Homokvihar söpört át több, São Paulo városától északra fekvő településen Brazíliában, írja a Guardian.
A viharokat a kilenc évtizede tartó legsúlyosabb aszály váltotta ki Brazíliában, amely kimerítette a víztározókat is. A homokvihar miatt az égbolt a narancs és a barna különböző árnyalataiba borult.
Homokvihar söpört át több, São Paulo városától északra fekvő településen Brazíliában, írja a Guardian.
A viharokat a kilenc évtizede tartó legsúlyosabb aszály váltotta ki Brazíliában, amely kimerítette a víztározókat is. A homokvihar miatt az égbolt a narancs és a barna különböző árnyalataiba borult.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Ha nem engedik, hogy orosz fűtőelemeket használjunk a paksi erőműbe, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani
A miniszterelnök reagált a Bizottság keddi döntésére az orosz energiahordozók leválásáról. Úgy fogalmazott: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”
Orbán Viktor rövid időn belül másodszorra látogatott el egy lakossági fórumra váratlanul. A kedd esti ráckevei fórumot eredetileg nem vele, hanem Pánczél Károly országgyűlési képviselővel és Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel hirdették meg. Amikor azonban a miniszterelnök megérkezett, átvette a szót, és többek között az Európai Unió keddi döntéséről is beszélt. Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot.
Orbán Viktor szerint a REPowerEU terv „arról szól, hogy milyen eszközökkel és milyen határidőkön belül – meglehetősen gyorsan - teszik lehetetlenné, hogy Oroszországtól gázt és olajat tudjunk venni, és még azt is meg akarják tiltani, hogy orosz fűtőelemet használjunk a paksi erőműbe.” Pedig szerinte az volt az eredeti terv, hogy olcsóbbá tegyék az energiát Európában.
Hozzátette:
„ha elrekesztik az orosz gáz és kőölaj behozatali lehetőséget, ha nem engedik az orosz fűtőelemeket, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani. Pénzügyileg nem fog menni, mert akkor máshonnan és drágábban kell beszerezni az energiát.”
Bár azt a kormányfő is elismerte, hogy jogilag megteheti ezt az Unió. Arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy a kérdést nem viszik a miniszterelnökök elé, hanem a Bizottság saját hatáskörében dönt a kérdésről. Megfogalmazása szerint: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”
Orbán Viktor rövid időn belül másodszorra látogatott el egy lakossági fórumra váratlanul. A kedd esti ráckevei fórumot eredetileg nem vele, hanem Pánczél Károly országgyűlési képviselővel és Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel hirdették meg. Amikor azonban a miniszterelnök megérkezett, átvette a szót, és többek között az Európai Unió keddi döntéséről is beszélt. Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot.
Kunetz Zsombor kiakadt: „Kevés idiótább ötlet van ennél!” – Központi raktárból látnák el a kórházakat, mint a hipermarketek
A belügyminisztérium új rendelettervezete szerint egyetlen központi raktárból látnák el az összes kórházat. Kunetz Zsombor szerint ez beláthatatlan következményekkel járhat.
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebookon osztotta meg véleményét egy friss kormányzati rendelettervezetről, amely szerint központi raktárból látnák el a kórházakat.
„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást” – írta posztjában. Szerinte ez a központosítás brutálisan lassítani fogja az ellátást, mert nem lesz képes olyan gyors kiszolgálást biztosítani, mint egy régiós raktár vagy a mostani szállítók.
Hozzátette, hogy a rendszer nem lesz rugalmas, mivel a mérete ezt nem teszi lehetővé. A költségek is nőni fognak, mert 30–50 ezer terméket kell majd tárolni, köztük sokat külön hőmérsékleten és szabályozás szerint.
Szerinte az informatikai rendszer sincs olyan állapotban, hogy ez a logisztika működőképes és a betegbiztonságot szolgáló szolgáltatással rendelkezzen. Úgy véli, ez a modell sehol a világon nem működik az egészségügyben.
Felvetette azt is, hogy egy ilyen logisztikai rendszer rendkívül sérülékeny. Példaként egy raktártüzet említett, és azt kérdezte, hogy ennek milyen következményei lennének a betegellátásra.
„Összegezve, kevés idiótább ötletet láttam az utóbbi időkben, mint ezt. És tulajdonképpen az értelmét sem találom, a katonai, kontrollmániás gondolkodás kivételével. Éppen ellenkezőleg, nagyon költségigényes, nehezen megvalósítható és felesleges is”
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebookon osztotta meg véleményét egy friss kormányzati rendelettervezetről, amely szerint központi raktárból látnák el a kórházakat.
„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást” – írta posztjában. Szerinte ez a központosítás brutálisan lassítani fogja az ellátást, mert nem lesz képes olyan gyors kiszolgálást biztosítani, mint egy régiós raktár vagy a mostani szállítók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden magyar földgázfelhasználót érinteni fog az Európai Bizottság kemény döntése
Szijjártó Péter közölte: a magyar kormány nem hajlandó önként lemondani az orosz energiáról. Brüsszel ezért akár súlyos büntetéseket is kiszabhat Magyarországra.
Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot. A tagállamoknak még az év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási terveket kell készíteniük. A részletes jogi csomagot június elején terjeszti be a Bizottság – írta meg a Portfolio.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált a brüsszeli tervre. Szerinte az orosz energiahordozók „erőszakos, mesterséges és ideológiai” kizárása súlyos következményekkel járhat az energiaárakra, az ellátásbiztonságra és az európai versenyképességre.
A miniszter azt mondta:
„Ez az európai bizottsági döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország energiaellátásának biztonságát is, mert az energiaellátás kérdése az nem politikai ügy, hanem egy kőkemény fizikai kérdés. Onnan lehet földgázt és onnan lehet kőolajat vásárolni, ahonnan vezetékek jönnek ide.”
Szijjártó szerint az új intézkedések mögött nem energiapolitikai megfontolás áll, hanem az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeinek áthárítása. Úgy fogalmazott, hogy ezt „az észszerűen működő” országokkal, például Magyarországgal akarja Brüsszel megfizettetni.
A brüsszeli javaslat kétlépcsős rendszerben vezetné ki az orosz gázt. 2025-től tiltanák az új szerződéseken alapuló beszerzéseket, 2027 végétől pedig minden hosszú távú vezetékes és cseppfolyósított földgázszerződés megszűnne.
Brüsszel hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gázszerződésekből való kilépés jogi védelmet élvez majd. A cégek a vis maior elvére hivatkozva jogi következmények nélkül léphetnek ki a meglévő szerződésekből.
A Bizottság szerint az orosz gázimport 2025-ben várhatóan 37 milliárd köbmétert tesz majd ki. A növekvő LNG-kapacitások és a csökkenő uniós gázkereslet ezt fokozatosan helyettesítheti. Dan Jörgensen uniós biztos úgy fogalmazott: emiatt nem várható általános áremelkedés, de elismerte, hogy egyes tagállamok – például Magyarország – nehezebb helyzetben lesznek.
Az EU szerint a tagállamoknak az év végéig saját leválási tervet kell készíteniük az orosz energiahordozókról. Ha ezt nem teljesítik, az uniós szabályrendszer alapján eljárás indulhat, és súlyos pénzbüntetésre számíthatnak.
Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot. A tagállamoknak még az év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási terveket kell készíteniük. A részletes jogi csomagot június elején terjeszti be a Bizottság – írta meg a Portfolio.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált a brüsszeli tervre. Szerinte az orosz energiahordozók „erőszakos, mesterséges és ideológiai” kizárása súlyos következményekkel járhat az energiaárakra, az ellátásbiztonságra és az európai versenyképességre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Senki sem tévedhetetlen” – Nagy Márton szerint nem igaz, hogy jövőre 9 százalékkal kevesebb jut egészségügyre, a Költségvetési Tanács rosszul számolt
Az orvosi kamara elfogadhatatlannak tartja az egészségügyi források csökkenését. A kormány szerint valójában többet költenek majd, csak másként számoltak.
Nagy Márton szerint a Költségvetési Tanács nem számolt minden tétellel, amikor az egészségügyi költségvetést vizsgálta. A miniszter azt mondta:
„Ők nem adták össze az összes egészségügyet érintő sort. Ha szabad így mondani nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen, meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”
A Költségvetési Tanács számításai szerint az Egészségbiztosítási Alap 1710 milliárd forint támogatást kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az idei összeg. A tanács tagjai között ott van Varga Mihály jegybankelnök, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke és Horváth Gábor, a tanács elnöke.
Az RTL Híradónak Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta:
„Évtizedek óta alulfinanszírozott az egészségügy és ennek a következményei emberéletekben mérhetőek. Az orvosok nem tudják úgy segíteni a pácienseket, ahogy szeretnék, mert nincs elég eszköz, gyógyszer, nincs elég kolléga.”
A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak nevezte a csökkenő forrásokat, és azt követelte, hogy évente 500 milliárd forinttal többet fordítsanak az egészségügyre.
A miniszter szerint viszont az ideihez képest 280 milliárd forinttal többet szánnak az egészségügyre.
Az OECD adatai alapján Magyarország tavaly hátulról a negyedik volt az unióban az egészségügyi kiadások terén. Átszámítva fejenként 746.500 forintot költöttek erre a célra. Románia volt az utolsó 652.800 forinttal, míg Szlovákiában 778.800 forint jutott egy emberre. Az EU-átlag 1.413.200 forint volt, a legtöbbet Németországban fordították egészségügyre, ott 2.126.800 forint jutott fejenként.
Takács Péter államtitkár márciusban azt mondta, hogy idén növelik a forrásokat.
Nagy Márton szerint a Költségvetési Tanács nem számolt minden tétellel, amikor az egészségügyi költségvetést vizsgálta. A miniszter azt mondta:
„Ők nem adták össze az összes egészségügyet érintő sort. Ha szabad így mondani nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen, meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”
A Költségvetési Tanács számításai szerint az Egészségbiztosítási Alap 1710 milliárd forint támogatást kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az idei összeg. A tanács tagjai között ott van Varga Mihály jegybankelnök, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke és Horváth Gábor, a tanács elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
