Závecz Tibor a pedofília-vádakról: Visszatért az a téma, amelytől a Fidesz megszabadulni vélt

Magyar Péter azt ígérte, kormányre kerülése esetén a Tisza 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezet be. Ez 280 ezer embert érintene. Emellett a 120–125 ezer Ft közé eső nyugdíjakat 12 ezer Ft-tal emelnék, a 125–130 ezer Ft közé esőket 10 ezer Ft-tal, a 130–135 ezer közöttieket 8 ezer Ft-tal, a 135 és 140 ezer Ft közöttieket pedig 6 ezer forinttal. Magyar Péter arról is beszélt, hogy megdupláznák az időskorúak járadékát azoknál, akiknek nincs meg a 20 ledolgozott évük.

A csomag része a nyugdíjas SZÉP-kártya is: akiknek 250 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, azok 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közti nyugdíjasok pedig 100 ezer forintot kapnának ilyen formában. Ez évi egyszeri juttatást jelent, az összeget pedig élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne költeni. De azt is bejelentették, hogy húszezer új, modern férőhelyet hoznának létre idősotthonokban. A Tisza nyugdíjterveiről Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk.

– Magyar Péter azt ígérte, hogy bevezetik a 120 ezer Ft-os minimálnyugdíjat azoknák, akik legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkeznek. A minimálnyugdíj most 28.500 Ft. Mi a véleménye erről?

– Először is: a jelenlegi nyugdíjrendszeren belül már rég nincs jelentősége ennek a 28.500 Ft-nak, mert ennyire alacsony nyugdíja jellemzően azoknak van, akik több országban is szereztek nyugdíjjogosultságot. Viszont

A sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy már 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt. Ennél viszont sokkal többet mutat, hogy hányan élnek a relatív szegénységi, illetve a mélyszegénységi küszöb alatt. Magyarországon a mélyszegénységi küszöb valahol 110 ezer forint körül van, a relatív szegénységi küszöb pedig 160-170 ezer forint környékén. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy a nyugdíjasok egyharmada él a relatív szegénységi küszöb közelében, és sajnálatos módon minden hatodik nyugdíjas valóban a mélyszegénység fenyegetésében él. A 120 ezer forintra emelendő minimálnyugdíj elsősorban az utolsó csoportot érinti. De ennek lennének negatív következményei is.

– Mire gondol?

– Arra, hogy mi történik azokkal, akik most 120 ezer forintnál több nyugdíjat kapnak? Ennek az intézkedésnek lenne egy felfelé toló hatása, hiszen akinek eddig mondjuk 117 ezer forint volt a nyugdíja, és hirtelen 120 ezer lesz az alapnyugdíj, akkor az ő emelése 3000 forint. De lesz, akinek meg 70 vagy 80 ezer forint az emelés. Ennek milyen alkotmányos alapja lesz? Hiszen a nyugdíj nem egy szociális ellátás, mert azt nem az állam határozza meg. A nyugdíj egy szerzett jog. A magyar nyugdíjrendszert nem a szolidaritási elv, hanem a biztosítási elv vezérli elsődlegesen, tehát attól függ a nyugdíj összege, hogy mennyit dolgoztunk, milyen magas keresetek után mennyi ideig fizettünk járulékot. Na most,

Tehát amikor azt mondjuk, hogy segítsünk a szegény nyugdíjasokon, az egy támogatandó célkitűzés, de hogy ezt hogyan tesszük meg, azt 25-ször át kell gondolni, mert különben elszabadulhat a pokol.

– A sajtótájékoztatón ugye elhangzott hogy a 120–140 ezer forint közti nyugdíjak esetében sávos extra emelést ígérnek.

– Igen, valószínűleg ők is érzik, amiről az előbb beszéltem, de azért ennél is elég érdekes a számítás. Ugye 120–125 ezer forint között 12 ezer forinttal, 125–130 ezer forint között 10 ezer forinttal, 130–135 ezer forint között 8 ezer forinttal, 135–140 ezer forint között pedig 6 ezer forinttal nőnének a nyugdíjak.

Én úgy gondolom, hogy az egész rendszert végig kéne zongorázni, és nemcsak a 120-140 ezer forint közöttieket nézni, hanem egészen az 500 ezres nyugdíjakig el kellene menni a plusz emeléssel. Persze, úgy tűnik, hogy ez a rendszer méltányos a nagyon kicsi nyugdíjasokkal szemben, közben viszont újabb méltánytalanságot szülne a nem ennyire szegény nyugdíjasok körében. Ráadásul az is egy fontos tényező lenne, hogy minden évben nőnek a küszöbértékek. Tehát ami most mondjuk a mélyszegénységi küszöb, az jövőre már jóval magasabb lesz, vagyis, ami ma 120 ezer forint, az jövőre már lehet, hogy 130 ezer lesz.


– Mi a véleménye a nyugdíjas SZÉP-kártyáról? Itt már 500 ezer forintnál húznák meg a határt. Akiknek 250 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, azok 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közti nyugdíjasok pedig 100 ezer forintot kapnának.


– Én minden olyan plusz juttatástól, ami nem épül be a nyugdíjba, egy kicsit félek. Úgy gondolom, hogy a nyugdíjasnak a legnagyobb segítség az, hogyha a nyugdíja összege nő.

Ráadásul ezeket az éves, egyszeri juttatásokat mindig meg kell újítani, nem fix intézkedések. És nem utolsó sorban ez a költségvetés számára is egy elképesztően drága intézkedés lenne, éves szinten 300-400 milliárd forint... ez már azért közelít egy 14. havi nyugdíj háromnegyedéhez.

– Az is elhangzott, hogy megdupláznak az időskorúak járadékát.


– Ez nem a nyugdíjrendszer, hanem a szociális ellátás része, tehát itt nincs biztosítási elv. Ez a szociális segély azoknak az időseknek jár, akiknek nincs 15 évnyi szolgálati idejük sem. Ma már nagyon ritka az ilyen, és elsősorban a nagyon szegény vidéki lakosság körében fordul elő ilyen, ott is csak kevés embert érint.


– Szintén nem szorosan a nyugdíjakhoz kapcsolódik, de azt is bejelentették, hogy 20 ezer új, modern férőhelyet hoznak létre korszerű idősotthonokban. Az idősotthonokba való bekerülés már önmagában nem egyszerű dolog jelenleg, hiszen vagy nagyon hosszúak a várólisták vagy rengeteg pénzt kell befizetni. Több férőhely megoldást jelentene erre a problémára?

– Jelen pillanatban nagyon eltérő minőségű bentlakásos idősotthonok vannak, a teljesen jó és a rémisztő ellátásig. A pozitív példáknál van az, amit ön említ, hogy nagyon sokat kell várni, tehát van, amikor másfél-két év a várólista. Ráadásul a beköltözés költsége szinte minden esetben katasztrofális, sok milliós összeg. Ezt a többség csak úgy tudja finanszírozni, hogy eladja a saját házát. De a havi költségek is gondot jelenthetnek, hiszen azok is nagyon magasak, és a törvény szerint csak a nyugdíj 80%-át lehet erre költeni. A maradékot a gyereknek kötelessége kipótolni, ezt hívják szülőtartásnak. Nagyon bonyolult ez a kérdéskör is, de az látszik, hogy valóban szükség lenne több, jó színvonalú, modern idősotthonra.


– Ha összességében nézzük, hogyan értékeli Magyar Péter bejelentéseit? Mennyire jó irány ez, elhozhatják ezek az intézkedések azt a változást, amire a magyar nyugdíjrendszernek, az idős társadalomnak szüksége van?



– Összességében ez egy ad hoc jellegű belenyúlás a nyugdíjrendszerbe, aminek az érdemi átalakításáról egy szó nem hangzott el. A teljes magyar nyugdíjas társadalom a relatív elszegényedési csúszdán ücsörög. És ez így is marad mindaddig, amíg a nyugdíjak emelése kizárólag az inflációtól függ, hiszen minden olyan évben, amikor gyorsabban nőnek a keresetek, mint az infláció, romlik a nyugdíjas társadalom helyzete. 



– Mit kellene tenni Ön szerint ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon?



– Ha a nyugdíjemelést úgy szerveznék meg, ahogy azt a környező országokban átalakították akkor Magyarországon érdemben változtathatnánk a nyugdíjasok helyzetén.

Ezen felül Európában egyre több országban bevezetik a foglalkoztatói nyugdíjpillért, ami azt jelenti, hogy a nyugdíj nem csak az állam és az én saját felelősségem, hanem az állam, a munkáltató és a magánszemély közös felelőssége. Ebben a rendszerben, amint elkezd dolgozni valaki, egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig, a bruttó keresete meghatározott százalékát beutalják egy foglalkoztatói nyugdíjalapba, amit kötelezően ki kell egészítenie a munkáltatójának, és az egészet az állam megtámogatja valamilyen adókonstrukcióban. Vagyis, ezáltal az állami nyugdíjrendszerre nehezedő terhelést enyhíteni lehetne. De bárki is kerüljön kormányra a következő választás után, mindenképpen el kell gondolkodnia a nyugdíjrendszer megreformálásán. Ez azért fontos, mert 2037 környékén rengetegen mennek majd egyszerre nyugdíjba, ugyanis ekkorra töltik be a nyugdíjkorhatárt a Ratkó-unokák, vagyis az 1973-1977 között születettek, az pedig hatalmas teher lesz majd, hiszen nem 2 millió, hanem nagyjából 2,4 millió nyugdíjast kell majd eltartani.

Egyre nagyobb a politikai botrány „Zsolti bácsi” körül. Semjén Zsolt vérvádnak nevezte a parlamentben elhangzott kérdést, ki lehet az a Zsolti bácsi, az ellenzék vizsgálatot követel, a kormányoldal rágalomról, hazaárulásról és egy külföldi titkosszolgálatról beszél. Az egész ügy a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója elleni nyomozással indult, aki a gyanú szerint éveken át prostitúcióra kényszeríthetett volt javítóintézetis lányokat, de ezt hiába tudták sokan, nem történt semmi. Nem sokkal később a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat volt főigazgatója azt mondta, az igazgatót felülről védhették, és azt beszélték, politikusoknak is szállíthattak gyerekeket a Szőlő utcából. Káncz Csaba két nevet is leírt posztjában, Aradó Gergely pedig Semjént Zsoltnak címzve feltette a Zsolti bácsis kérdést.

Hogyan befolyásolhatja a választásokat ez az egész ügy? Erről beszélgettünk Ranschburg Zoltán politikai elemzővel.

– Semmilyen konkrét bizonyíték nincs „Zsolti bácsi” létezéséről, Semjén Zsolt heves védekezése azonban az ellenzék szerint árulkodó, miközben a kormány egy titkosszolgálati jelentéssel igyekszik cáfolni a ki sem mondott vádakat. Hatékonyan?

– A jelentés röviden a „Zsolti bácsi” pletyka terjedésének összefoglalója. Eszerint kiskorú áldozat nem szerepel a jelenleg folyó nyomozásban, politikus érintettségére nincs bizonyíték, és valamiféle külföldi összeesküvés sejthető. Jámbor Andrást külön kiemeli, noha épp ő mondta, hogy pletykát nem szabad vádként bevinni a parlamentbe. Káncz Csabáról, aki egy posztban (bizonyítékok nélkül) leírta két kormánytag nevét, hogy szerinte nekik szállíthatták a gyerekeket, azt feltételezi a jelentés, hogy brit titkosszolgálati kapcsolata lehet, azaz mintha brit szál is lenne a történetben. Úgy tűnik, a kormány kommunikációs vonala az lesz: ez az ügy ebben a formában nem ügy, politikus és valószínűleg kiskorú sem érintett, az egész csupán egy kreált történet.

Hogy az ellenzék hogyan keretezi, mennyire köti korábbi ügyekhez, az a következő időszak kérdése.

– Hogyan lehetséges, hogy egy bizonyítékok nélküli vád ekkora hullámokat kelt a politikában?

– Bár a politikusok érintettsége egyelőre pletykaszint, de az ügynek van valóságalapja: a Szőlő utcai intézet igazgatója letartóztatásban van, hatósági eljárás zajlik. Innen indult az egész. Ha semmi ténybeli alap nem lenne, kisebb hullámokat vetne. Így azonban folyamatban lévő nyomozás van, amihez mindent hozzá lehet kötni. Hogy az erre rárakódó pletykák sorsa mi lesz, az már politikai kérdés.

Nem azt a pozíciót vette fel, hogy kormánytagként mindent megtesz a tiszta rendezésért, segíti a hatóságokat, mielőbbi megoldást remél, és szolidaritást vállal az áldozatokkal. Ehelyett ő maga terelte politikai síkra az ügyet azzal, hogy személyes támadásként kezelte. Súlyos hiba volt az is, hogy a reakciójában meg sem említette az áldozatokat, ami meglehetősen érzéketlen elem.

– Hogyan lehet ekkora politikai hibát elkövetni? Milyen lelkiállapot kell ehhez egy politikusnál?

– Személyesen Semjén Zsolt és általában a kormány az elmúlt másfél évtizedben sokkal ritkábban volt kitéve nehéz kérdéseknek és helyzeteknek, mint ahogy a normális lett volna. Elkoptak a régebben meglévő tudások, reflexek, rutinok, amelyek egy sikeres politikusban megvannak, hogyan kell reagálni, válaszolni. Semjén különösen ritkán kap akkora nyilvánosságot, mint például Lázár János vagy Navracsics Tibor.

Úgy érezhette, fennáll a veszélye, hogy egy politikailag komoly károkat okozó ügy közepébe kerül, ezért azonnal védekező pozícióba helyezte magát, ahelyett, hogy megtartotta volna különleges kormányzati pozícióját, és nyugodt, cselekvő szerepben jelezte volna: a kormány a helyén van, megteszi a szükséges lépéseket.

– Hogyan jutottunk idáig? A 444 nyár közepén írt hosszan először az ügyről. Szeptember elején Kuslits Gábor, a TEGYESZ volt igazgatója a Válasz Online-nak azt mondta, Juhászt felülről védhették. Úgy fogalmazott: "két nagyon magas rangú politikust emlegetnek. Az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat.” Emiatt ellene indítottak eljárást, feljelentés elmulasztása miatt.

– Ami Kuslits Gábor kijelentéseit illeti: az interjúban is úgy fogalmazott, hogy hallomásokról van szó. Konkrétan nem nevezett meg senkit, azt mondta, tudomására hozták.

Nyilván pletyka alapján nem kell feljelentést tenni, de nem tudom pontosan, milyen körülmények kellenek ehhez. El tudom képzelni, hogy ebben a tekintetben a vizsgálat jogos lehet, ha konkrét tudomása volt.

– Kuslits azt is állította, hogy amikor 2015-ben a rendőrséghez fordultak, hogy a gyermekotthon elől szedték be a lányokat, semmi sem történt, csak aláírattak velük egy titoktartási nyilatkozatot. Ez tíz éve volt. Ez korbácsolhatta a hangulatot és irányíthatta a politikai mozgást?

– Úgy tűnik, egy régóta húzódó ügyről van szó, hosszú évek óta folyó nyomozással, amelynek nem látjuk az eredményét. Ez rendszerszintű hiba a gyermekvédelemben, sok hasonló esetről lehet hallani. Ráadásul ez legalább két ügy: az egyik a Szőlő utcai intézet volt vezetője büntetőjogi felelősségének kérdése, amiben remélhetőleg a nyomozás eredményt hoz. A másik a politikai felelősség kérdése: hogyan húzódhat egy ilyen ügy 10 éven át úgy, hogy a hatóságok tudnak feltételezett visszaélésekről és bántalmazásokról, mégsincsenek érdemi ellenlépések. Itt kapcsolódik a történet a Fidesz korábbi ügyeihez is:

– Országos felháborodás volt, az influenszertüntetés óriási tömegeket mozgatott meg. A kormány kommunikációban utalt átvilágításokra, komoly felülvizsgálatokra, de kívülről nézve ez nem látszik: a botrányok nem múltak el, más intézmények felől is hallani esetekről. Úgy tűnik, a 2024 tavaszán szükséges purgálás elmaradt.

Egyetértek Jámbor Andrással abban, hogy pletykákat nem szabad vádként bevinni a parlamentbe, ez korrekt álláspont. De az, hogy a politikai vagy akár büntetőjogi felelősség kérdése felmerül, nagyrészt annak köszönhető, hogy a kormány a gyermekvédelem helyzetét nem tudta az elvárható módon kezelni. Ez komoly támadási felület, és várhatóan nem múlik el a következő időszakban.

– Mi lehet az oka, hogy a kormánypárt vonakodik foglalkozni ezekkel a nyilvánvalóan közfelháborodást kiváltó, politikailag kockázatos ügyekkel, miközben máskor képes egyik napról a másikra hozni kemény törvényeket?

– Három lehetséges magyarázatot látok. Az első, egyben a „legrosszindulatúbb”, de pletykaszinten létező, hogy tudnak ezekről az ügyekről, és valóban személyes érintettségek és kapcsolati hálók védik az elkövetőket, a politikai beágyazottság felülírja a büntetőjogi felelősséget, ezért vonakodnak fellépni. A második a valós politikai akarat hiánya: a kommunikációban családbarát üzenet a napi politikában hátrébb sorolódik, más kampánytémák dominálnak, és úgy ítélik meg, nem ez határozza meg a választások kimenetelét. A harmadik a kompetenciahiány: próbálnak kezdeni valamit, van némi szándék, de nem értik eléggé a rendszer működését, az információk nem jutnak el oda, ahova kellene, ezért nem találnak megoldást. Ez sem hízelgő értelmezés, és nehezen hihető, hogy tizenöt évnyi teljhatalom mellett egy korrekt átvilágítást legalább az intézményvezetők között ne tudnának megtenni, de akár a teljes rendszerben is.

Pottyondy Edina a YouTube-csatornáján mondta el véleményét Semjén Zsoltról, és a Szőlő utcai gyerekotthon körüli botrányról.

Posztjában azt írta hozzá:

"Addig teremtették a démonokat, addig verték szét az intézményeket, addig gyakták le a közbizalmat, hogy elkezdett rájuk ömleni a saját szennyük.

Nem a kommentfalak feladata bűncselekmények tisztázása. De miben bízzon a magyar állampolgár? A rendőrségben, amely egy évtizeden keresztül vallott kudarcot Bicskén és a Szőlő utcában? Az ügyészségben, amely asszisztált az ország kifosztásához? Az igazságügyi miniszterben, aki 28 perc alatt „kivizsgálta”, hogy minden rendben volt az egy évtizedig sehova sem tartó nyomozással? És aki bejelentette, hogy nincs érintett politikus? Vagy Orbán Viktorban, aki a klánja kastélyát félkész mezőgazdasági üzemnek nevezte?

A társadalom biztonságban akarja tudni a gyerekeket. Az emberek válaszokat várnak. Független és transzparens vizsgálatokat. És miután ezeket nem kapják meg, elkezdenek gondolkodni, hogy miért nem. Elkezdenek kattogni azon, hogy kinek lehet érdeke ezt a sok szart a szőnyeg alá söpörni. És ebben az igazság, demokrácia és jogállam utáni világban maradnak az összeesküvés-elméletek, a sejtetések, az indulatok.

Ezt főzte a Fidesz, és most mindnyájan ezt esszük" - írta.

A videóban arról is beszélt, hogy bármi legyen is az igazság, a "Semjén-ügy egy tragikus látlelet, hogy hova züllött a közélet".

"Semjén Zsolt alapból is irritáló figura" - mondta. "Egy apró, bizniszkeresztény kamupárt vezére". Úgy szólnak bele a magyar nők életébe, vagy nehezítik meg a mesterséges megtermékenyítést, hogy nincs szavazójuk. "A KDNP egy politikai parazita" - közölte. Semjén egy olyan figura, aki a fociban nem lép pályára, de "a győzelmi banketten elsőként locsolja magát pezsővel" - tette hozzá. Ugyanakkor az egzotikus utak és vadázstrófeák megszállottja - véli Pottyondy.

Beszélt arról is, hogy Semjén mindent elkövet, hogy megbélyegezze meleg polgártársait - a pedofília és a homoszexualitás összemosásával. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Semjén kapcsán évek óta hallani összeesküvés elméleteket vadászkatélyokról, orgiákról, fiatal fiúkról, miközben nincs bizonyíték.

A Szőlő utcai gyerekotthonról is beszélt. Arról, hogy eddig többen is másodkézből származó információkra hivatkozva nyilatkoztak a botrányról, Zsolti bácsit emlegetve. Pottyondy szerint az gyanús, hogy nem független vizsgálat indult az ügyben, hanem a tanúk hitelességét próbálják lejáratni.

A kegyelmi ügyben sem vizsgálódtak, és az otthonban sem, és emellett vannak elsikált ügyek, meg karaktergyilkosságok. Mindez úgy, hogy tizenöt éve lenne módjuk tisztázni ezeket.

Nagyon furcsa Orbán Viktor fejcsóválása - utalt a Parlamentben válaszoló Semjén Zsoltról készült videóra. "Mire gondolhatott" - tette fel a kérdést. Esetleg arra gondolt, hogy "ők ennek az ezerszeresét engedték meg maguknak", vagy az irritálja, hogy elveszik tőle az elsőszámú áldozat szerepét - vélekedett a humorista.

Semjén kijelentésére, hogy semmilyen bűnös viszonyban nem volt benne, Pottyondy azt mondta, hogy bűnös viszonyt megerőszakolt gyerekekkel kapcsolatban nem szokás mondani. Majd a politikus kijelentésére, hogy tíz éve vizsgálódik a rendőrség, úgy reagált, nem gondolta, hogy pont a miniszterelnök-helyettes fogalmaz meg kritikát a rendőrséggel szemben.

"Ezek szerint tényleg nem érti. Ez maga a probléma. Tíz éve vizsgálják az ügyet... Tíz évig bántalmaztak gyereket." Ez elfogadhatatlan. Rendszer szinten nagy a baj - mondta.

Miközben Semjén kikéri magának a gyanúsítást, abban a pillanatban nekimegy a melegközösségnek - folytatja.

Pottyondy Edina szerint odáig züllesztette a Fidesz az országot, hogy "a köztársasági elnök egy báb. Az Alkotmánybíróság egy fideszes alapszervezet. Az ügyészséget pórázon tartják. A Parlament egy ócska, drága cirkusz. A Fidesz vezérkar meg a törvények felett áll" - sorolta.

VIDEÓ: Semjén Zsolt vallomása: inkvizítor az inkvizíció előtt

Pottyondy Edina új YouTube-videójában természetesen a hétvégi eseményekkel foglalkozik bővebben. A Digitális Polgári Körök éppúgy nem maradhattak ki a videóból, mint Szabó Zsófi és Lázár János vagy Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye.

A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.