Nem kis munka: 180 törvényben kell átírni a vármegyét megyére, a főispánt kormánymegbízottra

A változó felhőzet mellett kedden napközben még sok napsütésre lehet számítani, a hőmérséklet csúcsértéke 27 és 33 fok között alakul, de helyenként záporok, néhol dörgés is előfordulhat – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből. A nyugatias szél ekkor nagy területen élénk, főként az északi megyékben erős, olykor viharos lehet.

Az éjszaka folyamán az erősen felhős vagy borult égbolt mellett főképp az ország keleti, északkeleti felén alakulhatnak ki záporok és zivatarok. A délnyugati szél északnyugatira fordul, nagy területen élénk, északon erős lökések kísérhetik. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak. A levegő hajnalra általában 17 és 24 fok közé hűl le, de a kevésbé szeles, hidegre hajlamos helyeken ennél pár fokkal hűvösebb lehet.

Szerdán reggeltől, kora délelőttől észak felől határozottan csökkenni kezd a felhőzet, és napos idő várható kevés gomolyfelhővel.

Az északnyugati, északi szél azonban nagy területen erős marad, néhol viharos lökésekkel. A hőmérséklet délután 26 és 31 fok között alakul.

A hét második felében stabilizálódik az idő. Csütörtökön gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, zápor csak kevés helyen alakulhat ki. Az északi, északnyugati szél élénk, olykor erős lesz, a hajnali 11-18 fokról 25-30 fokig melegszik a levegő.

Pénteken napos idő várható kevés gomolyfelhővel, csapadék nem valószínű, az északnyugati szelet pedig élénk lökések kísérik. A hajnali minimumok 8 és 18, a csúcsértékek 25 és 31 fok között változhatnak.

Folytatódik a bíróságon a „Zsolti bácsi”-ügy: Semjén Zsolt hétfőn nem jelent meg a Budai Központi Kerületi Bíróságon tartott békéltető tárgyaláson, ahol az általa rágalmazásért feljelentett kilenc ember közül csak egy kért bocsánatot. A többiek, köztük volt ellenzéki politikusok és egy humorista, nem hátráltak meg, sőt, bizonyítási eljárást és akár poligráfos vizsgálatot is követelnek a KDNP elnökétől.

A tárgyaláson, ahol a bíró csak a feljelentetteket hallgatta meg, az érintettek egyértelművé tették, hogy szeretnék a bizonyítási eljárás lefolytatását – írja a Telex. Ennek részeként indítványozták, hogy a bíróság szerezze be a Szőlő utcai ügyben vallomást tevők, köztük a volt javítóintézeti igazgató és a koronatanú, Bangó Sándor tanúvallomásait.

A meghallgatás után a feljelentettek közül többen is nyilatkoztak. Arató Gergely volt DK-s képviselő szerint nincs okuk bocsánatot kérni, mert a közéleti kritikához való jogukkal éltek. „Éltünk azzal a jogunkkal, hogy kritizáltuk a kormányt, és hogy megfogalmazzuk a kétségeinket az erkölcsi tisztességével kapcsolatban” – mondta.

Szabó Tímea, a Párbeszéd korábbi képviselője Semjén távolmaradását tette szóvá.

– tette fel a kérdést.

Somogyi András humorista, akit egy paródia miatt jelentettek fel, nonszensznek nevezte volna, ha bocsánatot kér.

Semjén Zsolt tavaly összesen kilenc embert jelentett fel rágalmazásért a „Zsolti bácsi” névvel kapcsolatos kijelentéseik vagy bejegyzéseik miatt. Az érintettek között van Szabó Tímea, Tordai Bence és Arató Gergely mellett Kiss László óbudai polgármester, Somogyi András, valamint több magánszemély is. Az elsőrendű vádlottként említett Erdei Sándor Zsolt, ismertebb nevén Rokker Zsolti nem jelent meg a bíróságon.

Az eljárásban korábban fordulat állt be: az ügyészség először átvette a vád képviseletét, majd a májusi választás után elállt ettől, így az ügy magánvádasként folytatódik, de az ügyészség által korábban összeállított vádirat alapján. A Fővárosi Főügyészség ezt azzal indokolta, hogy Semjén Zsolt már nem lát el közfeladatot.

A Szőlő utcai büntetőügyben az ügyészség korábban arról tájékoztatott, hogy legalább tizenöt kiskorú sértettet azonosítottak, miközben hivatalosan továbbra sem találtak bizonyítékot a „Zsolti bácsi” néven emlegetett személy létezésére, a nyomozás pedig már tizenegy gyanúsítottnál tart. Az ügyben Semjén Zsolt korábban az Országgyűlésben „ördögien felépített karaktergyilkosságról” beszélt. A figyelem az utóbbi időbenBangó Sándor, a Szőlő utcai ügy koronatanúja felé fordult, aki miután vallomást tett, közölte: a hatóságok a nyomozás érdekeire hivatkozva kérték, hogy ne osszon meg részleteket.

