Az Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak kezdeményezésére hétfő estére szolidaritási tüntetést szerveztek Budapesten a Vas utcai épület elé. A diákok azóta elbarikádozták az intézmény bejáratát és nem engednek be senkit az épületbe. Az egyetem előtt kedd délután ismét egyre gyűlni kezdtek az emberek, ételt-italt is vittek az épületében lévő diákoknak.
Az egyetemet elfoglaló diákok kedden 15 órára sajtótájékoztatót hirdettek, amelyen SZFE hallgatói kihirdették hivatalos nyilatkozatukat.
Élőben a sajtótájékoztató:
"Az egyetemet éjfélkor egy közös visszaszámlálás után elfoglaltuk, ezzel megkezdtük a közös gondolkodást az egyetem jövőjéről és arról, milyen képzésben szeretnénk részt venni" – jelentette be a tapsviharban L. Nagy Attila, a HÖK képviseletében. Ezután felolvasta a 13 pontba szedett követeléseiket:
• garantált autonómiát az egyetemnek
• elutasítják az egyetem modellváltásáról szóló törvényt jelenlegi formájában
• elutasítják a kuratórium és felügyelőbizottság kinevezésének módját és a jelenlegi vezetést
• elutasítják a fenntartó által elfogadott alapdokumentumokat
• elutasítanak bármilyen önkényesen kinevezett vezetőséget
• követelik a szenátus jogköreinek visszaállítását
• követelik a lemondott szenátus által megfogalmazott dokumentumok elfogadását
• követelik a jelenlegi kuratórium lemondását
• követelik, hogy az egyetem jogai ne kerülhessenek át az államtól az alapítványhoz
• követelik, hogy az állam ne vonulhasson ki teljesen az intézmény finanszírozásából
• követelik, hogy az egyetem neve kerüljön vissza az alapítvány nevébe
• a pártpolitikától a továbbiakban is elhatárolódnak, maradjanak távolt annak képviselői
• az egyetemre további rendelkezésig csak az egyetem jelenlegi polgárai léphetnek be
A diákok csak az előre megírt nyilatkozatot olvasták fel, majd visszamentek az épületbe. Kérdésekre nem válaszoltak.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeptember 1-jétől alapítványi fenntartásba került, az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének pedig Vidnyánszky Attilát nevezték ki. Kinevezése után az SZFE több meghatározó tanára is lemondott. Hétfőn pedig az egyetem teljes vezetése és a szenátus is lemondott.
Szijjártó Péter Pressman amerikai nagykövetnek: Teljesen érdektelen, hogy mit gondol a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá
A miniszter szerint voltak olyan külső próbálkozások, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem magyar érdekeket képvisel, de ez a próbálkozás nem jött be.
Szijjártó Pétert az ATV.hu kérdezte meg arról, hogy mi a véleménye David Pressman amerikai nagykövet Politicónak adott nyilatkozatáról, melyben azt mondta, hogy a magyar kormány tagjai a Vlagyimir Putyin által képviselt nézeteket visszhangozzák.
A magyar külügyminiszter azt válaszolta:
"Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő, vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá".
Úgy vélte, hogy Pressmannak „nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, és ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek által elég egyértelmű többséggel megválasztott, a magyar emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon".
Elmondta, hogy amikor Magyarország nagykövetet fogad, akkor
„nem kormányzókat, meg nem helytartókat fogadunk, akiket feltételezem, azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogy éljünk a saját hazáinkban.
Ennek a korszaknak vége van” - tette hozzá.
A magyar emberek eldöntik, a kormány jól dolgozik-e vagy sem, és a következő parlamenti választáson erről ítéletet mondanak, ahogy ez az elmúlt években is történt egyértelműen - közölte.
"Még akkor is, ha a világ más tájairól, talán onnan is, ahonnan a nagykövet úr érkezett, ezzel ellentétes döntéseket próbáltak meg inspirálni, sőt akár még finanszírozni is" - mondta.
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány külpolitikáját egyedül a nemzeti érdek vezérli, az pedig az, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában.
"Voltak olyan külső próbálkozások, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem magyar érdekeket képvisel, de ez a próbálkozás nem jött be. Mondhatnám azt is, hogy rossz befektetésnek bizonyult az a komoly pénzösszeg, amelyet ennek érdekében megmozgattak" - jelentette ki.
Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet: a jövő hét elején számottevő talajfagy is kialakulhat, és a hideg a növényeket is nyugalomra inti - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A januárt jellemző nyugati, délnyugati áramlás, amely tartósan enyhe és esős időt okozott, az elmúlt egy hét során már északnyugatira fordult, aminek nyomán jóval kevesebb lett a csapadék és átlag körül alakult a hőmérséklet.
A leghidegebb reggel hétfőre alakult ki, ekkor mínusz 1 és mínusz 9 Celsius-fok közé hűlt le a levegő.
Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete 3-6 fokkal haladta meg a szokásos értéket.
Eddig a télen számottevő talajfagy nem alakult ki, néhány kevésbé felhős éjszakán tudott megfagyni a talaj fölső néhány centiméteres rétege.
A tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is tart.
A folytatásban erős lehűlés érkezik, szombattól sarkvidéki eredetű légtömeg kezdi elárasztani nagy sebességgel, viharossá fokozódó széllel a Kárpát-medencét. A hőmérséklet csúcsértéke nagy területen csak kevéssel 0 fok fölött, vasárnaptól északkeleten az alatt várható.
A hét utolsó napjától szigorodnak az éjszakai fagyok is, helyenként mínusz 10 fok alá is csökken a hőmérséklet. A jövő hét első fele lehet a tél eddigi leghidegebb periódusa, ekkor már számottevő talajfagy is kialakulhat, és a hideg a növényeket is nyugalomra inti - írták.
Pénteken beborul az ég, és nyugat felől egyre több helyen várható vegyes halmazállapotú csapadék. Nagyobb havazás az északi, északkeleti tájakon alakulhat ki, máshol eső, havas eső eshet. Több helyen élénk délnyugati szél fog fújni, késő este sok helyen megerősödik, a Dunántúl északi felén viharossá fokozódik az északnyugati szél. Hajnalban -5, +2, napközben 1-7 fok között alakul a hőmérséklet.
Szombaton országszerte viharos szélre készülhetünk, ami estére veszít erejéből. Eleinte még elszórtan lehet eső, havas eső, havazás főként északon, északkeleten. Később elvonul a csapadék, felszakadozik a felhőzet és túlnyomóan napos időre számíthatunk. A felhőátvonulásokból záporok, hózáporok helyenként kialakulhatnak. A szél miatt enyhébb lesz a reggel, -1, +5 fok várható. Kora délután 2-8 fokra van kilátás, de a szeles időben jelentősen lecsökken majd hőérzetünk.
Vasárnap még élénk, helyenként erős marad a szél, majd estére mindenhol legyengül. Több órára kisüt a nap, de nyugaton felhősebb marad az ég, és itt napközben hószállingózás, hózáporok kialakulhatnak. Csípősnek ígérkezik a reggel, -9, -2 fok közé csökken a hőmérséklet, kora délután pedig -1, +5 fok valószínű.
A magyar hatóságok felelősek a 22 éves szír Farhan Al-Hwaist haláláért, aki rendőri bántalmazás és erőszakos visszakényszerítés miatt a Tiszába fulladt 2016-ban, szerepel az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésében - írja a 444.hu.
A lap felidézi, hogy a férfi 2016 júniusában a testvérével, unokatestvérével (és egy iraki háromgyerekes családdal) a folyón keresztül próbált bejutni Szerbiából Magyarországra. A Helsinki Bizottság közleménye közlése szerint
a partra érkezésükkor a rendőrök kutyákat eresztettek rájuk, könnygázt vetettek be ellenük és kövekkel dobálták őket. Ezután „Go back to Serbia!” kiáltással kényszerítették vissza őket a folyóba. A férfi azonban megsérült és a Tiszába fulladt, a többiek visszajutottak a szerb oldalra.
Az esetet a magyar hatóságok nem vizsgálták ki érdemben - áll a közleményben. Ezért az elhunyt férfi testvére beperelte Magyarországot az élethez való jog sérelme, az embertelen bánásmód és az érdemi vizsgálatok hiánya miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
„A strasbourgi bíróság kimondta: a magyar hatóságok nem tettek semmit azért, hogy megvédjék egy egyértelműen veszélyben lévő ember életét, nem működtettek megfelelő mentési rendszert egy ismerten veszélyes folyószakaszon, ahol tudták, hogy gyakran kísérelnek meg menekülők átkelni, és a konkrét esetben sem tettek meg minden elvárhatót a bajba került férfi kimentése érdekében”
- írják a közleményben.
Szerintük a nyomozó hatóság nem végezte megfelelően a dolgát és nem derítette fel az ügy körülményeit a halálesetet és a rendőri bántalmazást illetően.
A strasbourgi bíróság ítélete szerint a magyar államnak 34 ezer euró kártérítést és az eljárás költségeit kell kifizetnie az áldozat testvérének.
Lebukott a kormány, botrányos volt a járványadatok kezelése – mondta Újhelyi István
A politikus szerint beigazolódott, amit már korábban is láttunk és sejtettünk: a Fidesz-kormány teljes káoszban volt a Covid-járvány idején. Mindenre fel voltak készülve, csak a járványra nem.
„A Fidesz-kormány és az alá tartozó intézmények azt igyekeztek bizonygatni a Covid-járvány ideje alatt, hogy tökéletesen urai a helyzetnek. Ehhez képest most hivatalos papír bizonyítja, hogy az adatok kezelése körül teljes volt a káosz”
– közölte Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az EP közegészségügyi bizottságának tagja csütörtöki, brüsszeli online sajtótájékoztatóján.
