Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en reagált arra, hogy az amerikai kormányzat most azt javasolja Ukrajnának, fogadják el a Krím elvesztését, és az Egyesült Államok is elismerné Oroszország fennhatóságát a félsziget felett.
Zelenszkij bejegyzésében megosztott egy korábbi megállapodást is, amelyet Mike Pompeo, Donald Trump elnök akkori külügyminisztere írt alá.
Abban a dokumentumban az áll, hogy az Egyesült Államok illegitimnek tekinti a Krím orosz megszállását.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy „nagy érzelmek vannak ma, de jó, hogy öt ország találkozott és megegyeztek a béke közelebb hozásában”. Hozzátette azt is: „az amerikai oldal megosztotta a vízióját. Ukrajna és az európaiak elmondták, amit gondolnak. Hálásak vagyunk a partnereinknek. Ukrajna az alkotmánya szerint fog dönteni, és biztosak vagyunk benne, hogy ezzel az Egyesült Államok is egyet fog érteni.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en reagált arra, hogy az amerikai kormányzat most azt javasolja Ukrajnának, fogadják el a Krím elvesztését, és az Egyesült Államok is elismerné Oroszország fennhatóságát a félsziget felett.
Zelenszkij bejegyzésében megosztott egy korábbi megállapodást is, amelyet Mike Pompeo, Donald Trump elnök akkori külügyminisztere írt alá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Nincsenek szavak, TISZA 70% Fidesz 23%
A Tisza Párt elnöke egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben értékelte a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket. A politikus a példátlan arányok mellett a soha nem látott felelősséget is hangsúlyozta.
Magyar Péter tömören reagált a Medián legfrissebb számaira, amikor azt írta: „Nincsenek szavak.” A politikus a posztjában a 70-23 százalékos arányt közölte, ami pártja és a Fidesz között kialakult. A leendő miniszterelnök szerint
ez a helyzet rendkívüli terhet ró rájuk: „Soha nem látott számok, soha nem látott felelősség”
- fogalmazott.
Magyar bejelentette, hogy a cselekvés ideje is eljött, szavai szerint „Május 9-én kezdődik a valódi szolgálat.” Egyik korábbi posztjában egy felhívást is közzétett, amelyben arra kérte a támogatóit, hogy csatlakozzanak hozzá egy közös eseményen: „Találkozzunk szombaton, és lépjünk be közösen a rendszerváltás kapuján!” A bejegyzést azzal a gondolattal zárta, hogy számára a nemzet érdeke a legfontosabb.
Magyar Péter tömören reagált a Medián legfrissebb számaira, amikor azt írta: „Nincsenek szavak.” A politikus a posztjában a 70-23 százalékos arányt közölte, ami pártja és a Fidesz között kialakult. A leendő miniszterelnök szerint
ez a helyzet rendkívüli terhet ró rájuk: „Soha nem látott számok, soha nem látott felelősség”
- fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ki a f@sz ez a Balásy?” – durván kiosztotta a NER-milliárdost a parlamentből kieső fideszes politikus
Szatmáry Kristóf, a Fidesz 20 év után parlamentből kieső képviselője, egy posztban tette fel a kérdést Balásy Gyuláról. A NER-vállalkozó korábban bejelentette, hogy cégeit és vagyonának egy részét az államnak adja.
„Ki a f@sz ez a Balásy?” – tette fel a kérdést szerdán indulatos Facebook-bejegyzésébenSzatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjából 20 év után kieső politikus. Szatmáry a NER-közeli nagyvállalkozó, Balásy Gyula hét eleji interjújára reagált.
Állítása szerint 33 éves Fidesz-tagsága és két évtizedes képviselői múltja ellenére soha nem találkozott Balásyval, és egy keddi kerületi Fidesz-gyűlésen a jelenlévő 150 ember közül sem tudta senki, kiről van szó.
A politikus számon kérte a vállalkozón a közös munkát: „Hol volt ez az ember, amikor dolgozni kellett? Hol volt, amikor szembe kellett nézni a választókkal?”
Szatmáry szerint a milliárdos vállalkozó most „elérzékenyülten, minden sztereotípiát megerősítve coming outol”, és a fideszes közösségre hivatkozik, miközben szerinte semmi köze hozzájuk.
Balásy Gyula neve az elmúlt években a kormányzati kommunikációs és plakátkampányok egyik legfőbb kedvezményezettjeként vált ismertté. A G7 számításai szerint cégcsoportjából 2017 óta nagyjából 92 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok, miközben sorra nyerték a milliárdos állami megbízásokat.
Balásy hétfőn, a Kontrollnak adott interjúban könnyeivel küszködve jelentette be, hogy felajánlja az államnak a kommunikációs tevékenységet végző cégcsoportját, valamint a vagyonkezelőkben lévő pénzei jelentős részét is. Döntését azzal indokolta, hogy ezek a feladatok „jobb helyen” vannak az államháztartásban.
A bejelentés után a Fidesz holdudvarából egymásnak ellentmondó reakciók érkeztek. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki a választáson nem szerzett parlamenti mandátumot, egyenesen a „Balásy-jelenséget” tette felelőssé a kudarcért.
Menczer egyértelműen fogalmazott: „A Balásy Gyulákat már nem bírtuk el.”
Ezzel szemben Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője „jó előre eltervezett államcsínyről” írt, amelynek célja egy kormányközeli nagyvállalkozó megfélemlítése.
Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk a NER-es közpénzfelhasználás szimbólumának nevezte Balásyt, és a rendszer összeomlásának jeleként értékelte a bejelentést, miközben az elszámoltatás elkerülhetetlenségét hangsúlyozta.
Szatmáry Kristóf személyes helyzete is hozzájárulhatott a kemény hangvételhez. A korábban szorosnak számító, XVI. kerületi központú választókerületében súlyos, több mint harminc százalékos vereséget szenvedett a Tisza Párt jelöltjétől, és mivel a Fidesz országos listáján sem kapott befutó helyet, 20 év után távozik az Országgyűlésből.
„Ki a f@sz ez a Balásy?” – tette fel a kérdést szerdán indulatos Facebook-bejegyzésébenSzatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjából 20 év után kieső politikus. Szatmáry a NER-közeli nagyvállalkozó, Balásy Gyula hét eleji interjújára reagált.
Állítása szerint 33 éves Fidesz-tagsága és két évtizedes képviselői múltja ellenére soha nem találkozott Balásyval, és egy keddi kerületi Fidesz-gyűlésen a jelenlévő 150 ember közül sem tudta senki, kiről van szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij: Magyarország visszaadta a lefoglalt ukrán pénzt és aranyat
Az ukrán elnök szerint a magyar hatóságok szerdán visszaszolgáltatták az Oschadbank márciusban lefoglalt készpénzét és aranyát. A 27 milliárd forint értékű vagyon visszatartása miatt Kijev korábban állami banditizmussal vádolta Magyarországot.
Fordulattal zárult a hónapokig tartó magyar–ukrán diplomáciai vita: a magyar hatóságok szerdán visszaadták az ukrán állami Oschadbank márciusban lefoglalt vagyonát – jelentette beVolodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a pénzeszközök és az értéktárgyak már teljes egészében visszakerültek ukrán területre.
Zelenszkij a kétoldalú kapcsolatok szempontjából fontosnak nevezte a fejleményt.
„Ma visszaadták az Oschadbank azon pénzeszközeit és értéktárgyait, amelyeket az idei év márciusában foglaltak le a magyar különleges szolgálatok” – közölte az ukrán elnök, aki szerint a magyar fél márciusban jogellenesen tartotta fogva a pénzszállítókat.
Az ügy nemzetközi szinten is komoly hullámokat vert, miután Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egy írásos válaszában jelezte: egy uniós tagállam ilyen lépése egy EU-csatlakozásra váró ország állami bankjával szemben már az Európai Unió monetáris stabilitásátés az euró nemzetközi szerepét is érintheti.
A történet március elején kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Terrorelhárítási Központ közreműködésével feltartóztatott két ukrán páncélautót. A hatóságok lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat, valamint előállították a konvoj hétfős ukrán személyzetét. A NAV akkor azt közölte, pénzmosás miatt nyomoznak. Az ukrán fél azonnal tiltakozott, az Oschadbank jogi lépéseket helyezett kilátásba, Andrij Szibiha akkori ukrán külügyminiszter pedig azzal vádolta a magyar hatóságokat, hogy „gyakorlatilag túszul ejtették” a bank alkalmazottait.
Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank pénzszállító csapatának egyik tagja azt állította, hogy a fogva tartása alatt akarata ellenére ismeretlen injekciót kapott, amitől rosszul lett és kórházba került.
Kuznyecov egy sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a TEK fegyveresei folyamatos pszichológiai nyomást gyakoroltak rájuk. A VSquare oknyomozó portál forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a művelet egy politikai célokat szolgáló titkosszolgálati akció lehetett.
„Köszönöm mindenkinek az ukrán csapatban, aki küzdött az igazságos döntésért, és megvédte államunk és népünk érdekeit” – tette hozzá az ukrán elnök az UNN ukrán hírügynökség tudósítása szerint.
Fordulattal zárult a hónapokig tartó magyar–ukrán diplomáciai vita: a magyar hatóságok szerdán visszaadták az ukrán állami Oschadbank márciusban lefoglalt vagyonát – jelentette beVolodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a pénzeszközök és az értéktárgyak már teljes egészében visszakerültek ukrán területre.
Zelenszkij a kétoldalú kapcsolatok szempontjából fontosnak nevezte a fejleményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely az Alkotmánybíróság döntése után: Megszámolni sem tudom, hányadik jogi győzelem ez a bukott kormány felett
Újra bíróság elé vihetik az önkormányzatok a szolidaritási hozzájárulás ügyét, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a pereket tiltó rendeletet. A főváros több tízmilliárd forintot vitat, a döntés így a pénzügyi harc folytatását teszi lehetővé.
Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.
A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.
Karácsony Gergely a közösségi oldalán politikai győzelemként értékelte a döntést.
„Megszámolni sem tudom, hányadik jogi győzelem ez a bukott kormány felett” – írta a főpolgármester.
Az Alkotmánybíróság szerdai közleménye szerint a megsemmisítés oka egy eljárási hiba volt: a testület szerint nem merült fel adat arra, hogy a jogszabály előkészítője lehetőséget adott volna az Országos Bírói Tanácsnak a véleményezésre, noha a rendelet közvetlenül érintette az igazságszolgáltatás működését.
A döntés nem magát a szolidaritási hozzájárulás intézményét törölte el, és a fizetési kötelezettség sem szűnt meg, csupán azt a jogi akadályt hárította el, amely megakadályozta, hogy az önkormányzatok jogorvoslatért forduljanak a bíróságokhoz.
A mostani döntés előzménye az volt, hogy a kormány februárban egy veszélyhelyzeti rendelettel kimondta, hogy a hozzájárulás beszedése nem minősül közigazgatási eljárásnak, így azzal szemben nem lehet pert indítani, sőt, a már futó ügyeket is le kell zárni. Karácsony Gergely főpolgármester akkor a főváros kirablásának nevezte a lépést.
Bár a Fővárosi Törvényszék külön is alkotmányossági aggályokat jelzett, a mostani határozatot az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelme alapján hozta meg az Alkotmánybíróság. A jogi vita a főváros működését is veszélyeztette, de a Magyar Államkincstár végül haladékot adott a vitatott összeg befizetésére.
A főpolgármester egyúttal jelezte, hogy bár a perek folytatásában bízik, a választások után felálló új kormánnyal már az együttműködést keresné.
„A mostani alkotmánybírósági döntésre alapozva nincs kétségem afelől, hogy a folyamatban lévő pereinket is megnyernénk, de én az új kormánnyal már nem pereskedni, hanem együttműködni szeretnék.”
A Fidesz-kormány korábban azzal érvelt, hogy a szolidaritási hozzájárulás a szegényebb és gazdagabb települések közötti forráskiegyenlítés eszköze, és maga a jogintézmény összhangban áll az Alaptörvénnyel.
Az Alkotmánybíróság mostani döntését árnyalja Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolása, amelyben kiemelte, hogy a testület most kizárólag a szűk eljárásjogi kérdésben, az Országos Bírói Tanács véleményezési jogának megsértése miatt döntött, a rendelet egyéb alkotmányossági kérdéseit nem vizsgálta.
A vita lényege ugyanis az, hogy a főváros és több más tehetős település szerint az állam aránytalanul nagy összeget von el tőlük, ami már a kötelező feladataik ellátását veszélyezteti.
A döntés után a felfüggesztett vagy folyamatban lévő eljárások jogi akadálya megszűnt, az érdemi vitákban a bíróságok dönthetnek.
Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.
A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
