Videó: tornádószerű szél döntötte ki a fákat Fülesden
Heves vihar csapott le az ország északkeleti csücskében hétfőn. Fülesden brutális erejű szél szaggatta a tetőket, míg Kispalád környékén dió nagyságú jégszemek estek az égből.
Hétfőn kora délután egy zivatarlánc alakult ki Szlovákiában, amely Magyarország északkeleti csücskét is elérte: több településen jégesővel és viharos széllel csapott le a vihar – írja az Időkép.
Kispalád térségében dió nagyságú jégszemek potyogtak az égből, de Sonkádon, Tiszabecsen, Milotán és Tiszakóródon is kiadós jég esett.
Fotó: Időkép/Vágó Géza
Fülesdet sem kímélte a vihar, ott elképesztő erejű szél tombolt. Egy videó alapján
rövid ideig tartó forgószél is kialakulhatott, ami dominóként döntötte le a fákat az egyik utcában.
„Soha nem láttam még ennyire ijesztő természeti jelenséget. Ahogy kiértem a kanyarból, már láttam, ahogy a szél sorra dönti ki a fákat, miközben a lakóházak tetejéről leszakadt anyagok, tető darabok repkedtek a levegőben. Az előttem haladó gépjármű éppen csak át tudott jutni a már dőlő fák alatt – mondta a felvétel készítője, Széles Bettina az Időképnek.
Hétfőn kora délután egy zivatarlánc alakult ki Szlovákiában, amely Magyarország északkeleti csücskét is elérte: több településen jégesővel és viharos széllel csapott le a vihar – írja az Időkép.
Kispalád térségében dió nagyságú jégszemek potyogtak az égből, de Sonkádon, Tiszabecsen, Milotán és Tiszakóródon is kiadós jég esett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megdőlt a rekord: történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízszintje Budapesten
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli mérése szerint már csak 31 centiméteren áll a folyó a fővárosban. A korábbi, 33 centiméteres negatív rekordot 2018 októberében jegyezték fel.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapesten: az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli adatai szerint a folyó mindössze 31 centiméteren áll.
Ezzel megdőlt a 2018 októberében beállított, 33 centiméteres negatív rekord
Az extrém aszály miatt egyre több olyan hajóroncs, robbanótest és történelmi emlék bukkan elő, amelyeket évtizedekig eltakart a víz. A Margitszigetnél a napokban egy második világháborús lőszermaradványt emeltek ki, Százhalombattánál pedig egyetlen hónap alatt 27 robbanótestet találtak.
A vízügyi szakemberek arra számítanak, hogy a Duna tovább apadhat, vagyis az elkövetkező napokban újabb roncsok és történelmi emlékek bukkanhatnak elő a mederből.
A fővárosban a vízügyi előrejelzések már napok óta egy rekordközeli állapotot valószínűsítettek, mivel a vízgyűjtő területeken nem volt várható számottevő csapadék. A Duna déli szakaszán, Bajánál már napokkal korábban megdőlt a helyi negatív rekord, ahol a vízállás 17 centiméterre csökkent, ami miatt a helyi szabadstrandot is be kellett zárni.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapesten: az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli adatai szerint a folyó mindössze 31 centiméteren áll.
Ezzel megdőlt a 2018 októberében beállított, 33 centiméteres negatív rekord
Az extrém aszály miatt egyre több olyan hajóroncs, robbanótest és történelmi emlék bukkan elő, amelyeket évtizedekig eltakart a víz. A Margitszigetnél a napokban egy második világháborús lőszermaradványt emeltek ki, Százhalombattánál pedig egyetlen hónap alatt 27 robbanótestet találtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszavazta a parlament a vagyonvisszaszerzési hivatalt, amely bankszámlákba is betekinthet
Az Országgyűlés 143 igen szavazattal elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt. A kormánytól független szerv vezetőit, akik különleges védelmet kapnak, 30 napon belül kell megválasztani.
143 igen szavazattal, 46 ellenszavazat mellett kedden elfogadta a parlament a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényjavaslatot.
Ezzel a Tisza-kormány egyik legfontosabb kampányígérete vált valóra.
A törvény hatálybalépésétől számítva az Országgyűlésnek 30 napja lesz, hogy megválassza a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit. A most megszavazott javaslat szerint az új hivatalnak széles jogkörei lesznek. Kockázatelemzést végezhet, aminek keretében betekinthet bankszámlákba, hivatalos iratokba és nyilvántartásokba is.
Munkájához a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe veheti. A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthat.
A hivatal a kormánytól teljesen függetlenül fog működni, beszámolási kötelezettsége kizárólag az Országgyűlés felé lesz.
Az NVVH vezetője és négy elnökhelyettese mentelmi jogot kap, és különleges rendőri védelem alatt áll majd. A négy helyettesből hárman ügyészek lesznek. A szavazás után Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon reagált, kiemelve, hogy a javaslat a Fidesz ellenszavazatai dacára is átment – írta a Telex.
Az új hivatal felállítása a Tisza Párt egyik központi ígérete volt a választási kampányban. Magyar Péter már bőven a 2026-os választás előtt, 2025 júliusában beszélt egy ilyen szerv létrehozásáról. A miniszterelnök a szavazást megelőző parlamenti ülésen ismét megerősítette ezt a szándékát, amikor egy felszólalásában több, szerinte korrupciógyanús ügyet sorolt fel, és bejelentette, hogy a héten döntenek a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításáról.
A törvényjavaslat indoklása szerint „az elmúlt évtizedekben kialakult, rendszerszintű visszaélések feltárása nélkül nem teremthető meg a közbizalom helyreállításához szükséges átlátható és felelős állami működés.”
A törvény elfogadását komoly jogi előkészítés előzte meg. Július 13-án a parlament már módosította az Alaptörvényt, hogy alkotmányos alapot teremtsen a hivatalnak, amely közvádlóként is eljárhat majd. A Vidéki Prókátor blog elemzése szerint ezzel lényegében véget ér az ügyészi vádmonopólium, mivel a jövőben az ügyészségen kívül több más szereplő is vádat emelhet.
143 igen szavazattal, 46 ellenszavazat mellett kedden elfogadta a parlament a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényjavaslatot.
Ezzel a Tisza-kormány egyik legfontosabb kampányígérete vált valóra.
A törvény hatálybalépésétől számítva az Országgyűlésnek 30 napja lesz, hogy megválassza a hivatal elnökét és elnökhelyetteseit. A most megszavazott javaslat szerint az új hivatalnak széles jogkörei lesznek. Kockázatelemzést végezhet, aminek keretében betekinthet bankszámlákba, hivatalos iratokba és nyilvántartásokba is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy sor fideszes szabályt semmisíthetnek meg – alapjaiban írná át az Alkotmánybíróság működését egy új törvénycsomag
Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta a testületet érintő javaslatát, amely az elnökválasztás módját és a működési rendet is szabályozza. A csomag több, a Fidesz–KDNP által tavaly bevezetett szabályt is eltörölne, visszaállítva a korábbi jogi környezetet.
Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn társadalmi vitára bocsátott egy törvénycsomag-tervezetet, amely alapjaiban írja át az Alkotmánybíróság működését. A javaslat legfontosabb újdonsága, hogy részletesen szabályozza, hogyan válassza meg a testület a saját elnökét, miután ezt a jogkört a 17. Alaptörvény-módosítás elvette az Országgyűléstől.
Eszerint az elnöki posztra pályázatot kell kiírni, a tagok pedig teljes ülésen, a jelenlévők több mint felének szavazatával döntenek a győztesről.
Ha az első kör sikertelen, a két legtöbb voksot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tarthatnak. Ha így sincs eredmény, új pályázatot írnak ki.
A tervezet egy sor, a Fidesz–KDNP által tavaly ősszel bevezetett szabályt is eltörölne. Visszaállítanák azt a korábbi állapotot, hogy az Alkotmánybíróság határozatait ismét csak a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
Megszüntetnék azt a plusz kontrollt is, amely szerint a köztársasági elnök akadályoztatását kimondó országgyűlési határozat csak az Alkotmánybíróság jóváhagyásával léphet hatályba.
A csomag egy másik pontja szerint ha az elnök és helyettese is akadályoztatva van, nem az elnök által előzetesen kijelölt tag, hanem automatikusan a testület legidősebb tagja hívná össze és vezetné az ülést.
A javaslat visszaállítaná a testület 2026. január 1-je előtti költségvetési önállóságát is. A változások nem érintik azt, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozókat közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztatják.
A július közepén elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás visszaállította az alkotmánybírók 70 éves korhatárát, amelyet korábban a Fidesz törölt el. Emiatt Polt Péternek – és három másik, 70 év feletti bírónak – szeptember 1-jén megszűnik a megbízatása. A módosítás egyúttal Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát is megszüntette, ami miatt a Fidesz–KDNP ötven képviselője az Alkotmánybírósághoz fordult.
A módosításnak volt egy másik, közvetett személyi következménye is: a képviselőkre bevezetett 12 éves mandátumkorlát miatt Hende Csaba volt fideszes miniszter elvesztette képviselői választhatóságát, ami az AB-törvény szerint a bírói tisztségének megszűnésével járt. Helyére a parlament éppen hétfőn választott új tagot.
A Tisza Párt Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját, a Mi Hazánk pedig Schiffer András ügyvédet jelölte. A Fidesz bojkottálta a szavazást, amelyen végül Sonnevend Pál kapott többséget, aki így az új szabályok szerint majd szintén választható lesz a testület elnökének.
Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn társadalmi vitára bocsátott egy törvénycsomag-tervezetet, amely alapjaiban írja át az Alkotmánybíróság működését. A javaslat legfontosabb újdonsága, hogy részletesen szabályozza, hogyan válassza meg a testület a saját elnökét, miután ezt a jogkört a 17. Alaptörvény-módosítás elvette az Országgyűléstől.
Eszerint az elnöki posztra pályázatot kell kiírni, a tagok pedig teljes ülésen, a jelenlévők több mint felének szavazatával döntenek a győztesről.
Ha az első kör sikertelen, a két legtöbb voksot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tarthatnak. Ha így sincs eredmény, új pályázatot írnak ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húsz centisre apadhat a Velencei-tó augusztusra, a halak kimentésére készül a kormány
A vízügyi főigazgatóságok előrejelzése szerint a Velencei-tó vízszintje augusztusra kritikus szintre eshet, ami miatt vészforgatókönyvet dolgoztak ki. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tervei között szerepel a szárazulatok átvágása és a halállomány mentőhalászattal való kimenekítése.
Modellszámítások szerint augusztusra mindössze 20 centiméteres tartományba süllyedhet a Velencei-tó vízszintje, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület sok helyen meg fog szűnni – írja a Telex az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tájékoztatása alapján. A minisztérium szerint a tó augusztusra szétszakadozó vízfelületté válhat.
„A vízügyi főigazgatóságoktól kaptunk egy olyan előrejelzést, hogy modellszámítások alapján a Velencei-tó vízszintje augusztusra 20 centiméteres tartományba fog kerülni, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület nagyon sok helyen meg fog szűnni” – mondta Orbán Zoltán, a minisztérium sajtófőnöke.
A hatóságok azonnali beavatkozásokra készülnek: a várhatóan kialakuló, egymástól elszigetelt tavacskák között átvágják majd a szárazulatokat, hogy ökológiai folyosókat hozzanak létre az élővilágnak. Ha az aszály folytatódik, és a vízszint tovább csökken, mentőhalászatot indítanak, mert az élőlényeknek legfeljebb egy-két hetük maradna az elpusztulásig.
Mivel a feladat végrehajtója a Magyar Országos Horgász Szövetség, a vízügyi helyettes államtitkárság már megkezdte velük az egyeztetéseket. A tó teljes rehabilitációjáról és a hosszú távú vízpótlásról azonban még nem született döntés.
Az országos aszályhelyzet miatt a minisztérium egy teljes „vízleltárt” készít, hogy felmérje, pontosan mennyi víz van a folyókban és a felszín alatti rétegekben, és ez mekkora hiányt jelent az optimális állapothoz képest. Ezt követi majd az igények felmérése az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság részéről. A tervek szerint ez a helyzetkép legkorábban szeptember-október környékére készülhet el.
Orbán Zoltán szerint ha gond van, a megfelelő szervek a katonaság bevonásával, lajtos kocsival szállítják majd a vizet, „szóval Armageddon nem lesz”.
A vízhiány miatt már az is felmerült, hogy középtávon felülvizsgálják, lehet-e rentábilisan kukoricát termeszteni Magyarországon, vagy más, kevesebb vizet igénylő növényekre kell áttérni.
A teljesen újonnan felállított minisztérium szervezeti kiépítése még mindig tart. Jelenleg két helyszínen, a Dürer Parkban és a Hermina úti Lukács-villában működnek, a szakmai állomány nagyjából 550 főből áll, de a cél a 750-800 fős létszám elérése. A tárca eközben olyan ügyekkel is foglalkozik, mint a szombathelyi azbesztmentesítés és a kotorékvadászat betiltásának kezdeményezése, emellett augusztus végére tervezik egy új klímatörvény beterjesztését, amit a parlament várhatóan október-november táján fogadhat el.
Az elmúlt időszakban a Velencei-tó vízszintje több új negatív rekordot is döntött. Az extrém vízhiány miatt a hatóságok már napokkal korábban belengették a halállomány megmentésére irányuló terveket, felkészülve az őshonos fajok áttelepítésére és az invazív fajok eltávolítására. A probléma azonban országos: a Duna vízállása is rekordokat döntött, Bajánál sosem látott alacsony szintet mértek, Budapesten pedig a Margit híd pillérei körül már a mederben lehetett sétálni.
Modellszámítások szerint augusztusra mindössze 20 centiméteres tartományba süllyedhet a Velencei-tó vízszintje, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület sok helyen meg fog szűnni – írja a Telex az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tájékoztatása alapján. A minisztérium szerint a tó augusztusra szétszakadozó vízfelületté válhat.
„A vízügyi főigazgatóságoktól kaptunk egy olyan előrejelzést, hogy modellszámítások alapján a Velencei-tó vízszintje augusztusra 20 centiméteres tartományba fog kerülni, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület nagyon sok helyen meg fog szűnni” – mondta Orbán Zoltán, a minisztérium sajtófőnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
