prcikk: Vitézy Dávid: Ez Lázár középső ujja, amit Budapestnek mutat, de Orbán Viktor hagyja, hogy így történjen | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Vitézy Dávid: Ez Lázár középső ujja, amit Budapestnek mutat, de Orbán Viktor hagyja, hogy így történjen

Az LMP támogatta főpolgármester-jelölt szerint „a 2022-es választás utáni háromnegyed év elemi erővel mutatta meg számomra, hogy azzal a szakmai típusú felfogással, ami nekem van, eredményt elérnem ezzel a kormánnyal már lehetetlen.”


Interjút adott a 24.hu-nak Vitézy Dávid az LMP által támogatott budapesti főpolgármester-jelölt.

A lap megkérdezte Vitézyt, mikor ábrándult ki a NER-ből. Azt a választ adta, hogy „száz százalékban beleábrándulva” se volt soha, a NER-en belül vállalt szerepei (BKK, Budapesti Fejlesztési Központ, miniszteri biztosi poszt, államtitkárság) mind szakmai jellegűek voltak.

„A 2022-es választás utáni háromnegyed év elemi erővel mutatta meg számomra, hogy azzal a szakmai típusú felfogással, ami nekem van, eredményt elérnem ezzel a kormánnyal már lehetetlen”

– mondta a főpolgármester-jelölt.

„Nem az történt, hogy megszűnt az államtitkári megbízatásom, és másnap jelentkeztem egy ellenzéki pártnál”

– emelte ki, majd hozzátette: mostanra jutott el odáig, hogy „vagy elmegyek külföldre, vagy – ha már a pártpolitikai logika miatt nem megy másképp – a választóktól kérek közvetlen felhatalmazást, hogy dolgozhassak a városért.” Elmondta azt is, hogy ebben nagy része volt a kormány Budapesttel kapcsolatos politikájának.

„Lázár János – aki persze meggyőződésből teszi – egy olyan mélyen Budapest-ellenes politikát vihet, amire nem tudok példát mondani az elmúlt ötven évből.”

A Közlekedési Múzeum debreceni gondolata „nyíltan a középső ujj felmutatása Budapestnek. Ez Lázár középső ujja, de Orbán Viktor hagyja, hogy így történjen. Reakció a 2022-es választási eredményre.”

Pedig Vitézy szerint a miniszterelnök szereti Budapestet,

„van benne egy nyomot hagyási, alkotási szándék a főváros kapcsán”, de „nem úgy, hogy megoldja a városlakók aktuális problémáit, hanem úgy, hogy a világban Budapest nagyobb presztízsű, még menőbb, a globális politikában növekvő szerepünket reprezentáló főváros legyen.”

Neheztel Orbán Viktorra, mert „két alkalommal sokévnyi befektetett munka veszett kárba, pedig azon dolgoztunk, hogy elinduljanak jó dolgok Magyarországon. Ezek végül az ő jóváhagyása miatt kaptak gellert. Rengeteg jó szakembernek kellett távoznia, amikor a BKK, majd a BFK szétesett.”

A MÁV fejlesztéséről azt gondolta, hogy a kormányzati politika elvesztette a motivációját és az iránytűjét. Vitézy szerint Orbán Viktor maga mondta, hogy a MÁV-ba „beletört a bicskája.”

Ma már ellenzéki politikusnak tartja magát, mert

„nem a kormány politikáját szeretném Budapesten képviselni, hanem éppen annak ellenére indultam el”, a kormánnyal pedig minden formális és informális kapcsolata megszűnt. Arra a kérdésre, hogy jobboldali-e vagy sem, azt válaszolta: „Várospolitikai értelemben zöld. Ilyen szempontból centrista a logikám.”

A Karácsonnyal való együttműködés kapcsán azt mondta, nem zárja ki az elvi lehetőségét, de az a sajtó félremagyarázása volt, hogy azt mondta, lenne a jelenlegi főpolgármester helyettese. Egyébként senkivel nem zárja ki az együttműködés lehetőségét, csak a Mi Hazánkkal.

„Sosem mondtam, hogy Karácsony tönkre akarja tenni a várost, de ettől még sikertelen főpolgármester, és hiszek abban, hogy tudnám ezt a feladatot jobban csinálni, mint ő.”

Szerinte a jelenlegi főpolgármester támogatottsága lejtmenetben van, amiről a saját szövetségesei is tehetnek. „A legtöbbet Karácsony bukásáért a Demokratikus Koalíció tette, amikor Dobrev Klárával közös plakátokkal telerakták a várost.”

Őrsi Gergely, II. kerületi polgármestere a kedvence, mert „ellenzéki polgármesterként olyan konszenzust hozott létre a II. kerületben, amire alig látunk példát az országban”. Soproni Tamás terézvárosi polgármestert is „problémamegoldó polgármesterként” jellemezte.

A leggyengébbnek Niedermüller Péter VII. kerületi polgármestert tartja, mert

„éles a kontraszt, hogy a vele szomszédos VI. és VIII. kerület mit tudott csinálni, és ehhez képest Erzsébetvárosban mennyire nem történt semmi.”

Hegyvidéki lakosként Kovács Gergelyt, a Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) jelöltjét támogatja. „A Kutya Párt jelöltjei új színt hoznak a budapesti politikába, ennek örülök.”

A 101 pontos programjáról azt mondta, „vannak benne százmilliárdos ügyek, amikről nem azt ígérem, hogy megépítem, hanem azt írom le, hogy mit gondolok ezekről.”

De vannak benne olyan konkrét, tízmilliárdos ötletek is, amelyeket a főváros saját maga meg tud csinálni, és több olyan is, amelyeknek a megvalósításához uniós forrásokat lehetne felhasználni – szerinte leginkább itt van vita közte és Karácsony között.

Azt viszont visszautasítja, hogy a kritikusai álmodozónak tartják. „Arról szól egy főpolgármester munkája, hogy van álma és a városról egy elképzelése, amit megpróbál a valóságba átültetni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.


Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.

Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,

Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”

A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.

A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.

A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.

„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”

– hangsúlyozták.

Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.

Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.

Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.


Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.

A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.

A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.

A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”

– közölték.

Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: