Vitézy Dávid: Másképp alakult volna minden, ha nincs Index
A Miniszterelnökséghez tartozó Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója egy Facebook-bejegyzésben írt az Indexről. A posztot azzal zárja: reméli, lesz másik.
Vitézy Dávid, a Miniszterelnökséghez tartozó Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója a Facebook-oldalán kommentálta az Index körül kialakult helyzetet. Posztjában pedig kihangsúlyozta a portál érdemeit is. Sőt, azt is leírta, reméli, hogy lesz másik.
"2000-ben az Index Városi és elővárosi közlekedés fórumáról alakult meg a hasonló nevű civil szervezetünk, s innen indult a szakmai életútja sokunknak, akik Budapest közlekedését azóta is igyekeznek a jó irányba terelgetni számos szervezetben és területen"
- írta bejegyzésében Vitézy Dávid, aki ezután arra is kitér, hogy 2005-ben az Indexen mutatták be Budapest új éjszakai buszhálózatának tervét, amelyet "épp ez a figyelem segített sikerre vinni és így értük el az első komoly szakmai eredményünket".
"2010-ben az Indexen jelentette be Tarlós István a BKK megalakulását és azt, hogy engem jelöl vezérigazgatónak - emlékszem, hogy a címlapon olvasva hittem el valójában először én is, hogy ez tényleg megtörténik. Aztán 2014 végén az Indexen búcsúztam el, amikor ez a történet véget ért"
Vitézy Dávid, a Miniszterelnökséghez tartozó Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója a Facebook-oldalán kommentálta az Index körül kialakult helyzetet. Posztjában pedig kihangsúlyozta a portál érdemeit is. Sőt, azt is leírta, reméli, hogy lesz másik.
"2000-ben az Index Városi és elővárosi közlekedés fórumáról alakult meg a hasonló nevű civil szervezetünk, s innen indult a szakmai életútja sokunknak, akik Budapest közlekedését azóta is igyekeznek a jó irányba terelgetni számos szervezetben és területen"
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerikai katonák fagytak le a Sarkkörön – Európa veszi át az irányítást a NATO-ban?
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. A támadó szerepben lévő finn erők állítólag súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre.
Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. ahol a támadó szerepben lévő finn erők olyan súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre, hogy a gyakorlat vezetése arra kérte őket, fogják vissza magukat, hogy elkerüljék az amerikai katonák teljes demoralizálódását.
Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.
Az amerikai hadsereg beszámolója szerint az egyik legfontosabb cél éppen a szövetséges rendszerek sikeres integrációja volt.
„Sikeresen integráltunk… megmutattuk, hogy egy valóban multinacionális és integrált digitális tűzvezetési rendszerrel hatékonyan ‘át tudjuk lőni’ magunkat a sikerig” – mondta Benjamin Roark alezredes, az 1-6 Tüzérosztály parancsnoka az amerikai hadsereg hivatalos beszámolójában.
A konkrét esettől függetlenül a lap több cikkben is arról írt, hogy
a sarkvidéki katonai jelenlétben a kezdeményezés egyre inkább az európai szövetségesekhez, különösen az Egyesült Királysághoz és a skandináv államokhoz kerül.
Ezek az országok rendelkeznek azzal a több évtizedes tapasztalattal, speciális felszereléssel és kiképzési rutinnal, ami a tartós északi-sarkvidéki műveletekhez szükséges. Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára egy norvégiai sajtótájékoztatón ezt egyértelművé is tette: „A NATO sarkvidéki szövetség.”
A stratégiai átrendeződés hátterében a térség felértékelődése és a Grönland körüli politikai feszültségek állnak.
Donald Trump amerikai elnök davosi kijelentése, miszerint Grönland megszerzésével kapcsolatban a katonai opció „nincs az asztalon”, ugyan csillapította a kedélyeket, de az USA továbbra is növelni kívánja befolyását a régióban. „A hadsereg nincs terítéken. Nem hiszem, hogy szükség lesz rá, tényleg nem” – fogalmazott az elnök. Válaszul az európai vezetők a nemzetközi jogot és a szuverenitást hangsúlyozták, miközben a NATO egyre komolyabban tervezi egy állandó, európai gerincű arktiszi misszió felállítását.
Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. ahol a támadó szerepben lévő finn erők olyan súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre, hogy a gyakorlat vezetése arra kérte őket, fogják vissza magukat, hogy elkerüljék az amerikai katonák teljes demoralizálódását.
Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márki-Zay Péter kikelt magából, miután Lázár János agresszív, barbár népnek nevezte a hódmezővásárhelyieket
A polgármester Facebook-posztban fakadt ki Lázár János szavai miatt. A miniszter egy csepeli fórumon a hóeltakarítás kapcsán tette a megjegyzést, ami kiverte a biztosítékot.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Lázár János egy fórumán „agresszív, barbár népnek” nevezte a vásárhelyieket. A polgármester azt írta, mélyen megdöbbentette, hogy Lázár János becsmérlő szavakkal illette a hódmezővásárhelyieket.
Márki-Zay szerint
Lázár bárdolatlan kijelentése a város teljes közösségének megalázása, amelynek tagjai adót fizetnek, dolgoznak, tanulnak, és véleménye szerint bár a Fidesz katasztrofális kormányzása miatt egyre nehezebben élnek, még ebben az egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági válságban is méltósággal viselik a terheket.
A polgármester a posztjában személyes tapasztalatait is megosztotta:
„Idén 54 éves leszek, életem jelentős részét Hódmezővásárhelyen éltem le. Ez alatt az idő alatt sok mindent láttam, magam is politikai viták kereszttüzébe kerültem, de semmiféle barbársággal nem találkoztam” - írta.
Lázár János a kijelentést egy 2026. január 20-án, Csepelen tartott Lázárinfón tette, amikor a hóeltakarítással kapcsolatos kérdésre úgy felelt:
„keresztre feszítették volna a hódmezővásárhelyi népek, de azok ilyen agresszív, barbár népek, nem ilyen úri népek, mint a budapestiek”.
A videóban 36:11-nél hallható részletre Márki-Zay Péter egy felháborodott posztban reagált. A Telex megjegyezte, hogy a kormánypárti média korábban hasonló okból támadta Márki-Zayt, de Lázár mondataira most nem látható hasonló reakció.
A Lázár és Márki-Zay közötti viszony évek óta feszült. 2025 őszén a hódmezővásárhelyi batidai vadászkastély előtt rendezett „aszfaltrajzversenyen” Lázár ellen durva, erőszakos feliratok jelentek meg.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy állítása szerint Lázár János egy fórumán „agresszív, barbár népnek” nevezte a vásárhelyieket. A polgármester azt írta, mélyen megdöbbentette, hogy Lázár János becsmérlő szavakkal illette a hódmezővásárhelyieket.
Márki-Zay szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iráni mészárlás: Akár 30 ezer halottja is lehet a tüntetés leverésének, teherautókkal szállítják a holttesteket
A Time magazin szerint iráni egészségügyi vezetők állítják, hogy brutálisan verték le a tüntetéseket. A kormány ezzel szemben mindössze 3117 halottról beszél, és a felelősséget Izraelre hárítja.
Súlyos humanitárius válság bontakozott ki az iráni tömegtüntetések leverését követően, miközben a halálos áldozatok számáról egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatok érkeznek. A Time magazin riportja szerint két magas rangú iráni egészségügyi tisztviselő arról számolt be, hogy január 8-án és 9-én akár 30 ezer ember életét is követelhette, ahogy a biztonsági erők brutális erővel csaptak le a rezsim ellen tüntetőkre.
A tiltakozások december végén kezdődtek, kezdetben a súlyos gazdasági válság miatt utcára vonuló kereskedők részvételével.
Január elejére azonban országos méretű megmozdulásokká terebélyesedtek, amelyeket a hatóságok példátlan erőszakkal fojtottak el.
A halálos áldozatok pontos számát rendkívül nehéz ellenőrizni.
Az amerikai székhelyű HRANA emberi jogi hálózat eddig 5495 halálesetet tudott megerősíteni, közülük több mint 5 ezret tüntetőként azonosítottak. Emellett több mint 17 ezer további esetet vizsgálnak, és legalább 7400 súlyos sérültről, valamint több mint 40 ezer letartóztatásról érkeztek jelentések. Az iráni kormány ezzel szemben lényegesen alacsonyabb számokat közöl. A hivatalos közlés szerint 3117 ember halt meg, a kormányzat azonban több mint 2400 áldozat halálát »terrorcselekmények« számlájára írja. Az iráni vezetés a halálesetekért Izraelt és az Egyesült Államokat teszi felelőssé, ám erre független bizonyítékokat nem mutattak be, írta a Stern.
A tömeges halálesetek olyan humanitárius válságot okoztak, amellyel a hatóságok láthatóan nem tudnak megbirkózni.
A Time forrásai szerint elfogytak a hullazsákok, a holttesteket teherautók pótkocsijaiban szállítják el. Beszámolók szerint a kahrizaki börtön igazságügyi orvosszakértői intézete előtt holttestek hevernek felhalmozva, miközben a hozzátartozók kétségbeesetten próbálják azonosítani eltűnt családtagjaikat.
A pontos adatgyűjtést aktivisták szerint az is jelentősen nehezíti, hogy Iránban hetek óta internetleállások és -korlátozások vannak érvényben, így az információk ellenőrzése rendkívül lassú.
Súlyos humanitárius válság bontakozott ki az iráni tömegtüntetések leverését követően, miközben a halálos áldozatok számáról egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatok érkeznek. A Time magazin riportja szerint két magas rangú iráni egészségügyi tisztviselő arról számolt be, hogy január 8-án és 9-én akár 30 ezer ember életét is követelhette, ahogy a biztonsági erők brutális erővel csaptak le a rezsim ellen tüntetőkre.
A tiltakozások december végén kezdődtek, kezdetben a súlyos gazdasági válság miatt utcára vonuló kereskedők részvételével.
Január elejére azonban országos méretű megmozdulásokká terebélyesedtek, amelyeket a hatóságok példátlan erőszakkal fojtottak el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem hívták meg Magyarországot a grönlandi hadgyakorlatra
Németország és Franciaország is katonákat küld a Dániához tartozó Grönlandra, válaszul Donald Trump fenyegetéseire. A dán kormány szerint egy támadás a szövetség végét jelentené.
Európai NATO-tagállamok katonákat küldenek Grönlandra, miután Donald Trump többször is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akár erővel is annektálhatja a szigetet. Kijelentései válságba sodorták Washington és európai szövetségeseinek évtizedes katonai együttműködését.
A sziget védelméért felelős Dánia január 21-én bejelentette, hogy megerősíti katonai jelenlétét a területen, „szoros együttműködésben NATO-szövetségesekkel”. Koppenhága korábban arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges támadás a NATO végét jelentené. A dán lépést követően Németország, Svédország, Franciaország és Norvégia is jelezte, hogy a napokban katonákat vezényel a helyszínre.
Magyarország nem vesz részt az akcióban. A Honvédelmi Minisztérium az Index megkeresésére közölte:
„A Magyar Honvédség nem kapott felkérést a részvételre. Magyar katonák nem vesznek részt a grönlandi hadgyakorlaton”.
A katonai lépésekkel párhuzamosan diplomáciai offenzíva is indult: Kanada és Franciaország bejelentette, hogy a következő hetekben konzulátust nyit Grönland fővárosában, Nuukban.
Donald Trump azzal indokolja a lépés szükségességét, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból meg kell szereznie a szigetet, mielőtt az oroszok vagy a kínaiak tennék rá a kezüket.
A politikus legutóbb Davosban már békülékenyebb hangot ütött meg: „Nem akarok erőt használni. Nem fogok erőt használni. Az Egyesült Államok csak egy helyet kér, amelynek a neve Grönland.” A dán külügyminiszter szerint bár az erőszak kizárása pozitív, „a kihívás nem múlt el”. Mette Frederiksen dán miniszterelnök ehhez annyit tett hozzá, hogy Grönland védelme „közös NATO-ügy”. Az ügy az Egyesült Államokban is feszültséget szít, több vezető republikánus politikus bírálja Trump grönlandi terveit. A dán szuverenitást egyébként egy 1814-es szerződés és a hágai Nemzetközi Bíróság 1933-as ítélete is megerősíti.
Európai NATO-tagállamok katonákat küldenek Grönlandra, miután Donald Trump többször is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akár erővel is annektálhatja a szigetet. Kijelentései válságba sodorták Washington és európai szövetségeseinek évtizedes katonai együttműködését.
A sziget védelméért felelős Dánia január 21-én bejelentette, hogy megerősíti katonai jelenlétét a területen, „szoros együttműködésben NATO-szövetségesekkel”. Koppenhága korábban arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges támadás a NATO végét jelentené. A dán lépést követően Németország, Svédország, Franciaország és Norvégia is jelezte, hogy a napokban katonákat vezényel a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
