HÍREK
A Rovatból

Vitézy Dávid: Ez Lázár középső ujja, amit Budapestnek mutat, de Orbán Viktor hagyja, hogy így történjen

Az LMP támogatta főpolgármester-jelölt szerint „a 2022-es választás utáni háromnegyed év elemi erővel mutatta meg számomra, hogy azzal a szakmai típusú felfogással, ami nekem van, eredményt elérnem ezzel a kormánnyal már lehetetlen.”


Interjút adott a 24.hu-nak Vitézy Dávid az LMP által támogatott budapesti főpolgármester-jelölt.

A lap megkérdezte Vitézyt, mikor ábrándult ki a NER-ből. Azt a választ adta, hogy „száz százalékban beleábrándulva” se volt soha, a NER-en belül vállalt szerepei (BKK, Budapesti Fejlesztési Központ, miniszteri biztosi poszt, államtitkárság) mind szakmai jellegűek voltak.

„A 2022-es választás utáni háromnegyed év elemi erővel mutatta meg számomra, hogy azzal a szakmai típusú felfogással, ami nekem van, eredményt elérnem ezzel a kormánnyal már lehetetlen”

– mondta a főpolgármester-jelölt.

„Nem az történt, hogy megszűnt az államtitkári megbízatásom, és másnap jelentkeztem egy ellenzéki pártnál”

– emelte ki, majd hozzátette: mostanra jutott el odáig, hogy „vagy elmegyek külföldre, vagy – ha már a pártpolitikai logika miatt nem megy másképp – a választóktól kérek közvetlen felhatalmazást, hogy dolgozhassak a városért.” Elmondta azt is, hogy ebben nagy része volt a kormány Budapesttel kapcsolatos politikájának.

„Lázár János – aki persze meggyőződésből teszi – egy olyan mélyen Budapest-ellenes politikát vihet, amire nem tudok példát mondani az elmúlt ötven évből.”

A Közlekedési Múzeum debreceni gondolata „nyíltan a középső ujj felmutatása Budapestnek. Ez Lázár középső ujja, de Orbán Viktor hagyja, hogy így történjen. Reakció a 2022-es választási eredményre.”

Pedig Vitézy szerint a miniszterelnök szereti Budapestet,

„van benne egy nyomot hagyási, alkotási szándék a főváros kapcsán”, de „nem úgy, hogy megoldja a városlakók aktuális problémáit, hanem úgy, hogy a világban Budapest nagyobb presztízsű, még menőbb, a globális politikában növekvő szerepünket reprezentáló főváros legyen.”

Neheztel Orbán Viktorra, mert „két alkalommal sokévnyi befektetett munka veszett kárba, pedig azon dolgoztunk, hogy elinduljanak jó dolgok Magyarországon. Ezek végül az ő jóváhagyása miatt kaptak gellert. Rengeteg jó szakembernek kellett távoznia, amikor a BKK, majd a BFK szétesett.”

A MÁV fejlesztéséről azt gondolta, hogy a kormányzati politika elvesztette a motivációját és az iránytűjét. Vitézy szerint Orbán Viktor maga mondta, hogy a MÁV-ba „beletört a bicskája.”

Ma már ellenzéki politikusnak tartja magát, mert

„nem a kormány politikáját szeretném Budapesten képviselni, hanem éppen annak ellenére indultam el”, a kormánnyal pedig minden formális és informális kapcsolata megszűnt. Arra a kérdésre, hogy jobboldali-e vagy sem, azt válaszolta: „Várospolitikai értelemben zöld. Ilyen szempontból centrista a logikám.”

A Karácsonnyal való együttműködés kapcsán azt mondta, nem zárja ki az elvi lehetőségét, de az a sajtó félremagyarázása volt, hogy azt mondta, lenne a jelenlegi főpolgármester helyettese. Egyébként senkivel nem zárja ki az együttműködés lehetőségét, csak a Mi Hazánkkal.

„Sosem mondtam, hogy Karácsony tönkre akarja tenni a várost, de ettől még sikertelen főpolgármester, és hiszek abban, hogy tudnám ezt a feladatot jobban csinálni, mint ő.”

Szerinte a jelenlegi főpolgármester támogatottsága lejtmenetben van, amiről a saját szövetségesei is tehetnek. „A legtöbbet Karácsony bukásáért a Demokratikus Koalíció tette, amikor Dobrev Klárával közös plakátokkal telerakták a várost.”

Őrsi Gergely, II. kerületi polgármestere a kedvence, mert „ellenzéki polgármesterként olyan konszenzust hozott létre a II. kerületben, amire alig látunk példát az országban”. Soproni Tamás terézvárosi polgármestert is „problémamegoldó polgármesterként” jellemezte.

A leggyengébbnek Niedermüller Péter VII. kerületi polgármestert tartja, mert

„éles a kontraszt, hogy a vele szomszédos VI. és VIII. kerület mit tudott csinálni, és ehhez képest Erzsébetvárosban mennyire nem történt semmi.”

Hegyvidéki lakosként Kovács Gergelyt, a Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) jelöltjét támogatja. „A Kutya Párt jelöltjei új színt hoznak a budapesti politikába, ennek örülök.”

A 101 pontos programjáról azt mondta, „vannak benne százmilliárdos ügyek, amikről nem azt ígérem, hogy megépítem, hanem azt írom le, hogy mit gondolok ezekről.”

De vannak benne olyan konkrét, tízmilliárdos ötletek is, amelyeket a főváros saját maga meg tud csinálni, és több olyan is, amelyeknek a megvalósításához uniós forrásokat lehetne felhasználni – szerinte leginkább itt van vita közte és Karácsony között.

Azt viszont visszautasítja, hogy a kritikusai álmodozónak tartják. „Arról szól egy főpolgármester munkája, hogy van álma és a városról egy elképzelése, amit megpróbál a valóságba átültetni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet
A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.


Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,

világossá tette, hogy a béke ára nem lehet az agresszor stratégiai céljainak elérése

írta a HVG. Az államfő az X-en úgy fogalmazott:

„Oroszország az agresszor, amely nem szokta tiszteletben tartani a szerződéseket.”

A kijelentésre a magyar kormányt rendszeresen bíráló Donald Tusk is reagált. „Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott valamennyi segély azonnali leállítását követeli. Támogatja továbbá az Ukrajna területi engedményeire és részleges leszerelésére vonatkozó javaslatot” – írta, majd hozzátette: „Végülis nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski is Budapesten talált menedéket”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány álláspontját képviselve válaszolt: „Nem meglepő: mi a béke mellett állunk, ők a háború mellett…”

A vita középpontjában álló, Donald Trump nevével fémjelzett 28 pontos amerikai javaslatcsomag ukrán területi engedményeket, a hadsereg létszámának korlátozását és a NATO-csatlakozásról való lemondást helyez kilátásba. Cserébe Kijev biztonsági garanciákat, részleges orosz csapatkivonást és gazdasági ösztönzőket kapna, miközben Oroszország visszatérhetne a nemzetközi gazdasági körforgásba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy a terv komoly dilemmát jelent Kijev számára, míg több európai vezető szerint egy ilyen egyezség elfogadhatatlan módon jutalmazná az agresszort. Donald Tusk az EU egységes, Ukrajna-központú tárgyalási pozícióját sürgeti, és bírálja Orbán Viktort, amiért több uniós kezdeményezést is blokkol azzal az indokkal, hogy nem szabad gyengíteni a gyors amerikai diplomáciát.

Karol Nawrocki lengyel elnök állásfoglalása azért is figyelemre méltó, mert beiktatása óta több, a Tusk-kormányhoz köthető törvényt megvétózott, és korábban ellenezte az ukrán menekültek szociális támogatásának meghosszabbítását is.

Orosz-barátsággal ugyanakkor nem vádolható: a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) egykori vezetőjeként ő fejezte be a szovjet emlékművek lebontását Lengyelországban, amiért Moszkva körözést adott ki ellene.

A magyar kormány hosszabb ideje a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Orbán Viktor pedig Budapestet is felajánlotta egy esetleges csúcstalálkozó helyszínéül, amivel rendszeresen szembekerül az uniós fősodorral. A mostani vita tétje az, hogy az amerikai keretterv módosul-e az európai és ukrán észrevételek hatására, de a kialakult helyzet rövid távon befolyásolhatja a lengyel–magyar viszonyt és az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagok sorsát is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Von der Leyen meghúzta a vörös vonalakat: Brüsszelnek három alapvető feltétele van Trump ukrán béketervéhez
Az amerikai javaslat szerint Ukrajna lemondana a Donbaszról, és haderejét is korlátozná. Trump elnök csütörtökig adott határidőt Kijevnek a válaszra.


Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

  • a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
  • Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
  • és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotó: Magyar Péter a konyhában is odatette magát, megmutatta, mivel lepte meg fiait
A Tisza Párt elnöke a vasárnap délutánt a gyerekeivel töltötte. A nagymama receptje alapján készülő sütemény mellett a kormánypártnak is üzent.


Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.

A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:

„Most, hogy kiderült, hogy a Fidesznek se programja, se jelöltjei nincsenek, van egy kis időm a srácoknak sütni habos almást a nagymamám receptje szerint.”

Magyar Péter ezzel arra a szombati hírre reagált, hogy a Fidesz választmányi elnöksége a közmédiával közölte: a párt a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni képviselőjelöltjéről jövő januárban dönt. Ez a menetrend követi a korábbi gyakorlatot, 2022-ben is január végén véglegesítették a jelöltek listáját. A kormánypárti oldalon magabiztosságot sugallnak.

„2010 óta minden országos választást megnyertünk, pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a hazánkért. A magyarok újra és újra bizalmat szavaztak nekünk” – fogalmazott korábban a Fidesz felkészüléséről Kubatov Gábor pártigazgató.

Nem ez az első alkalom, hogy a Tisza Párt elnöke a konyhából jelentkezik: rendszeresen posztol vasárnapi sütéseiről, korábban beszámolt már arról is, hogy gyermekeivel palacsintát készített, vagy épp koktélt kevert.

Mindeközben a Tisza Párt egy nyílt, előválasztáshoz hasonló folyamatban szűkíti a lehetséges jelöltjeinek körét a 106 egyéni körzetben.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Hogyan is lenne esélye Menczer Tamásoknak, Pócs Jánosoknak iskolaigazgatók, gyermekorvosok ellen?
Nagy a pörgés a Tiszánál, vasárnap délig a jogosultak negyede már le is adta a voksát. A pártelnök szerint a Fidesz még az eddigieknél is jobban retteg.


Vasárnap reggel elindult a Tisza Párt jelöltállításának első fordulója, amelyben délig a szavazásra jogosultaknak már közel a negyede le is adta a voksát – írta a 24.hu. A szavazás hétfő este 19 óráig tart, azt pedig, hogy az egyes körzetekben melyik két jelölt jutott tovább, kedd reggel teszik közzé. A második, már mindenki számára nyitott fordulót november 25. és 27. között tartják, a párt végleges egyéni jelöltjeinek névsorát pedig november 30-án ismertetik.

Magyar Péter szerint a kormánypártok „nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy egy párt valódi szakembereket, és nem zsarolható, levitézelt szavazógombokat jelöl országgyűlési képviselőnek.” A Tisza Párt alelnöke szerint ezzel bebizonyították, hogy a párt „nem egy one man show” - fogalmazott vasárnapi videójában a Facebookon.

„A Fidesz még az eddigieknél is jobban retteg, hiszen hogyan is lenne esélye Menczer Tamásoknak, Pócs Jánosoknak, Hoppál Pétereknek, Csöbör Katalinoknak, Dömötör Csabáknak, Vitályos Esztereknek iskolaigazgatók, gyermekorvosok, mérnökök, volt rendőrkapitányok, tűzoltók, gyógyszerészek, elismert művészek, neves ügyvédek, tisztességes vállalkozók és kiváló gazdák ellen?”

– tette fel a kérdést Magyar, aki arra biztatta támogatóit, hogy használják ki „az orbáni maffia bénultságát”.

A jelöltállításra pár napja Orbán Viktor miniszterelnök is reagált, szerinte a Tisza jelöltjei „túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak”, és lényegében ugyanazt a társaságot látja, mint amit a kormány ellenzéke eddig is felmutatott. A kormánypártok a saját jelöltállításukkal nem sietnek: a közmédiának adott tájékoztatás szerint a Fidesz–KDNP leghamarabb januárban nevezi meg hivatalosan az egyéni képviselőjelöltjeit.

A Tisza Párt november elején szervezte át a jelöltállítási folyamatát, amikor a Tisza Világ applikáció helyett a Nemzet Hangja weboldalra helyezték át a szavazást. „Orbán Viktorék célja egyértelmű, meg akarnak minket félemlíteni…” – írta akkor. A jelöltaspiránsok névsorát november 17-én éjfélig töltötték fel a körzetek felületeire. Magyar Péter a budapesti 3. számú választókerületben indul előválasztás nélkül, két körzetben (Szabolcs 1. és Borsod 7.) pedig technikai okokból halasztást jelentettek be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk