Magyarországról is szó esett az Európai Tanács december 10-11-i csúcstalálkozójáról szóló vitában. Ursula von der Leyen a Brexit és a koronavírus mellett a jogállamiság elvével kapcsolatos politikai feltételrendszer elleni, magyar és lengyel fellépésről is beszélt.

Az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban elért megállapodás szükséges, megfelelő és arányos.

Arra emlékeztetett, hogy az Európai Tanács júliusi tanácskozásán megegyezés született az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról, valamint a hozzá kapcsolódó feltételrendszerekről. Az EP továbbfejlesztett feltételrendszereivel összefüggésben azonban Magyarország és Lengyelország a kételyét jelezte.

Szavai szerint "nehezen képzelhető el", hogy a megállapodással kapcsolatban bárkinek Európában kivetnivalója lenne.

Akiknek mégis kételyei vannak, egyértelmű út áll rendelkezésükre: az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak, és ellenőriztethetik az új szabályokat.

Kiemelte, a jogi nézeteltérések tisztázásának a helyszíne az uniós bíróság. Nem engedhető meg, hogy a segítségre szoruló európaiak milliói válasz és megoldás nélkül maradjanak. Az Európai Uniónak azokért is cselekednie kell, akik féltik a munkahelyeiket, beleértve Magyarországot és Lengyelországot is - mondta.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja egyetért az Európai Néppárt vezető politikusainak azzal az álláspontjával, amellyel egyértelműen és határozottan elutasítják a jogállamisági feltételesség politikai zsarolóeszközét.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint azonban megfelelő mechanizmus jött létre az által, hogy az EP kijavította a júliusi csúcstalálkozó nem megfelelő ajánlásainak hibáit.

Magyarország és Lengyelország vétója ezért szerinte felelőtlen. Az Európai Parlament semmit sem enged a mechanizmusból - húzta alá.

Az ellenzéki képviselők közül Cseh Katalin (Momentum), Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Ujhelyi István (MSZP) is elítélte a magyar kormány kérdésben felvett pozícióját.

"Nehezen elképzelhető, hogy május előtt nyitás lesz. De nemcsak itthon, hanem Európa többi országában is, hiszen az átoltottság és a járvánnyal kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy még egy darabig fennmaradnak a korlátozások" - erről beszélt Flesch Tamás a 24.hu-nak.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke elmondta: levelet küldtek a hazai szállodásoknak és éttermeseknek, hogy tájékoztassák erről őket.

A lap információi szerint sok étterem- és szállodatulajdonos meghökkent a levél tartalmán.

A körlevélben arról is szó van, hogy tudják és jelezték is a döntéshozóknak, hogy nagyon nehéz ez az időszak a hazai szereplőknek.

Addig is a MSZÉSZ Guller Zoltánnak, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának elküldte az étterem- és szállodatulajdonosok követeléseit:

• a bértámogatást emeljék meg 50 százalékról 75 százalékra,
• legyen teljes járulékkedvezmény, hogy a dolgozók nettó bére növekedjen,
• a tavalyi évben realizálódott havi felszolgálási díjat számítsák be a bértámogatásba,
• a támogatásokat tartsák fenn a teljes újranyitásig és az azt követő három hónapban is,
• az építményadót töröljék el erre az évre,
• a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedését hosszabbítsák meg 2021 végéig.

Jelenleg nincs több vakcina Magyarországon ez derült ki az operatív törzs keddi tájékoztatójából, ahol elmondták, hogy tavaly december óta eddig 129 ezer embert oltottak be, 1600-an már a második dózist is megkapták.

Ezúttal 35 685 fő oltására elegendő vakcina érkezik, de az újabbra egy hetet várni kell.

Szeretnék megkezdeni a lakosság tömeges oltását, de ezt csak akkor lehet megtenni, ha van elegendő vakcina. A brüsszeli beszerzés nagyon lassú, ezért az oltási munkacsoport teljes mértékben támogatja, hogy bárhol is elérhető biztonságos és hatékony vakcina a világban, azt meg kell venni.

Az egészségügyben dolgozók, idősotthonok és szociális dolgozók oltását követően elsőként a 89 év felettiek oltására fog sor kerülni, ők többnyire otthonukban kapják majd meg a vakcinát.

Hogy pontosan mikor kerül sor az oltásokra, egyelőre nem tuják, ez a vakcinabeszerzéstől is függ.

– mondta György István.

Müller Cecília elismételte, hogy holnap érkezik a Pfizer-vakcina újabb szállítmánya. Kérte az idős korosztályt, annak higgyenek, ahonnan megfelelő hiteles információkat kapnak.

– fogalmazott a tisztifőorvos.

Az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) 2020. december 9-én ellopott bizalmas dokumentumok újból megjelentek a dark weben. Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek tudományos kiértékelését és felügyeletét végző intézmény dokumentumait sikerült megszereznie a Le Monde-nak, az adatokat pedig egy nemzetközi újságírócsapat dolgozta fel, írja a Mérce.

Az egyik levélben Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős európai biztosa azt írta: "miután elkötelezték magukat, hogy minden tagállam egyszerre kapja meg az oltást", az EMA a késlekedése miatt "ne kényszerítse" őket arra, hogy a gyógyszerügynökséget megkerülve nemzeti hatáskörben engedélyeztessék a vakcinákat.

Egy másik levél tanulsága szerint "meglehetősen feszült, olykor már kellemetlen" egyeztetések folytak a Bizottság és a gyógyszerfelügyelet között az engedélyeztetés időszakában.

A gyógyszerügynökség egyik vezető pozícióját betöltő személy szerint Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke annak ellenére "egyértelműen azonosította azt a két oltást, amelyet még 2020 végéig engedélyezni fognak", hogy a Pfizer-BioNTech és Moderna oltóanyagának vizsgálata még folyt, és mindkettő esetében komoly problémák merültek fel.

A gyógyszerügynökségnek három fő kifogása volt:

• egyes gyártási helyeket még nem volt alkalmuk ellenőrizni;
• hiányoztak a tömeggyártásra szánt oltások adatai;
• a bevizsgálásra küldött vakcinák minősége eltért azoknak a minőségétől, amiket a Pfizer-BionTech tömeggyártásban készített.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a kivizsgálásra küldött oltóanyagok nagyobb százalékban tartalmaztak "tiszta" RNS-t, mint azok, amiket egyébként kereskedelmi forgalomba hoztak.

Az ügynökség szerint ez azért lehetett, mert nem volt kellően előkészíítve a tömegtermelés megkezdése, s ezért csökkent az oltóanyag hatóereje.

A problémát csak napokkal később sikerült a gyártóknak orvosolnia. Végül a Pfizer-BionTech vakcináját 2020. december 21-én (három héttel a brit, két héttel az amerikai felügyelet után), a Moderna vakcináját pedig 2021 elején engedélyezte az ügynökség.

Az Európai Bizottság képviselője azt nyilatkozta az ügyről, hogy az egyeztetések során "soha nem sértették meg az ügynökség függetlenségét". A lap szerint az adatszivárogtatás mögött vélhetőleg orosz vagy ruszofil hekkerek álltak.

Kiábrándító képet mutat, hogy valójában mekkora összeg ment a 3628 milliárdos gazdaságvédelmi kiadásból ténylegesen a gazdaság megsegítésére, írja a HVG.

A lap két módon számolta meg, mennyi pénz jutott ténylegesen a válságkezelésre. Először szigorúan azokat a tételeket nézték, amelyek közvetlenül a válságkezeléshez köthetőek.

Ide sorolták a versenyképesség-növelő támogatásokat, a nagyvállalati beruházási támogatásokat, a Garantiqa Krízis Garanciaprogramot, a munkahelymegőrző közfeladatokat, a gazdasági társaságok feladatainak támogatását, az élelmiszer-gazdaságot érintő támogatásokat, az önkormányzatok működési támogatását és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot.

A másik számítási módba már belevették azokat a tételeket is, amelyekre feltehetőleg a válság nélkül is költöttek volna (mint a kórházak támogatása, szociális kiadások, turisztikai fejlesztések), de a járvány miatt többet kellett rájuk szánni.

Ezzel a megengedőbb számítási móddal is összesen csak 875 milliárdot, vagyis a teljes alap 24,1 százalékát teszik ki az említett költések.

A legnagyobb összegű támogatást (331 milliárd forint) például a "nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter alá tartozó cégek támogatása" címen osztották ki.

A további érdekes költések között van még vadászati kiállítás kétmilliárdért, sportcélú fejlesztésekhez kapcsolódó ingatlanvásárlások 2,67 milliárdért, vagy kormányzati kommunikációra 8,9 milliárd forint.

A lap összesítéséből az is látszik, hogy a Gazdaságvédelmi Alapból finanszíroztak többek között nagy infrastrukturális fejlesztéseket (pl.: vasútfejlesztés, útépítés, Budapest–Belgrád vasútvonal), sportfejlesztéseket (Nemzeti Atlétikai Központ, Bozsik Stadion) és állami programokat is (Modern Városok Program, Magyar Falu program).

A minisztériumok közül a legtöbb pénzt az Innovációs és Technológiai Minisztérium kapta, a 3628 milliárd forintból 1038 milliárd forintot. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz összesen 563 milliárdos forrás érkezett, a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter pedig közel 500 milliárdról rendelkezhetett.