Zelenszkij szerint Ukrajna kész tenni az EU-tagságért, Németország, Olaszország és Franciaország támogatja a csatlakozást

Éjféltől újra rögzített áron tankolhatnak a magyar rendszámos autósok: a kormány 595 forintban maximálja a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj literenkénti árát. A „védett ár” bevezetését exporttilalom, a jövedéki adó uniós minimumra csökkentése és az állami olajtartalékok felszabadítása kíséri. Míg a kormány az ellátás stabilizálását és az árak megfékezését ígéri, szakértők a korábbi árstop idején tapasztalt importvisszaeséstől és ellátási zavaroktól tartanak.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be a döntést, a részleteket pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte este. A rendelet március 10-én, kedden nulla órától lép hatályba. Az árszabályozás a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, a kedvezményezettek körét pedig a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdaságban dolgozókra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.

Ezzel párhuzamosan a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját. Nagy Márton közölte, a kormány „a leghatározottabban fellép a visszaélésszerű kereskedelemmel szemben” – írta a Telex.

A döntés hátterében az iráni háború és a szállítási zavarok miatti olajpiaci kilengések állnak, amelyek hatása már a hazai kutak áraiban is megjelent. A lépés nem egyedülálló a régióban: Szerbia ideiglenes exporttilalmat rendelt el, Horvátország pedig szintén kormányzati árkorlátot léptetett életbe. A kritikusok a 2021–2022-es hazai tapasztalatokra emlékeztetnek, amikor a piaci ár alatti hatósági ár az import visszaeséséhez és helyenként komoly ellátási zavarokhoz vezetett. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint az árstop helyett az üzemanyagokat terhelő adókat kellene csökkenteni.

A mostani intézkedés rövid távon valóban a megszabott árszint alatt tartja a tankolás költségét a jogosultak számára. Azonban több kulcskérdés is nyitott: meddig marad érvényben a védett ár, kapnak-e kompenzációt az ellátási lánc szereplői, és hogyan reagál az intézkedésekre az Európai Unió.

A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.

A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.

Heindl Péter szerint a pécsi eset nem egyedi. Úgy tudja, országszerte előfordul, hogy a hatóságok már az eljárás elején a szabálysértési határ fölé értékelnek egyetlen kormányplakátot. Szerinte így akár egy-két plakát átfestése miatt is büntetőeljárás indulhat tapasztalatlan, csupán elkeseredett állampolgárok ellen.

A jogász a kihallgatásán ismét elmondta, hogy nem tartja magát bűnösnek. Álláspontja szerint nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálysértést, csupán a politikai véleménynyilvánítás jogával élt. Szerinte a kormányzati óriásplakátok törvénytelenek, mert egyoldalúan avatkoznak be a választás rendjébe, ami ellen a fellépést állampolgári kötelességének tartja. Heindl felvetette annak gyanúját, hogy a kárértéket központi utasításra állapítják meg ilyen magasan, azzal a céllal, hogy elrettentsék az embereket a politikai véleménynyilvánítás ezen formájától.

Heindl Pétert korábban több hasonló ügyben is bűnösnek mondta ki a bíróság, a Pécsi Ítélőtábla több jogerős ítéletében is megrovásban részesítette folytatólagos rongálás miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban úgy értékelte, hogy a Kúria falfirkálással kapcsolatos döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. A kormányzati plakátok piacának legnagyobb szereplője a kormányközeli tulajdonosi háttérrel működő Publimont. A plakátolásra vonatkozó szabályozás egyébként 2024-től szigorodott, az új előírások szerint csak az országos reklámkataszterbe felvett felületek használhatók. Az eljárás Heindl ellen legalább egy tucatnyi plakát ügyében folyik, amelyekért a jogász vállalta a felelősséget.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója Facebook-posztban bírálta a kormányt, miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt állította hétfőn, hogy a kormány meg akarja tiltani, hogy drónfelvételeket készítsenek a március 15-i Nemzeti Meneten. Fekete-Győr egyenesen Orbán Viktornak címezte szavait:

„Miniszterelnök »úr«, ha végzett a nemlétező kazincbarcikai Tisza-jelölt feletti fényes győzelmének megünneplésével, megosztaná esetleg a magyarokkal, mégis miben reménykedik, amikor adminisztratív trükkökkel próbálja megakadályozni, hogy a sajtó, illetve a Tisza drónjai felszálljanak a március 15-i Nemzeti Meneten?”

A politikus párhuzamot von egy korábbi, október 23-i eseménnyel, amikor állítása szerint szintén nem tudták útját állni az igazságnak.

„A magasból készített akkori felvételek kíméletlenül megmutatták a brutális kontrasztot a Fidesz buszoztatott, kivezényelt, hitehagyott biodíszlete és a változásra vágyó magyarok hatalmas, elsöprő erejű, szabad nemzeti menete között. A Rogán-művek pillanatok alatt omlott össze, mert onnan fentről kristálytisztán látszott a különbség egy végóráit élő, a saját népétől is rettegő maffiaállam és a változást követelő, ébredő magyar nemzet között” – írja.

A posztot így zárja: „Élvezzék tehát csak ki a kazincbarcikai fantomgyőzelmüket. Szívják csak magukba az alternatív valóság minden cseppjét, mert ki kell, hogy ábrándítsuk önöket: a magyarok mindent meg fognak tenni, hogy ez legyen az utolsó alkalom, amikor »okuk« lehet az ünneplésre.”

Ahogy megírtuk, Tisza Párt elnöke, Magyar Péter hétfőn arról posztolt a Facebookon, hogy a kormány dróntilalommal próbálja korlátozni a párt által március 15-re meghirdetett Nemzeti Menet légi felvételeinek készítését Budapesten. Állítása szerint a honvédelmi miniszter nevében határozatot kaptak arról, hogy nem szállhatnak fel drónok a Tisza rendezvényén, amelyen a szervezők „minden idők legnagyobb magyar tömegére” számítanak.

Március 15-ére két nagyrendezvényt szerveznek: a kormánypárti Békemenetet és a Tisza Párt „Nemzeti Menetét”. A Tisza Párt korábbi felvonulásairól készült drónvideók bejárták a sajtót, és a szervezők ezúttal is ígérnek légi felvételeket, ami magyarázza, miért vált szimbolikus üggyé a drónrepülés korlátozása.

Március 10-től, azaz kedd éjféltől a kormány „védett árat” vezetett be a 95-ös benzinre és a dízelre: előbbi literenként legfeljebb 595, utóbbi 615 forintba kerülhet a kutakon. A lépéssel együtt ideiglenesen csökken a jövedéki adó és felszabadulnak a stratégiai készletek is, cserébe viszont a benzinkutak nem tehetnek árrést az eladott üzemanyagra.

A kormány a hétfői rendkívüli ülésén döntött az állami beavatkozásról, a részletek három kormányrendelet formájában jelentek meg a Magyar Közlönyben, amelyeket a Portfolio foglalt össze. A jogszabályok az üzemanyagellátás védelméről, a jövedéki adó ideiglenes mértékéről és a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásáról szólnak.

Kivételt csak az az eset jelent, ha egy külföldi országban szintén van hasonló árkorlátozás, és a külügyminiszter rendeletben rögzíti, hogy ott a magyar autósok is kedvezményesen tankolhatnak. A jogosultság ellenőrzése a kutas feladata, aki a rendszám mellett a forgalmi engedély alapján a jármű gyártmányát, típusát, színét és az üzembentartót is köteles ellenőrizni.Ha a jogosultság nem igazolható hitelt érdemlően, a kutas nem adhat védett árat.

A kormány arra is készült, hogy a kereskedők korlátoznák az értékesítést: amelyik kút az elmúlt három hónapban forgalmazta a védett árú termékeket, az most is köteles árulni azokat.

Aki védett áron tankol, az nem adhatja át az üzemanyagot olyan személynek, aki nem jogosult rá; a szabályszegésért nemcsak bírság, de az érintett jármű elkobzása is járhat. Ha egy kút kiesik a szolgáltatásból, az állam másik üzemeltetőt jelölhet ki a helyére, aki ideiglenesen birtokba veheti az állomást és annak eszközeit.

Az intézkedéscsomagnak két további eleme is van. Egyrészt március 10-től május 1-jéig csökken a jövedéki adó a 95-ös benzin és a dízel után. Másrészt a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a biztonsági készletekből azonnal felszabadít 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter gázolajat, hogy a zavartalan ellátást biztosítsa.