HÍREK
A Rovatból

Vitézy Dávid nekimegy a reklámtörvényeknek: vége lehet a városképet romboló óriásplakátok korszakának

A leendő miniszter szerint Budapest is folyamatosan jogi akadályokba ütközött, amikor az óriás reklámoktól próbálta megtisztítani a várost. A felülvizsgálat visszaadhatja az önkormányzatoknak a saját döntési jogkörét - ígérte.


Vitézy Dávid a közösségi oldalán írta meg véleményét az épített környezet állapotáról. Szerinte „a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a magyar emberek megosztására, a kormányzati propaganda mindenek feletti elsőbbségére építő politikájának lenyomatait”. A téma aktualitását az adja, hogy állítása szerint „ahogy a monópoliummá emelt kormányzati kékplakát-ügynökség vezetőjének sírós interjújáját emészti az ország, itt az ideje erről is beszélnünk” - vélekedett a politikus.

Úgy látja, a leköszönő kormányzat jogszabályokkal biztosította be a számára kedves reklámfelületeket. Felsorolása szerint ezek közé tartoznak a történelmi épületek homlokzatát elcsúfító óriási épülethálók, a már csak reklámhordozóként funkcionáló telefonfülkék, a más európai városokban elképzelhetetlennek tartott óriásplakát-erdők, valamint a közlekedésbiztonságot is veszélyeztető, utak menti reklámtáblák és oszlopok.

Leendő miniszterként ígéretet tett a helyzet rendezésére.

„Az építészetért, településképért és a közlekedésért is felelős minisztérium leendő vezetőjeként azt ígérhetem: minden egyes ilyen kormányrendeletet és paragrafust meg fogunk keresni, át fogunk nézni, és felül fogunk vizsgálni” – írja.

Hozzáteszi, a cél, hogy „ahol csak lehet, a Tisza programjával összhangban szeretnénk visszaadni az önkormányzatok jogköreit a saját városképük védelmére”. Vitézy szerint fővárosi képviselőként maga is tapasztalta, hogy a városvezetés milyen jogi akadályokba ütközött, amikor a reklámzajtól akarta megtisztítani a várost.

„Eddig fővárosi képviselőként is pontosan láttam, hogy hány mondvacsinált, mesterségesen kitalált veszélyhelyzeti kormányrendeletbe és egyéb jogi akadályba ütközött Budapest, amikor a világ egyik legszebb épségben megmaradt történeti városszövetét próbálta megtisztítani a mindent ellepő óriásplakátoktól, reklámhálóktól”"

- fogalmazott.

A politikus szerint a feladat kettős.

„Nem csak a kormányzati kommunikációs pénzek koncentrált kijátszása, túlárazása, a gyűlöletkeltés megszüntetése tehát a feladat, hanem az épített környezetünk megtisztítása is a folyamatos reklámzajtól és a hergelő propagandától.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron szerint egy papírcetlivel elég igazolnia „Fásy Zsülikének, vagy Mága Zotyónak”, hogy az NKA-milliók célját megvalósította
Molnár Áron bírálta a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri támogatásainak elszámolási gyakorlatát. A színész szerint egy egyszerű nyilatkozat helyettesíti a részletes szakmai beszámolót, ami ellentmond az NKA hivatalos szabályzatának.


Egy nyomtatványról készült fotóval jelentkezett Molnár Áron szerdán közzétett a közösségi médiában. A színész felteszi a kérdést: „Tudjátok mi ez?” Állítása szerint a Hankó Balázs nevéhez köthető, több mint 3 milliárd forintos miniszteri keretből finanszírozott produkciók esetében a kedvezményezetteknek ezt a dokumentumot kell beadniuk.

„Ennyi. Ezt a papírcetlit” – fogalmazott a színész.

Szerinte ez egy olyan nyilatkozat, „aminek a kitöltésében még gondolkodni sem kell, csak a kipontozott részeket kell kitölteni.” Molnár rámutat, a támogatottaknak nem szükséges bemutatniuk az elkészült alkotást, legyen az film vagy bármi más.

Ehelyett elég ezt az egy dokumentumot benyújtani, amin például „lenyilatkozza pl. Fásy Zsülike, vagy Mága Zotyó, hogy a támogatási célt megvalósította.”

A színész azt is kifogásolta, hogy százmillió forintot is meghaladó közpénz elköltését követően a kedvezményezettnek „még a létrehozott produkciót, filmet sem kell beküldenie az NKA-nak, mint szakmai beszámolót.” Ezzel szemben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Általános Szerződési Feltételei előírják, hogy a támogatottaknak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást is be kell nyújtaniuk.

„Hankó Te ezt nem tudtad? Vagy szándékosan hallgattad el az ATV-s interjúban, mint ahogy sok mást is?”

Molnár Áron emlékeztet a Zenei Kör Művészeti Kft. ügyére is, ami 2026 február közepén lett létrehozva és az NKA hivatalos listája alapján 500 millió forintot kapott márciusban. Szerinte ennél a félmilliárdos támogatásnál is „ugyanez a nyilatkozat lesz a bizonyíték, mint »szakmai beszámoló«”.

A színész azonnali és radikális változást sürget.

„Ezt a működést azonnal be kell szüntetni és egy átlátható, szigorú elszámoltatást kell bekérni minden egyes miniszteri támogatás szakmai beszámolójához” – követeli.

A posztban az NKA és az NKTK vezetését, valamint a minisztert is megszólítja, mondván, „ne nézzen minket hülyének, hogy ezekről nem tudtak.” Szerinte az eddigi megszólalások nem voltak megnyugtatóak, és „sajnos csak a felelősséghárításról szólt.” Bejegyzését egy ígérettel zárja:

„Ma nagy bejelentés.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ha nem akar gondot, ne induljon a pályázaton” – Balásy Gyula minisztériumi fenyegetéssel, mondvacsinált kizárásokkal uralta le a reklámpiacot szakmabeliek szerint
Fenyegető minisztériumi telefon a beadási határidő előtt, kizárások „aránytalanul alacsony árra” hivatkozva, és több tízezer soros Excel-táblák, amelyekkel a kisebb cégeknek esélyük sem volt. Reklámszakmai források szerint ilyen és ehhez hasonló módszerekkel uralta le az állami kommunikációs piacot Balásy Gyula cégbirodalma.


Balásy Gyula hétfőn a Kontroll műsorában jelentette be, hogy a Lounge Communications, a Lounge Event, New Land Media és Visual Europe nevű cégeit minden vagyoni joggal együtt felajánlja a magyar államnak. A lépést azzal indokolta, hogy a cégek tevékenysége szerinte már túlmutat a piaci kommunikáción, és mindennel el tudnak számolni. A bejelentést követően azonban kedden a rendőrség közölte, hogy hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoznak a cégcsoport ügyletei kapcsán, és már pénzösszegeket is lefoglaltak, valamint bankszámlákat zároltak.

A 444.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő reklámügynökségi vezetők szerint a valódi verseny gyakorlatilag a 2010-es évek közepén, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozásával szűnt meg.

A központosított keretszerződésekre kiírt közbeszerzéseket több tízezer soros Excel-táblázatokban tették közzé, amelyekben több tízezer tételre kellett árajánlatot adni. A források szerint érdemben csak az a szereplő tudott pályázni, amelyik előre felkészült egy ekkora ártábla kitöltésére.

A kisebb cégeket gyakran mondvacsinált indokokkal zárták ki, a leggyakoribb indok az „aránytalanul alacsony ár” volt, még akkor is, ha azt beszállítói árakkal támasztották alá. Egyikük egy ennél is durvább esetről számolt be:

„Előfordult olyan eset is, amikor már be sem tudtuk adni az elkészült ajánlatunkat, mert a benyújtási határidő előtt tulajdonosunk telefonhívást kapott a minisztériumból, hogy ha nem akar más érdekeltségei kapcsán gondot, úgy ne is induljunk az eljárásban”

- mondta egyikük a lapnak.

Az iparágban régóta keringenek pletykák a túlárazásokról is. Ilyen volt például, hogy a Millenáris vagy a Várkert Bazár bérlésekor a szerződés előírta, hogy a technikát kötelezően a jóval drágább Visual Europe-tól kell beszerezni.

Más források arról beszéltek, hogy Balásyék tízezer baseballsapkát adtak el az államnak darabonként több tízezer forintért, miközben a valós beszerzési költségük legfeljebb pár száz forint lehetett.

A források szerint az is gyakori volt, hogy a megrendelt reklámkampányok a valóságban jóval kisebb volumenben valósultak meg, mint ahogy az a szerződésekben szerepelt.

A szakmai források szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az állam hatékonyan tudná működtetni a cégcsoportot, amely szerintük jelenlegi formájában alkalmatlan több száz állami szereplő igényeinek kiszolgálására. A valódi kérdés az, hogy az átvétellel nyilvánosságra kerülnek-e azok az ártáblák és teljesítési igazolások, amelyekből kiderülhet a túlárazások valós mértéke.

A túlárazásokról nemcsak piaci pletykák, hanem belső, állami forrásból származó információk is napvilágot láttak. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója a Facebookon írta meg, milyen küzdelmet jelentett számára, hogy állami cégvezetőként kikerüljön a New Land–Lounge keretszerződés alól. Példaként említette, hogy egy rutin PR-cikkért majdnem négyszer annyit, egy 164 oldalas kiadvány szerkesztéséért pedig közel hatszor annyit kellett volna fizetniük a keretrendszerben, mint a piacon. „Az egészben a legborzasztóbb az volt, hogy minden legális volt és jogszerű. (...) Az állam tette lehetővé, hogy legális legyen ez a pénzszivattyú” – fogalmazott.

A Korrupciókutató Központ egy korábbi jelentése szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott 254 közbeszerzésből 253-at verseny nélkül ítéltek oda, ami extrém korrupciós kockázatot jelzett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Nincsenek szavak, TISZA 70% Fidesz 23%
A Tisza Párt elnöke egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben értékelte a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket. A politikus a példátlan arányok mellett a soha nem látott felelősséget is hangsúlyozta.


Magyar Péter tömören reagált a Medián legfrissebb számaira, amikor azt írta: „Nincsenek szavak.” A politikus a posztjában a 70-23 százalékos arányt közölte, ami pártja és a Fidesz között kialakult. A leendő miniszterelnök szerint

ez a helyzet rendkívüli terhet ró rájuk: „Soha nem látott számok, soha nem látott felelősség”

- fogalmazott.

Magyar bejelentette, hogy a cselekvés ideje is eljött, szavai szerint „Május 9-én kezdődik a valódi szolgálat.” Egyik korábbi posztjában egy felhívást is közzétett, amelyben arra kérte a támogatóit, hogy csatlakozzanak hozzá egy közös eseményen: „Találkozzunk szombaton, és lépjünk be közösen a rendszerváltás kapuján!” A bejegyzést azzal a gondolattal zárta, hogy számára a nemzet érdeke a legfontosabb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szabó Bence bejelentette, hogy már nem gyanúsított
A rendőrszázados azt közölte, hogy a nyomozás még nem szűnt meg, az eszközeit még ellenőrzik.


Kedden megszüntette a Legfőbb Ügyészség Szabó Bence gyanúsítotti jogállását a hivatali visszaélés ügyében. A Nemzeti Nyomozó Iroda volt századosa az Instagramon azt írta, az ügyészség szerint a gyanúsítás „idő előtti” volt, de hozzátette, hogy a nyomozás nem zárult le, az eszközeit továbbra is vizsgálják.

Az ügyészségi indoklás szerint jelenleg valószínűsíthető, hogy Szabó célja nem jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása volt. A fejleményről és az ügyészségi döntésről a 24.hu számolt be a volt rendőr bejegyzése alapján.

Szabó a posztjában úgy fogalmazott: „Jelenleg úgy tűnik, tényleg közérdek volt a célom, nem a Direkt36 jogtalan előnyhöz segítése.”

Az ügy előzménye, hogy a Transparency International Magyarország feljelentése nyomán hivatali visszaélés gyanújával indult nyomozás. Szabó Bence ugyanis március végén a Direkt36-nak arról beszélt, hogy titkosszolgálati nyomásra indult eljárás a Tisza Párt két informatikusa, „Gundalf” és „Buddha” ellen. A nyomozás egy gyermekpornográfiáról szóló bejelentés alapján indult, de Szabó és a Direkt36 szerint a lefoglalt eszközökön nem találtak ilyen tartalmat.

Szabó Bence jogi képviselője, Horváth Lóránt korábban azt mondta, hogy szerinte az egész eljárás egy előre megírt, politikai sztoriépítés volt.

Szabó Bencét a leleplező interjúja után elbocsátották a rendőrségtől, ami miatt szolgálati panaszt nyújtott be a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

A gyanúsítotti jogállásának mostani megszüntetése ellenére az ügyben a nyomozás tovább folyik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk