A Fidesz bojkottja mellett választották meg Sonnevend Pált alkotmánybíróvá

Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapesten: az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli adatai szerint a folyó mindössze 31 centiméteren áll.

Az extrém aszály miatt egyre több olyan hajóroncs, robbanótest és történelmi emlék bukkan elő, amelyeket évtizedekig eltakart a víz. A Margitszigetnél a napokban egy második világháborús lőszermaradványt emeltek ki, Százhalombattánál pedig egyetlen hónap alatt 27 robbanótestet találtak.

A fővárosban a vízügyi előrejelzések már napok óta egy rekordközeli állapotot valószínűsítettek, mivel a vízgyűjtő területeken nem volt várható számottevő csapadék. A Duna déli szakaszán, Bajánál már napokkal korábban megdőlt a helyi negatív rekord, ahol a vízállás 17 centiméterre csökkent, ami miatt a helyi szabadstrandot is be kellett zárni.

via Index

Minden korábbi kormányzati konzultációt felülmúló, bruttó 22,2 milliárd forintos összköltséggel futott a Fidesz-kormány utolsó nagy kommunikációs kampánya, a „Nemzeti Petíció”. Az összegből 18,2 milliárd forintot csak a reklámköltések tettek ki, a részletes, csatornánkénti bontást pedig most először hozták nyilvánosságra, miután a 24.hu közérdekű adatigénylésben megszerezte az adatokat.

Ezt követték a televíziós (3,5 milliárd), a sajtó- (3,4 milliárd) és a közterületi (1,8 milliárd) reklámok. Rádiós hirdetésekre 546 millió, míg egyéb reklám- és gyártási költségekre 314 millió forint jutott. A megbízásoknál visszatérő szereplőként jelent meg a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégbirodalomhoz tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft.

A kampány január végén indult, és a kitöltési határidő április 8-ig tartó meghosszabbításával gyakorlatilag végigkísérte a választási hajrát. A petíció emblémája heteken át látható volt a közmédia különböző műsoraiban is, a híradótól a gyermekműsorokig. A Médiatanács a szabálytalan megjelenések miatt végül 2,1 millió forintos bírságot szabott ki a Duna Médiaszolgáltatóra, valamint 50 ezer forintos bírságot a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére is.

A teljes költéslistát csak a hatalomváltás után, hosszas procedúra végén sikerült megismerni. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az április 2-án benyújtott adatigénylésre a törvényi határidőn túl, csak sürgetés után válaszolt. Végül a Miniszterelnökség egy június 9-i adatkérésre küldte el elektronikusan a részletes adatokat.

A leköszönő kormány május 8-án közölte a petíció hivatalos eredményét: összesen 1,8 millió kitöltés érkezett be.

A korábbi csúcstartó a 2023-as, szuverenitásvédelmi konzultáció volt, amelynek teljes költsége 16 milliárd forintot tett ki. A mostani kampányban az online hirdetésekre fordított 8,7 milliárd forint önmagában több, mint amennyit az eggyel korábbi, a „Tisza-adóról” szóló konzultáció teljes reklámozására költöttek.

A kormány az év elején azzal indította a petíciót, hogy a magyaroknak véleményt kell mondaniuk Brüsszel „háborús terveiről”, így az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról és a rezsiárak emeléséről. A kampány technikai részének, vagyis a nyomtatásnak és a postázásnak a közel 4 milliárd forintos költségét már korábban közzétették. Ebből az is kiderült, hogy a Balásy Gyula cégeinek már ekkor is jutott 431 millió forintnyi megbízás.

A választásokat követően a korábbi kormányzati kommunikáció egyik legfőbb haszonélvezőjének, Balásy Gyulának a helyzete megrendült. Az új kormány felügyelete alá tartozó Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség súlyos kockázatokra hivatkozva felbontotta a szerződéseket a Lounge-csoport cégeivel. Balásy felajánlotta cégei és magántőkealapjai tulajdonjogát az államnak, de az ügylet egyelőre nem zárult le.

Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn társadalmi vitára bocsátott egy törvénycsomag-tervezetet, amely alapjaiban írja át az Alkotmánybíróság működését. A javaslat legfontosabb újdonsága, hogy részletesen szabályozza, hogyan válassza meg a testület a saját elnökét, miután ezt a jogkört a 17. Alaptörvény-módosítás elvette az Országgyűléstől.

Ha az első kör sikertelen, a két legtöbb voksot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tarthatnak. Ha így sincs eredmény, új pályázatot írnak ki.

A tervezet egy sor, a Fidesz–KDNP által tavaly ősszel bevezetett szabályt is eltörölne. Visszaállítanák azt a korábbi állapotot, hogy az Alkotmánybíróság határozatait ismét csak a Magyar Közlönyben kell közzétenni.

A csomag egy másik pontja szerint ha az elnök és helyettese is akadályoztatva van, nem az elnök által előzetesen kijelölt tag, hanem automatikusan a testület legidősebb tagja hívná össze és vezetné az ülést.

A javaslat visszaállítaná a testület 2026. január 1-je előtti költségvetési önállóságát is. A változások nem érintik azt, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozókat közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztatják.

A július közepén elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás visszaállította az alkotmánybírók 70 éves korhatárát, amelyet korábban a Fidesz törölt el. Emiatt Polt Péternek – és három másik, 70 év feletti bírónak – szeptember 1-jén megszűnik a megbízatása. A módosítás egyúttal Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát is megszüntette, ami miatt a Fidesz–KDNP ötven képviselője az Alkotmánybírósághoz fordult.

A módosításnak volt egy másik, közvetett személyi következménye is: a képviselőkre bevezetett 12 éves mandátumkorlát miatt Hende Csaba volt fideszes miniszter elvesztette képviselői választhatóságát, ami az AB-törvény szerint a bírói tisztségének megszűnésével járt. Helyére a parlament éppen hétfőn választott új tagot.

A Tisza Párt Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját, a Mi Hazánk pedig Schiffer András ügyvédet jelölte. A Fidesz bojkottálta a szavazást, amelyen végül Sonnevend Pál kapott többséget, aki így az új szabályok szerint majd szintén választható lesz a testület elnökének.

via HVG

Modellszámítások szerint augusztusra mindössze 20 centiméteres tartományba süllyedhet a Velencei-tó vízszintje, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület sok helyen meg fog szűnni – írja a Telex az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tájékoztatása alapján. A minisztérium szerint a tó augusztusra szétszakadozó vízfelületté válhat.

„A vízügyi főigazgatóságoktól kaptunk egy olyan előrejelzést, hogy modellszámítások alapján a Velencei-tó vízszintje augusztusra 20 centiméteres tartományba fog kerülni, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület nagyon sok helyen meg fog szűnni” – mondta Orbán Zoltán, a minisztérium sajtófőnöke.

Mivel a feladat végrehajtója a Magyar Országos Horgász Szövetség, a vízügyi helyettes államtitkárság már megkezdte velük az egyeztetéseket. A tó teljes rehabilitációjáról és a hosszú távú vízpótlásról azonban még nem született döntés.

Az országos aszályhelyzet miatt a minisztérium egy teljes „vízleltárt” készít, hogy felmérje, pontosan mennyi víz van a folyókban és a felszín alatti rétegekben, és ez mekkora hiányt jelent az optimális állapothoz képest. Ezt követi majd az igények felmérése az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság részéről. A tervek szerint ez a helyzetkép legkorábban szeptember-október környékére készülhet el.

A vízhiány miatt már az is felmerült, hogy középtávon felülvizsgálják, lehet-e rentábilisan kukoricát termeszteni Magyarországon, vagy más, kevesebb vizet igénylő növényekre kell áttérni.

A teljesen újonnan felállított minisztérium szervezeti kiépítése még mindig tart. Jelenleg két helyszínen, a Dürer Parkban és a Hermina úti Lukács-villában működnek, a szakmai állomány nagyjából 550 főből áll, de a cél a 750-800 fős létszám elérése. A tárca eközben olyan ügyekkel is foglalkozik, mint a szombathelyi azbesztmentesítés és a kotorékvadászat betiltásának kezdeményezése, emellett augusztus végére tervezik egy új klímatörvény beterjesztését, amit a parlament várhatóan október-november táján fogadhat el.

Az elmúlt időszakban a Velencei-tó vízszintje több új negatív rekordot is döntött. Az extrém vízhiány miatt a hatóságok már napokkal korábban belengették a halállomány megmentésére irányuló terveket, felkészülve az őshonos fajok áttelepítésére és az invazív fajok eltávolítására. A probléma azonban országos: a Duna vízállása is rekordokat döntött, Bajánál sosem látott alacsony szintet mértek, Budapesten pedig a Margit híd pillérei körül már a mederben lehetett sétálni.