Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevbe látogatott, ahol megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Európai Bizottság még a jövő héten ajánlást tesz arról, hogy a háború sújtotta ország tagjelölti státuszt kapjon - szúrta ki a 444.hu.
„Támogatni akarjuk Ukrajnát az Európába vezető úton. [...] Most dől el, hogy mi lesz az egyesült Európa jövője, és hogy lesz-e egyáltalán jövője. Ha az Európai Unió pozitív választ ad az ukrán kérelemre, az pozitív választ jelent arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán jövője az európai projektnek”
- mondta von der Leyen, aki szerint az ukrán kormány „sokat tett” a jelöltségért, azonban „még mindig szükség van reformokra, például a korrupció elleni küzdelem területén”.
Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban kijelentette, hogy szerinte Ukrajna csak az első állomás és Oroszország számára egész Európa célponttá vált.
Ukrajna tagjelöltségéhez, mind a 27 ország támogatására szükség van. Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország nyíltan támogatják a csatlakozási folyamat mielőbbi megkezdését, ugyanakkor a francia és a német kormányok mellett például a Dán vezetés szerint is van mit tenniük az uniós tagság elnyeréséhez. Magyarország beleegyezése szintén kérdéses.
Egy diplomáciai feljegyzésből kiderült, hogy a dán vezetés szerint Ukrajnának még „alapvetően javítania kellene a jogalkotási és intézményi kereteit”, mielőtt szóba kerülhetne a tagjelöltség.
Ukrajna a háború kitörése után három héttel adta be szükséges dokumentumait az unióba való felvételhez. Dmitro Kuleba külügyminiszter május közepén arról nyilatkozott, hogy fenntartott helyet szeretne magának az integrációban, ami valamiféle biztosítékot jelenthetne a csatlakozási folyamat végéig.
„Itt nem Ukrajna lehető leggyorsabb uniós tagságáról van szó. De ami nagyon fontos számunkra, az az, hogy ezt a helyet Ukrajnának tartsák fenn. Gyakran halljuk azt, hogy Ukrajna Európához tartozik, az európai család része, és most ennek a helynek a fenntartásáról van szó”
- mondta akkor Kuleba.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevbe látogatott, ahol megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Európai Bizottság még a jövő héten ajánlást tesz arról, hogy a háború sújtotta ország tagjelölti státuszt kapjon - szúrta ki a 444.hu.
„Támogatni akarjuk Ukrajnát az Európába vezető úton. [...] Most dől el, hogy mi lesz az egyesült Európa jövője, és hogy lesz-e egyáltalán jövője. Ha az Európai Unió pozitív választ ad az ukrán kérelemre, az pozitív választ jelent arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán jövője az európai projektnek”
- mondta von der Leyen, aki szerint az ukrán kormány „sokat tett” a jelöltségért, azonban „még mindig szükség van reformokra, például a korrupció elleni küzdelem területén”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Orbán Viktor sok milliárd dolláros mentőcsomagot kért az amerikai elnöktől
Magyar Péter állítása nagy erős ahhoz képest, hogy a hivatalos források eddig csak néhány üzleti megállapodást és az orosz energiahordozókkal szembeni szankciók alóli mentességről szóltak.
Magyar Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állítja, kiderült, miért utazott Orbán Viktor Donald Trumphoz. A politikus szerint
a miniszterelnök egy sok milliárd dolláros mentőcsomagot kért az amerikai elnöktől. Magyar úgy fogalmaz, ezzel „az Egyesült Államok lesz Orbán IMF-je”.
A posztban szó szerint idézi a következőket: „Eddig oly büszke volt rá Orbán Viktor, hogy 2010 után hazaküldte az IMF-et, de ezzel a bejelentéssel tulajdonképpen elismerte, hogy amerikai mentőcsomagra van szüksége a magyar költségvetésnek sok ezer milliárd forint értékben.”
Magyar Péter szerint „ezek az igazi guruló dollárok”, és felteszi a kérdést, hová tűnt a szuverenitás és a magyar emberek pénze. Bejegyzését azzal a súlyos állítással zárja, hogy Orbán Viktor bevallotta, azért van szüksége az „amerikai mentőövre”, mert a családja korrupciója miatt nem tudja hazahozni a magyaroknak járó uniós forrásokat.
Orbán Viktor 2025. november 7-én találkozott Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban. A hivatalos közlések alapján a tárgyalás fő témája egy energetikai megállapodás volt, amelynek keretében Magyarország egyéves felmentést kap az orosz olaj- és gázvásárlásra vonatkozó amerikai szankciók alól. Ennek ellentételezéseként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai LNG-t, valamint nukleáris fűtőanyagot a Westinghouse cégtől. A felek egy civil nukleáris együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak, amely a kis moduláris reaktorok (SMR) telepítésének lehetőségét is tartalmazza. Költségvetési mentőcsomagról sem a magyar, sem az amerikai fél nem tett említést.
A sajtóban megjelent becslések jelentősen eltérnek a megállapodás teljes pénzügyi volumenét illetően. Míg egyes források, például a Bloombergre hivatkozó 444.hu szerint a teljes energetikai csomag értéke – tíz SMR megépítésével számolva – elérheti a 20 milliárd dollárt (kb. 7000 milliárd forintot) is, addig az amerikai nagykövetség közleménye alapján a Világgazdaság arról írt, hogy a konkrét, azonnali tételek értéke nagyjából 1,4 milliárd dollár. A Reuters már korábban is cikkezett egy „gazdasági együttműködési csomagról”, amelynek célja az esetleges amerikai-uniós vámháború magyar gazdaságra gyakorolt hatásainak enyhítése lenne, de ez sem költségvetési támogatást, hanem kereskedelmi és befektetési kedvezményeket jelentene.
A hivatalos „mentőcsomag” teóriáját hiteles források eddig nem erősítették meg.
Magyar Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állítja, kiderült, miért utazott Orbán Viktor Donald Trumphoz. A politikus szerint
a miniszterelnök egy sok milliárd dolláros mentőcsomagot kért az amerikai elnöktől. Magyar úgy fogalmaz, ezzel „az Egyesült Államok lesz Orbán IMF-je”.
A posztban szó szerint idézi a következőket: „Eddig oly büszke volt rá Orbán Viktor, hogy 2010 után hazaküldte az IMF-et, de ezzel a bejelentéssel tulajdonképpen elismerte, hogy amerikai mentőcsomagra van szüksége a magyar költségvetésnek sok ezer milliárd forint értékben.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombat délután megtalálták annak a szekszárdi főorvosnak a holttestét, aki pénteken tűnt el Szegeden. A fül-orr-gégész főorvos hétfőn gerincműtéten esett át majd november 7-én nyoma veszett. Lánya szerint nyomkereső kutyával is keresték, hiába.
Végül a Patológiai Intézettel szembeni garázssor közelében bukkantak rá, az eset körülményeit jelenleg is vizsgálja a rendőrség.
A halálhírére egykori munkahelye, a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház is reagált.
„Mélységes megrendüléssel fogadtuk a szomorú hírt, miszerint november 8-án, életének 62. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt kolléganőnk, dr. Kett Antónia, kórházunk Fül-Orr-Gégészeti Osztályának osztályvezető-helyettese” – írta a kórház nevében Kis Zoltán főigazgató.
Kiemelte, hogy a főorvosnő „emberi és szakmai oldaláról egyaránt hatalmas űrt hagy maga után”, és a régióban orvosi szaktekintélyként tartották számon.
Az intézmény vezetése és minden dolgozója nevében részvétét fejezte ki a családnak.
Szombat délután megtalálták annak a szekszárdi főorvosnak a holttestét, aki pénteken tűnt el Szegeden. A fül-orr-gégész főorvos hétfőn gerincműtéten esett át majd november 7-én nyoma veszett. Lánya szerint nyomkereső kutyával is keresték, hiába.
Végül a Patológiai Intézettel szembeni garázssor közelében bukkantak rá, az eset körülményeit jelenleg is vizsgálja a rendőrség.
A halálhírére egykori munkahelye, a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház is reagált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a washingtoni megállapodásról: Körülbelül ezer forintos benzinártól menekültünk most meg
A miniszterelnök a Washingtonból hazafelé tartó repülőgépen beszélt a megállapodás részleteiről. Szerinte a sikerrel elkerültük a brutális rezsiemelést is.
Orbán Viktor a Washingtonból hazafelé tartó repülőgép fedélzetén tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Donald Trumppal kötött megállapodás nélkül a benzin ára akár ezer forintig is felkúszhatott volna - írta a Blikk.
„Körülbelül ezer forintos benzinártól és a rezsi két és fél, háromszoros emelkedésétől menekültünk most meg”
– jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint van még egy küzdelem, amit meg kell vívni: „Van még egy energiacsata, ami érinti a magyar háztartásokat és vállalkozásokat, ez pedig a brüsszeli szankció kérdése.” A miniszterelnök kitért a pénzügyi forrásokra is, mondván, ha nincs brüsszeli pénz, akkor van amerikai, mert a mostani tárgyalássorozat azt eredményezte, hogy a magyar gazdaságnak nem lesznek pénzügyi problémái. Hosszú távon az energiafüggetlenség kulcsának az atomenergiát, a naperőműveket és a hőerőműveket nevezte.
A mentesség azért bír kiemelt jelentőséggel, mert Magyarország energiaellátása jelentős mértékben függ az orosz forrásoktól: 2024-es adatok szerint a felhasznált földgáz 74 százaléka, míg a kőolaj 86 százaléka Oroszországból érkezett. A mostani amerikai felmentés kifejezetten a Barátság kőolajvezetéken és a Török Áramlat gázvezetéken érkező energiahordozókra vonatkozik.
Donald Trump még október végén arról beszélt, Orbán Viktor kért mentességet, de „nem adtuk meg”. Ehhez képest a november 7-i, zárt ajtók mögött lezajlott tárgyalás után a magyar miniszterelnök már a sikeres megállapodást jelentette be, bár annak időtartamáról eltérően kommunikál a két fél.
Orbán szerint Magyarország teljes és időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókat sújtó amerikai szankciók alól, ám a Fehér Házközlése szerint a felmentés csupán egy évre szól. A washingtoni megállapodásnak komoly ellentételezése is van: a csomag részeként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai cseppfolyósított gázt (LNG). A megállapodás további részeként a kormány mintegy 100-114 millió dollár értékben vásárol nukleáris fűtőanyagot a Westinghouse-tól, valamint körülbelül 700 millió dollár értékű amerikai védelmi beszerzésekről is szó esett.
Az Európai Unió korábban már biztosított mentességet Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak a csővezetéken érkező orosz kőolajra, ez azonban nem védett az új, amerikai másodlagos szankcióktól. A mostani alku ezt a problémát hidalja át, legalábbis ideiglenesen.
Orbán Viktor a Washingtonból hazafelé tartó repülőgép fedélzetén tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Donald Trumppal kötött megállapodás nélkül a benzin ára akár ezer forintig is felkúszhatott volna - írta a Blikk.
„Körülbelül ezer forintos benzinártól és a rezsi két és fél, háromszoros emelkedésétől menekültünk most meg”
– jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint van még egy küzdelem, amit meg kell vívni: „Van még egy energiacsata, ami érinti a magyar háztartásokat és vállalkozásokat, ez pedig a brüsszeli szankció kérdése.” A miniszterelnök kitért a pénzügyi forrásokra is, mondván, ha nincs brüsszeli pénz, akkor van amerikai, mert a mostani tárgyalássorozat azt eredményezte, hogy a magyar gazdaságnak nem lesznek pénzügyi problémái. Hosszú távon az energiafüggetlenség kulcsának az atomenergiát, a naperőműveket és a hőerőműveket nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aggódnak Elon Musk személyisége miatt a befektetők: „Eltávolodott a valóságtól”
A milliárdos vezér táncra is perdült a Tesla texasi közgyűlésen, miután a részvényesek megszavazták neki a világ legnagyobb juttatását. Vannak azonban olyan befektetők, akik nem támogatták ezt a döntést, és nincsenek jó véleménnyel Muskról.
At Tesla's shareholder meeting on November 6, 2025, in Austin, Texas, CEO Elon Musk celebrated the approval of his $1 trillion compensation package by dancing on stage with the Optimus humanoid robot.#elonmusk#tesla@elonmusk@Tesla It was a great Meeting Yesterday ?? pic.twitter.com/WYKBLgyJ9Z
A megállapodás értelmében Musknak a következő tíz évben drasztikusan meg kell növelnie az elektromosautó-gyártó piaci értékét.
Ha teljesíti a célokat, többek között a cég értékének 1,4 billió dollárról 8,5 billióra emelését, és egymillió önvezető robotaxit állít kereskedelmi üzembe, több százmillió új részvénnyel jutalmazzák.
A Tesla igazgatósága azzal érvelt a csomag mellett, hogy Musk akár el is hagyhatta volna a vállalatot, ha nem hagyják jóvá a javaslatot, márpedig nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék.
A döntés hátterében komoly érdekellentétek húzódtak: több nagy intézményi befektető, köztük Norvégia szuverén vagyonalapja és az Egyesült Államok legnagyobb köztisztviselői nyugdíjalapja, a CalPERS is elutasította a csomagot. Emiatt Musk a Tesla szokatlanul nagy számú kisbefektetőjére támaszkodott.
Egy részvényes, Ross Gerber szerint Musk fizetési csomagja „újabb rovátka azon hihetetlen dolgok sorában, amelyeket az üzleti életben látni.” A BBC-nek nyilatkozva elmondta, Musk ugyan világossá tette céljait a Teslával kapcsolatban, de a vállalat számos kihívással néz szembe. A Gerber Kawasaki befektetési vállalat nemrég csökkentette a részesedését a Teslában, mert ahogy a vezérigazgató mondta,
aggódnak Musk „személyiségének polarizációja” miatt, amely szerinte „lerombolta a márka értékét”. „Úgy tűnik, eltávolodott a valóságtól, attól, hogy a közvéleményben milyen rossz véleménnyel vannak róla” – fogalmazott.
Ezzel szemben Dan Ives, a Wedbush Securities elemzője „a Tesla legnagyobb értékének” nevezte Muskot. Kathryn Hannon, az RBC Brewin Dolphin befektetési menedzsere pedig kiemelte, hogy az új megállapodás „egyre nagyobb szavazati befolyást ad a vállalat felett” Musknak, amit már évek óta kért.
„Akár tetszik, akár nem, Elon Musk egy vizionárius ezen a területen. Úgy gondolom, ha megfelelő irányítási és ösztönző struktúrákat kap tőlünk, hogy ezeket a célokat megvalósítsa, azzal összhangba kerülhet a részvényesekkel”
A mostani döntésnek jogi előzménye is van: egy delaware-i bíró korábban elutasított egy hasonló, több tízmilliárd dolláros megállapodást arra hivatkozva, hogy a Tesla igazgatótanácsának tagjai túlságosan közel álltak Muskhoz. Azóta a Tesla Delaware-ből Texasba helyezte át a bejegyzését, a delaware-i legfelsőbb bíróság pedig jelenleg is felülvizsgálja az alsóbb fokú bíró döntését.
A közgyűlésen Musk az Optimus nevű humanoid robotot helyezte a középpontba, ami csalódást okozott azoknak az elemzőknek, akik az elektromosautó-üzletág feltámasztására számítottak. „Az ő »új könyv« víziója az Optimusszal kezdődik. Még szó sem esett az autókról, az FSD-ről és a robotaxiról” – írta Gene Munster, a Deepwater Asset Management ügyvezető partnere. Később Musk utalt a teljes önvezetésre (FSD), mondván, a cég „majdnem kényelmesen” engedné, hogy a sofőrök „lényegében sms-ezzenek vezetés közben”.
Az amerikai hatóságok jelenleg is vizsgálják a Tesla önvezető funkcióját több olyan incidens miatt, amelyek során az autók piros lámpán hajtottak át vagy az út rossz oldalán közlekedtek, némelyik balesettel és sérülésekkel végződött. A cég részvényei az elmúlt hat hónapban több mint 62 százalékot erősödtek, de az értékesítések visszaestek az elmúlt évben, amióta Musk az amerikai elnökkel, Donald Trumppal vállalt közösséget – ez a kapcsolat idén tavasszal széthullott.
Elon Musk jelenlegi nettó vagyona 493 milliárd dollár, amelynek legnagyobb része a Teslához, a SpaceX-hez és az xAI-hoz köthető. Az új kompenzációs csomag értelmében, ha Musk teljesíti a kitűzött célokat, a Tesla piaci értéke 1,4 billió dollárról 8,5 billió dollárra növekedhet, ami Muskot a világ első dollárbilliomosává teheti.
At Tesla's shareholder meeting on November 6, 2025, in Austin, Texas, CEO Elon Musk celebrated the approval of his $1 trillion compensation package by dancing on stage with the Optimus humanoid robot.#elonmusk#tesla@elonmusk@Tesla It was a great Meeting Yesterday ?? pic.twitter.com/WYKBLgyJ9Z
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
