HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij utasította a csapatát, hogy szervezzék meg a választásokat

A teljes tűzszünet után jöhet majd a választás, az azonban egyelőre bizonytalan, hogy ez mikor történhet meg, nincs kizárva, hogy már nyáron.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten tartott megbeszélésén arra utasította csapatát, hogy

a teljes tűzszünet után szervezzék meg az országos választásokat

– írja a The Economist ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva.

Az amerikaiak azt remélik, hogy április végén jöhet a tűzszünet. A választásokkal kapcsolatban viszont csak május 5. után lehet pontosabb információ. Ekkor jár le ugyanis a hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti szavazás határideje. Maga a hadiállapot május 8-án ér véget, ez pedig szükséges ahhoz, hogy a választási folyamat hivatalosan is elindulhasson.

A lap forrásai eltérően nyilatkoztak arról, hogy mikor kerülhet sor a választásokra. Többen úgy vélik, hogy Zelenszkij nyárra tervezi a voksolást. A törvény szerint legalább 60 napot kell biztosítani a kampányra, így a legkorábbi lehetséges időpont július eleje lehet.

Az elnök gyorsasága részben annak is köszönhető, hogy Donald Trump korábban diktátornak nevezte Zelenszkijt, amiért háborús helyzetben sem szervezett választásokat, holott Európában általában nem szokás ilyen körülmények között urnák elé járulni.

Más források szerint azonban a kampánynak három hónapig kellene tartania, mert az ukrán választási hatóságok arról tájékoztatták a parlamentet, hogy ennyi idő szükséges a választói névjegyzékek frissítéséhez a háborús körülmények miatt.

Petro Porosenko, a legnagyobb ukrán ellenzéki párt vezetője szerint valószínűleg augusztus és október között kerülhet sor a választásokra. Szerinte a kampány már februárban elkezdődött, amikor Zelenszkij szankciókat vezetett be ellene. Hivatalosan ezt Porosenko hazaárulási ügyével indokolták, ugyanakkor többen úgy látják, hogy a háttérben az állhatott, hogy Porosenko február elején az Egyesült Államokban járt, ahol Donald Trump több közeli munkatársával is találkozott.

Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Porosenko nem jelent komoly veszélyt Zelenszkij számára, de az elnök ellenszenve gyorsíthatta fel a szankciók meghozatalát. A forrás úgy véli, hogy Zelenszkij akár már júliusban megtarthatja a választást, amivel meglepheti politikai ellenfeleit, mivel a rövid kampányidőszak miatt könnyebb helyzetbe kerülhet.

Az ellenzéki pártok ezzel szemben nem támogatnák a gyors választást. Szerhij Vlaszenko, a Batykivscsina párt egyik vezető parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy már a tűzszünet május 8-ig történő megkötése is komoly feladat lenne. Szerinte ennél is nagyobb kihívást jelentene, hogy a külföldön élő, a fronton harcoló vagy az orosz megszállás alatt álló területeken tartózkodó milliók szavazni tudjanak.

A parlamenti választásokat eredetileg 2023 októberében, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában kellett volna megtartani, de a háborús helyzet miatt ezeket elhalasztották. Volodimir Zelenszkij a Nép Szolgája párt színeiben nyerte meg az előző elnökválasztást még 2019-ben. Akkor a szavazatok 73,22%-át szerezte meg.

Háborús körülmények között ugyanakkor a választások megtartása számos logisztikai és biztonsági kihívást jelentene. A frontvonalon harcoló katonák, a külföldre menekült milliók, valamint az orosz megszállás alatt álló területeken élők szavazati jogának biztosítása rendkívül nehéz feladat.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kínos baki: cirill betűs egyenruhás rendőrök fogták el az ukránokat a kormánymédia 170 ezer lájkot hozó AI-képein
A Ripost, a Bors és a Metropol egyenszöveggel posztolt az ukrán pénzszállítmány elfogásáról. A posztokhoz jelöletlen AI-illusztrációkat használtak, noha a kormány már közzétette a valódi fotókat.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 10.



Órákkal azután, hogy a kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelentek a valódi fotók és videók az „ukrán aranykonvoj” elleni rajtaütésről, a kormánypárti bulvárlapok, a Ripost, a Bors és a Metropol mesterséges intelligenciával generált, drámai képekkel illusztrálták a hírt. A Mediaworks-höz tartozó lapok március 6-án délután egységes szöveggel számoltak be hét ukrán állampolgár őrizetbe vételéről: „Elcsípte a NAV az ukrán aranykonvojt, pénzmosás gyanújával vettek őrizetbe hét ukránt a magyar fővárosban.”

A posztokhoz mellékelt képekről sehol sem tüntették fel, hogy azok nem valódi fotók, hanem MI-illusztrációk

írta a Lakmusz, a Magyar Jeti Zrt. tényellenőrzéssel foglalkozó kiadványa.

A képeken több árulkodó jel is leleplezte a mesterséges intelligencia használatát:

a NAV-os alakok egyenruháján és a rendőrautó motorháztetején a feliratok torzak és olvashatatlanok voltak, az egyenruhák pedig nem egyeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valós viseletével.

A hiteles felvételeken ráadásul nem is a NAV, hanem a Terrorelhárítási Központ emberei láthatók akció közben.

Az egyik felvarrón cirill betűs „Policija” felirat is feltűnt.

A HIVE AI-detektor az egyik képet 99, a másikat 85 százalékos valószínűséggel minősítette mesterséges intelligencia által generált tartalomnak.

A jelöletlen AI-képekkel ellátott bejegyzések a lapok átlagos elérésének sokszorosát érték el.

A Ripostnál egy átlagos poszt 265 reakciót vált ki, az „aranykonvojos” viszont már több mint 170 ezernél jár. Hasonló a helyzet a Borsnál, ahol a 720-as átlaghoz képest a kép több mint 40 ezer reakciót kapott, míg a Metropolnál a 30 alatti átlagos reakciószám 8 ezer fölé ugrott.

A több tízezer reakció között feltűnően sok a nem magyar, például szláv, távol-keleti vagy angolszász hangzású profilnév.

A valós esemény március 5-én történt, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Terrorelhárítási Központ munkatársai az M0-s autóúton feltartóztattak két páncélozott járművet. A kormányzati kommunikáció szerint a hatóságok pénzmosás gyanúja miatt jártak el. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint „a készpénzzel és arannyal teli páncélozott járművek mozgása Magyarországon nem így szokott kinézni a legitim pénzügyi tranzakciók esetében”. A NAV közleménye szerint „a most feltartóztatott szállítmány irányításáért egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornok felelt”.

Az ukrán fél szerint a szállítás jogszerű volt.

Az Oscsadbank közölte, hogy a járművek 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajnába, minden szükséges dokumentum birtokában. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az akciót „állami zsarolás és állami terrorizmus”-nak minősítette. A hét ukrán állampolgárt másnap este szabadon engedték és Záhonynál átadták az ukrán hatóságoknak, a lefoglalt vagyon azonban Magyarországon maradt. Az ügyben a kormány március 9-én törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a vagyon visszatartását a vizsgálatok lezárultáig.

A készpénz- és nemesfémszállítmányok közúti mozgatása egyébként nem szokatlan az ukrán légtér 2022-es lezárása óta. A politikai célú, jelöletlen mesterséges intelligencia-tartalmak használata szintén nem új jelenség a kormányzati kommunikációhoz köthető felületeken; 2025-ben egy háborús képsorokat imitáló, kormányzati oldalon megosztott AI-videó váltott ki vitákat.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Novák Előd reagált arra, hogy gyermekorvos testvére szerint ő és Dúró Dóra „butaságokat terjesztenek” az oltásokról
Novák Hunor szerint a Mi Hazánk politikusai által megosztott tartalmak „álhírek, rögeszmés összeesküvés elméletek, kiragadott félinformációk, megtévesztő végkövetkeztetésekkel”. Állítja, testvére és sógornője felelőtlenül riogatja a szülőket, és ezzel veszélyezteti a gyerekeket.
DKA - szmo.hu
2026. március 10.



A népszerű gyermekorvos, Novák Hunor egy hosszú bejegyzést írt a Facebookon arról, mit gondol testvére, a politikus Novák Előd, a a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és annak felesége, Dúró Dóra oltásokkal kapcsolatos tevékenységéről. Azzal kezdte a posztját, hogy náluk a családi ebédnél soha nem volt téma az oltásellenesség, mivel a családja nem oltásellenes, és tudomása szerint minden testvérének minden gyermeke oltva van. Elárulta, hogy édesanyja több mint 50 éve gyermekorvosként dolgozik, és a családban soha senki nem kérdőjelezte meg a vakcinák fontosságát.

Úgy véli, Dúró Dórának és Novák Elődnek semmilyen ilyen irányú végzettsége vagy tapasztalata nincs, és a téma még a hobbi szintű érdeklődési körükbe sem tartozott. Ezzel szembeállítja saját magát, mondván, ő sem tesz javaslatot gazdasági vagy abortusszal kapcsolatos kérdésekben, mert nem a szakterülete.

A két politikus által megosztott tartalmakról azt írta, azok nem a saját gondolataik, hanem felületes, általános oltásellenes tévhiteket osztanak tovább, sokszor csak kérdéseket feltéve vagy kiragadott dolgokat félreértelmezve.

„Ki kell emelnem: amit Dóri és Előd az oltásokkal kapcsolatban közzétett eddig, és azokból amilyen következtetéseket levonhatnak olvasóik, azok mind tudománytalanok és hamisak. Álhírek, rögeszmés összeesküvés elméletek, kiragadott félinformációk, megtévesztő végkövetkeztetésekkel. Aki az ő posztjaikat olvassa, azt hiheti, a COVID oltás meddőséget okoz és amiatt fogy a magyar. De ez nem igaz. Divatosan: 100% fake news”

– írta Novák Hunor.

A gyermekorvos szerint testvére és sógornője „kamu oltáskárosodott eseteket” is bemutatnak, amelyek valójában a szülői rögeszméről szólnak. Állítja, „a hazai oltáskárosodott esetek elsöprő többsége kamu, arról szól, hogy beszereztek egy oltásellenes orvostól egy papírt”.

Novák Hunor azt is írta, hogy tiszteli a szüleit, és nem szeretne nyilvánosan vitába szállni a testvérével, de úgy érezte, orvosként meg kell szólalnia.

„Nagyon szomorúnak tartom, hogy politikai okokból Dóri és Előd ilyen butaságok terjesztésében élen jár az utóbbi időben. Felelősségteljes, a mainstreammel szembe menő, számos tévhitet leleplező és modern felfogású orvosként ki kell mondjam: ezirányú tevékenységük társadalmilag egyértelműen káros, és veszélyes minden magyar állampolgárra, gyermekes szülőre is, azokra is, akik szeretnék gyerekeiket beoltani”.

Mint írta, aki oltásellenes nézeteket terjeszt, emberi sorsokkal játszik, és egy-egy felelőtlenül megosztott poszt ilyen módon súlyos egészségkárosodásokat okozhat. A gyermekorvos szerint az oltáselleneseknek nemcsak a vakcinákkal van bajuk, hanem küzdenek az újszülöttkori szifiliszszűrés ellen, gondjuk van a fogkrémben lévő fluoriddal, a kemoterápiával és a K-vitaminnal is. Azt is írta, hogy a kötelező oltások választhatóvá tételét veszélyesnek tartja.

„Az oltásellenesekkel nem lehet szakmai vitát folytatni, mert láthatóan rögeszmés összeesküvés elméletekről van szó, olyan vírustagadókról, akik alternatív valóságban élnek, és a valóságot is letagadják. Itt sajnos nincs szakmai vita a másik oldallal, éppen ezért nem támogatom, hogy konteós szülők kezébe adjuk a döntést, hogy ilyen fokú hozzá nem értő, K-vitamin- és oltásellenes, rögeszmés szülők döntsék el, kell-e kanyaró vagy gyermekbénulás ellen oltani a gyermeküket”

– jelentette ki Novák Hunor.

A bejegyzésre Novák Előd a 24.hu érdeklődésére reagált röviden.

„Sajnálom, ráadásul valótlanságokat írt Hunor velünk kapcsolatban is, ami végleg megrontja köztünk a viszonyt, de nem szeretnék nyilvánosság előtt vitázni, elsősorban idős szüleimre való tekintettel”

– közölte a politikus.

Arra a kérdésre, hogy „valóban oltva vannak-e gyerekeik, és, ha igen, akkor a kötelező oltások eltörléséért küzdő politikusokként miért döntöttek így”, Novák úgy válaszolt, nem érti, hogy kérdezhetnek tőle ilyeneket, hiszen az egészségügyi adatok különleges adatok. „Mi a gyermekeink egészségügyi adatait nem tettük közzé, nem is szeretnénk” – jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ha már mindenért lehajolsz, akkor be is kaphatod” – Csaknem 40 választókerületben gáncsolnák el a Kutyapártot, szervezett akciót sejtenek a háttérben
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szerint jogalap nélküliek a jelöltjeik ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek. A választási bizottságok vizsgálják az ügyeket, a párt pedig bízik a jelöltek jogerős nyilvántartásba vételében.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 10.



Fellebbezéshullám zúdult a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra alig egy hónappal a választások előtt: az utolsó pillanatban közel 40 választókerületben támadták meg a jelöltjeik nyilvántartásba vételét. Az MKKP szerint szervezett akció áll a háttérben, az ügyeket a választási bizottságok vizsgálják – írta a hvg.hu.

A párt szerint a fellebbezéseknek nincs valós jogi alapjuk, és bíznak benne, hogy jelöltjeiket végül jogerősen nyilvántartásba veszik, így a választók szavazhatnak majd rájuk az április 12-i országgyűlési választáson.

„Minden eszközzel és bármi áron el akarnak gáncsolni” – írta Facebook-oldalán Nagy Dávid pártigazgató-listavezető. Szerinte

„valaki szervezetten, előre eltervezett módon, központi akcióként fellebbezte meg a jelöltjeink nyilvántartásba vételét az utolsó pillanatban.”

A pártigazgató szerint a támadás célzott: „A mi jelöltjeinket támadják nagyon, nem kamupártok kamujelöltjeit” a Nemzeti Választási Iroda hivatalos adatai alapján. Úgy látja, „valaki a jogrendszert sunyi módon felhasználva próbálja megnehezíteni a listaállításunkat.”

Az elmúlt hetekben a kutyapártosokat ellenzéki oldalról rengeteg bírálat érte amiatt, hogy – szemben a Momentummal vagy az MSZP-vel – elindulnak a választáson. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke március 9-én azt mondta, „aki nem a Tisza listájára és jelöltjére szavaz, az Orbán aljas, korrupt rendszerét akarja vagy fogja hatalomban tartani”.

Az MKKP-é az egyike annak a mindössze öt pártlistának, amely szerepelni fog a szavazólapokon.

Ilyen kevés párt még soha nem indult a rendszerváltás óta a magyarországi választásokon.

Bár a pártigazgató állítása szerint nem tudják, ki áll az akció mögött, a bejegyzését egy éles üzenettel zárta: „Kellemes vergődést. Felfele ütni bátrabb volna. De ha már mindenért lehajolsz, akkor be is kaphatod.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Két eljárás indul Hadházy Ákos ellen: a Fidesz-többség a saját bizottsága ellenében szavazta meg a mentelmi jog felfüggesztését
Az Országgyűlés kedden felfüggesztette Hadházy Ákos mentelmi jogát tettleges becsületsértés és rágalmazás miatt. A független képviselő ellen így bírósági eljárás indulhat, amit a politikus maga is kért a parlamentben.
F. O. - szmo.hu
2026. március 10.



Bár a kormánypárti többségű mentelmi bizottság nem javasolta, az Országgyűlés kedden mégis felfüggesztette Hadházy Ákos független képviselő mentelmi jogát két ügyben is. A parlament összesen négy mentelmi ügyben szavazott, de a másik két esetben – a DK-s Varga Zoltán és a fideszes Pócs János ügyében – a képviselők mentelmi joga megmaradt.

A döntésnek az ad különös súlyt, hogy a mentelmi bizottság egyik esetben sem támogatta a felfüggesztést.

Hadházy egyik ügye egy tavaly szeptemberi parlamenti folyosói incidensre nyúlik vissza, amikor

a képviselőt azért jelentették fel, mert vélhetően videózás közben meglökte Budai Gyula fideszes képviselőt.

Az akkor készült felvételt maga Hadházy hozta nyilvánosságra, ezen próbálta megkérdezni Orbán Viktort a hatvanpusztai birtokon lévő milliós kádakról. Az ügyben tettleges becsületsértés vétsége miatt indult eljárás. A másik, szintén magánvádas eljárás rágalmazás miatt indult Hadházy ellen. Ezt

Horváth István fideszes képviselő kezdeményezte, miután Hadházy a politikus családi vágóhídjával kapcsolatban tett észrevételeket, az üzemet pedig később a kormányhivatal be is záratta.

A keddi parlamenti ülésen Hadházy Ákos maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését mindkét ügyében, hogy bíróság előtt tisztázhassa magát. Ezzel szemben a kormányoldalról Budai Gyula és Horváth István is feljelentést tett a független képviselő ellen.

A mentelmi jog felfüggesztése nem jelenti a bűnösség megállapítását, csupán azt teszi lehetővé, hogy a bírósági eljárás megindulhasson vagy folytatódhasson a képviselővel szemben.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk