HÍREK

Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében

A vizsgálat az orosz fegyveres erők bevetésére vonatkozó, „szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése” címén indult.

Link másolása

Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre.

Hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze "az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett, civileknek a Kijev megyében lévő Bucsa városban történt megöléséről szóló információkat". A vizsgálat az orosz fegyveres erők bevetésére vonatkozó, "szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése" címén indult.

Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium "az orosz hadsereg lejáratásának szándékával" Bucsában készített videófelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek az anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn arra intette a külföldi vezetőket, hogy ne siessék el a vádaskodást a Bucsában történtekkel kapcsolatban, és hogy több forrásból tájékozódjanak. Peszkov szerint az orosz védelmi minisztérium szakértői a hamisítás jeleit azonosították az ukrán fél által bemutatott videofelvételeken és, mint mondta, "az események naptári sorrendje sem szól az állítások hitelessége mellett". "Kategorikusan visszautasítunk minden vádat. Ezenkívül úgy gondoljuk, hogy ezt a témát a lehető legmagasabb szinten kell megvitatni" - fogalmazott a szóvivő.

Rámutatott, hogy Moszkva kezdeményezte a téma BT-ben történő megtárgyalását, amelyet, mint mondta, (brit részről) megakadályoztak, de az orosz diplomaták folytatják az erőfeszítéseket, mert "a téma túl komoly". Peszkov nem kívánta kommentálni, hogy a vád miként befolyásolhatja az orosz-ukrán tárgyalásokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter "megrendezett támadásnak" minősítette a Bucsában történteket,

amikor hétfőn Moszkvában fogadta Martin Griffithset, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesét. Lavrov hangsúlyozta, hogy az orosz katonák március 30-án kivonultak a városból, amelynek polgármestere március 31-én közölte, hogy ott minden rendben van.

Rámutatott, hogy az orosz hadsereget néhány hete egy mariupoli szülőotthon elleni támadással gyanúsították meg, később beállítottnak bizonyult felvételek alapján. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy megpróbálják átpolitizálni az ukrajnai humanitárius kérdéseket, sőt spekulálnak velük.

A moszkvai hivatalos tájékoztatás szerint az orosz légierő hétfőre virradó éjjel 14 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában, ezek között üzemanyag-, fegyver- és lőszerraktár is volt. A légvédelem megsemmisített hat drónt, három ukrán helikopter pedig a Mikolajiv melletti Balovne repülőterére mért csapásban semmisült meg.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 125 repülőgépet, 91 helikoptert, 392 drónt, 226 föld-levegő rakétarendszert, 1936 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 211 rakéta-sorozatvetőt, 833 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1810 különleges katonai járművet veszítettek. Hozzátette, hogy a donyecki "népi milícia" csapatai hétfőre "felszabadították" Novobahmutivka falut.

A donyecki területvédelem azt közölte, hogy az elmúlt 24 óra alatt 526 embert menekítettek ki Mariupolból a bezimennojei evakuációs segélyközpontba. A létesítménybe március 5. óta 11 958 civilt szállítottak az orosz erők által ostromlott kikötővárosból.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője vasárnap este azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy továbbra is akadályozza a civilek és külföldiek mariupoli evakuálására előkészített humanitárius műveleteket. A tábornok Kijevet, valamint az ukrán haderő alakulatait hibáztatta amiatt, hogy nem jött létre fegyvernyugvás, és így a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselői által kísért humanitárius konvoj két napig hiába várta, hogy nyugat felől eljuthasson az ostromlott városba.

Mizincev emlékeztetett arra, hogy továbbra is 67 külföldi hajó várja, hogy távozhasson az ukrán kikötőkből. Szerinte ezek távozását is az ukrán fél akadályozza. Bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők hétfőn ismét megnyitják a tengeri és szárazföldi humanitárius folyosókat a távozni kívánók számára.

Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója hétfői Telegram-bejegyezésében arra emlékeztetett, hogy az orosz hadsereg a hadműveleti területekről valós idejű műholdas képeket kap.

A NATO megalapításának április 4-i évfordulóján közzétett egy űrfelvételt a szövetség brüsszeli központjáról, amelyhez hozzáfűzte: "Srácok, figyelünk benneteket. Ezt ne feledjétek!".

Rogozin vasárnap este azt írta a Telegramon, hogy az általa vezetett állami vállalat nem fog együttműködni azokkal az országokkal, amelyek fegyvereket szállítanak Kijevnek és politikai támogatást nyújtanak az ukrán "fasiszta juntának". A vezérigazgató szerint a Roszkozmosz "erkölcsi és etikai okokból" állította le a nyugati országokkal közös projekteket.

Peszkov egyébként úgy vélekedett, hogy további feszültségekhez vezethet a kontinensen Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettesnek, és a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság elnökének az a kijelentése, miszerint Varsó nyitott az amerikai atomfegyverek területére történő telepítésére. Peszkov szerint a lengyel vezetés "rendkívül harcias, oroszellenes" politikája mély aggodalomra ad okot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Szijjártó Péter: létrejött egy kezdeményezés, hogy Erdogan kapjon Nobel-békedíjat
A kezdeményezők szerint az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik.

Link másolása

Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, minthogy a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében, írja az MTI.

Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez.

Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.

„A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a béke Nobel-díjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik” – hangsúlyozta.

A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, ahogy nélkülözhetetlen Magyarország ellátásbiztonságának garantálásához is, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.

Ráadásul – mint hangsúlyozta – a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek. „Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt” — mondta a miniszter.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. Ugyanakkor leszögezte, hogy az ügyben nem sürgette a török felet, ahogyan semmilyen más országot sem szokott sürgeti olyan kérdésekben, amelyekben Magyarország nem érintett.

„Értem én, hogy ma a nemzetközi politikában az bevett gyakorlat, hogy kioktatjuk egymást, elmondjuk, hogy hogyan kéne jobban csinálni (...) Hogyan jövök én ahhoz, hogy sürgessem Törökország kormányát, hogy lépjen valamit, amihez nekünk semmi közünk nincsen?” – tette fel a kérdést.

Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig "baromságnak" minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. „Keresztény emberként, vallásos katolikusként azt tudom mondani, hogy egy másik hit szent könyvének az elégetése elfogadhatatlan cselekedet” – mondta.

Úgy vélekedett, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor „lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Ukrajna felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával
Továbbra is aggasztónak tartják, hogy Orbán Viktor a „senki földjének“ nevezte hazájukat.

Link másolása

Ukrajna kedden tiltakozott Magyarország nagyköveténél Orbán Viktor magyar miniszterelnök „becsmérlő” megjegyzései miatt, és felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával – írja a Reuters.

Korábban a Mathias Corvinus Egyetem egy sajtóbeszélgetésén Orbán Ukrajnát a „senki földjének” nevezte, és az Oroszország elleni háború miatt Afganisztánhoz hasonlította.

Ukrajna a határozott tiltakozását fejezte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli becsmérlő kijelentései miatt Íjgyártó István nagykövetnek – közölte az ukrán külügyminisztérium.

„Az ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés hosszú ideje folytat, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatnak”

– fejezték ki aggályukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Novák Katalin szerint Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”
A köztársasági elnök arról is beszélt, Magyarország dolgozik azon, hogy minél inkább függetlenedjen az orosz energiahordozóktól.

Link másolása

Novák Katalin kedden és szerdán Rómában tárgyal Sergio Mattarella olasz államfő meghívására. Ennek kapcsán adott interjút a Corriere della Sera olasz napilapnak.

Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll és a mielőbbi fegyvernyugvás a célja, Ukrajnának pedig erején felül segít.

„Számomra az a kérdés, hogyan tudjuk megállítani az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháború kitörését” – fogalmazott, és felhívta a figyelmet arra is, hogy Kárpátalján százötvenezer magyar él.

Szerinte Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”.

Helyesnek tartja az egységes fellépést, de úgy értékelte, a választott eszközök kapcsán vannak, és kell, hogy legyenek különbségek az országok között.

Ugyanakkor szerinte az orosz-magyar kapcsolatokba senkinek sem szabad romantikát beleképzelnie, de Magyarország kőolajfogyasztásának 55, gázfogyasztásának 80 százalékát Oroszország biztosítja.

Az ország pedig dolgozik azon, hogy ez a kiszolgáltatottság mielőbb lényegesen csökkenjen.

Hangsúlyozta, az orosz belpolitikába nem kívánnak beleszólni, de amikor egy másik szuverén országot fegyveresen megtámadnak, akkor már nem hallgathatnak.

„Nekünk, magyaroknak, személyesen nekem is túl élénk még a szovjet birodalmi mentalitás és hatalomgyakorlás emléke. Nem kértünk belőle 1956-ban, nem kértünk belőle 1989-ben, és nem kérnénk belőle ma sem” – jelentette ki.

Az EU és Magyarország közötti, a jogállamisággal kapcsolatban kialakult vitáról az államfő azt mondta, Magyarország tizenkilenc éve uniós tagállam, megtanulta a működési logikát, a szabályokat. Ugyanazt a „teljes jogú tagságot” követelik a magyaroknak, mint ami bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár.

Elmondta,

Magyarország a vállalt kötelezettségeket eddig is betartotta, ezután is betartja; az ország véleményét elmondja, a közös döntéseknek részese.

Kérdezték arról, egyetért-e Orbán Viktor miniszterelnök illiberális demokráciával kapcsolatos gondolataival. Novák Katalin azt mondta, „számomra a hangsúly a demokrácián, a nép akaratán alapuló berendezkedésen és működésen van. Értékrendem szerint keresztény, konzervatív nő vagyok, aki elfogadja, sőt, igényli a sajátjától eltérő véleményeket, gondolatokat”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország diszkriminálja a nőket és az LMBTQ-személyeket, Novák Katalin azt mondta,

Magyarországon mindenki szabadon élhet, nemtől, vallási, nemzetiségi hovatartozástól, politikai meggyőződésétől, szexuális orientációtól függetlenül. A törvények védelmet biztosítanak a szexuális kisebbségeknek is. A hagyományos családi értékeket kiemelt védelemben részesíti az alaptörvény.

A köztársasági elnök elmondta azt is, ha nem is virul, de él a visegrádi csoport. „A magyar érdek az erős visegrádi közösség, ezért mi azt képviseljük, hogy tegyük zárójelbe azt, amiben nem értünk egyet, ahol eltérő a megközelítésünk, és mutassuk meg: a közép-európai emberekben ott az erő, a lehetőség!” - fejtette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Megérkezett a kormány válasza a Transparency korrupciós jelentésére: „Dollárbaloldal”
Szerintük érdekes, hogy a szervezet országokat rangsoroló vizsgálata csak a kormány korrupcióját vizsgálja, Brüsszelét vagy az ellenzékét nem.

Link másolása

Korábban hírt adtunk róla, hogy a Transparency International jelentése szerint Magyarország – egy év alatt egy helyet rontva – immár az Európai Unió legkorruptabb államának számított 2022-ben.

A jelentést először bemutató Telex megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát. Az onnan érkezett reakcióban nem voltak szélsőségesen meglepő állítások.

„Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát és szolgálja azt minden hazug jelentésével”

– írja a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A kormány által Soros-szervezetként minősített Transparency International Magyarország jogi igazgatója egyébként a nemrég felállított Integritás Hatóság mellett működő Korrupció Elleni Munkacsoportba is bekerült. Ennek a Transparency – saját elmondása szerint – addig marad a tagja, amíg esély mutatkozik az érdemi munkavégzésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: