Zelenszkij utasította a csapatát, hogy szervezzék meg a választásokat
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten tartott megbeszélésén arra utasította csapatát, hogy
– írja a The Economist ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva.
Az amerikaiak azt remélik, hogy április végén jöhet a tűzszünet. A választásokkal kapcsolatban viszont csak május 5. után lehet pontosabb információ. Ekkor jár le ugyanis a hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti szavazás határideje. Maga a hadiállapot május 8-án ér véget, ez pedig szükséges ahhoz, hogy a választási folyamat hivatalosan is elindulhasson.
A lap forrásai eltérően nyilatkoztak arról, hogy mikor kerülhet sor a választásokra. Többen úgy vélik, hogy Zelenszkij nyárra tervezi a voksolást. A törvény szerint legalább 60 napot kell biztosítani a kampányra, így a legkorábbi lehetséges időpont július eleje lehet.
Az elnök gyorsasága részben annak is köszönhető, hogy Donald Trump korábban diktátornak nevezte Zelenszkijt, amiért háborús helyzetben sem szervezett választásokat, holott Európában általában nem szokás ilyen körülmények között urnák elé járulni.
Más források szerint azonban a kampánynak három hónapig kellene tartania, mert az ukrán választási hatóságok arról tájékoztatták a parlamentet, hogy ennyi idő szükséges a választói névjegyzékek frissítéséhez a háborús körülmények miatt.
Petro Porosenko, a legnagyobb ukrán ellenzéki párt vezetője szerint valószínűleg augusztus és október között kerülhet sor a választásokra. Szerinte a kampány már februárban elkezdődött, amikor Zelenszkij szankciókat vezetett be ellene. Hivatalosan ezt Porosenko hazaárulási ügyével indokolták, ugyanakkor többen úgy látják, hogy a háttérben az állhatott, hogy Porosenko február elején az Egyesült Államokban járt, ahol Donald Trump több közeli munkatársával is találkozott.
Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Porosenko nem jelent komoly veszélyt Zelenszkij számára, de az elnök ellenszenve gyorsíthatta fel a szankciók meghozatalát. A forrás úgy véli, hogy Zelenszkij akár már júliusban megtarthatja a választást, amivel meglepheti politikai ellenfeleit, mivel a rövid kampányidőszak miatt könnyebb helyzetbe kerülhet.
Az ellenzéki pártok ezzel szemben nem támogatnák a gyors választást. Szerhij Vlaszenko, a Batykivscsina párt egyik vezető parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy már a tűzszünet május 8-ig történő megkötése is komoly feladat lenne. Szerinte ennél is nagyobb kihívást jelentene, hogy a külföldön élő, a fronton harcoló vagy az orosz megszállás alatt álló területeken tartózkodó milliók szavazni tudjanak.
A parlamenti választásokat eredetileg 2023 októberében, az elnökválasztást pedig 2024 márciusában kellett volna megtartani, de a háborús helyzet miatt ezeket elhalasztották. Volodimir Zelenszkij a Nép Szolgája párt színeiben nyerte meg az előző elnökválasztást még 2019-ben. Akkor a szavazatok 73,22%-át szerezte meg.
Háborús körülmények között ugyanakkor a választások megtartása számos logisztikai és biztonsági kihívást jelentene. A frontvonalon harcoló katonák, a külföldre menekült milliók, valamint az orosz megszállás alatt álló területeken élők szavazati jogának biztosítása rendkívül nehéz feladat.
(via hvg.hu)
