Magyarországról is szó esett az Európai Tanács december 10-11-i csúcstalálkozójáról szóló vitában. Ursula von der Leyen a Brexit és a koronavírus mellett a jogállamiság elvével kapcsolatos politikai feltételrendszer elleni, magyar és lengyel fellépésről is beszélt.

Az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban elért megállapodás szükséges, megfelelő és arányos.

Arra emlékeztetett, hogy az Európai Tanács júliusi tanácskozásán megegyezés született az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról, valamint a hozzá kapcsolódó feltételrendszerekről. Az EP továbbfejlesztett feltételrendszereivel összefüggésben azonban Magyarország és Lengyelország a kételyét jelezte.

Szavai szerint "nehezen képzelhető el", hogy a megállapodással kapcsolatban bárkinek Európában kivetnivalója lenne.

Akiknek mégis kételyei vannak, egyértelmű út áll rendelkezésükre: az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak, és ellenőriztethetik az új szabályokat.

Kiemelte, a jogi nézeteltérések tisztázásának a helyszíne az uniós bíróság. Nem engedhető meg, hogy a segítségre szoruló európaiak milliói válasz és megoldás nélkül maradjanak. Az Európai Uniónak azokért is cselekednie kell, akik féltik a munkahelyeiket, beleértve Magyarországot és Lengyelországot is - mondta.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja egyetért az Európai Néppárt vezető politikusainak azzal az álláspontjával, amellyel egyértelműen és határozottan elutasítják a jogállamisági feltételesség politikai zsarolóeszközét.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint azonban megfelelő mechanizmus jött létre az által, hogy az EP kijavította a júliusi csúcstalálkozó nem megfelelő ajánlásainak hibáit.

Magyarország és Lengyelország vétója ezért szerinte felelőtlen. Az Európai Parlament semmit sem enged a mechanizmusból - húzta alá.

Az ellenzéki képviselők közül Cseh Katalin (Momentum), Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Ujhelyi István (MSZP) is elítélte a magyar kormány kérdésben felvett pozícióját.

Olyanok is hozzájuthattak a koronavírus elleni védőoltáshoz, akik hivatalosan még nem jogosultak rá - számolt be róla az RTL Híradó, amely több ilyen esetről is értesült.

Egyelőre csak az egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok lakóit olthatják be a vakcinával, ám a Híradó információi szerint

Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kama titkára a csatornának azt mondta, ezek az emberek "valahol helyesen cselekedtek", nem az ő hibájuk az, hogy soron kívül hozzájutottak az oltóanyaghoz. Ez viszont problémát okozhat a veszélyeztetett csoportok tagjainak, hiszen nekik lenne most a legnagyobb szükségük a vakcinára.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte az RTL Híradóval, hogy

de a beoltás előtt mindenkinek nyilatkoznia kell, hogy valóban az egészségügyben dolgozik-e. Aki eltér az oltási tervtől, az nemcsak a szabályokat szegi meg, hanem a védekezés sikerességét is veszélyeztetik, ezt pedig az illetékes hatóságok szankcionálni fogják, legyen szó arról, aki az oltást kapta, vagy arról, aki beadta.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja

"Újból mellélőtt a baloldali álhírlap" címmel közöltek egy cikket késő délután a Hirado.hu oldalon, amellyel a Népszavának üzentek.

A lap ugyanis levélben kérte számon a közmédiát, hogy miért úgy számoltak be az M1 Híradójában a Capitolium ostromáról, mintha azért Joe Biden elnöksége lenne a felelős.

VIDEÓ: Az M1 riportja a Capitolium ostromáról

A Hirado.hu erre egy névtelen szerző által írt cikkben reagált, bár a Népszava által feltett kérdésekre nem válaszolt.

- írta a szerző, majd azt tanácsolta, hogy "érdemes lenne a szavak jelentését tanulmányozni, és nem állandóan a politikai motivációnak eleget téve anyagokat írni a semmiről".

Szerinte ugyanis a Népszava újságírója "már a rokonértelműséggel sincs igazán tisztában, hiszen a név nélkül nyilatkozókra hivatkozva „zavargásról” ír, de közben visszásnak tartja, hogy az M1 Híradója a „káosz” kifejezést használja".

- tette hozzá.

Mindenféle hiedelemmel és rémhírrel ellentétben az mRNS-technológiát nem néhány hónap alatt fejlesztették. Valótlanok tehát azon állítások, hogy rohamtempóban, kapkodva állították volna elő - mondta Jakab Ferenc virológus az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Pécsi Tudományegyetem tanára elmagyarázta, hogy az RNS, illetve a módosított RNS-technológia, amelyet a vakcinafejlesztésnél is alkalmaznak nem újkeletű, hanem nagyon régi és komoly tudományos háttérgyökerekre visszanyúló munka. Szerinte

A virológus kifejtette, hogy ezek a vakcinák nem tartalmaznak adjuvánst, vagyis hordozóanyagot, ami arra szolgált a korábbi védőoltásoknál, hogy az immunrendszert "felébressze alvó állapotából", kiváltva a megfelelő hatást. Viszont éppen az adjuvánsok okozták a mellékhatások zömét is. A harmadik generációs RNS-vakcináknál viszont nincs hordozóanyag, mert az maga az RNS, ami kiváltja a megfelelő funkcióit is. Ezáltal jóval biztonságosabbak és megbízhatóbbak.

- mondta Jakab Ferenc.

Norvégiában már több tízezer embert oltottak be. A Norvég Gyógyszerügynökséghez és az Országos Közegészségügyi Intézethez minden esetben jelentést küldenek, ha valamilyen mellékhatást tapasztalnak. Eddig - főként idősotthonokból - összesen 23 olyan halálesetről kaptak jelentést, amely az oltást követően következett be, és 13 eset kivizsgálását be is fejezték.

Már az is komoly következményekkel járhat náluk, ha az émelygés miatt kevesebbet isznak, és kiszáradnak.

A Pfizer és a Moderna vakcinája is erős immunválaszt vált ki, ezért lehetnek olyan hatékonyak. Ugyanakkor pont emiatt mellékhatások is jelentkezhetnek.

"Ha egy nagyon törékeny és alapbetegségben szenvedő beteg oltást kap, ami erős reakciót vált ki lázzal, émelygéssel és étvágycsökkenéssel, az az alapbetegségének súlyosabb lefolyását eredményezheti. Ezek a mellékhatások az emberek többségében teljesen ártalmatlanok és rövid idő alatt elmúlnak, de nagyon megterhelőek lehetnek a legtörékenyebb emberek számára"

- mondta Steinar Madsen, a Norvég Gyógyszerügynökség munkatársa a VG című norvég lapnak.

- tette hozzá a norvég szakember.

Szerinte minden esetben idős és nagyon gyenge állapotban lévő betegek hunytak el, akiknek különböző alapbetegségeik voltak.

A Norvég Gyógyszerügynökség ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a dokumentumok, amelyek alapján az oltás megkapta az ideiglenes jóváhagyást, 85 évnél idősebb emberek eseteit nem tartalmazzák. Tehát az legidősebbeknél jelentkező mellékhatások következményeiről egyelőre csak nagyon keveset tudnak.

A norvég hatóságok eddig összesen 29 mellékhatás-jelentést dolgoztak fel, ezek között 9 súlyos és 7 kevésbé súlyos eset is volt. A mostani vizsgálati eredmények alapján megváltoztatták az ajánlásaikat arról, milyen csoportokat nem ajánlatos oltani.

Az új ajánlásban felhívják a figyelmet arra, hogy a legsérülékenyebb betegeknél az enyhe mellékhatások is súlyos követkeményekkel járhatnak, ezért azoknál, akiknek a várható élettartama már nagyon rövid, az oltás által biztosított védelem már nem biztos, hogy megéri a kockázatot.

Másoknál azonban az oltást továbbra is biztonságosnak tartják.