Világszerte táblákon üzennek a frontvonalban küzdő egészségügyi dolgozók az otthon maradóknak

Ötven nappal a választás előtt, február 21-én a Fidesz és a Tisza Párt is pár óra leforgása alatt összegyűjtötte a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat minden választókerületben. Török Gábor politológus a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ilyen gyors gyűjtésnek ma már nincs hírértéke, a pártok számára komoly, de nyilvánosan nem tárgyalt tapasztalatokkal szolgálhat.

Azt írta:

"50 nap múlva választás.

Annak nincs hírértéke, hogy ma a Fidesz és a Tisza is pár óra alatt összegyűjtötte minden körzetben az 500 aláírást.

Ez még a választási folyamatnak az az eleme, amikor mindenki győztesnek érezheti - vagy állíthatja be - magát.

2022. február 14-én ezt írta a Népszava címlapján: "Az optimista várakozásokat is felülmúló tempóban gyűltek össze az ellenzéki ajánlások."

- vélte a politológus.

A politológus emlékeztetett rá, hogy 2022-ben is hasonló volt a helyzet, amikor a Népszava címlapján számolt be a gyors ellenzéki ajánlásgyűjtésről. Az akkori cikk szerint „Az optimista várakozásokat is felülmúló tempóban gyűltek össze az ellenzéki ajánlások.” Így vélhetően a mostani villámrajt is inkább erődemonstráció, semmint a valós támogatottság pontos mérlege.

A nap folyamán a Tisza Párt és a Fidesz is bejelentette a sikeres gyűjtést. „Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás” – közölte Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki „igazi rendszerváltó hangulatról” beszélt. A kijelentésre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a „rendszerváltó hangulat” szerinte „ordas nagy kamu” . A miniszterelnök hozzátette: „Nagyok vagyunk, erősek vagyunk és győzni fogunk!”

Egyéni jelölt indításához választókerületenként 500 érvényes ajánlás szükséges, az országos pártlistához pedig legalább 9 megyében és a fővárosban, összesen minimum 27 körzetben kell jelöltet állítani. Magyarország 106 egyéni választókerületre oszlik. A Fidesz januárban bemutatta mind a 106 jelöltjét, a 2022-es névsorhoz képest 42 helyen változtattak. A közvélemény-kutatások eközben ellentmondásos képet mutatnak: míg egyes független intézetek mérései a Tisza Párt előnyét jelzik, addig a kormányközeli kutatások stabil Fidesz-előnyt mérnek a biztos pártválasztók körében. A gyors ajánlásgyűjtésről szóló kormánypárti bejelentést Jámbor András ellenzéki politikus budapesti példákkal kérdőjelezte meg, szerinte a Fidesz pultjaihoz „a kutya se ment oda”, miközben a Tisza standjainál sorok álltak.

„A kőolaj áru, nem pedig ideológia” – jelentette ki Karel Hirman, az előző szlovák kormány gazdasági minisztere és üzemanyagügyi szakértő, aki a pozsonyi és budapesti kormányok által kihirdetett vészhelyzetet puszta „politikai színháznak” nevezte. A szakértő a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozott, írja a bankier.pl. Hirman hangsúlyozta, hogy a kőolajellátási problémákról szóló hírekből kimarad az a tény, hogy a pozsonyi Slovnaft, az ország egyetlen finomítója, nem szlovák kézben van.

A vita hátterében az áll, hogy január 27-én egy ukrajnai orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték déli ágán a szállítás Magyarország és Szlovákia felé, aminek nyomán mindkét ország vészhelyzetet hirdetett, és a stratégiai készleteihez nyúlt. Hirman szerint Robert Fico szlovák kormányfő egyik fő érve az orosz olaj teljes kiváltásának állítólagos technikai lehetetlensége, amit a volt miniszter hazugságnak nevez. „Már 2012-ben megkezdődtek a tárgyalások a Horvátországból Közép-Európába tartó Adria-vezeték modernizációjáról és kapacitásbővítéséről. Ez a MOL és a Slovnaft kérésére történt, és a modernizáció 2015-ben be is fejeződött” – emlékeztetett. A projektbe a szlovák Transpetrol milliókat, a horvát JANAF vállalat pedig tízmilliókat fektetett. Hirman szerint az Adria-vezeték 2015 óta teljes mértékben képes lenne kielégíteni a százhalombattai és a pozsonyi finomítók igényeit.

– mondta. Ezzel szemben a MOL egy tavalyi tesztje arra jutott, hogy a horvát szakasz nem képes tartósan biztosítani a teljes ellátáshoz szükséges csúcskapacitást.

Hirman szerint a pozsonyi és budapesti kormányfők és miniszterek jelenlegi nyilatkozatai teljesen elszakadtak a tényektől.

– vélte. A volt miniszter reagált arra a fenyegetésre is, hogy leállítanák az Ukrajnába irányuló áramszállítást.

„Ezek a fenyegetések nemcsak az elemi humanizmussal, hanem az uniós joggal is ellentétesek. Fico és Orbán saját állampolgáraik és az exporton kereső cégeik érdekei ellen cselekszenek, csak hogy a Kreml kedvében járjanak.” A szakértő megjegyezte, hogy Lengyelország, Csehország és Ausztria levált az orosz szállításokról és az ezzel járó fenyegetésekről, így ők most „nyugodtan alhatnak”. „Szlovákia és Magyarország saját Putyin-barát orientációjuk túszaivá váltak” – összegezte Hirman.

Ötven nappal a választás előtt Orbán Viktor

A miniszterelnök szombaton Békéscsabán, a Fidesz tizedik, hivatalosan a párttól független Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség által szervezett, háborúellenesnek mondott kampányrendezvényén szólalt fel – írta a Telex. „A Washington–Békéscsaba járattal érkeztem” – kezdte beszédét a miniszterelnök, utalva arra, hogy a Béketanács üléséről érkezett haza.

A kormányfő a párt belső méréseire hivatkozva azt mondta, egy most vasárnapi választáson a 106 egyéni választókerületből 65-ben nyerne a Fidesz. Ez ugyan kényelmes parlamenti többséget jelentene, de Orbán szerint nem elégedhetnek meg ennyivel, mivel 2022-ben 87 körzetben győztek. A mostani 65-ös szám jelentős csökkenés a tavaly nyáron Tusványoson, majd szeptemberben Kötcsén is megismételt állításához képest, amikor még 80 nyerhető körzetről beszélt. A békéscsabai (Békés 1) és orosházi (Békés 4) választókerületről azt mondta, csak orrhosszal vezet a jelöltjük.

Orbán szerint a Fidesz országos győzelméhez mind a négy békési körzetre szükség van, vagyis „a választás végkimenetele ezekben a békési körzetekben dől el”.

Beszédének fő hangsúlyyya ismét a háború volt. Arról beszélt, hogy az európai vezetők tehetnek a konfliktus elhúzódásáról. „Ma azért van háború még mindig, mert az európai vezetők azt akarják, hogy a háború folytatódjék.”

– tette fel a kérdést.

„Ha azt megállítjuk, durva dolgok történhetnek.”

Orbán egyúttal egy „müncheni titkos paktum” megkötésével vádolta meg a Tisza Pártot, Brüsszelt és Kijevet, amelynek célja szerinte a magyar kormány megbuktatása. Magyar Péter a Tisza Párt elnökeként a napokban a müncheni biztonságpolitikai konferencián tárgyalt több európai vezetővel, köztük Donald Tuskkal és Friedrich Merzcel, amit a párt szokásos diplomáciai egyeztetésnek nevezett.

A rendezvényen felszólaló Lázár János építési és közlekedési miniszter is élesen támadta Magyar Pétert. A radnaimark.hu oldalon megjelent, kábítószer-fogyasztásra utaló, de bizonyítékot nem tartalmazó bejegyzésekre reagálva azt mondta: „Az ilyen embernek azt üzenjük, hogy aki felszív egy csíkot, az húzza el a csíkot.” Lázár a kormány Alföld-programját is népszerűsítette, amelynek célja a helyi gazdaság és élelmiszeripar felpörgetése.

– fogalmazott.

A helyi jelöltek közül Takács Árpád, Békés vármegye főispánja árvízi hasonlattal élt a politikai küzdelemről. „Ahol őrt álltam a csapatommal a Tiszánál, ott gát nem szakadt át. Most sem lesz ez másként” – mondta, hozzátéve: „Ezt a munkát nem bízhatjuk bulibárókra, kalózkapitányokra és kétes múltú simlis alakokra.”

Orbán Viktor azzal zárta beszédét, hogy ha nem a Fidesz nyer, „olyan córesz lesz, amit ma még el sem tudnak gondolni”, és egyértelművé tette, hogy a kampány utolsó ötven napjában sem fognak finomkodni.

- mondta a miniszterelnök.

Megmozduló szekrényekről és arrébb vándoroló gyermekágyakról számoltak be többen

Károkról egyelőre nem érkezett jelentés – írja az Időkép.

Az obszervatórium előzetes adatai szerint a rengés magnitúdója 4,35-ös lehetett. A Georisk Földrengés Mérnöki Iroda 4,3-as erősségűnek mérte a földmozgást, míg a szlovákiai parameter.sk portál Dunaszerdahely környékén 4,6-os rengésről írt.

A földmozgást a lakosság széles körben érezte Rajkától Mosonmagyaróváron át Kimléig. A pozsonyi Új Szó szerint a rengést néhány másodpercig a szlovák fővárosban és a magyar határhoz közeli területeken is tapasztalták. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte: munkatársaik még dolgoznak az adatok kézi kiértékelésén, hogy pontosíthassák a földrengés helyét, mélységét és magnitúdóját.

Bejegyzésük szerint Eddig többek között Kóny, Halászi, Mosonmagyaróvár, Dunakiliti, Győr, Dunasziget, Rajta, Hegyeshalom, Hédervár, Vámosszabadi településekről kaptak bejelentést.

A kommentelők szerint:

"Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében. Hangja volt, mint egy nagy robbanás!"

"8 km-re lakom az epicentrumtól, ahol volt 2 nagy robbanás, az egész ház beleremegett, azt hittem felrobbant nálunk valami, nagyon furcsa és ijesztő."

"Budaörsön is éreztem. A szomszéd kutyák ugattak előtte."

"Győrben a negyedik emeleten ágyon fekve éreztük. Először volt egy zaj, azt hittem a fa virágtartó reccsent, de lehet az ablak volt, mert mellette van. Én annak még nem tulajdonítottam semmi különöset, mert mást nem tapasztaltam, de a feleségem teljesen megijedt mellettem, hogy szerinte mozgott a föld. Pár másodperccel később olyan érzés volt, mintha az ágyat oldalról megrúgták volna, miközben rajta voltunk. Egy határozott oldalirányú erőt éreztünk, azt már én is egyértelműen."

„13:44:04-kor erős földrengés történt a Szigetközben a magyar-szlovák határnál Mosonmagyaróvártól északra. A rengés mérete a Richter-féle skálán 4,3 volt. A földmozgást a lakosság is nagy területen érzékelte. Nem zárhatók ki épületsérülések” – közölte a Georisk Földrengés Mérnöki Iroda a mosonmagyarovarma.hu szerint.

A térség földtanilag a Rába-vonal és a Bécsi-medence peremének aktív szerkezeti zónáihoz tartozik, ahol a mostanihoz hasonló erősségű rengések ritkák, de nem példa nélküliek. A tágabb régió legnagyobb ismert rengése az 1763-as komáromi földrengés volt, amelynek erősségét 6,2–6,5-esre becsülik. A közelmúlt jelentősebb hazai eseményeihez, az oroszlányi (2011, M≈4,5) és a tenki (2013, M≈4,8) földrengésekhez képest a mostani rengés nagyságrendben hasonló.