hirdetés

HÍREK

Von der Leyen: Ha a magyar kormánynak problémái vannak a jogállamisági feltételekkel, forduljon bírósághoz

„Egyértelmű út áll rendelkezésükre: az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak, és ellenőriztethetik az új szabályokat” - mondta az Európai Bizottság elnöke.
MTI, fotó: European Parliament/Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 25.

hirdetés



Magyarországról is szó esett az Európai Tanács december 10-11-i csúcstalálkozójáról szóló vitában. Ursula von der Leyen a Brexit és a koronavírus mellett a jogállamiság elvével kapcsolatos politikai feltételrendszer elleni, magyar és lengyel fellépésről is beszélt.

Az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban elért megállapodás szükséges, megfelelő és arányos.

Arra emlékeztetett, hogy az Európai Tanács júliusi tanácskozásán megegyezés született az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról, valamint a hozzá kapcsolódó feltételrendszerekről. Az EP továbbfejlesztett feltételrendszereivel összefüggésben azonban Magyarország és Lengyelország a kételyét jelezte.

hirdetés

Szavai szerint "nehezen képzelhető el", hogy a megállapodással kapcsolatban bárkinek Európában kivetnivalója lenne.

Akiknek mégis kételyei vannak, egyértelmű út áll rendelkezésükre: az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak, és ellenőriztethetik az új szabályokat.

Kiemelte, a jogi nézeteltérések tisztázásának a helyszíne az uniós bíróság. Nem engedhető meg, hogy a segítségre szoruló európaiak milliói válasz és megoldás nélkül maradjanak. Az Európai Uniónak azokért is cselekednie kell, akik féltik a munkahelyeiket, beleértve Magyarországot és Lengyelországot is - mondta.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja egyetért az Európai Néppárt vezető politikusainak azzal az álláspontjával, amellyel egyértelműen és határozottan elutasítják a jogállamisági feltételesség politikai zsarolóeszközét.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint azonban megfelelő mechanizmus jött létre az által, hogy az EP kijavította a júliusi csúcstalálkozó nem megfelelő ajánlásainak hibáit.

Magyarország és Lengyelország vétója ezért szerinte felelőtlen. Az Európai Parlament semmit sem enged a mechanizmusból - húzta alá.

Az ellenzéki képviselők közül Cseh Katalin (Momentum), Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Ujhelyi István (MSZP) is elítélte a magyar kormány kérdésben felvett pozícióját.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés

Levelet kaptak a szállodások és éttermesek, hogy május előtt ne számítsanak nyitásra

Sok étterem- és szállodatulajdonos meghökkent a levél tartalmán. Elküldték a követeléseiket a turisztikai ügynökségnek.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

"Nehezen elképzelhető, hogy május előtt nyitás lesz. De nemcsak itthon, hanem Európa többi országában is, hiszen az átoltottság és a járvánnyal kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy még egy darabig fennmaradnak a korlátozások" - erről beszélt Flesch Tamás a 24.hu-nak.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke elmondta: levelet küldtek a hazai szállodásoknak és éttermeseknek, hogy tájékoztassák erről őket.

A kormányzati kommunikáció és a Magyar Turisztikai Ügynökség tájékoztatása szerint a jelenleg érvényben lévő korlátozások valószínűleg pünkösdig fennmaradnak - olvasható a levélben a 24.hu szerint.

A lap információi szerint sok étterem- és szállodatulajdonos meghökkent a levél tartalmán.

A körlevélben arról is szó van, hogy tudják és jelezték is a döntéshozóknak, hogy nagyon nehéz ez az időszak a hazai szereplőknek.

Finanszírozni, több hónapnyi bevétel nélkül: lehetetlen. Az állami támogatásokkal is csak a károk enyhítése a cél, teljes segítséget ezek sem jelentenek. Mindent megteszünk azért, hogy mielőbb nyithassanak a hotelek, de sajnos ez egyértelműen az átoltottság és a napi új esetszám függvénye lesz - áll a levélben.

Addig is a MSZÉSZ Guller Zoltánnak, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának elküldte az étterem- és szállodatulajdonosok követeléseit:

hirdetés
  • a bértámogatást emeljék meg 50 százalékról 75 százalékra,
  • legyen teljes járulékkedvezmény, hogy a dolgozók nettó bére növekedjen,
  • a tavalyi évben realizálódott havi felszolgálási díjat számítsák be a bértámogatásba,
  • a támogatásokat tartsák fenn a teljes újranyitásig és az azt követő három hónapban is,
  • az építményadót töröljék el erre az évre,
  • a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedését hosszabbítsák meg 2021 végéig.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Operatív törzs: elsőként a 89 év felettieket oltják majd, de lassan halad az oltás

Müller Cecília elismételte, hogy holnap érkezik a Pfizer-vakcina újabb szállítmánya. Kérte az idős korosztályt, annak higgyenek, ahonnan megfelelő hiteles információkat kapnak.
címkép:Pixabay - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

Jelenleg nincs több vakcina Magyarországon ez derült ki az operatív törzs keddi tájékoztatójából, ahol elmondták, hogy tavaly december óta eddig 129 ezer embert oltottak be, 1600-an már a második dózist is megkapták.

A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára azt mondta, hogy a következő adag szerdán várható, de a Pfizer jelezte, hogy kevesebb oltást tudnak majd szállítani.

Ezúttal 35 685 fő oltására elegendő vakcina érkezik, de az újabbra egy hetet várni kell.

Szeretnék megkezdeni a lakosság tömeges oltását, de ezt csak akkor lehet megtenni, ha van elegendő vakcina. A brüsszeli beszerzés nagyon lassú, ezért az oltási munkacsoport teljes mértékben támogatja, hogy bárhol is elérhető biztonságos és hatékony vakcina a világban, azt meg kell venni.

"Az eddig beoltott 130 ezer emberből 120 ezer egészségügyi dolgozó. Megkezdtük az idősotthonok lakóinak oltását is. 90 intézményben tízezer embert oltottunk, de messze még a vége, hiszen összesen 1900 bentlakásos otthon van. Ezekből az intézményekből előzetesen 80 ezer ember jelentkezett oltásra."

Az egészségügyben dolgozók, idősotthonok és szociális dolgozók oltását követően elsőként a 89 év felettiek oltására fog sor kerülni, ők többnyire otthonukban kapják majd meg a vakcinát.

hirdetés

Hogy pontosan mikor kerül sor az oltásokra, egyelőre nem tuják, ez a vakcinabeszerzéstől is függ.

"Életkori idősávban fogunk haladni. Amikor a 60 év alattiakhoz elérünk, a fiatalabb krónikus betegek és az egészségesek következnek, ekkorra az oltópontok száma is növekedni fog"
– mondta György István.

Müller Cecília elismételte, hogy holnap érkezik a Pfizer-vakcina újabb szállítmánya. Kérte az idős korosztályt, annak higgyenek, ahonnan megfelelő hiteles információkat kapnak.

"Mi a sajtótájékoztatókon pontosan fogjuk önöket informálni a helyzetről és a vakcinákkal kapcsolatos információkkal is"
– fogalmazott a tisztifőorvos.
hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Az EU nyomást gyakorolhatott a gyógyszerügynökségre, hogy minél előbb engedélyeztessék a Pfizer vakcináját

Pedig a vizsgálat során komoly aggályok merültek fel a kapott oltóanyaggal kapcsolatban.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

Az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) 2020. december 9-én ellopott bizalmas dokumentumok újból megjelentek a dark weben. Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek tudományos kiértékelését és felügyeletét végző intézmény dokumentumait sikerült megszereznie a Le Monde-nak, az adatokat pedig egy nemzetközi újságírócsapat dolgozta fel, írja a Mérce.

A Le Monde szerint több levél is arról árulkodik, hogy az EU-s szervek nyomás alá helyezték az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy minél hamarabb engedélyezzék a Pfizer-BioNTech vakcináját a tagországokban, miután látták, hogy az amerikai és brit felügyeletek már engedélyezték a vakcinák használatát.

Az egyik levélben Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős európai biztosa azt írta: "miután elkötelezték magukat, hogy minden tagállam egyszerre kapja meg az oltást", az EMA a késlekedése miatt "ne kényszerítse" őket arra, hogy a gyógyszerügynökséget megkerülve nemzeti hatáskörben engedélyeztessék a vakcinákat.

Egy másik levél tanulsága szerint "meglehetősen feszült, olykor már kellemetlen" egyeztetések folytak a Bizottság és a gyógyszerfelügyelet között az engedélyeztetés időszakában.

A gyógyszerügynökség egyik vezető pozícióját betöltő személy szerint Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke annak ellenére "egyértelműen azonosította azt a két oltást, amelyet még 2020 végéig engedélyezni fognak", hogy a Pfizer-BioNTech és Moderna oltóanyagának vizsgálata még folyt, és mindkettő esetében komoly problémák merültek fel.

hirdetés

A gyógyszerügynökségnek három fő kifogása volt:

  • egyes gyártási helyeket még nem volt alkalmuk ellenőrizni;
  • hiányoztak a tömeggyártásra szánt oltások adatai;
  • a bevizsgálásra küldött vakcinák minősége eltért azoknak a minőségétől, amiket a Pfizer-BionTech tömeggyártásban készített.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a kivizsgálásra küldött oltóanyagok nagyobb százalékban tartalmaztak "tiszta" RNS-t, mint azok, amiket egyébként kereskedelmi forgalomba hoztak.

Kulcsfontosságú kérdésről van szó, ugyanis a szervezetbe juttatott molekulalánc mondja meg a sejteknek, hogy milyen antitesteket termeljenek a koronavírus ellen - írja a lap.

Az ügynökség szerint ez azért lehetett, mert nem volt kellően előkészíítve a tömegtermelés megkezdése, s ezért csökkent az oltóanyag hatóereje.

A problémát csak napokkal később sikerült a gyártóknak orvosolnia. Végül a Pfizer-BionTech vakcináját 2020. december 21-én (három héttel a brit, két héttel az amerikai felügyelet után), a Moderna vakcináját pedig 2021 elején engedélyezte az ügynökség.

Az Európai Bizottság képviselője azt nyilatkozta az ügyről, hogy az egyeztetések során "soha nem sértették meg az ügynökség függetlenségét". A lap szerint az adatszivárogtatás mögött vélhetőleg orosz vagy ruszofil hekkerek álltak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés

HVG: Legfeljebb a negyedét költhette válságkezelésre a kormány a gazdaságvédelemre szánt pénzeknek

3628 milliárdról van szó. Ha a szigorúbb számítási módot nézzük, csak a 11,3 százaléka ment közvetlenül a válság kezelésére.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

Kiábrándító képet mutat, hogy valójában mekkora összeg ment a 3628 milliárdos gazdaságvédelmi kiadásból ténylegesen a gazdaság megsegítésére, írja a HVG.

A lap két módon számolta meg, mennyi pénz jutott ténylegesen a válságkezelésre. Először szigorúan azokat a tételeket nézték, amelyek közvetlenül a válságkezeléshez köthetőek.

Az ide szánt összegek összesen 409 milliárd forintot tesznek ki, a teljes kiosztott összeg 11,3 százalékát.

Ide sorolták a versenyképesség-növelő támogatásokat, a nagyvállalati beruházási támogatásokat, a Garantiqa Krízis Garanciaprogramot, a munkahelymegőrző közfeladatokat, a gazdasági társaságok feladatainak támogatását, az élelmiszer-gazdaságot érintő támogatásokat, az önkormányzatok működési támogatását és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot.

A másik számítási módba már belevették azokat a tételeket is, amelyekre feltehetőleg a válság nélkül is költöttek volna (mint a kórházak támogatása, szociális kiadások, turisztikai fejlesztések), de a járvány miatt többet kellett rájuk szánni.

hirdetés

Ezzel a megengedőbb számítási móddal is összesen csak 875 milliárdot, vagyis a teljes alap 24,1 százalékát teszik ki az említett költések.

A legnagyobb tételek között több olyan is van, amit az elnevezése alapján nehéz értelmezni, és azt sem részletezik, hogy pontosan mire megy el az összeg.

A legnagyobb összegű támogatást (331 milliárd forint) például a "nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter alá tartozó cégek támogatása" címen osztották ki.

A további érdekes költések között van még vadászati kiállítás kétmilliárdért, sportcélú fejlesztésekhez kapcsolódó ingatlanvásárlások 2,67 milliárdért, vagy kormányzati kommunikációra 8,9 milliárd forint.

A lap összesítéséből az is látszik, hogy a Gazdaságvédelmi Alapból finanszíroztak többek között nagy infrastrukturális fejlesztéseket (pl.: vasútfejlesztés, útépítés, Budapest–Belgrád vasútvonal), sportfejlesztéseket (Nemzeti Atlétikai Központ, Bozsik Stadion) és állami programokat is (Modern Városok Program, Magyar Falu program).

A minisztériumok közül a legtöbb pénzt az Innovációs és Technológiai Minisztérium kapta, a 3628 milliárd forintból 1038 milliárd forintot. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz összesen 563 milliárdos forrás érkezett, a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter pedig közel 500 milliárdról rendelkezhetett.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: