliárd forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a CPAC, ami egyre inkább Orbán Viktor kampányát támogató rendezvénynek néz ki.

Az Átlátszó ugyanis közérdekű adatigénylés útján betekinthetett az állami támogatásokat besöprő Batthyány Lajos Alapítvány és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. közti legújabb támogatási iratokba.

Megállapították a tényfeltárók, hogy az Alapjogokért Központ a 2024-re összesen 4,25 milliárd forintot támogatást kap, ezen belül rendezvények tartására összesen 1,15 milliárd forintot költhet.

Az iratokból az pontosan nem derül ki, hogy mennyibe került a CPAC, és természetesen ezt az Alapjogokért Központ sem árulta el az Átlátszónak.

A portál által kikért dokumentumok szerint a rendezvényekre elkülöníthető 1,15 milliárd forintból az Alapjogokért Központ 2024-es fő rendezvénye a budapesti CPAC, ezen kívül néhány kisebb összejövetelt – workshopot, sajtóreggelit – szerveznek minsössze.


Link másolása
KÖVESS MINKET: