Zelenszkij szerint Ukrajna kész tenni az EU-tagságért, Németország, Olaszország és Franciaország támogatja a csatlakozást
A német kancellár azt mondta, Ukrajna az európai családhoz tartozik, az olasz miniszterelnök szerint pedig nem lehet késleltetni az ország felvételét az unióba.
Oroszország ukrajnai inváziója egy egész Európa elleni agressziót jelent, ezért Ukrajna további fegyvereket kér a nyugati országoktól ehhez a harchoz - mondta az ukrán elnök csütörtökön, miután megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Klaus Iohannis román államfővel.
Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott: minél több fegyvert kap Ukrajna a nyugati országoktól, annál gyorsabban tudja felszabadítani a megszállt területeit. Ezen felül további szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben.
Arról is beszélt, Ukrajna készen áll tenni azért, hogy teljes értékű tagja legyen az Európai Uniónak. Mint mondta, "az ukránok már kiérdemelték a jogot, hogy ezen az úton járjanak", és az ország uniós tagjelölt lehessen.
A francia elnök, a német kancellár, az olasz miniszterelnök és a román államfő is kiállt Ukrajna uniós csatlakozása mellett.
Olaf Scholz azt mondta, ő egyértelmű üzenettel érkezett Kijevbe: Ukrajna az európai családhoz tartozik.
Kijelentette, hogy Németország támogatni fogja Ukrajna és Moldova EU-tagságát is, és azt ígérte, hogy továbbra is segíti Ukrajnát, amíg csak szükség van rá. Mint mondta, ez anyagi és katonai támogatást is jelent.
Mario Draghi is úgy nyilatkozott, hogy támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét. Mint mondta, Olaszország szeretné, ha Ukrajna megkapná a tagjelölti státuszt, ezt az álláspontot fogja támogatni az Európai Tanács jövő heti ülésén.
"Az ukrán nép nap mint nap megvédi a demokrácia és a szabadság értékeit, amelyek az európai projekt, a mi projektünk alapját képezik. Nem késleltethetjük ezt a folyamatot"
- fogalmazott az olasz miniszterelnök.
Azt is mondta, hogy Olaszország véget akar vetni a háborús konfliktusnak, de "a diplomáciai megoldás nem választható el Kijev akaratától".
Emmanuel Macron szintén kijelentette, hogy támogatja, hogy Ukrajna "azonnali" tagjelölti státuszt kapjon az EU-hoz való csatlakozás reményében.
Korábban egyébként azt mondta, hogy évekbe, ha nem évtizedekbe telhet, mire Ukrajna EU-tag lehet.
Bejelentette, Franciaország a már korábban vállalt tizenkettőn felül további hat nagy hatótávolságú Caesar fegyvert küld Ukrajnának. A háború kapcsán pedig azt is hangsúlyozta, hogy fontos, hogy legyen egy kommunikációs csatorna, amelyen keresztül tudnak kommunikálni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Oroszország ukrajnai inváziója egy egész Európa elleni agressziót jelent, ezért Ukrajna további fegyvereket kér a nyugati országoktól ehhez a harchoz - mondta az ukrán elnök csütörtökön, miután megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Klaus Iohannis román államfővel.
Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott: minél több fegyvert kap Ukrajna a nyugati országoktól, annál gyorsabban tudja felszabadítani a megszállt területeit. Ezen felül további szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„10-15 centi magasan állt a fekete por” – belső fotók szivárogtak ki a gödi Samsung-gyárból
A Telex újabb képeket és belső dokumentumokat hozott nyilvánosságra a gyárban tapasztalt szennyezésekről. A műholdképek tanúsága szerint az üzem tetejére kijutó fekete por problémája évekig fennállt.
Újonnan kiszivárgott, a gyárban készült fotók és belső dokumentumok szerint a Samsung gödi üzemében nemcsak a gyártósorokon, hanem az álmennyezet felett is vastagon állt a fekete por.
Egy volt középvezető szerint volt, hogy a mennyezet megbontása után 10-15 centi magasan találtak a potenciálisan rákkeltő anyagokból álló porból.
A Telexhez eljuttatott belső dokumentumokból az is kiderül, hogy egy dolgozóra szerelt mérőeszköz 2023 februárjában a megengedett határérték több mint ötszázszorosát mutatta ki. A cikk szerint a fotókon egyértelműen azonosíthatók a gyári berendezések, sőt, a cég akkori környezetvédelmi és munkabiztonsági vezetőjének neve is.
A műholdképek tanúsága szerint a gyár tetejére kijutó fekete por problémája évekig fennállt, a szennyeződést hiába takarították és festették le rendszeresen, az újra és újra megjelent.
A por az egész üzemben szétterjedhetett, mert a különböző gyárrészek egy közös szellőzőrendszerre voltak kötve, így a porbetöltés és a mixing részlegeken használt, súlyosan rákkeltő nikkel, kobalt és mangán a gyár más területeire is eljuthatott. A probléma egyik fő oka, hogy az álmennyezet felett futó, nagy nyomású csövek rendszeresen meghibásodtak, és a karbantartásuk elmaradt. Egy forrás szerint a szükséges csőcseréknek csak a negyedét végezték el.
„Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, azt mondanám, hogy a normális működéshez havi 400 méternyi csövet kellett volna kicserélni, de csak 100-at cseréltek ki”
– fogalmazott. A helyzetet súlyosbította, hogy a porelszívó rendszer szűrői nem voltak alkalmasak a gyárban használt, rendkívül finom, 0,3 mikrométeres szemcseméretű porok hatékony leválasztására.
A rendszerhibák következményei a dolgozókon is megmutatkoztak.
A cég 2022-es belső összesítése szerint 2159 dolgozóból 857 főt teszteltek nehézfémekre, közülük 98-nál lett pozitív az eredmény. A vizsgálatból az is látszik, hogy nagyjából 1300 dolgozót abban az évben egyáltalán nem teszteltek.
Pozitív eredmények születtek olyan részlegeken is, mint a gyártástervezés vagy a munkabiztonság. A levegő minőségét mérő adatok még drámaibb képet festenek: a hatósági iratokban szerepel egy 2023-as mérés, ami a notching részlegen a határérték 275-szörösét mutatta ki.
A most nyilvánosságra került belső jegyzőkönyv szerint pedig egy dolgozóra szerelt eszköz 509,96-szoros határérték-túllépést rögzített.
Ez az adat azért nem került a hatósághoz, mert a jogszabályok nem írják elő minden belső mérés kötelező átadását.
A gyárban dolgozók beszámolói szerint a munkavédelmi előírásokat sokáig lazán kezelték. A mixing részlegen, ahol a legveszélyesebb porok koncentrálódtak, sokáig nem biztosítottak a nehézfémeket is kiszűrő, megfelelő védőfelszerelést, a dolgozók gyakran csak egyszerű FFP2-es maszkot viseltek.
Többen állandó szemvörösségre és fejfájásra panaszkodtak, és elmondásuk szerint a részleget a bejelentett hatósági ellenőrzések előtt rendszeresen kitakarították.
Akit a biológiai expozíciós marker vizsgálatok során pozitívra teszteltek, azt jellemzően áthelyezték egy kevésbé veszélyes munkakörbe.
Vita van arról is, hogy pontosan milyen összetételű por borította a gyár tetejét. A Samsung és a kormányhivatal szerint tiszta grafit, több belső forrás és a Greenpeace által a környéken talált nikkel viszont arra utal, hogy a mixingről elszívott, kevert porról van szó.
A munkavédelmi hatóság a 275-szörös határérték-túllépés ellenére sem függesztette fel az érintett üzemrész működését, ehelyett 10 millió forint bírságot szabott ki. A bírság felső határa 2024-ig 10 millió forint volt, azóta 100 millióra emelték.
A cég korábban elismerte, hogy a porelszívók hatékonysága nem volt megfelelő, és hogy a dolgozóknak korábban nem biztosítottak megfelelő védőruhát, de szerintük ezt mára megoldották. Paplanos Péter, a Samsung PR-igazgatója egy interjúban azt is megerősítette, hogy a dolgozókat a teszteredmények alapján rotálják. Szerinte „ez általános eljárás, nem csupán az akkumulátorgyártásban, hanem minden olyan iparágban, ahol a munkatársat fokozott expozíció érheti”. Hozzátette, hogy a cégnél nem jelentettek a vegyi anyagokkal kapcsolatos megbetegedést.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben nem is a Samsung saját alkalmazottai, hanem a külsős cégekkel szerződött munkavállalók voltak. A gyárban a termelés csúcsán dolgozó közel nyolcezer ember több mint fele alvállalkozókhoz vagy munkaerő-kölcsönzőkhöz tartozott. Források szerint ezeknél a cégeknél gyakran elmaradt a megfelelő munkavédelmi oktatás és a védőfelszerelések biztosítása. Jól példázza a helyzetet egy férfi esete, akit 2022-ben súlyos áramütés ért a gyárban. A baleset után a magyar munkaerő-közvetítőt felszámolták, a koreai alvállalkozó kivonult az országból, így a férfi csak a Samsungtól tud kártérítést követelni, amely tagadja a felelősségét.
Újonnan kiszivárgott, a gyárban készült fotók és belső dokumentumok szerint a Samsung gödi üzemében nemcsak a gyártósorokon, hanem az álmennyezet felett is vastagon állt a fekete por.
Egy volt középvezető szerint volt, hogy a mennyezet megbontása után 10-15 centi magasan találtak a potenciálisan rákkeltő anyagokból álló porból.
A Telexhez eljuttatott belső dokumentumokból az is kiderül, hogy egy dolgozóra szerelt mérőeszköz 2023 februárjában a megengedett határérték több mint ötszázszorosát mutatta ki. A cikk szerint a fotókon egyértelműen azonosíthatók a gyári berendezések, sőt, a cég akkori környezetvédelmi és munkabiztonsági vezetőjének neve is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Budapesten zárja a kampányt, egy órával Magyar Péter után mond beszédet
A miniszterelnök közzétette a kampányhajrá programját, eszerint szombaton 19 órakor a budapesti Szentháromság téren tart beszédet. Magyar Péter Debrecenben zárja a a kampányt, szombaton 18 órakor kezdi beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
szombat este 19 órakor pedig a budapesti Szentháromság téren tartja meg a kampányzáró beszédét.
Magyar Péter eközben napi öt-hét településre látogat el, szombaton még Hajdúsámsonban, Újfehértón, Balmazújvárosban és Püspökladányban áll ki az emberek elé. A Tisza Párt elnök végül Debrecenben zárja a kampányt, ahol egy órával Orbán előtt, 18 órakor kezdi a beszédét.
Szombaton csúcsosodik ki a kampányhajrá: Orbán Viktor egy órával Magyar Péter után mond beszédet.
A miniszterelnök kedd reggel a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy a választás előtti utolsó napokban hogy alakul a nyilvános programja. Ez alapján szerdán Sopronban, csütörtökön Debrecenben, pénteken pedig Székesfehérváron lesz nyílt fóruma,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyarok többsége nem hisz a Tisza-ellenes háborús riogatásnak egy felmérés szerint
A 21 Kutatóközpont kutatásából az derül ki, hogy a magyarok 54 százaléka nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborút okozna. Ezzel szemben a válaszadók mindössze 25 százaléka tartja reális veszélynek a fenyegetést.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
A kutatás demográfiai adatai szerint minél idősebb, minél kisebb településen él és minél alacsonyabb iskolai végzettségű valaki, annál valószínűbb, hogy elhiszi a háborús fenyegetést.
A nyolc általánost végzettek körében a fideszes narratíva elfogadottsága a legmagasabb (38 százalékuk tart a háborútól, 37 százalékuk nem), míg az érettségizettek és a diplomások elsöprő többsége elutasítja azt. A falvakban élők 31 százaléka gondolja, hogy a Tisza Párt háborút hozna az országra, a budapestieknek viszont csak a 19 százaléka.
A legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztályról szinte teljesen lepereg a háborús riogatás: 77 százalékuk nem tartja valóságosnak a fenyegetést, és csupán 9 százalékuk fél ettől. Ezzel szemben a 65 év felettiek a leginkább fogékonyak az üzenetre: körükben 36 százalék tart egy kormányváltás háborús következményeitől, bár még itt is többségben vannak a szkeptikusok 38 százalékkal.
A felmérés rákérdezett Ukrajna támogatásának kérdésére is, amelyben szintén megosztott a magyar társadalom. A válaszadók 44 százaléka pénzügyi és humanitárius eszközökkel segítene, de majdnem ugyanekkora arányban, 42 százaléknyian semmilyen módon nem támogatnák az ukránokat. Fegyvereket 16, katonákat pedig mindössze 3 százalék küldene.
A kormánypárt híveinek 70 százaléka minden segítséget megtagadna Ukrajnától. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 78 százaléka támogatná pénzügyi és humanitárius eszközökkel a védekező országot,
34 százalékuk fegyvereket is adna, és csupán 12 százalékuk zárkózik el teljesen a segítségnyújtástól. A katonák küldésének ötlete minden társadalmi csoportban rendkívül alacsony támogatottsággal bír.
Az Ukrajnával szembeni attitűdöt is befolyásolja az iskolai végzettség, az életkor és a lakóhely. A fiatal, fővárosi, diplomás szavazók a leginkább szolidárisak, míg az alacsonyabb végzettségű, idősebb, kisebb településen élők körében a legmagasabb az elutasítottság.
A magyarok többsége nem gondolja, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése háborúba sodorná az országot – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.
A válaszadók 54 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, míg csupán 25 százalékuk tartotta valódinak a fenyegetést, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.
A pártszimpátia mentén éles törésvonal rajzolódik ki: a Fidesz-szavazók kétharmada tart egy kormányváltás háborús következményeitől, és mindössze 7 százalékuk utasította el ezt a felvetést. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatói, a párt nélküliek és a többi ellenzéki párt szavazói sem tartják reálisnak ezt a forgatókönyvet. A párt nélküliek körében ugyanakkor kiugróan magas, 42 százalékos a bizonytalanok aránya, ami jelzi, hogy a kormány háborús üzenetei náluk még elérhetnek bizonyos hatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Esküszegéssel vádolja vezető közgazdászát a Gazdasági Versenyhivatal
A hatóság visszautasította Berezvai Zombor politikai befolyásolásról szóló állításait. A hivatal kabinetfőnöke szerint a közgazdász nyilatkozata a köztisztviselői eskü megszegésének minősül.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Berezvai „saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít”.
A közlemény hangsúlyozza, a „GVH független a pártpolitikától és nem vesz részt a választási kampányban”. Horváth szerint Berezvai Zombor a hivatalban napi szinten előforduló szakmai vitákat vitt ki a nyilvánosság elé, és az általa említett konkrét ügyekben semmilyen külső, politikai befolyásolás nem történt. Arra a felvetésre, hogy a kommunikációs vezető szakmai jelentéseket írt át, Horváth Bálint közölte: feladatkörébe tartozik az egyes jelentések vezetői összefoglalójának véleményezése.
A közlemény kitér az interjúban említett ügyekre is.
A budapesti repülőtér földi kiszolgálásának fúziós ügyében a hivatal szerint nem voltak káros hatások, a döntést a versenytárs sem támadta meg. A Lidl-, a Nitrogénművek- és a Homlok-ügyben pedig a bíróságok vagy megerősítették a feltárt jogsértéseket, vagy jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban.
A közleményből kiderült az is, hogy Berezvai Zombor az elmúlt időben többször tett a hivatal szakmai álláspontjával ellentétes nyilatkozatokat, ezért már kapott írásbeli figyelmeztetéseket a GVH újra kinevezett elnökétől, Rigó Csaba Balázstól. Horváth Bálint külön kiemelte, hogy a folyamatban lévő ügyekben tett meggondolatlan nyilatkozatok további jogi lépéseket vonhatnak maguk után.
Szerinte az interjú konkrétan veszélyeztette a Lidl-ügyben folyamatban lévő bírósági eljárást.
A GVH kommunikációs vezetője azzal zárta a közleményt, hogy a Versenytanács által kiszabott bírságok bírósági felülvizsgálat alá esnek, és az Európai Unió is vétójogot gyakorol a döntések felett, ezért a politikai nyomásgyakorlás vádja csupán választási hangulatkeltés.
Ahogy megírtuk, Berezvai Zombor hétfőn a Partizánnak adott interjúban beszélt arról, miként befolyásolta a politika a versenyhivatal működését.
Esküszegéssel vádolja a Gazdasági Versenyhivatal a saját vezető közgazdászát, miután Berezvai Zombor egy interjúban a hatóság működését érő politikai befolyásról beszélt. A hivatal kedden kiadott közleményében a leghatározottabban visszautasította a vádakat, és jelezte, az ügynek jogi következményei is lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal „Újabb támadás a GVH közössége ellen” címmel reagált a történtekre. Horváth Bálint kabinetfőnök és kommunikációs vezető szerint a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője megszegte köztisztviselői esküjét, amikor egy pártpolitikai műsorban nyilatkozott. Úgy fogalmazott,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
