Számos új fejlemény került nyilvánosságra a Schadl-Völner ügyben hétfőn.

Az rtl.hu most arról számolt be, hogy miket írt a volt államtitkár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökéről 15 oldalas vallomásában.

A portál információi szerint Völner úgy velekedett vallomásában Schadl Györgyről, mint „az az ember, aki alkalmas arra, hogy rendet teremtsen a korábbi zavaros kamarai viszonyok után”.

- áll a vallomásban.

Szerinte azért volt indokolt a kapcsolattartásuk, mert a végrehajtókkal kapcsolatban számtalan parlamenti kérdés, interpelláció és sajtómegkeresés érkezett hozzájuk. Elmondása szerint jó munkakapcsoalt alakult ki köztük, mivel Schadl minden végrehajtással kapcsolatos kérdésben tájékozott volt, gyorsan, akár telefonon tudott pontos információkat mondani, vagy nagyon rövid határidőn belül segített abban, hogy Völner a végrehajtóktól pontos információkat kaphasson a feltett kérdésekkel kapcsolatban.

- fogalmazott a volt államtitkár.

Az rtl.hu emlékeztet rá, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint aznap Schadl György arra kérte a sofőrjét, hogy vigyen neki egy „hármast”, mert el kell mennie a „szokásos barátunkhoz”. A telefonbeszélgetés során azt is hozzátette: tegyen mellé „valami viszonylag normális piát” is.

Völner Pál a vallomásában tagadta azt a vádat, miszerint Schadl György elérte, hogy azok az emberek kapjanak végrehajtói kinevezést, akikkel ő előzőleg megállapodott. Közölte, hogy nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek, így szerinte nem is tudta befolyásolni a kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban. „E tekintetben teljeskörűen Dr. Vízkelety Mariann, később Dr. Hajas Barnabás államtitkárok jártak el, én csak néhány kiemeltebb protokolláris eseményen szerepeltem” - írta Völner, hozzátéve, hogy az államtitkárok semmilyen módon és senki által nem voltak befolyásolhatók. Azt is írta, hogy soha nem próbált a vádban megfogalmazott módon hatni az államtitkártársaira, akik tőle függetlenül dolgoztak, nem voltak neki alárendelve.

A volt kormánytag azt is tagadja, hogy Schadl több alkalommal is kenőpénzt adott volna át neki.

- olvasható a vallomásában.

Azt is kifejtette, hogy 14 éves korában létesített először munkaviszonyt, és mindig munkából kereste meg a jövedelmét: „Mindig megfelelő jövedelemmel rendelkeztem ahhoz, hogy tisztes polgári életszínvonalon éljek, ezt meghaladó igényeim pedig nincsenek”. Hangsúlyozta, hogy több évtizedes munkáját, pályafutását soha nem tette volna kockára. „Minden esetben hivatali kötelességemnek, legjobb szakmai tudásomnak, és az ország érdekeinek figyelembevételével cselekedtem” - írta.