A legsúlyosabb gondot a lelátó vasbeton szerkezetének hibái jelentik: a szakértők megállapították, hogy az elemek feltámaszkodását biztosító úgynevezett rövidkonzolokból hiányoznak a szükséges vasalások.

A szakvélemény emellett rosszul kialakított dilatációs hézagokat és szakszerűtlen korlátrögzítéseket is feltárt, amelyek mind a kivitelező hibás teljesítésére vezethetők vissza.

A stadiont üzemeltető Sportfive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Igaz András arról beszélt, hogy a 2024-es átfogó vizsgálat során tártak fel korábban nem észlelt hibákat. Hozzátette, a Ferencvárosi Torna Club mint vagyonkezelő utasította a kivitelezőt a javításokra. Igaz András hangsúlyozta: „A hibák kijavítása garanciális keretek között, folyamatosan történik, a kivitelező saját költségére, hogy a létesítmény továbbra is biztonságos legyen.”

Ezzel szemben a Market Zrt. azt közölte, tíz évig nem jelentkezett statikailag jelentős probléma. A cég szerint 2023-ban észlelték a hibát, amit egy partnerük által gyártott vasbetontermék pontatlanságára vezettek vissza. „A szükséges javításokat haladéktalanul, szakszerűen és megnyugtató módon elvégeztük” – írta a Market.

A Groupama Aréna állami tulajdonban van, a vagyonkezelő a Ferencvárosi Torna Club, az üzemeltetést pedig a Sportfive Hungary végzi. A 14,5 milliárd forint közpénzbe került, 14,7 milliárd forintos nettó áron megépült létesítmény generálkivitelezője a Market Építő Zrt. volt.

A stadion látványterveit 2012-ben mutatták be, az építkezés 2013 márciusában kezdődött, a műszaki átadás pedig 2014 augusztusában történt meg.

A 2024-es, tízéves bejárás során újabb, korábban nem látott hibákra derült fény. A 2025 márciusa és júniusa között készült igazságügyi szakvélemény állapította meg a 245 kivitelezési hibát, és sürgetett azonnali beavatkozást.

Miközben a kormány hétfőn sürgős eljárásban kezdte tárgyalni a Sulyok Tamás elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, a Sándor-palota közzétette azt a 22 oldalas, angol nyelvű beadványt, amellyel a köztársasági elnök a Velencei Bizottsághoz fordult.

A dokumentumban az államfő azt kéri a testülettől, mondja ki, hogy összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amely idő előtt, kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.

A levél négy fő kérdéscsoportban vár állásfoglalást.

Az első arra keresi a választ, hogy egy parlamentáris demokráciában, ahol az elnököt nem közvetlenül választják, leváltható-e az államfő politikai okokból anélkül, hogy konkrét jogsértést állapítanának meg.

Ezzel szemben a miniszterelnök által említett indokok – mint a „rendszerváltás” vagy a „népszerűtlenség” – nem szerepelnek a leváltási okok között.

A beadvány második része azt firtatja, hogy megengedhető-e a felelősségi szabályok olyan módosítása, amely a hivatalban lévő államfőre is kiterjedne.

Sulyok Tamás emellett arra is választ vár, miként kell alkotmányjogi szempontból értékelni a miniszterelnök azon nyilvános kijelentéseit, amelyek szerint a köztársasági elnöknek távoznia kell.

Végül azt a kérdést is felteszi, hogy összeegyeztethető-e a nemzetközi normákkal egy olyan, azonosíthatóan egy személyre szabott alkotmánymódosítás, amelynek célja a jogszerűen megválasztott államfő eltávolítása. Érvelését az államfő korábbi velencei bizottsági véleményekre, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára alapozza.

A beadvány kiegészítésében az államfő már a beterjesztett 17. alkotmánymódosítási javaslatról is állásfoglalást kér. Azt szeretné tisztázni, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését lehetővé tevő módosítás megfelel-e a jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás európai alkotmányos követelményeinek.

A dokumentum nyilvánosságra hozatalával egy időben a kormány hétfőn úgy döntött, hogy az alaptörvény-módosítást sürgős eljárásban tárgyalja.

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete jelenleg sürgős eljárásban vizsgálja a megkeresést. Ennek részeként múlt csütörtökön magas szintű delegáció járt Budapesten, a tárgyaláson részt vett Marta Cartabia, a bizottság elnöke, Simona Granata-Menghini igazgató és titkár, valamint Christoph Grabenwarter, a testület Ausztria által delegált tagja. Az államfő szerint a kormány – bár nyitottságot jelzett – eddig nem adott lehetőséget a bizottság által kirendelt szakértők fogadására.

Az ügy előzménye, hogy Sulyok Tamás május végén bejelentette, nem mond le, és a kialakult közjogi vita miatt a Velencei Bizottsághoz fordul. A beadvány tartalmát a Sándor-palota sokáig nem hozta nyilvánosságra, a TASZ közérdekű adatigénylését is elutasították, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított. A kormány múlt szombaton nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amely Sulyok Tamás megbízatásának azonnali megszüntetése mellett többek között korhatárt vezetne be az Alkotmánybíróságon és 12 éves mandátumlimitet a képviselőknek.