Visszadobták Paks II. engedélykérelmét

Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy

A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.

A gázavárosi lövöldözéssel kapcsolatban az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben azt írták:

A közlemény szerint a katonák többszöri felszólítással próbálták eltávolítani az érintetteket, „de a gyanúsítottak nem voltak hajlandók

engedelmeskedni, ami arra késztette a csapatokat, hogy tüzet nyissanak a fenyegetés elhárítása érdekében”.

Az IDF tagadta azokat az állításokat, hogy állásaiba „terroristák” szivárogtak volna be. Hozzátették: „Az IDF arra kéri a gázai lakosokat, hogy kövessék az utasításokat és tartsanak távolságot az IDF csapataitól.”

A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír látta el kézjegyével.

via 24.hu

2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unió bértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.

Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.

Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”

Hozzátette:

A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.

A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.

Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.

A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint

„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”

A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.

Vadász néven újabb Digitális Polgári Kör indult – vette észre a 24.hu a dpkor.hu oldalon.

akinek saját vadászműsora, az Erdei utakon – Reviczky Gáborral az M5 TV csatornán látható.

A Digitális Polgári Kör oldalán azt írják: „a Vadász Digitális Polgári Kör a magyar vadászati hagyományok és a felelős vadgazdálkodás elkötelezett közössége. Tagjai hisznek abban, hogy a vadászat érték, felelősség és szolgálat: a természet egyensúlyának védelme és a jövő nemzedékek örökségének megőrzése”.

A kör tagjai között van még Kovács Zoltán államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Zambó Péter államtitkár, Bors Richárd, a Nimród Vadászújság lapigazgatója, Csejtei Tamás vadász- és természetfilmes, Lajos Tamás producer és Varga Tamás olimpiai bajnok is.

A Vadász mellett megalakult az Ulti Digitális Polgári Kör is, melynek egyik alapító tagja Orbán Viktor. Több politikus, például Pintér Sándor belügyminiszter mellett

valamint a Magyar Ultiszövetség elnöke, Muzslai Róbert, és Borbély Imre alelnök is.

Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint komoly megszorításokra lehet számítani jövő nyáron, ha a Fidesz marad hatalmon. Erről a Forbes Money Summit konferencián beszélt. Úgy fogalmazott: „hogy a megszorítást szilvás gombócnak fogják nevezni, az lényegtelen, megszorítás lesz”.

Emlékeztetett arra is, hogy 2022-ben a választások után hasonló történt: a kormány emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és más terheket, miközben kerülte a „megszorítás” szót.

Surányi úgy véli, ha például a Tisza Párt alakítana kormányt, nem lenne feltétlenül szükség megszorításokra.

Ezekkel komoly összegeket lehetne átcsoportosítani.

Arról is beszélt, hogy egy új kormány valószínűleg könnyebben hozzáférhetne az uniós forrásokhoz is, amelyeket jelenleg visszatart az Európai Bizottság. Ez nagyobb mozgásteret adhatna a gazdasági döntésekben.

Ugyanakkor figyelmeztetett: bárki is lesz hatalmon április után, szembe kell néznie azzal, hogy az államháztartás szinte minden alrendszere – az élsport kivételével – alulfinanszírozott, és belső reformokra van szükség. Ezeket pusztán költségvetési átrendezéssel nem lehet megoldani – idézi a közgazdászt a Telex.

Surányi szerint kétféle nézet van arról, milyen állapotban van a magyar gazdaság: az egyik szerint válságban van, a másik szerint repülőrajtban. Ő úgy látja, egyik sem igaz. Szerinte a gazdaság nem válságos, de növekedési csapdában van. A mostani szerkezet mellett nem lehet elérni évi 3-4 százalékos növekedést. Azt is mondta, hogy az idei növekedés 1 százalék alatt maradhat.

Ennek oka szerinte az, hogy már most is komoly megszorítások vannak, így a kormány nem tudja érdemben támogatni a növekedést. Különösen akkor, amikor az exportkereslet – ami eddig húzta a gazdaságot – most nem tudja betölteni ezt a szerepet.

A forint árfolyamáról is beszélt. Szerinte a korábbi, 400 forint körüli euróárfolyam nem volt összhangban a gazdaság alapjaival. Most először hosszú idő után pozitív a külkereskedelmi egyenleg és a reálkamat is, ezeknek pedig erősíteniük kellene a forintot. Most ez végre meg is történik.

Úgy látja, ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely Varga Mihály vezetésével egyértelművé tette, hogy célja a forint árfolyamának stabilizálása.