HÍREK
A Rovatból

Zelenszkij: „Minden területet vissza kell szereznünk, és ha nincs diplomácia, akkor ennek módja a csatatér”

Az ukrán elnök elmondta, hogy ha van lehetőség a Krím békés, nem fegyveres visszaszerzésére, akkor ő ezt a megoldást pártolná.


Az ukrán elnök szerint az országuk infrastruktúrájának lerombolása sem gyengíti Ukrajna eltökéltségét, továbbra is céljuk, hogy az összes megszállt területet felszabadítsák az orosz megszállás alól.

„Minden területet vissza kell szereznünk, és ha nincs diplomácia, akkor ennek módja a csatatér”

- mondta Volodimir Zelenszkij a Financial Times-nak adott interjújában.

Szerinte ha Ukrajna nem kapja vissza összes megszállt területét, akkor a háború egyszerűen "befagy", és csak idő kérdése, hogy mikor tör ki újra.

A Financial Times megemlítette Oroszország szerdai támadását, amikor hetven rakétát lőtt ki ukrajnai infrastrukturális célpontokra. Emiatt Ukrajna 80 százalékában megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás, és egy időre mind a 15 ukrán atomreaktort le kellett kapcsolni a hálózatról az áramszolgáltatás instabillá válása miatt. Zelenszkij a lap újságíróit a szintén vízszolgáltatás nélkül maradt kijevi elnöki irodában fogadta.

„Az e héten végrehajtott támadások elképzelhetetlenek lennének a modern világban, hiszen talán 80-90 éve nem fordult elő olyasmi az európai kontinensen, hogy egy ország teljes sötétségbe boruljon”

- reagált Zelenszkij az orosz támadásokra.

Mint mondta, "az állam remekül szembeszállt" a problémákkal, "az energiaipari dolgozók, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, az aknamentesítők, mindenki" az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozott, és azon, hogy "legalább egy kis víz legyen".

A Financial Times szerint csütörtökre megkezdődött a reaktorok visszakapcsolása a hálózatra, és Kijev egyes kerületeiben már ismét van vízszolgáltatás.

Az Oroszország által 2014-ben megszállt Krímmel kapcsolatban a lap felidézte: Kijev egyes nyugati partnerei attól tartanak, hogy ha Ukrajna kísérletet tesz e terület visszaszerzésére, akkor az a háború veszélyes eszkalációjához, akár nukleáris fegyverek bevetéséhez is vezethet.

Zelenszkij erre utalva azt mondta, megérti, hogy "mindenki zavarodott a helyzet miatt, és azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Krímmel".

Az ukrán elnök hozzátette: ha valaki olyan megoldást kínál, amely lehetővé teszi a Krím megszállásának megszüntetését nem katonai eszközökkel, akkor ő ezt a megoldást pártolná.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Óriási siker!” – Magyar Péter szerint a TISZA hét szavazata mentette meg a magyar gazdákat a Mercosur-egyezménytől
A pártelnök szerint hajszálon múlt a magyar gazdák sorsa, mindössze tíz szavazat döntött. Azt írta, a Fidesz képviselői közül nem is volt mindenki jelen az ülésen.


„Óriási siker! A TISZA hét EP képviselőjének szavazatával sikerült megvédeni a magyar gazdákat a Mercosur egyezmény káros hatásaitól!” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán.

Mint írta, az Európai Parlament szűk többséggel fogadott el egy néppárti képviselők által benyújtott javaslatot, amely megakadályozza a szerinte „rendkívül hátrányos” Mercosur egyezmény hatályba lépését. Ezt írta:

„334 igent és 324 nemet kapott a javaslat. Ha a TISZA képviselői nem így szavaztak volna, akkor nem sikerült volna megvédeni a magyar gazdákat.”

Magyar Péter azt is állította, hogy a Fidesznek nem volt minden képviselője jelen a szavazásnál.

Úgy véli, a TISZA és a Néppárt elérte azt az Európai Parlamentben, ami az Orbán-kormánynak nem sikerült a Tanácsban.

Hozzátette, ha nincs a néppárti javaslat, vagy azt nem támogatja a TISZA mind a hét képviselője, akkor a magyar gazdák és a teljes magyar mezőgazdaság óriási bajba került volna.

A politikus szerint „Orbán csak beszél, a propaganda csak hazudik, a TISZA viszont cselekszik.”

Bejegyzésében felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „fogadják el az Európai Parlament döntését, és ne menjenek szembe az európai gazdák érdekével!”. Orbán Viktort pedig arra szólította fel, hogy álljon a magyar gazdák mellé, és „végezze el azt a munkát, amit a TISZA elvégzett az Európai Parlamentben”. A poszt végén feltette a kérdést, hogy hol vannak most a „gazdának maszkírozott, közpénzfaló propagandisták”.

Az Európai Parlament szerdai szavazásának tárgya az volt, hogy előzetes véleményt kérjenek-e az Európai Unió Bíróságától (CJEU) az EU–Mercosur megállapodás uniós szerződésekkel való összhangjáról. A kezdeményezés 334 igen és 324 nem szavazattal ment át, ami a Parlament hozzájárulási eljárását a Bíróság véleményének megérkezéséig felfüggeszti. Amennyiben a Bíróság negatív véleményt ad, a megállapodás a jelenlegi formájában nem léphet hatályba.

A Tanács január 9-én felhatalmazást adott a megállapodás aláírására, ami január 17-én meg is történt. A csomagot azonban továbbra is politikai viták övezik a mezőgazdasági verseny és a környezeti garanciák miatt. A Tanácsban több tagállam, köztük Magyarország, Franciaország és Ausztria is ellenezte a megállapodást, de az minősített többséggel átment, miközben több országban gazdatüntetések zajlanak.

Az Európai Néppárt (EPP) vezetése, amelynek frakciójához a TISZA Párt hét képviselője is csatlakozott, a szavazás előtti napokban nyilvánosan támogatta a megállapodást, és arra figyelmeztetett, hogy a Bírósághoz fordulás hónapokra leállíthatja a ratifikációt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Donald Trump: nincs visszaút Grönland kapcsán, a NATO „boldog lesz, és mi is boldogok leszünk”
Az amerikai elnök a davosi fórum előtt ismét kijelentette, hogy a sziget kell az Egyesült Államoknak, korábban a katonai erő bevetését sem zárta ki. A grönlandiak és a dánok értetlenül állnak a követelések előtt.


Donald Trump amerikai elnök megerősítette Grönland megszerzésére tett fenyegetéseit, kijelentve, hogy „nincs visszaút”. Amikor egy sajtótájékoztatón megkérdezték, meddig hajlandó elmenni a félautonóm dán területért, csupán annyit felelt: „Majd meglátják” – írja a BBC.

Az elnök a davosi Világgazdasági Fórumra tartott, de az Air Force One kisebb elektromos hibája miatt a gépe visszafordult, így Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint körülbelül három órás késéssel érkezik meg a szerdai csúcstalálkozóra.

Trump közölte, hogy „rengeteg megbeszélés van betervezve Grönlanddal kapcsolatban”, és hozzátette, hogy „Grönlandon elég jól fognak alakulni a dolgok”. Amikor a BBC azt firtatta, hogy a NATO esetleges szétesése megérné-e neki Grönlandot, Trump így válaszolt: „Senki sem tett többet a NATO-ért, mint én, minden tekintetben.”

Majd Kijelentette, hogy a szövetség „boldog lesz, és mi is boldogok leszünk”, mert szükség van rá a világbiztonság érdekében. Ugyanakkor korábban kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a NATO szükség esetén az Egyesült Államok segítségére sietne-e. „Tudom, hogy mi a [NATO] segítségére sietünk, de tényleg megkérdőjelezem, hogy ők a miénkre sietnének-e” – mondta. Amikor az NBC News kedden arról kérdezte, alkalmazna-e katonai erőt a terület elfoglalására, az elnök így felelt: „Nem kommentálom.”

A nemzetközi rend felborulásával játszik Trump

Naaja Nathanielsen, Grönland ipari és természeti erőforrásokért felelős minisztere a BBC Newsnightnak azt mondta, a grönlandiak értetlenül állnak az elnök követelései előtt. „Nem akarunk amerikaiak lenni, és ezt elég világosan jeleztük” – fogalmazott a miniszter, majd feltette a kérdést: „Milyen értéket tulajdonítanak a kultúránknak és annak a jogunknak, hogy mi dönthessünk a jövőben velünk kapcsolatos ügyekről?” Az ügyre reagálva Emmanuel Macron francia elnök egy „szabályok nélküli világ felé való elmozdulásra” figyelmeztetett, míg Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint a „régi rend nem tér vissza”.

Grönland megszerzésének akadályozása miatt az Egyesült Államok büntetővámokat jelentett be európai országokkal szemben, és az EU is komoly válaszlépésekről egyeztet.

Trump érdeklődése Grönland iránt nem új keletű: 2019-ben már felvetette a sziget megvásárlásának ötletét, de azt Koppenhága és Nuuk is határozottan elutasította.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök akkor „abszurdnak” nevezte a felvetést, amire válaszul Trump lemondta dániai látogatását. Az arktiszi térség stratégiai jelentősége közben folyamatosan nő. Grönlandon található az amerikai haderő Pituffik Űrbázisa, amely kulcsfontosságú a korai előrejelző rendszerek és a logisztika szempontjából, a térség pedig gazdag nyersanyagokban, például ritkaföldfémekben. A NATO északi bővülése, Svédország 2024. márciusi csatlakozásával, szintén felértékelte a régió szerepét a kollektív védelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A radiátort ölelő, bőrdzsekis Orbán Viktor bejelentette, hogy hamarosan bejelent valamit
A kormány valószínűleg a rezsicsökkentés kapcsán hozott új döntést. A miniszterelnök már a reggeli Facebook-posztjában is utalt arra, hogy ez a szerdai kormányülés legfontosabb feladata.


Meglepő fotót posztolt magáról Orbán Viktor a Facebookon. A minden bizonnyal mesterséges intelligencia segítségével készült képen

a miniszterelnök bőrdzsekiben, napszemüvegben, kezében egy radiátorral látható.

A kormányfő azt is közölte a posztban, hogy hamarosan bejelentést tesz. Mivel reggeli Facebook-bejegyzésben azt írta, „rá kell tenniük egy lapáttal a rezsicsökkentésre”, ez a szerdai kormányülés legfontosabb feladata, minden bizonnyal ez ügyben jelent majd be valamit nemsokára.

A poszt alatt több megmosolyogtató komment is megjelent, íme néhány:

„Mindenki nézze meg otthon, megvan-e minden radiátor!”

„Ezek szerint már azt sem mondhatjuk, hogy csak azt nem lopják el, ami nincs lecsavarozva.”

„Valaki szóljon a tulajnak, hogy viszik a radiátorát!”

„A következő posztban az ajtófélfát fogja vinni.”

„Lölővel mentek fűtésszerelőnek áprilisban?”

„A bal kezében csak nem egy puttonyt fog, amiben az MNB-ből hiányzó milliárdok vannak?”

Többen kritizálták a kormányfőt, amiért ilyen képet osztott meg magáról, de olyan hozzászólások is érkeztek, amelyek szerint sokaknak tetszik ez a megoldás.

„Hatalmas arc a főnök” – írta valaki. Más egy sírva nevetős emojival annyival kommentálta, hogy „óriási”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kinek a kezébe kerül a kiürített Szőlő utcai javítóintézet
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága azt közölte, a bezárásra ítélt intézmény épületének jövőbeni sorsáról és hasznosításáról a továbbiakban a vagyonkezelő dönt majd.


Az állami ingatlanok feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) veszi át a Szőlő utcai javítóintézet épületét, miután az intézményt azonnali hatállyal kiürítették – tudta meg a hvg.hu. Az ingatlan jövőbeni sorsáról és hasznosításáról a továbbiakban a vagyonkezelő dönt majd.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azzal indokolta a lapnak az épület átadását, hogy a javítóintézeti rendszer átalakulása következtében az ingatlanban a jövőben már nem látnak el belügyi szakmai feladatokat. Mivel a funkcióját vesztett épület kikerül a büntetés-végrehajtás fenntartása alól, annak további kezelése az MNV hatáskörébe kerül.

Az ingatlan átadását lehetővé tevő kiürítés rendkívüli sebességgel zajlott. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet január 19-i megjelenését követően már másnap, január 20-án befejeződött a bentlakók átszállítása más intézményekbe.

A sietség mértékét jelzi, hogy a HVG forrása szerint a fiataloknak még a pénteken záruló félév vizsgáit sem hagyták befejezni.

Az intézmény jogutód nélküli megszüntetésének és az ingatlan teljes átadásának végső határideje március 14.

Az épület funkcióváltását és a vagyonkezelőhöz kerülését súlyos előzmények alapozták meg. Tavaly decemberben az intézet akkori vezetését bántalmazás gyanújával letartóztatták, ezt követően a kormány a „rend helyreállítására” hivatkozva vonta be a BVOP-t, ez a folyamat torkollott most az ingatlan kiürítésébe.

A bezárással az épületben dolgozó személyzet sorsa is megpecsételődött: a 72 munkavállalóból a próbaidősöket elbocsátották, a többieket állásidőre rendelték.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk