„Vlagyimir Putyin megölte a férjemet” – reagált Navalnij özvegye a hírre, hogy békaméreggel végeztek a politikussal

Magyar Péter a müncheni tárgyalásai közben szakított időt arra is, hogy találkozzon a kint élő magyarokkal. Egy videón is megosztott az eseményről, melyhez azt írta:

"Az osztrák kancellár és a finn elnök között kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök".

A TISZA Párt vezetője elmondta, hogy egy müncheni sörözőben húsz főre foglaltak helyett, de ennél többen jelentek meg a rendezvényen, ezért "most jön a rendőrség, mert kicsit többen vagyunk. De hát ez előfordul" - mondta, miközben sokan vették körül és a háttérben sramlizene szólt.

Majd a politikus beszélt is az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy nyilván különböző okokból élnek kint a magyarok, családi, oktatási, munkavállalási, vagy épp egészségügyi megfontolásból. De a TISZA Párt célja az, hogy minden eszközzel, adóval, adminisztratív módon, támogatással segítse, hogy "minél többen hazagyertek. Hazahozzátok a tapasztalatotokat, a nyelvtudásotokat, a cégeiteket, a vállalkozásaitokat, hogy ti is hozzá tudjatok járulni egy működő és emberséges Magyarország felépítéséhez".

VIDEÓ: A találkozóról

– jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a müncheni biztonságpolitikai konferencián, egy populizmusról szóló panelbeszélgetésen. Weber a magyar miniszterelnök példájával támasztotta alá, hogy nem enged a politikai tűzfalból a radikális jobboldallal és a populistákkal szemben.

„Ez is mutatja, hogy nem engedünk a tűzfalból. És Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került, már Ukrajna támogatása ellen kampányol” – mondta Weber a Telex tudósítása szerint.

Az EPP-elnök szerint egyértelmű vörös vonal, és

Szintén Münchenben szólalt fel szombaton Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. „Úgy gondolom, eljött az ideje, hogy életre keltsük Európa kölcsönös védelmi záradékát. A kölcsönös védelem nem opcionális az EU számára. Ez kötelezettség” – mondta. Szerinte a gyorsabb döntéshozatal érdekében az eddigi konszenzusos döntések helyett a minősített többség bevezetését kellene szorgalmazni. Von der Leyen úgy látja, Európa felébredt, és „olyan határátlépésekre is sor került, amelyeket már nem lehet meg nem történtté tenni”. Az unió erősítése érdekében az Egyesült Királysággal, Norvégiával, Izlanddal és Kanadával való együttműködést hangsúlyozta, az Egyesült Államok azonban hiányzott a felsorolásból.

A müncheni üzenetekre Orbán Viktor az évértékelőjében reagált, ahol Webert és von der Leyent is megemlítette, akik a Fidesz legújabb plakátjain is szerepelnek. A miniszterelnök másként értékelte a szakítást az Európai Néppárttal, és a Tisza Pártot brüsszeli kreálmánynak nevezte. „A Tiszát a németek alapították Herr Weber vezetésével és Ursula von der Leyen zászlóanyasága mellett. Brüsszelben ezt mindenki természetesnek veszi, ott ez így szokás” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor neve más vezetők beszédeiben is előkerült a konferencián. Friedrich Merz német kancellár egy „kormányfőről” beszélt az Európai Unióból, aki mandátum nélkül ment Moszkvába tárgyalni, nem ért el semmit, és egy héttel később minden korábbinál nagyobb támadás érte az ukrán polgári infrastruktúrát. Ezzel a 2024-es, botrányt okozó kijevi, moszkvai és pekingi „békemisszióra” utalt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is üzent a magyar miniszterelnöknek, megjegyzést tett a súlyára is.

A Fidesz és az Európai Néppárt viszonya már évekkel ezelőtt megromlott. A magyar kormánypártot először felfüggesztették a néppárti frakcióban, majd 2021-ben, a kizárása felé haladva, a Fidesz távozott a képviselőcsoportból, később pedig a pártcsaládból is kilépett.

– ezzel a megjegyzéssel utalt Orbán Viktorra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 14-én, szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Az ukrán elnök Európa legnagyobb biztonsági konferenciáján arról beszélt, hogy az ukrán védekezés egész Európát, így Magyarországot is védi Putyintól – írta a 444.hu.

Zelenszkij szerint ezért lehet elfoglalva a magyar miniszterelnök más dolgokkal.

– mondta, hozzátéve, hogy ennek óriási az ára. „Nem Ukrajna választotta ezt a háborút. Egyikünk sem választotta azt, hogy ilyen hős legyen. Az ukránok emberek, emberek, nem pedig terminátorok.”

Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte az ukrán hadsereg a legerősebb Európában, ezért a kontinensnek is szüksége van Ukrajnára. „Szerintem egyszerűen nem okos dolog ezt a hadsereget a NATO-n kívül tartani” – mondta, majd az európai vezetőknek címezve hozzátette: „de legalább ez a te döntésed legyen, és ne Putyiné”.

A beszéd előzménye, hogy Orbán Viktor a megelőző héten Magyarország ellenségének titulálta Ukrajnát, és azt követelte, hogy Európa állítsa le a támogatásokat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy rövid posztban reagált. Azt írta:

"Zelenszkij elnök totális félreértésben van: Ukrajna magát védi, nem minket. Oroszország őket támadta meg, nem minket. Ez nem a mi háborúnk! Hiába tesz önmagát minősítő, bunkó megjegyzéseket Orbán Viktorra, hiába szövetkezik Brüsszellel, hiába támogatja a Tisza Pártot, mi nem adjuk a magyar emberek pénzét, nem engedjük, hogy belerángassanak minket a háborújukba, nem fogjuk engedni, hogy a magyar fiatalokat elvigyék az ukrán frontra."

A témában reagált Orbán Viktor is. Az X-en azt írta, hogy ezzel a megjegyzésével nagy segítséget nyújt a magyaroknak ahhoz, hogy tisztábban lássák a helyzetet. „Van azonban valami, amit félreértesz. Ez a vita nem rólam vagy rólad szól, hanem Magyarország, Ukrajna és Európa jövőjéről. És éppen ezért nem lehettek tagjai az Európai Uniónak” – vélte Orbán Viktor.

A béketárgyalások esélyeiről Zelenszkij szkeptikusan nyilatkozott. Megismételte, hogy csak akkor tartanak választásokat, ha az Egyesült Államok két-három hónapos tűzszünetet tud garantálni. A jövő héten Genfben folytatódó tárgyalásokkal kapcsolatban is lehűtötte a kedélyeket, amiért Európa nincs jelen a tárgyalóasztalnál. „Ez nagy hiba” – jelentette ki. Kijelentette, hogy Ukrajna kész számos kérdés megvitatására, de saját területeiről nem mondhat le. „Nem hallunk kompromisszumokat az orosz oldalról. Hallani akarunk tőlük valamit” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnökről úgy fogalmazott, már semmi más nem érdekli, csak a háború. Szerinte az orosz elnök „cárnak képzeli magát, de valójában a háború rabszolgája”.

Orbán Viktor egy Old Spice-reklámhoz hasonlította a kormányát szombat délelőtti évértékelőjén, délutánra azonban Márki-Zay Péter már arról írt a közösségi oldalán, hogy a dezodorillaton átüt az „izzadtságszag”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint 57 nap múlva a választás tétje nem más, mint „diktatúra, vagy demokrácia!”

Márki-Zay úgy látja, Orbánnak tizenhat év kormányzás után nem hazudnia és uszítania kellett volna, hanem a jövőről beszélnie.

"Orbán Old Spice-illatán ma átütött az izzadtságszag, a felsőbbrendűség és a pökhendiség. Semmi alázat, csak gyalázat."

A miniszterelnök kommunikációját a régi propagandahíradókhoz hasonlította, ahol

Úgy fogalmazott: „Orbánnak a felé megmutatkozó lojalitás fontosabb volt a teljesítménynél, a szolgalelkűség értékesebb a szakértelemnél.” Amennyiben a miniszterelnök bizalmat kapna, hátat fordítana Európának, és „Moszkva, a kínai kommunisták és Erdoğan Balkánja felé venné az irányt”.

Végül úgy vélte:

"Egy valódi államférfi nem szétveri a saját társadalmát, hanem építi. Építi a közösségeket, az utánpótlást, a jövő társadalmát, és még a generációk között is hidakat létesít, nem falakat.

És kár, hogy azt sem sikerült megértenie Orbánnak, hogy ha belőle és a rendszeréből hiányzik a tisztaság, a szeretet, az alázat és a mértéktartás, akkor bármilyen erős Old Spice-szal is próbálná elfedni a valóságot, a bűz akkor is áthat rajta."

Ezzel szemben Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott beszédében úgy fogalmazott:

A kormány eredményei között említette az infláció letörését, a 3 százalékos otthonhitelt, a minimálbér-emelést és a 13-14. havi nyugdíjat.

Az évértékelőre a TISZA Párt elnöke is reagált. Magyar Péter szintén a 57 napos visszaszámlálást hangsúlyozta, és Orbán „halál vámszedőiről” szóló kijelentésére utalva azt írta: „Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.” Az országgyűlési választást április 12-én tartják.

Az önkormányzatok pénzügyeit egy 2025 októberében bevezetett szabály módosította: eszerint a települések a megelőző második évi kiadásaik 5 százalékát meghaladó összeget kötelesek kincstári számlán tartani. A kormány emelte a szolidaritási hozzájárulás mértékét is, ami egyedül Budapestnek 97,7 milliárd forintos terhet jelent. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2025-ben 5738,7 milliárd forint volt, miközben az uniós források kifizetése továbbra is bizonytalan. A kínai hitelek ügyében ismert, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszát nagyrészt, mintegy 85 százalékban a kínai Eximbank finanszírozza, a szerződés több részletét pedig a kormány korábban államtitokká minősítette.