Von der Leyen: Az EU minden jogi eszközt be fog vetni, ha nem módosítják az LMBTQI-jogokat sértő magyar jogszabályt

Borbás Marcsi műsorvezető közösségi oldalán reagált arra, hogy Kocsis Máté árulónak nevezte. Azt írta, a hír kerékpározás közben érte. Kiemelte, hogy személyesen nem ismeri a politikust. „Nem ismerem Kocsis Mátét, sosem találkoztam, vagy beszéltem vele. Most először szólított meg, és mindjárt árulónak nevezett.”

A műsorvezető szerint a vád alapja egy korábbi nyilatkozata volt. „A “bűnöm” az, hogy egy interjúban így fogalmaztam: “ma kétszer annyit kell dolgoznom, hogy ugyanannyim legyen, mint régen.”” Hozzátette, hogy továbbra is fenntartja ezt az állítását, mert szerinte ez a valóság. Borbás Marcsi úgy látja, Kocsis Máté azért tartja őt árulónak, mert a főzőműsorai jelentős összegeket kaptak az évek során. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:

„Ő ugyan nem írja le, de én fontosnak tartom megemlíteni: 16 év alatt, heti rendszerességgel készített műrorok összeségéről van szó.” Felidézte, hogy korábban egy bulvárlap is próbálkozott hasonló állításokkal.

Hangsúlyozta, hogy a megbízásokat nem ő, hanem a cége kapta. Elmondása szerint „Célunk mindig az volt, hogy népszerű, sokakat vonzó, magas nézettségű, szórakoztató és inspiráló adások szülessenek.” Kijelentette, hogy a pénz nem a személyes jövedelme volt.

Hozzáfűzte: „Hogy miért mosódik ez a két dolog össze Kocsis fejében, arra ő bizonyára több tapasztalatból tudna válaszolni.” Borbás Marcsi szerint a műsorok a közszolgálati televízió tulajdonát képezik, és növelték annak piaci értékét és bevételeit. A műsorvezető visszautasította azt a feltételezést, hogy a közmédiával való együttműködés valamiféle hallgatási kötelezettséggel járna.

„Kocsis szerint áruló vagyok, hiszen ha cégünk dolgozott a köztévének, akkor engem valami furcsa omerta kötelez arra, hogy… mire is? Bele se akarok gondolni, nem érdekel a politika.” Borbás Marcsi méltatlannak tartja az árulás vádját, és reméli, hogy az „visszahull a vádló fejére”. A posztját azzal zárta, hogy az anyagiakat érintő állítások miatt jogi lépéseket tesznek, jelezve: „az ügyvédünknek már ismerős pálya lesz.”

Magyar Péter egy fotóval kísért bejegyzésben emlékezett vissza az elmúlt időszakra, amelynek kezdetét szerinte az a két évvel ezelőtti, 2024 márciusában készült kép jelöli, ami a Partizán-interjú utáni első hivatalos fotója volt. Azt állítja: „Azóta sok minden változott. Én is.”

Úgy fogalmazott: „Bejártam az országot földön, vízen és levegőben.” Elmondása alapján több mint 700 településen fordult meg, és „Milliókkal találkoztam. Százezrekkel beszéltem és fogtam kezet.” Leírása szerint ez az időszak a külsején is nyomot hagyott.

„Közben megőszültem, és ránézésre sok évet öregedtem” – írja, de hozzáteszi, hogy ennek ellenére semmit nem bánt meg. „Mégsem csinálnám másképp. Mégsem fordulnék vissza. Ez volt az én utam.” Úgy véli, ez a folyamat vezetett el a mostani helyzethez.

Köszönetet mondott azoknak, akik támogatták ezen a két évnek nevezett úton. Bejegyzését azzal zárta, hogy „Most jön a munka java.” Arra kérte követőit, hogy a jövőben is tartsanak vele. „Hálás lennék, ha a továbbiakban is közösen mennénk tovább, és közösen tudnánk a működő és emberséges országért dolgozni!”

Szabó Tímea egy Facebook-posztban reagált Rákay Kálmán (Philip) felvetésére, miszerint a fideszeseket a jövőben hatósági vizsgálatok érhetik. A politikus szerint Rákay Kálmánnak igaza van, és ez valóban meg fog történni.

„Egy ország hallgatja döbbenten a nyilatkozataitokat. Ti tényleg azt hiszitek, hogy csak úgy ukk-mukk-fukk meg kellene bocsátani nektek 16 ilyen megnyomorított év után?” – tette fel a kérdést.

A politikus azt állítja, hogy a NAV eddig azokat a tisztességes embereket és cégeket zaklatta, amelyeket a hatalom meg akart szerezni, és amikor a tulajdonosok nem adták el áron alul a vállalkozásaikat, a hatóságokat használták nyomásgyakorlásra. A bejegyzés írója szerint ennek az időszaknak most vége. „Vége a rohadt gátlástalan lopásaitoknak, a kiváltságos döbrögi léteteknek, a közpénzből kitömött, senki által nem nézett szar filmjeiteknek!” – írta, majd a luxuskiadások felsorolásával folytatta.

„Várkonyi Andi 160 milliós Bentleyjeinek, Rogán Barbi 120 milliós Hermés Birkin táskáinak, Ráhel 14 milliós Audemars Piguet Royal Oak karóráinak, Matolcsy Barbi 12 milliós rolexeinek, a gyémántgyűrűknek, karkötőknek, nyakláncoknak, táskáknak, 600 ezer forintos papucsoknak, milliós szoknyáknak, dzsekiknek! VÉGE!” A posztban Szabó Tímea közvetlenül Rákay Kálmánhoz fordulva kérdéseket tesz fel a vagyonosodásával kapcsolatban.

"De Kálmán, ha nem szeretnéd a NAV-ot a nyakadon, magyarázd már meg nekünk pórnépnek is a teljesség igénye nélkül, hogy miből lett neked például

- a Norton Consulting Zrt.-ben 2024-ben 1,3 milliárd Ft nyereséged, több mint 4 milliárd Ft eszközállománnyal a mérlegben?

- a Rácalmás Greendustry Projekt Zrt. 42 hektáros ipari területe?

- A RCLMS Greenfield Projekt Zrt.

9,7 hektáros ipari terület több százmilliós értékű földje?

- számos földvasárlásod, ingatlanfejlesztő céged?

- "filmproduceri tevékenységedből" (pl. „Most vagy soha!”) óriási vagyonod?

- 1,6 milliárdos balatoni és vidéki ingatlanjaid, pl. Tarányi-présház (Hegymagas), a balatontomaji Ranolder-villád, és egyéb luxus kategóriás birtokaid?

- összességében százmilliós luxusautóid, pl. Mercedes-Maybach, Range Rover?"

Ezután a politikus áttér Tiborcz Istvánra, akiről azt kérdezi, hogy „szintén harmincvalahány évesen mi a jó anyámból vásárolta meg” azokat az ingatlanokat és cégeket, amelyeket ezután hosszan sorol. A listáján szerepelnek többek között szállodák, irodaházak, bevásárlóközpontok, ipari létesítmények, agrárcégek, borászatok és kikötők is. Szabó Tímea a bejegyzését azzal zárja, hogy Rákay Kálmán is tévedett, amikor azt hitte, érinthetetlenek lesznek.

A Batthyány téri győzelmi tánca után egy héttel már konkrét ígéreteket tett Hegedűs Zsolt: a Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere július elsejére leszerelteti a kórházakban nagy vitát kiváltó arcfelismerő kamerákat, és azt ígéri, az ágazat dolgozói a jövőben szabadon beszélhetnek a problémáikról – számolt be róla az RTL Híradó.

A politikus a Batthyány téren adott interjút, ugyanott, ahol egy hete táncra perdült, a róla készült videót pedig azóta világszerte több száz millióan látták. A helyszínen most járókelők állították meg egy-egy közös fotóra. Hegedűs a táncról azt mondta, spontán ötlet volt.

Azt is elárulta, hogy a végén már a kollégái is meglepődtek. „Pontosan az utolsó mozdulat egy ilyen. Három ilyen. Az az, hogy gyerekek ne haragudjatok, nem tudtam ellenállni ennek az érzésnek.” A leendő miniszter nemrég a New York Timesnak arról beszélt, hogy nemcsak a tánc, hanem a magyar egészségügy megreformálása miatt is világhírű szeretne lenni. Ennek első, konkrét lépéseit most vázolta. Az egyik legfontosabb ígérete, hogy az ágazatban dolgozók a jövőben szabadon nyilatkozhatnak.

„Abszolút, hát akkor végzem jól a dolgomat, az egészségügyi minisztérium, amikor a lakosság azt fogja látni, hogy a különböző kórház igazgatók, vezetők, osztályvezetők, orvosok, de szakdolgozók is nyilatkoznak, el tudják mondani a problémájukat” – jelentette ki Hegedűs Zsolt, aki szerint az őszinteség kötelesség lesz, nem pedig kockázat. A másik azonnali intézkedés a kórházi kamerarendszerek felszámolása.

Úgy látja, a Pintér Sándor nevével fémjelzett „rendőri típusú irányítási modell” járhatatlan, és aki ezt kitalálta, az „nem érti meg az egészségügyben dolgozóknak a szemléletét és a lelkét.” Hegedűs Zsolt szerint a „hibáztató egészségügyi kultúra” helyett egy „tanuló” kultúrát kell meghonosítani. Ennek kulcsa a transzparencia: a minőségi mutatók mérését, hitelesítését és publikálását tervezi. „Ha én transzparensen ezeket a minőségi adatokat bemutatom... Az önmagában olyan nyomást gyakorol a döntéshozókra, tehát rám is, hogy az elindítja, hogy a társadalom felébred és ráeszmél, hogy most ide kell nekünk még egy mentőállomás” – vázolta a tervét, amely szerinte a társadalmat is a reform partnerévé teszi, így a „reform” szó többé nem szitokszó lesz.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint azonban a szép szavak mellett rengeteg pénzre is szükség lesz. Álmos Péter úgy fogalmazott:

„Én azt gondolom, hogyha megtörténnek az első szimbolikus és nem csak szimbolikus, hanem mondjuk úgy, hogy költségvetési beruházást nem feltétlenül igénylő, de a munkavállalók igazságérzetét rendbetevő intézkedések, azok azért már egy bizalmat jelenthetnek az egészségügyi dolgozók felől is.” Ilyen bizalomerősítő lépés lehet szerinte a kamerák leszerelése vagy a pihenőidők korrekt kiadása.