Vitézy Dávid is Lázáron élcelődik: Igazi kuriózum az egy nap késéssel érkező pótlóbusz

Pokol Béla, az Alkotmánybíróság volt tagja a Magyar Nemzetben közölt írásában vetette fel, hogy különleges alkotmányi rendet kellene bevezetni az alaptörvénybe. A fideszes jogász szerint ezzel lehetne megelőzni egy esetleges „alkotmánypuccsot”, amelyet szerinte ismét elkezdtek hangoztatni „a már korábban is alkotmánypuccsot tervező balliberális jogászok”.

A cikk szerint

Ugyanakkor hozzátette: „ha ma nem is, de 2030-ban elképzelhető, hogy a különböző nehézségek miatt akkor bekövetkezhet a kormányváltás”. Szerinte emiatt a baloldali jogászok feles többséggel próbálnának kétharmados szabályokat módosítani.

A volt alkotmánybíró javaslata alapján a kétharmados parlamenti többséget kihasználva még ebben a ciklusban kiegészíthetnék az alaptörvényt egy új szabállyal. Pokol ezt „különleges alkotmányi rendnek” nevezi, amely a jelenlegi különleges jogrend elé kerülne.

Az elképzelés szerint ilyen esetben „alkotmányvédelmi helyzet” alakulna ki, és a kormány jogköreit ideiglenesen egy új testület, az Alkotmányvédelmi Tanács venné át. A tanács létrejöttét a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész kezdeményezhetné. Tagja lenne még az Állami Számvevőszék elnöke is. A testület automatikusan megalakulna, ha bármelyikük elindítaná a folyamatot.

A tanács tagjai haladéktalanul összeülnének, és többségi szavazással döntenének arról, hogy kihirdetik-e az alkotmányvédelmi helyzetet. Ezután az Országgyűlés működését felfüggesztenék, a kormány megbízatása megszűnne, és a tanács venné át a jogköröket.

A szabályozás szerint a kihirdetéstől számított 30. napon az Országgyűlés újra összeülne, és többségi szavazással megválasztaná az új miniszterelnököt. Ha ez 15 napon belül nem sikerülne, akkor az Alkotmányvédelmi Tanács írná ki az új választást, amelyet legkésőbb a 90. napon meg kellene tartani.

Pokol az írásában megjegyezte: bár a forgatókönyv 2030-ra szól, már a 2026-os választás után is elveszhet a Fidesz kétharmados többsége. Ezért szerinte még a jelenlegi ciklusban érdemes lenne elfogadni a javasolt változtatást.

(via 444)

„Ez felépült, csak minek: három éve adták át Csisztapusztán a balatonfenyvesi kisvasút állomását (EU-s pénzből persze)” – írta vasárnapi Facebook-posztjában Hadházy Ákos, aki ismét olyan beruházásra hívta fel a figyelmet, ami uniós forrásból ugyan elkészült, de gyakorlatilag nem működik.

– tette hozzá a független országgyűlési képviselő, megjegyezve azt is, hogy összesen 660 millió forintot költöttek erre, igaz, amiben benne van a balatonfenyvesi állomás felújítása is.

A bejegyzéshez csatolt képek alapján kiderül: WC nincs, és nem működök a forgalmi iroda sem, vagyis a vonaton kell megvásárolni a jegyet az utasoknak. A kisvasút az aktuális menetrend szerint egyébként délelőtt 10 és este 8 óra között kétóránként közlekedik.

Magyar Péter ismét üzent Lázár Jánosnak. A Tisza Párt elnöke legújabb Facebook-posztjában először azt kommentálta, hogy az építési és közlekedési miniszter Tasó Lászlót nevezte ki vasútfejlesztésért felelős miniszteri biztosnak.

„Ez »biztató« hír, hiszen

Talán ő mozdony és sínek nélkül is tud vasutat fejleszteni?! – tette fel a költői kérdést Magyar, majd arról is kifejtette véleményét, hogy Lázár rengeteg vasútpótló buszt rendelt egy nappal megkésve a Kelenföldi pályaudvarra.

„Ez »jó« hír az utasoknak, hiszen ők ma és holnap a Balatonról és a vidék más részeiről szeretnének Budapestre vagy az ország más pontjaira eljutni. Nem fordítva. Viszont még jobb hír Tiborcz Pistának, akinek a cége pár egyéb apróság mellett elnyerte a pótlóbuszok szolgáltatásának lehetőségét is. János, ne nézd hülyének az embereket és ne égesd tovább a pénzünket! Egy ország üzeni neked: Ne mávozzál, távozzál!” – zárult a bejegyzés.

„János, oroszul is beadhatod a lemondásod. Érteni fogják” – üzente Lázár János építésügyi és közlekedési miniszternek Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke vasárnapi Facebook-bejegyzésében kapcsolta össze a balatoni vonatközlekedés előző napi összeomlását azzal a kormányzati retorikával, amely Ukrajnát hibáztatja mindenért.

„Követelem, hogy haladéktalanul hívják össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot és Kósa Lajos Kocsis Mátéval adjon számot arról, hogy az ukrán szabotőrök nem brüsszeli festékkel dolgoztak-e, hiszen az Unió zászlaja is kék-sárga. Az a gyanús, ami nem gyanús és a nemzetközi helyzet fokozódik! Kérem továbbá kivizsgálni, hogy a Siemens és Mészáros Lőrinc ötszörös áron dolgozó vasútépítő vállalatai nem ukrán fedőcégek-e valójában” – írta Magyar, aki már szombaton sem finomkodott a kormányoldallal. Azt üzente Lázárnak, hogy rendkívüli Lázárinfóra várják Kelenföldön, és hogy más országokban a sokadik vasúti összeomlásba belebukott volna a miniszter, másrészt pedig, hogy húsz év után végre vállalja valamiért a felelősséget.