A politikus a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati jelentésére alapozta kijelentéseit, amelyet azután kapott kézhez, hogy hivatalos eljárást kezdeményezett az illetékes kormányzati intézményekkel szemben a sokadik közérdekű igénylése ellenére is visszatartott Covid-adatok kezelése kapcsán.
VIDEÓ: Lebukott a kormány: bizonyítottan botrányos volt az adatkezelés a covid-járvány alatt
Ujhelyi szerint a közel ötvenezer magyar ember halálát okozó járvány ideje alatt az egészségügyi ellátórendszer minden dolgozója emberfeletti teljesítményt nyújtott és igyekezett az adott körülmények között menteni az emberéleteket, ezért a botrányos adatkezelés kizárólag az őket irányító, felelős kormányzat hibája.
Emlékeztetett rá, hogy a járvány idején a kormányzat folyamatosan titkolózott és hárított a Covid miatt kórházi ápolásra, esetleg lélegeztetőgépi ellátásra szoruló betegek oltottsági adataival kapcsolatban. Sőt, a kormány rendszeresen önellentmondásba is keveredett annak idején azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok, vagy hogy ki egyáltalán az adatkezelő.
„Már akkor látszott, hogy a kormány egyáltalán nem ura a helyzetnek, az adatkezelésben káosz uralkodik, amelyet a kormányzat pökhendiséggel és törvénytelen adatvisszatartásokkal igyekszik kompenzálni”
– fogalmazott.
Ezt megelégelve tett bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, amely jelentésben az érintett intézményekkel folytatott egyeztetés alapján megállapították, hogy a járványügyi szakrendszer nem volt érdemben felkészítve a járvány okozta jelentős adatmennyiség-növekedés kezelésére és hiába irányítottak át munkatársakat, „már az első hullám idején kiderült, hogy a korábbi adatfeldolgozást végezve az NNK nem tudja az elvárásoknak megfelelő napi adatszolgáltatást biztosítani”.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ elismerte, hogy 2020 szeptemberétől informatikai problémák keletkeztek és komoly „nehézséget jelentett, hogy ugyanazoknak a munkatársaknak kellett kontaktkutatást végezni, kötelezéseket kibocsátani, akiknek validálni kellett volna az adatokat”.
Kiderült, hogy a pandémia elején mindössze kilenc olyan speciális szaktudással bíró szakember volt az NNK-ban, aki a fertőzőbeteg-jelentő rendszert kezelni tudta.
Érdemben növelte a téves adatbevitelből, elírásokból fakadó hibákat, hogy a Covid-betegek adatainak rögzítését az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak kellett manuálisan elvégezni.
Ujhelyi elmondta, hogy az NNK annak idején azzal az indokkal tagadta meg tőle a Covidban elhunyt betegek oltási adatainak átadását, mert két külön adatbázisban szerepeltek ezek az adatok, azok összefésülésére viszont az alkotmány egyik módosítása értelmében – annak túlzott munkaterhe miatt - nem voltak kötelezhetőek.
A NAIH vizsgálati jelentésének egyik utolsó megállapítása szerint a Müller Cecília vezette NNK arról számolt be az adatvédelmi hatóságnak: 2023-tól egy „megbízhatóbb rendszert vezetnek be a Covid-adatok nyilvántartására” és folyamatban van a jelenlegi fertőzőbeteg-jelentő rendszer megújítása is annak érdekében, hogy több hibaszűrési lehetőség álljon rendelkezésre és az adatok feldolgozása is könnyebb legyen.
“Összefoglalva, a kormány mindenre fel volt készülve a járvány idején, csak a járványra nem. Beigazolódott, amit már korábban is láttunk és sejtettünk: a kormányzat teljes káoszban volt a covid-járvány idején, őszinte és korrekt tájékoztatás helyett viszont csak áskálódó támadásra, titkolózásra és olcsó propagandára futotta tőlük.
Jogosan vetődik fel a kérdés például, hogy a magyar kormány milyen biztonsággal tudott helyes döntéseket hozni, ha ezek szerint nem feltétlenül volt minden szükséges és hiteles adat birtokában? Egyértelmű, hogy Müller Cecília alkalmatlan a feladata elvégzésére és az a minimálisan elvárható, hogy bocsánatot kér a nyilvánosságtól, amiért elhallgatta a valóságot a Covid-adatokkal, azok rendelkezésre állásával és használhatóságával kapcsolatban. Világos és egyértelmű, hogy az egészségügy politikai vezetése megbukott a Covid-vizsgán, ezért pedig a Fidesz vezetőit terheli a felelősség, amin az sem változtat, hogy Kásler Miklós minisztersége és az EMMI már a múlté”
– mondta online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István EP-képviselő.
