Vitézy Dávid: Az M1-es autópálya lezárása ebben a formában nem találkozik a közérdekkel
A közlekedési miniszter szerint a korábbi kormányzat feloldott egy korlátozást, ami lehetővé tette a koncesszornak a szokásosnál jóval hosszabb útszakaszok lezárását. Szerinte ez a lépés a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cég magánérdekeit szolgálja ki a közérdek helyett.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
az M1-es esetében nem állami beruházás zajlik, mivel az autópályákat 35 évre koncesszióba adták, így a lezárásokról, a forgalmi rendről és a munkálatok ütemezéséről nem a magyar állam, hanem a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő cég dönt.
Vitézy felidézte a korábbi műszaki előírásokat: „korábban hatályos útügyi műszaki előírások szerint az autópályákra vonatkoztak olyan szabályok, hogy egy ütemben csak 8 kilométer hosszan lehet ilyen félpályás tereléssel lezárni autópálya szakaszokat, és utána pedig kell egy olyan szakasz, ahol a normál autópálya kialakítás van, és utána lehet csak újabb lezárásokkal érinteni ezeket. Ezeket a szabályokat a koncesszor számára a tavalyi évben feloldották, és engedélyezték a számukra, hogy összességében majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek az M1-es autópályán.”
„Ez nem az államnak lesz olcsóbb, hiszen az állam koncesziós díja előre meg van határozva, ez a koncesszornak lesz ettől olcsóbb” – mutatott rá a miniszter.
Szerinte a jelenlegi gyakorlat a magánérdekeket szolgálja ki.
„Ez a lezárás ebben a formában azt gondolom, hogy nem találkozik a közérdekkel.
Ez is egy tipikus példája annak, hogy hogyan szolgáltak ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziónak a magánérdekeit. Hiszen minden ilyen beruházásnál igaz az, hogy minél hosszabban van lezárva, minél több helyen lehet egyszerre munkát végezni, az annál olcsóbb lesz.”
A miniszter elismerte, hogy a helyzetet nem lehet azonnal megváltoztatni, mert sok helyen már felszedték a régi burkolatot, és a hatósági engedélyeket is kiadták. Ennek ellenére a nyárra azt kérte a cégtől, hogy több személyzettel és gyors beavatkozással próbálják segíteni a forgalmat és elkerülni a torlódásokat.
„Igyekszünk visszatérni ahhoz a rendhez, hogy a közérdeket szolgáljuk és ne a magánérdeket, és csökkentsük az egyszerre lezárható szakaszokhoz az M1-es autópályán, de ezt egyik napról a másikra nem tudjuk megtenni.”
Múlt pénteken hajnalban két súlyos baleset is történt az M1-es autópályán Győr közelében, ami után a miniszterelnök azonnali jelentést kért a terelések biztonsági helyzetéről, Vitézy pedig soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A jelentést az MKIF tájékoztatása szerint a Magyar Közút készíti. Az üzemeltető MKIF közölte, a tragédia szabályosan kiépített munkaterületen történt, és a terelés műszakilag megfelelt az előírásoknak.
Az M1-es autópályán jelenleg is zajlik a 2x3 sávosra bővítés és egy intelligens leállósáv kiépítése, ami miatt több szakaszon is terelések lassítják a forgalmat. Az év első felében több, jelentős torlódást okozó baleset és teljes útzár is volt a sztrádán, ami folyamatosan napirenden tartotta a munkaterületek hosszáról és biztonságáról szóló vitát.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – jelentette be Magyar Péter szombaton kora délután a Facebook-oldalán.
Azt is közölte, hogy 16 órakor bejelentést tesz a részletekről.
A miniszterelnök június végén ismertette részletesebben az 17. alkotmánymódosítás főbb elemeit.
Ezzel kezdeményezik majd Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.
Lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt. A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnökéé is.
Megerősítik a bírói önigazgatást: a bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.
Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.
A 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására is.
A tervek szerint szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indul, melynek végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.
A miniszterelnök szombati délután végül 12 pontos alkotmánymódosítást jelentett be:
„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – jelentette be Magyar Péter szombaton kora délután a Facebook-oldalán.
Azt is közölte, hogy 16 órakor bejelentést tesz a részletekről.
A miniszterelnök június végén ismertette részletesebben az 17. alkotmánymódosítás főbb elemeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, kik kaptak volna Hankó Balázs 400 milliós NKA-támogatásából: Rúzsa Magdi és a Bagossy Brothers koncertjeire is jutott volna belőle
Nyilvánosságra került a lista arról a 393 millió forintról, amit Hankó Balázs exminiszter a választás előtt négy nappal osztott szét 30 kedvezményezettnek. Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter nemrég az összes döntést visszavonta.
Négy nappal az országgyűlési választás előtt, április 8-án Hankó Balázs volt kulturális miniszter egyedi döntéssel közel 400 millió forint (pontosan 393 898 580 forint) támogatásról határozott a Nemzeti Kulturális Alap keretéből. Most a 444.hu közérdekű adatigénylés útján megszerezte és nyilvánosságra hozta a teljes listát, amelyből kiderül, hogy a 30 kedvezményezett között voltak olyanok, akik írásos kérelem nélkül, vagy a kértnél magasabb összeget kaptak volna.
