Visszahozhatják a tálibok a kivégzéseket és a kézcsonkolásokat. Erről a radikális iszlamista mozgalom egyik alapítója, Mulla Núraddín Turabi beszélt az AP hírügynökségnek adott interjújában.

A tisztségviselő az 1996 és 2001 közötti tálib uralom idején igazságügy-miniszterként tevékenykedett, emellett ő volt az a vezető, aki az iszlám törvények betartásáért felelt. Akkoriban a tálibok gyakran szabtak ki halálbüntetést, a kivégzéseket pedig a nyilvánosság előtt, a kabuli stadionban, vagy az Eid Gah mecsetnél hajtották végre, gyakran több száz afgán férfi előtt.

És bár ezeket a műveleteket általában a nyilvánosság előtt csinálták, a tárgyalások csak ritkán voltak nyilvánosak, az ügyekben pedig az iszlám klérusok döntöttek.

A nyilvános kivégzéseket és csonkolásokat nagyon sok ország elítélte, de a volt igazságügyminiszter szerint ez nem volt helyes.

- jelentette ki Turabi.

Szerinte a kézcsonkolás nagyon is szükséges a biztonság fenntartásához, mert elrettentő hatással bír. Elmondása szerint a kormány egyelőre még vizsgálja, hogy az ilyen súlyos büntetések végrehajtása a nyilvánosság előtt történjen-e.

A Hírklikk portál leleplező videókat készített a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! (ma már Stop Gyurcsány! Stop Márki-Zay!)-kampány toborzásáról. A két videó egyikében egy kitakart arcú hölgy jelentkezik a meghirdetett aláírásgyűjtő állásra. A telefonban egy férfi elmondja, hogy lényegében azonnal kezdhet, és a főnökéhez irányítja. A munka egyébként meghatározott ideig tart, és 1200 forintot fizet óránként.

A főnökként megjelölt ember arról is beszél, hogy elsősorban az eddig Fidesz-támogatóként számon tartott, jobbára idősebb embereket kéne keresni. A videóból az is kiderül, hogy

– magyarázza a munkaadó.

Egy másik videóban a hölgy elmeséli a munkája pontos menetét, majd a videó végén Pollreisz Balázs, az MSZP győri elnöke viszi vissza a tabletet a helyi Fidesz-irodába. A videó nagy részét Pollreisz kommentálja, és arról beszél, az irodavezető testbeszédéből és szavaiból is érezhető volt, hogy össze volt zavarodva és hazudott.

A videóban egyébként hallani, hogy az aláírásgyűjtés potenciális koordinátoraként Hajtó Péter fideszes képviselőjelöltet nevezik meg. A 24.hu megpróbálta felkeresni Hajtót, de kiderült, hogy a képviselő 10 napos szabadságát tölti.

„Teljes sikerként” könyvelte el Velence város Facebook-oldala, hogy döntés született a városi korzón épített kerítést.

Székesfehérvár címzetes főjegyzőjének ítélete szerint

– adja hírül a közösségi oldal.

„Kötelezem a Gomi Kft.-t arra, hogy jelen határozatom kézhezvételétől számított 3 napon belül Velence belterületi 1367/28 hrsz. alatti ingatlanon létesített kerítést bontsa le, s a jövőben semmilyen módon ne akadályozza az ingatlanon lévő közcélú közterületek megközelíthetőségét, zavartalan használatát” – áll a határozatban.

A Korzót üzemeltetőt kft. és a város polgármestere, Gerhard Ákos között régóta állóháború zajlott már, ezzel a döntéssel valószínűleg pont kerül az ügy végére.

Semjén Zsolt, a kisebbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) vezetője részt vett az Európai Néppárt csúcstalálkozóján – írta meg a 444.

A Fidesz ugyan kilépett a Néppártból 2021 tavaszán, a KDNP egyetlen magyar EP-képviselője, Hölvényi György tagja maradt a pártszövetségnek, így tulajdonképpen Semjén részvétele nem is számítana meglepetésnek.

Az Euronews tájékoztatása szerint a Donald Tusk EPP-elnök vezette csúcson a néppárti európai kormányfők mellett részt vett Ursula von der Leyen bizottsági elnök is.

Bár Budapest jobban áll az országos átlagnál a koronavírus-fertőzöttségben, a főváros vezetése ismét szeretné bevezetni a maszkviselési kötelezettséget a tömegközlekedési járműveken – mondta el egy sajtótájékoztatón Kiss Ambrus.

Ez egybevág azzal a levéllel, amit egy hete a főpolgármester küldött Pintér Sándor belügyminiszternek, egy törvénymódosítás miatt ugyanis a főváros most saját jogkörében nem dönthet a kötelező maszkviselésről. Pintér azonban erre a levélre még nem válaszolt.