HÍREK
A Rovatból

Volodimir Zelenszkij fegyveres segítséget kér a világtól, részletes listát írt

Közben ukrán vezetők sorra számolnak be az oroszok rémtetteiről és az ukrajnai veszteségekről.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik szerdai üzenetében felsorolta azokat a fegyverzeteket, amelyekre szerinte Ukrajnának sürgősen szüksége van a Nyugattól a védekezéshez.

Az államfő a Telegram üzenetküldő portálon közzétett felsorolásában 155 milliméteres kaliberű tüzérségi fegyvereket kért lőszerekkel, továbbá 152 milliméteres kaliberű lőszereket, Grad, Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket és T-72-es harckocsikat, Sz-300, Buk típusú légvédelmi rendszereket vagy azok nyugati megfelelőit. Ezenfelül kért még páncélozott járműveket és katonai légi járműveket.

Zelenszkij felszólította az egész világot, hogy „egyesüljön és segítse az ukránokat a kegyetlen agresszió elleni küzdelemben”.

Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója szerdai sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a régióban több mint száz polgári személy vesztette életét a háború kezdete óta. Mint mondta, ez a szám napról napra növekszik, ugyanis folyamatosan találnak holttesteket kínzások nyomaival. Hozzátette, hogy folytatják a kutatásokat az eltűnt személyek után. Elmondta még, hogy az előzetes számítások szerint az orosz támadások okozta károk értéke meghaladja a 10 milliárd hrivnyát.

Az ukrán főügyészség közben arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Pravdine faluban az orosz katonák hét embert agyonlőttek, köztük egy nőt, majd a holttestekkel együtt felrobbantottak egy lakóházat.

Az ukrán katonai hírszerzés arról adott hírt, hogy az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai Melitopol városban az elmúlt három héten „helyi ukrán ellenállók” hetven orosz katonával végeztek. Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó pedig arról számolt be, hogy az ukrán erők két újabb orosz repülőgépet lőttek le a régió fölött. Az ukrán légierő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint később megerősítette a hírt.

A kijevi vezérkar szerda esti helyzetjelentésében megismételte korábbi állítását, miszerint az orosz erők készen állnak arra, hogy újabb offenzívát indítsanak Ukrajna keleti és déli részein. A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 800 orosz katona esett el, s mintegy ezren kerültek fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 158 orosz repülőgépet, 143 helikoptert, hét hadihajót, 739 harckocsit, 1964 páncélozott harcjárművet, 358 tüzérségi és 64 légvédelmi rendszert, valamint 115 rakéta-sorozatvetőt.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolnál több mint tízezer orosz katona tartózkodik, aki próbálja ellenőrzés alá vonni a kulcsfontosságú kikötővárost. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák folytatják a város védelmét.

Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke egy tévéműsorban kijelentette, hogy a hazaárulással vádolt, az orosz elnökhöz közelállónak tartott Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikai vezetőt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai próbálták kimenekíteni Ukrajnából előbb a Moldovához tartozó, orosz ellenőrzés alatt lévő Dnyeszter Menti Köztársaságba, majd onnan Moszkvába. Hozzátette, hogy a Kijevből kivezető egyik úton vették őt őrizetbe az SZBU munkatársai. Az FSZB közreműködését állítólag megerősítette Medvedcsuk egyik személyi testőre is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Szőlő utcai ügyről: Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben
A miniszterelnök a parlamentben válaszolt az ellenzék kérdéseire. A Szőlő utcai ügy kapcsán elmondta, hogy vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.


„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.

A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.

„Ön komolyan gondolja, hogy a külföldi hatalmak érdeklődését is felkeltette a KDNP vagy személyesen Semjén Zsolt? A hülyeségek helyett foglalkozzon már a mocskos aberrált bűnelkövetők felkutatásával”

– mondta, majd felszólította a kormányfőt, nevezze meg, ki az a „Zsolti bácsi”.

Orbán Viktor válaszában visszautasította a felvetést.

„Ez egy olyan társasjáték, aminek rosszul írta meg a szabályait. Az úgy nem fog menni, hogy önök kitalálnak valamit, mondjuk egy Zsolti bácsit, én meg mondjam meg, hogy ki az. Mondják meg önök. Ha valaki tudja, hogy ki az, azok maguk. Ez a józan észtől is mérföldekre áll”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette, a rendőrség munkája jobban aggasztja, és vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.

„Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben. Amikor először feljelentés történt, nem tudták megfogni az embert, amikor a második, akkor igen”

– mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) a rekordalacsony születésszámról és a meddőségi kezelésekről kérdezett, felvetve, hogy a petesejtdonációt könnyítő fideszes javaslatot a KDNP nyomására vették le a napirendről. Orbán Viktor szerint ha a kormány nem vezette volna be a családpolitikai intézkedéseket, „akkor 200 ezer gyerekkel kevesebb született volna”. Elismerte, hogy a javaslatról komoly belső viták folynak. „A meddőségi ellátórendszerben jóval több pénz és kapacitás van, mint korábban volt. Van vita arról, hogy van-e eredmény vagy nincs. Ami pedig a parlamenti vitáról levett javaslatot illeti, óriási viták vannak közöttünk is, amik nem jutottak nyugvópontra, több időt kell adni magunknak” – közölte a kormányfő. A KSH adatai is azt mutatják, hogy 2025 elején a havi születésszámok történelmi mélypontra süllyedtek.

Toroczkai László (Mi Hazánk) a bankok elszámoltatását és Csányi Sándor felelősségét firtatta, felhozva a Carpathian Brigade szurkolói csoport panaszát is, amely szerint az MLSZ megtiltotta a nemzeti színű látványelemek bevitelét egy meccsre. Orbán a futballt a „magyar pszichológiai állapottal” kötötte össze, a bankokkal kapcsolatos vádat pedig méltánytalannak nevezte. „Kamatstopot vezettünk be, ami sok tízmilliárdos veszteséget okoz a bankoknak és múlt héten jelentettük be, hogy megemeljük a bankadót. Ha valamiért aggódnia kell, akkor az az én testi épségem, amikor velük utazom egy repülőn” – magyarázta, majd a Tisza Pártra utalva hozzátette: „Összekever bennünket egy másik párttal, a Tisza Párttal, a vezetője, a fő gazdaságpolitikája egy bankár, én tettem ki a közigazgatásból.” A kormány november közepén jelentette be, hogy 2026-ra a duplájára, 360 milliárd forintra emelné a bankadót.

Gurmai Zita (MSZP) a hét hónappal ezelőtti újdörögdi kézigránát-baleset felelőseit kereste, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elvesztette. „Nehogy már a gránát legyen a hibás” – fogalmazott a képviselő. Orbán Viktor szerint a kiképzés rendje évtizedek óta változatlan. „Nem arról van szó, hogy egy civil kezébe adtak éles fegyvert, hanem egy kiképzés alatt álló katonának” – hangsúlyozta. A Miniszterelnökség 29 éves munkatársának sérülésével végződő baleset után a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata nem talált műszaki hibát a gránátkészletben, az ügyészségi eljárás jelenleg is tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rosszul kért bocsánatot a tiszásokat zaklató fideszes aktivista, az ügyvéd azonnal lecsapott a trükközésre
Az aktivista a bocsánatkérésből kihagyta, hogy jogellenesen járt el. A sértettek képviselője szerint elfogadhatatlan a magyarázkodása.


Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.

A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”

Az ügyvéd hozzátette: az aktivista az eredeti szövegből lényeges elemeket hagyott ki, miközben oda nem illő magyarázkodást fűzött hozzá, és nem hivatkozhat a „közügyek szabad megvitatására”, mert az sem jogosítja fel a törvénysértésre.

Pop Richárd két külön posztban, de azonos szöveggel kért bocsánatot két - vélhetően a TISZA Világ applikáció adatbázisából kiszivárgott, vagy kibertámadással ellopott lista alapján - felhívott Tisza-szimpatizánstól. „A 2025. november 4-én általam közzétett videóban hallható, a közügyek szabad megvitatása érdekében készített felvételt az általam telefonon közvetlenül felhívott R.J. (a másik posztban D.I.) engedélye nélkül készítettem, illetve használtam fel, amiért az érintettől bocsánatot kérek” – áll a bejegyzésekben.

A Debreciner azt írja, a telefonos zaklatások november elején történtek, nagyjából egy időben a Tisza Párttal kapcsolatos adatlopási botránnyal. A kormánypárti aktivista ekkor kezdett helyi tiszásokat hívogatni: kérdésekkel zaklatta őket, a beszélgetésekről a beleegyezésük nélkül hangfelvételt készített, majd azokat nyilvánosságra is hozta.

A TISZA Párt és támogatói szerint a november elején kiszivárgott adatbázis nyomán a kormányközeli szereplők listázzák és zaklatják a szimpatizánsokat, ami szerintük megfélemlítés. Ezzel szemben a kormányközeli médiumok a TISZA Pártot teszik felelőssé az adatvédelmi incidensért, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig vizsgálatot indított az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tüntetés lesz pénteken az MVM ellen a „horribilis” energiaszámlák miatt – Utcára vonulnak az elégedetlen ügyfelek
Egyre többen kapnak váratlanul több százezres, akár milliós számlákat a szolgáltatótól. Rohamosan nő a rezsikárosultak online csoportjában lévő tagok száma is, ahol a panaszokat gyűjtik.


Pénzügyi csapásként élik meg sokan az utóbbi időben kézhez kapott energiaszámlájukat, az elégedetlenség pedig mostanra odáig fajult, hogy utcára vonulnak az MVM ügyfelei.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn hivatalosan is regisztrálta a november 28-án, pénteken reggel 7-től este 8-ig tartó demonstrációt, amelyet az MVM Csoporthoz tartozó ELMŰ Váci úti székháza elé szerveznek

– írja olvasói levél nyomán a 24.hu.

Tóth Zoltán László, a tüntetés szervezője annyit közölt, hogy az esemény tematikus lesz, és főleg azokat várják, akiket az állami cég „adósságba húzott be”. Azt ígérte, a további részleteket hamarosan közzéteszik.

A tüntetés apropója, hogy egyre több ügyfél panaszkodik váratlanul érkező, „horribilis” összegű energiaszámlákra.

Ezzel párhuzamosan rohamosan bővül az „MVM és egyéb rezsikárosultak” nevű Facebook-csoport létszáma is (már több mint 19 ezren vannak), ahol sok fogyasztó a nagy, időnként akár milliós nagyságrendű összeget elérő számlák miatt emel kifogást.

2025. január 1-jétől az okosmérővel rendelkező ügyfeleknél bevezették az idősoros, havi tényleges fogyasztás alapú elszámolást, ami különösen a téli hónapokban okozhatott magasabb számlákat.

Az MVM erre reagálva 2025 tavaszán fizetési haladékot és részletfizetési lehetőséget biztosított az érintetteknek, és ígéretet tett az egyenletes részszámlázás lehetőségének visszaállítására. Ősztől a számlákon szereplő úgynevezett „rezsiboxban” is változás történt: a megtakarítást már nem a világpiaci árhoz, hanem a lakossági piaci árhoz viszonyítva kell kimutatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Putyin is megszólalt: szerinte a 28 pontos amerikai béketerv alapot adhat a háború lezárásának
Az orosz elnök hétfőn telefonon beszélt Recep Tayyip Erdoğannal, a török elnök pedig máris felajánlotta Isztambult a tárgyalásokhoz. Putyin múlt héten jelezte, hogy ha Kijev elutasítja az amerikai ajánlatot, az orosz hadsereg tovább nyomul előre.


Miközben Washington egyre türelmetlenebbül várja Kijev válaszát az asztalra tett amerikai béketervre, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A Kreml tájékoztatása szerint

a megbeszélésen Putyin megerősítette: az a 28 pontos javaslat, amelyet Moszkva látott, „elvben alapja lehet egy végső békemegállapodásnak”.

Erdoğan a maga részéről felajánlotta Isztambult a béketárgyalások lehetséges helyszínéül, és jelezte, hogy Törökország minden eszközzel kész támogatni a folyamatot - számolt be az Interfax.

A telefonhívásra azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök határidőt szabott Kijevnek: november 27-ig, azaz csütörtökig vár választ a javaslatcsomagra - bár azóta elhangzott, hogy ez nem a végső ajánlata. A Washington Post információi szerint az első tervezet súlyos ukrán engedményeket tartalmaz. Ezek között szerepel, hogy az ország lemond a NATO-tagságról, elismeri a Krím, valamint a donyecki és luhanszki területek „de facto” orosz státuszát, továbbá lekorlátozza a hadserege létszámát legfeljebb 600 ezer főre.

A terv szerint Herszon és Zaporizzsja térségében a jelenlegi frontvonalak mentén jönne létre fegyvernyugvás.

Putyin már pénteken nyilvánosan beszélt a tervről, amikor azt mondta, a javaslatot „alapul lehetne venni” a háború lezárásához, ugyanakkor figyelmeztetett: ha Kijev elutasítja az ajánlatot, az orosz hadsereg tovább nyomul előre. „Ha Kijev nem akarja megvitatni Trump elnök javaslatát és elutasítja azt, akkor a Kupjanszkban történtek elkerülhetetlenül megismétlődnek a front más kulcsfontosságú szakaszain” – fogalmazott az orosz elnök.

Moszkva állítása szerint a hadserege november elején szinte teljes ellenőrzést szerzett a Harkivi területen fekvő Kupjanszk felett - igaz, ezt Ukrajna tagadja.

Mint ismert, az ukrán vezetést rendkívül nehéz helyzetbe hozta az először kiszivárgott, 28 pontos béketerv. Volodimir Zelenszkij hétfőn világossá tette: Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.

A svédországi Krími Platform csúcstalálkozóján videóüzenetben felszólaló ukrán elnök azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúért.

Hozzátette: a befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználásáról szóló döntés kulcsfontosságú eleme bármilyen békejavaslat sikerének. Közben az amerikai kormányzatban sem teljes az egység. JD Vance alelnök a hétvégén a The Guardian szerint úgy nyilatkozott, „illúzió, hogy Ukrajna győzhetne, ha az USA egyszerűen még több pénzt vagy fegyvert adna, illetve további szankciókat vetne ki”.

Az európai szövetségesek – köztük Berlin, Párizs és London – jelezték, hogy a tervet egyelőre vázlatnak tekintik. Szerintük csak egy olyan „tartós és igazságos” béke fogadható el, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását.

A Reuters becslései szerint Oroszország jelenleg Ukrajna területének több mint 19 százalékát uralja, és mintegy 115 500 négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk