Vitézy Dávid kiakadt: Egy nappal a halálos gázolás után még mindig véres homok borította a Bartók Béla utat
A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint ez kegyeleti és higiéniai okokból is elfogadhatatlan. Egy ekkora városban egy ilyen eset utáni takarításnak automatizmusnak kellene lennie.
Vitézy Dávid kedd esti Facebook-posztjában bírálta a fővárosi közterületek takarításáért felelős Budapesti Közműveket. A Podmaniczky Mozgalom vezetője bejegyzésében egy előző napi, Bartók Béla úti halálos villamosgázolás utóéletére hívta fel a figyelmet. Leírta, hogy
a tragédia helyszínén, ahol egy nőt halálra gázolt a 49-es villamos, a vértócsákra szórt homokot még 24 órával a baleset után sem takarították el.
Vitézy Dávid szerint „nem is a rendőrök vagy a mentők dolga ennél többet tenni”, azonban úgy véli, a Budapesti Közművek nem végezte el a feladatát. Posztjában szó szerint ezt írta: „a láthatóan véres homokhalmok emlékeztetnek a tragédiára még ma este is. Részvétem az áldozat minden hozzátartozójának és a villamos vezetőjének is.
Nem tudok ugyanakkor elképzelni olyan európai várost, ahol a város kellős közepén, egy tízezrek által naponta látott helyen egy ilyen baleset után 24 órával is ez a látvány fogadja az embereket - már csak alapvető kegyeleti és higinéiai okból sem.”
A főpolgármester-jelölt szerint nem az a kegyeletsértő, ha ezt valaki észreveszi, hanem az, ha a főváros üzemeltetéséért felelősök nem végzik el a dolgukat. Vitézy Dávid hozzátette, hogy bár ő maga is jelzi a problémát, egy ekkora városban egy ilyen eset utáni takarításnak automatizmusnak kellene lennie.
Vitézy Dávid kedd esti Facebook-posztjában bírálta a fővárosi közterületek takarításáért felelős Budapesti Közműveket. A Podmaniczky Mozgalom vezetője bejegyzésében egy előző napi, Bartók Béla úti halálos villamosgázolás utóéletére hívta fel a figyelmet. Leírta, hogy
a tragédia helyszínén, ahol egy nőt halálra gázolt a 49-es villamos, a vértócsákra szórt homokot még 24 órával a baleset után sem takarították el.
Vitézy Dávid szerint „nem is a rendőrök vagy a mentők dolga ennél többet tenni”, azonban úgy véli, a Budapesti Közművek nem végezte el a feladatát. Posztjában szó szerint ezt írta: „a láthatóan véres homokhalmok emlékeztetnek a tragédiára még ma este is. Részvétem az áldozat minden hozzátartozójának és a villamos vezetőjének is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A korábbi független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt fordul a hatóságokhoz. Állítása szerint a Dolomit Kft. és a V-Híd szerződései túlárazott kőszállításokat tettek lehetővé állami beruházásokhoz.
Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.
„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.
„Az állatorvosi rendelőmbe befújt a szél (vagy egy kiscica behozta, ki tudja, hogy történt?) Orbán papa és Mészáros Lőrinc cégei közötti szerződéseket és egy kimutatást a tavaly leszállított mennyiségekről.”
Három fő pontban foglalja össze a dokumentumok tartalmát. Az első szerint
a szerződések alapján Orbánék a piaci árnál drágábban, bizonyos tételeket akár kétszeres áron adhattak el követ állami építkezésekhez. Ezt azzal támasztja alá, hogy a szerződések részletes árlistát tartalmaznak.
„Talán a »legszebb« összehasonlítás akkor tehető, ha az Orbán bányáinak NYILVÁNOS ÁRLISTÁJÁVAL vetjük össze a LŐRINCNEK ADOTT ÁRAKAT” – fogalmazott.
Második pontként azt emeli ki, hogy
a keretszerződések lehetővé teszik a havi áremelést, „ha úgy gondolja, hogy az eleve magas árakon nem lehet eleget keresni”.
A harmadik pontban egy táblázatos összesítésre hivatkozik, amely szerinte a lehívott mennyiségeket mutatja. A poszt szerint 2025-ben a legnagyobb mennyiség az M1-es autópálya bővítésére, valamint az iváncsai akkumulátorgyár vasútépítéséhez ment. Hozzáteszi, a táblázat számainak valódiságáról nem tud meggyőződni, azt a hatóságoknak kell majd ellenőriznie, de a szerződéseket és a bennük lévő számokat valódinak tartja.
A posztban az áll, hogy a tavalyi 5,9 milliárdos forgalom és az „1.33 milliárdos nyereség” nagy része a Mészáros Lőrinc cégétől érkező, túlárazott megrendelésekből jött össze.
A nyilvános cégadatok szerint a Dolomit Kft. 2025-ös nyeresége 2,61 milliárd forint volt, ebből vehet ki Orbán Győző 1,33 milliárd forint osztalékot.
A képviselő, aki korábban belső információkat is felhasznált, a posztját azzal zárja, hogy Orbán Viktor felelősségre vonása elkerülhetetlen, mert amíg szabadlábon van, „igenis tud még ártani a hergelésével”. A politikus szerint a Fidesz nem párt, hanem egy bűnszervezet, a volt miniszterelnök mentelmi jogáról való lemondása pedig felgyorsíthatja az elszámoltatását.
Március végén a Telex írta meg a 444 drónfelvételei alapján, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez a Dolomit Kft. gánti bányájából szállítanak követ. Akkor a beruházó MKIF azt közölte, hogy ők közvetlenül nem vásárolnak építőanyagot, a kivitelező V-Híd pedig üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket a beszerzéseiről. Áprilisban szintén a Telex számolt be arról, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésénél minőségi kifogások merültek fel a Dolomit Kft. által szállított kőanyaggal kapcsolatban. Május 31-én derült ki a cégbírósági adatokból, hogy a Dolomit Kft. 2025-ben 5,96 milliárd forintos árbevétel mellett 2,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Az M1-es projekt közben halad, tegnap adták át a biatorbágyi felhajtó bővítését.
Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.
„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás egy német lapnak arról beszélt, hogy a fenyegetések miatt akar a hivatalában maradni
A magyar államfő a Cicero német lapnak adott interjúban beszélt a Magyar Péterrel való konfliktusáról. Elmondása szerint a miniszterelnök nyíltan megfenyegette, hogy a kétharmados többséggel fogja elmozdítani a tisztségéből.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Az államfő szerint elengedhetetlen az alkotmányos szervek együttműködése, mert ez az államszervezet hatékony és törvényes működésének alapja.
„Ez a kooperáció biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét” – tette hozzá.
Az államfő kifejtette, hogy alkotmányos kötelessége támogatni a mindenkori, demokratikus felhatalmazással bíró kormányt, amíg az az alkotmányos keretek között működik. „Hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét” – mondta. Szerinte az elnök kizárólag a hatalom önkényes gyakorlásával szemben jelenthet kontrollt. Ezt az együttműködési szándékát jelezte Magyar Péter felé is a választások utáni személyes találkozójukon. Elmondása szerint a miniszterelnök akkor is ismertette a lemondása melletti érveit, ő pedig megígérte, hogy megfontolja azokat.
„A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el”
– állította az interjúban.
Ezután arról beszélt, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén, eskütétele után nem sokkal a miniszterelnök személyeskedő hangnemben követelte a távozását. „Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából azonban ennél is problematikusabb, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tennék eleget a tisztségből való távozásomra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt, az alkotmány módosításával fognak elmozdítani a pozíciómból” – idézte fel az államfő.
Véleménye szerint ezek a lépések a demokratikus alapelveket sértik. „Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam” – jelentette ki.
Az államfő végül azzal zárta gondolatait, hogy éppen a fenyegetések miatt győződött meg arról, hogy a helyén kell maradnia.
„A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak”
– mondta. Hozzátette, hogy az Alaptörvényre tett esküje felelősséggel ruházza fel az alkotmányos rend megőrzése iránt.
Az interjút a Sándor-palota is közölte, de a fordítás nem felel meg teljesen az eredeti német szövegnek, vette észre a Telex. Több kérdés hiányzik, a válaszok ott vannak, csak más kérdések alatt, de a kontextushoz illeszkedően, köztük például az alábbi is:
„Az ön hivatali elődje, Novák Katalin megbukott azt követően, hogy 2024 február elején nyilvánosságra került: 2023 áprilisában államfői jogkörében kegyelmet adott egy gyermekotthon helyettes igazgatójának, aki pedofil bűncselekmények ügyében volt érintett, és akit börtönbüntetésre ítéltek.” Sulyok Tamás válasza ott van, de Novák Katalin nevét eltüntették a fordításból.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Posta megszüntetett egy olcsó szolgáltatást, sokaknak duplájára nőhet a díj
A Magyar Posta módosította a feltételeit, májustól külföldre már csak dokumentumot lehet feladni ajánlott levélként. Emiatt az apróbb árucikkeket már csak csomagként lehet postázni, ami akár 100 százalékkal is drágább lehet.
Vége az olcsó, mégis nyomon követhető nemzetközi küldemények korszakának, miután a Magyar Posta egy szerződési feltétel módosításával megszüntette a lehetőséget, hogy árut is tartalmazó borítékokat ajánlott levélként adjanak fel külföldre.
A feladóknak így két lehetőségük maradt: vagy a jóval drágább csomagküldést választják, vagy bevállalják a kockázatot, és ajánlás nélkül, mindenféle nyomkövetés és kártérítési garancia nélkül postázzák a terméket.
A májusi, átlagosan 13 százalékos díjemelés mellett bevezetett új szabály szerint külföldre ajánlottan már csak olyan levelet lehet feladni, amely kizárólag dokumentumot – azaz személyes jellegű közlést, adatot vagy információt – tartalmaz - írta a Telex. Ezzel
megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a méret- és súlyhatárok betartásával kisebb tárgyakat, például CD-ket vagy más apróbb árucikkeket is a csomagoknál jóval kedvezőbb levéldíjjal lehessen célba juttatni.
A változás különösen az Európai Unión belüli másodlagos e-kereskedelmet érinti érzékenyen, ahol a kisebb, de értékesebb használt cikkek postázása eddig viszonylag olcsón megoldható volt.
A májusi áremelések után egy 2 kilogramm alatti nemzetközi postacsomag díja célországtól függően legalább 8–10 ezer forintra nőtt. Ha a szigorítás nem lépett volna életbe, a levelekre érvényes díjszabással ez körülbelül a felébe kerülne, vagyis a feladók sok esetben 100 százalékos költségnövekedéssel szembesülnek. Ez pedig számos, kevésbé értékes árucikk esetében gazdaságtalanná teheti a küldést.
A vállalat a nemzetközi szabályozás változásaival és a belső folyamatok átalakulásával indokolta a szigorítást.
Az utóbbi években az e-kereskedelem terjedésével jelentősen megnőtt az árut tartalmazó levelek mennyisége, miközben a feldolgozás egyre inkább automatizált lett.
A sima, hajlítható levelekre tervezett gépekre nem akarják ráengedni a keményebb, törékenyebb tárgyakat tartalmazó borítékokat. Csomagok esetében a felelősség megállapítása is egyszerűbb, és a magasabb díjak a kártérítésre is nagyobb fedezetet biztosítanak.
A Magyar Posta a díjszabás kialakításáról azt közölte, hogy
„a tarifák meghatározásakor a nemzeti posták a saját mikro- és makrokörnyezetüket (költségeket, inflációt stb.) veszik figyelembe”.
Bár korábban felmerült, hogy a szomszédos országokból, például Szlovákiából megérheti feladni a küldeményeket, ez a lehetőség mára nagyrészt bezárult. Szlovákiában már januártól életbe lépett a magyarországihoz hasonló változás, azaz általánosságban már ott sem lehet ajánlott levélként árut feladni.
A dokumentumok küldésére alternatívát jelenthet a Digitális Állampolgárság Program, amelynek részeként a magánszemélyek díjmentesen használhatnak hiteles elektronikus aláírást, így számos hivatalos iratot már e-mailben is továbbíthatnak.
A drágulás és a szolgáltatások átalakítása egy olyan időszakban éri a Magyar Postát, amelyet belső átszervezések és elbocsátások jellemeztek. A közelmúltban országszerte postafiókokat zártak be, a vállalat egy vitatott logisztikai beruházás miatt nyomozás középpontjába is került, és nemrég távozott a cég elnök-vezérigazgatója is.
Vége az olcsó, mégis nyomon követhető nemzetközi küldemények korszakának, miután a Magyar Posta egy szerződési feltétel módosításával megszüntette a lehetőséget, hogy árut is tartalmazó borítékokat ajánlott levélként adjanak fel külföldre.
A feladóknak így két lehetőségük maradt: vagy a jóval drágább csomagküldést választják, vagy bevállalják a kockázatot, és ajánlás nélkül, mindenféle nyomkövetés és kártérítési garancia nélkül postázzák a terméket.
A májusi, átlagosan 13 százalékos díjemelés mellett bevezetett új szabály szerint külföldre ajánlottan már csak olyan levelet lehet feladni, amely kizárólag dokumentumot – azaz személyes jellegű közlést, adatot vagy információt – tartalmaz - írta a Telex. Ezzel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt: A szívhangrendelet egy kormányzati megrendelés volt
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán bírálta a rendeletet. Szerinte a jogszabályt nem szakmai evidencia, hanem politikai elvárás alapján a Belügyminisztériumban írták.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, egy Facebook-posztban fejtette ki álláspontját a szívhangrendeletről. Azt írta, fontos az elején pontosítani: „ez a vita nem az abortuszról általában szól. És nem is arról, hogy az orvos megállapíthatja-e a magzati szívműködést. Természetesen megállapíthatja.” A magzati szívműködés vizsgálata szerinte szakmai, diagnosztikai helyzetben része lehet a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak.
A bejegyzés szerint
a valódi kérdés az, létezik-e bizonyíték arra, hogy a magzati szívműködés Dopplerrel történő hallhatóvá tétele befolyásolja a várandós döntését a terhességmegszakításról,
és ha igen, milyen szakmai, bioetikai és betegjogi kockázatokkal jár ez. A poszt szerint a „szívhangrendelet” erre az előfeltevésre épült.
„A normaszöveg a Belügyminisztériumban, kormányzati megrendelésre készült.”
Vagyis előbb megszületett egy politikai-jogi elvárás, és csak ezután próbálták azt szakmai keretbe illeszteni – állítja a miniszter. Hegedűs szerint ez a történet egyik legfontosabb pontja.
Hozzáteszi, nem a szakma állította elő az ezt megalapozó evidenciákat, és nem készült előzetes bioetikai, betegjogi, emberi jogi vagy hatásvizsgálati elemzés. A szakma egy kész politikai döntéssel szembesült, amelyet utólag kellett beilleszteni egy szakmai ajánlásba.
Kiemeli a különbséget, hogy a magzati szívműködés képi megállapítása és a „szívhang” hallhatóvá tétele nem ugyanaz. Míg előbbi ultrahangos módszerekkel is megállapítható, a hallhatóvá tétel Doppler-technikát jelent, amelyre a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (ISUOG) biztonsági állásfoglalása szerint az első 13+6 hétben külön óvatossági szabályok vonatkoznak.
A poszt idézi az ajánlást, miszerint ez „nem rutinszerűen, hanem klinikai indikációval, alacsony expozícióval és a lehető legrövidebb ideig alkalmazható a potenciális magzati biofizikai kockázat miatt.”
A kérdés az, hogy „szabad-e egy orvostechnikai eljárást nem diagnosztikai, hanem döntésbefolyásolásra szánt politikai-adminisztratív eszközzé tenni.”
Hegedűs szerint a szakma végül próbált kárt mérsékelni, és az egyik kulcspont az lett, hogy bekerült: orvosi ellenjavallat esetén a Doppler-vizsgálatot nem kell elvégezni. „Ez nem technikai apróság. Ez volt az a szakmai menekülőút, amely lehetővé tette, hogy a politikailag kikényszerített szabály legkárosabb végrehajtását sok esetben el lehessen kerülni.”
Így előállhatott az a helyzet, hogy a politikusok learatták az ideológiai-politikai babérokat, miközben erősen kérdéses, hogy a rendelet lényegi eleme a gyakorlatban hányszor valósult meg. A poszt legfontosabb tanulságaként azt vonja le, hogy a szívhangrendelet politikai döntésként született meg, amit utólag próbáltak szakmai ajánlásként működtetni egy abortusz témájában.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, egy Facebook-posztban fejtette ki álláspontját a szívhangrendeletről. Azt írta, fontos az elején pontosítani: „ez a vita nem az abortuszról általában szól. És nem is arról, hogy az orvos megállapíthatja-e a magzati szívműködést. Természetesen megállapíthatja.” A magzati szívműködés vizsgálata szerinte szakmai, diagnosztikai helyzetben része lehet a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak.
A bejegyzés szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