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő által felülvizsgált iratokban két olyan esetet is találtak, ahol a pályázó vélhetően csak szóban jelezte igényét.
Kanalas Éva, az önmagát „a Tejútrendszer énekesének” nevező előadó 4 millió forintot kapott volna egy, a dél-szibériai tuva sámánokról szóló könyv megírására, a Pannon Cigányzenekar pedig 15 millió forintot a 2026-os programjaira, noha egyikükhöz sem tettek írásos kérelmet.
Emellett két olyan döntés is született, ahol a megítélt összeg meghaladta az eredetileg igényeltet: egy meg nem nevezett római katolikus egyházközség 990 ezer forint helyett 1,5 milliót kapott egy harmónium felújítására, a Pesti Srácok szerzőihez köthető filmeket gyártó Planet Studio Kft. pedig 5 millió 950 ezer forint helyett kereken 6 milliót kapott volna két dokumentumfilm elkészítésére.
A legnagyobb, egyenként 50 millió forintos támogatást a püspökhatvani Örökségünk Jövőjéért Alapítvány, a józsefvárosi fideszes önkormányzati képviselő, Juharos Róbert nevéhez köthető Dévai Szent Ferenc Alapítvány, valamint a Patr-Event Magyarország Kft. kapta volna.
A Roma Inkubátor Kulturális, Művészeti és Hit Egyesületnek 35 millió forintot ítéltek meg. Rúzsa Magdi vajdasági koncertsorozata 6 millió, a Bagossy Brothers Company két fellépése pedig 5-5 millió forintos támogatást kapott volna.
A négy legnagyobb kedvezményezett közül három – az Örökségünk Jövőjéért Alapítvány, a Patr-Event Kft. és a Roma Inkubátor Egyesület – még azelőtt lemondott a pénzről, hogy Tarr Zoltán kulturális miniszter június 15-én az összes, aznap hozott döntést visszavonta volna.
Tarr Zoltán a teljes támogatási csomag visszavonását azzal indokolta, hogy ez egy „újabb lépés az elmúlt 16 esztendő uram-bátyám világának felszámolása felé”. A miniszter döntése a már megítélt, de még ki nem utalt összegeket érintette.
A támogatási döntések teljes listáját a 444.hu cikkében lehet megnézni.
Négy nappal az országgyűlési választás előtt, április 8-án Hankó Balázs volt kulturális miniszter egyedi döntéssel közel 400 millió forint (pontosan 393 898 580 forint) támogatásról határozott a Nemzeti Kulturális Alap keretéből. Most a 444.hu közérdekű adatigénylés útján megszerezte és nyilvánosságra hozta a teljes listát, amelyből kiderül, hogy a 30 kedvezményezett között voltak olyanok, akik írásos kérelem nélkül, vagy a kértnél magasabb összeget kaptak volna.
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő által felülvizsgált iratokban két olyan esetet is találtak, ahol a pályázó vélhetően csak szóban jelezte igényét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyilvánosan kért bocsánatot Bodacz Balázs Pikó Andrástól és lányától
A tévés egy 2013-as Hír TV-s riport miatt kért elnézést, amelyben Pikó András lánya is szerepelt. A polgármester szerint a műsor méltánytalan sérelmeket okozott az akkor kiskorú Fruzsinának.
Nyilvánosan, névvel vállalt bocsánatkéréssel reagált Bodacz Balázs újságíró Pikó András józsefvárosi polgármester szombati kritikájára. Pikó egy 2013-as, a Hír TV Célpont című műsorában készült riportot kért számon az újságírón, aki a polgármesternek írt kommentjében reflektált a felvetésekre. Bodacz elismerte, hogy a kifogásolt anyag a tudomása szerint már nem érhető el nyilvánosan, de jelezte, ezt nem tekinti mentségnek – írta a 24.hu.
„De nem akarok amögé bújni, hogy mivel az említett riport nem nézhető vissza, ezért csak szubjektív véleménynek tekintsem az Ön által leírtakat. Komolyan veszem, higgye el” – írta Bodacz.
Az újságíró egyértelművé tette, hogy felelősséget vállal teljes szakmai múltjáért. „Mindent vállalok az elmúlt több mint két évtizedből, ami a nevemmel, arcommal kiment a csövön. Vállalom a Magyar Nemzetnél töltött éveket is, a Célpontot is, ahogyan a G-nap utáni Hír TV-s vagy az ATV-s négy évemet is” – fogalmazott.
Hozzátette, tudatosan eltávolodott a korábban képviselt stílustól, és egy 2022-es interjújából is idézett, miszerint már nem tartja magát alkalmasnak az indulatok gerjesztésére fókuszáló újságírásra.
Végül sorait azzal zárta, hogy az emlékezésből nyert nyugalommal és belátással kér elnézést a sérelmekért: „Ezzel a nyugalommal és belátással kérek elnézést Fruzsinától is és Öntől is a 2013-as riportom miatt.”
Pénteken jelent meg a sajtóban a hír, miszerint az átalakuló közmédiában Bodacz Balázs felelhet a televíziós területért. Erre reagálva Pikó András szombat délelőtt egy Facebook-posztban idézte fel a 13 évvel ezelőtti esetet, amikor a Célpont a Fidesz-székházat elfoglaló Hallgatói Hálózat aktivistáiról, köztük az akkor 17 éves lányáról, Fruzsináról készített riportot. A polgármester szerint az anyag célkeresztbe állította a fiatalokat.
Nyilvánosan, névvel vállalt bocsánatkéréssel reagált Bodacz Balázs újságíró Pikó András józsefvárosi polgármester szombati kritikájára. Pikó egy 2013-as, a Hír TV Célpont című műsorában készült riportot kért számon az újságírón, aki a polgármesternek írt kommentjében reflektált a felvetésekre. Bodacz elismerte, hogy a kifogásolt anyag a tudomása szerint már nem érhető el nyilvánosan, de jelezte, ezt nem tekinti mentségnek – írta a 24.hu.
„De nem akarok amögé bújni, hogy mivel az említett riport nem nézhető vissza, ezért csak szubjektív véleménynek tekintsem az Ön által leírtakat. Komolyan veszem, higgye el” – írta Bodacz.
Az újságíró egyértelművé tette, hogy felelősséget vállal teljes szakmai múltjáért. „Mindent vállalok az elmúlt több mint két évtizedből, ami a nevemmel, arcommal kiment a csövön. Vállalom a Magyar Nemzetnél töltött éveket is, a Célpontot is, ahogyan a G-nap utáni Hír TV-s vagy az ATV-s négy évemet is” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter benyújtotta az alkotmánymódosítást - 12 pontból áll a javaslatcsomag
A miniszterelnök szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslatcsomag a köztársasági elnök menesztése mellett 12 éves korlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknek is.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.
A Facebook-posztban a kormányfő pontokba szedve ismertette a javaslatcsomagot, amelynek főbb elemei a következők:
12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
Magyar Péter mindezt egy videóüzenetben részletesen is ismertette, amit azzal a kéréssel kezdett, hogy mindenki ossza meg a videót, majd felidézte, hogy nem egészen két hete hirdette meg az országgyűlésben a Tisztítótűz-műveletet. Azt mondta, a magyar emberek felhatalmazását komolyan véve szabadítják meg Magyarországot attól a rendszertől, „amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit”.
„Ezzel 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmány módosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon” – tette hozzá.
A módosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. A miniszterelnök szerint Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy a legfontosabb közjogi méltóság ugyanaz marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában.
Úgy fogalmazott: „Sulyok Tamás alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként végig részese, sőt, legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépése lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot.”
Az új államfőt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még a nyáron.
A javaslatcsomaggal helyreállítják az Alkotmánybíróság függetlenségét és visszaadják az Orbán-rendszer által elvett jogköreit, valamint szűkítik a sarkalatos törvények körét. Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt is. Magyar szerint az Orbán-rendszer „janicsárjai” számára a közös vagyon hadizsákmány volt.
„Akik közülük ma még mindig azt hiszik, hogy elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni, vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni mindazt, amit a magyar emberektől elvettek, azoknak innen is üzenem: tévednek. Amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni.”
A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján bevezetik, hogy egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül szolgálhat. A képviselőség ugyanis nem hitbizomány, nem nemesi rang vagy életforma – mondta. Hozzátette, a konzultáció során több tízezer vélemény érkezett, mindezt nulla forint közpénzből, szemben az előző kormány „hazug közpénz 10 milliárdokat elégető konzultációival”.
A javaslatok alapján több ponton változtattak a tervezeten: az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 helyett 9 év lesz újraválasztási lehetőség nélkül, az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke pedig 9 helyett 6 évre kap megbízatást, szintén újraválasztás nélkül. Pontosították a képviselői mandátumkorlátot is, amely a mostani országgyűlést nem érinti.
A javaslat megszünteti a Költségvetési Tanács vétójogát, és kivezeti az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait. „A köztársaságban a választott parlament dönt a költségvetésről, a kormány kormányoz, az intézmények pedig szolgálnak, nem uralkodnak és akadályoznak.”
Végül a miniszterelnök szerint a magyarok többségének kérésére búcsút mondanak a vármegye elnevezésnek, mert egy modern közigazgatásnak nem az a dolga, hogy „újkori feudalizmust építsen”.
Magyar Péter azzal zárta, hogy az alaptörvény-módosítás lezárja a rombolás korszakát, és ősztől egy közös munka kezdődik az új Magyar Alkotmány kidolgozására: „Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk. Olyan alkotmányt, amelyet tisztelet övez, mert a magyar emberek közös akaratából születik meg.”
Magyar Péter miniszterelnök szombat délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.
A Facebook-posztban a kormányfő pontokba szedve ismertette a javaslatcsomagot, amelynek főbb elemei a következők:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
