Vizsgálná a nyugdíjkorhatár emelését a kormány – erről írtak az uniónak küldött reformjavaslatban
A nyugdíjrendszer átszabása 2025-ben várható. Első lépésként egy nemzetközi tanulmányt készítenek, ami megalapozza majd az unió felé vállalt reformot. .
Vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelését is a nyugdíjba vonulók számának emelkedése miatt – az ATV szerint ez szerepel abban a reformjavaslatban, amit a kormány beterjesztett az Európai Unió felé.
A nyugdíjrendszert módosító jogszabály 2025-ben várható, azonban a reform első lépéseként még 2023 végéig készítenek egy nemzetközi tanulmányt, amely megalapozza majd azt.
Az ATV szerint azonban a kormány reformjavaslata előzetesen leszögezi, hogy
az intézkedések tervezésénél vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is, hiszen a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások várhatóan emelkedni fognak
a nyugdíjba vonuló sok „Ratkó-unoka” és a javuló élettartam-kilátások miatt.
A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint viszont ez rossz irány. Karácsony Mihály az ATV-nek azt mondta, hogy „ma az egészségben eltöltött idő a férfiak esetében 61,5, a nők esetében pedig 62,8 év”.
„Tehát, amire a mai nyugdíjkorhatár alatt eléri az ember ezt a nyugdíjkorhatárt, már krónikus betegségekkel, rendkívül sok örökölt vagy munkahelyi panasszal küzdenek”
– tette hozzá Karácsony Mihály.
Frissítés:
A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya lapunkhoz eljuttatott közleményében azt írja: „A hivatkozott cikkükben megjelent értesülés kacsa. A nyugdíjkorhatár emelése jelenleg nincs a kormány napirendjén.”
Vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelését is a nyugdíjba vonulók számának emelkedése miatt – az ATV szerint ez szerepel abban a reformjavaslatban, amit a kormány beterjesztett az Európai Unió felé.
A nyugdíjrendszert módosító jogszabály 2025-ben várható, azonban a reform első lépéseként még 2023 végéig készítenek egy nemzetközi tanulmányt, amely megalapozza majd azt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.
Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.
A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.
Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.
Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.
Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.
A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.
Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.
A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.
Az már biztos, hogy
a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) is.
Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.
Az élő műsort itt lehet követni:
Mutatjuk a győzteseket:
• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)
• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)
• Gombár Dávid (Békés 2)
• Tóthmajor Balázs (Pest 4)
• Varga Balázs (Zala 2)
• Juhász Áron (Heves 3)
• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)
• László Endre Márton (Pest 6)
• Kiss János (Heves 2)
• Balajti István (Pest 8)
• Muhari Gergely (Pest 14)
• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)
• Borics Mihály (Fejér 2)
• Bujdosó Andrea (Pest 3)
• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)
• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)
• Balatincz Péter (Veszprém 3)
• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)
• Lőrincz Viktória (Somogy 1)
• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)
• Szimon Renáta (Pest 11)
• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)
• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)
• Csiszár Béla (Fejér 1)
• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)
• Bódis Kriszta (Pest 2)
• Szijjártó Gábor (Tolna 2)
• Bodóczi István (Békés 1)
• Gáspár Levente (Veszprém 1)
• Weigand István (Budapest 5)
• Nagy Márta (Zala 1)
• Németh Csilla (Borsod-Abaúj-Zemplén 2)
• Hatala-Orosz Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén 4)
• Néher András (Győr-Moson-Sopron 2)
• Nagy Ervin (Fejér 4)
• Porpáczy Krisztina (Győr-Moson-Sopron 5)
• Rózsahegyi Áron (Baranya 3)
• Trentin Balázs (Budapest 7)
• Jelencsik József (Pest 1)
• Polgár György (Pest 12)
• Rápli Róbert (Vas 1)
• Molnár János (Bács-Kiskun 2)
• Csatári Ernő (Somogy 4)
• Halmai Ferenc Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 2)
• Bugya László (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5)
• Müller Anna (Budapest 13)
• Ruzsa Diána (Baranya 1)
• Ujvári Szilvia (Veszprém 4)
• Jakab Zsuzsanna (Budapest 12)
• Barna-Szabó Tímea (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6)
• Kovács Gyula (Bács-Kiskun 4)
• Bihari Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén 6)
• Bárkányi Bence (Csongrád-Csanád 3)
• Hallerné Nagy Anikó (Győr-Moson-Sopron 4)
Cikkünket frissítjük!
Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.
Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.
A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.
„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”
– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.
„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”
– fogalmazott.
A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.
A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.
Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.
A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!