HÍREK
A Rovatból

Vérlázítóan keveset keresnek a kormányhivatalok dolgozói, miközben a vezetők fizetését az egekbe emelték

A köztisztviselők körében folyamatos a bércsökkenés. Néhányan olyan keveset keresnek, hogy szégyellik bevallani nettó 210-220 ezer forintos bérüket.


Havi bruttó 326 ezer forint – ennyit visz haza sok államigazgatási dolgozó, ami mindössze a garantált bérminimum. A helyzetet a 24.hu tárta fel Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökének elmondása alapján.

A területi közigazgatásban körülbelül 29 ezer ember dolgozik, a kormányhivatalok, kormányablakok, földhivatalok, munkaügyi hivatalok, valamint a nyugdíj- és közegészségügyi hatóságok munkatársai. További közel 27 ezer tisztviselő az önkormányzati közigazgatásban tevékenykedik.

Nagy részük nettó 210-220 ezer forintot visz haza havonta, ami olyan alacsony, hogy állítólag szégyenkeznek is miatta a dolgozók. Egy pályakezdő pedagógus is többet keres ennél.

Pluszjuttatásokra nem számíthatnak, mindössze a törvényileg meghatározott minimumot, kilométerenként 18 forintot kapják meg a munkába járás költségtérítése címén – emlékeztet Boros Péterné.

Eközben a hierarchia tetején nem ilyen siralmas a helyzet: július 1-től havi bruttó 2,65 millió forintra emelték az államtitkárok fizetését, a legtöbb miniszterét pedig 3,53 millióra, ami 14 százalékos növekedést jelent. 27 százalékot nőtt a korábban havi 5 milliót kereső miniszterek fizetése, így Lantos Csaba energiaiügyi és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már 6,3 milliót kap, Orbán Viktor pedig 6,5 milliót.

Ezzel az EU-s állam- és kormányfők közül az átlagfizetéshez képest neki a legmagasabb a bére.

A köztisztviselők közben folyamatos reálbércsökkenést szenvednek el. 2018 óta mindössze egyszer, a 2022-es parlamenti választás előtt történt egy átlagosan 10 százalékos illetményemelés. Nem meglepő, hogy óriási az elvándorlás a szektorban, és óriásivá vált a munkaerőhiány.

Az MKKSZ folyamatosan jelezte a problémákat Szalay-Bobrovniczky Vincének, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is. Legutóbb májusban, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum keretében javasolták, hogy a nagyfokú elvándorlás megállítása érdekében éves, 25 százalékos bérfejlesztés történjen, ami az állományra egységesen vonatkozik.

Javaslataikra egyik kormánytag sem reagált azóta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Bizarr hajléktalankaraván a Rákóczi úton: Vitézy Dávid azonnali magyarázatot követel Karácsony Gergelytől
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője fotókat is posztolt a kartonokkal borított tákolmányról. Szerinte a főpolgármester hagyja leromlani a közterületeket a fővárosban.


Egy napok óta a Rákóczi út járdáján álló, kartonpapírral és redőnydarabokkal borított jármű miatt kért magyarázatot Karácsony Gergelytől Vitézy Dávid. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője a közösségi médiában több fotót is közzétett a szerinte hajléktalanok által használt tákolmányról, és azzal vádolta a főpolgármestert, hogy fontosabb számára az országos politika, miközben nem zavarják „az egyre romló közterületi állapotok” – szúrta ki 24.hu. Cikkünk írásakor, csütörtök reggel még nem érkezett hivatalos fővárosi vagy kerületi reakció az ügyben.

Vitézy Dávid a bejegyzésében keményen fogalmazott:

„Budapest nem India, és nem is egy magára hagyott amerikai város, és ne is legyen! Nagyon nem is szeretném, ha a belvárosi utakat hajléktalanok sátrai, kunyhói, kiskocsijai szegélyeznék. Ennek most kell megálljt parancsolni, ameddig még lehet – ne hagyjuk ezt a jelenséget elharapódzni”.

A politikus emellett felszólította a főpolgármestert, hogy „a Rákóczi út teleparkolt járdáin ezen túlmenően is csináltasson rendet”, és állíttassa helyre a parkolásgátló oszlopokat, amit állítása szerint egy szakbizottság hónapokkal korábban már határozatban kért.

A közterületen életvitelszerű tartózkodás 2018 óta számít szabálysértésnek Magyarországon. Ilyen esetekben a jogszabályok előírják, hogy a hatóságoknak, például a rendőrségnek vagy a közterület-felügyeletnek először szociális segítséget kell felajánlaniuk, és csak az együttműködés megtagadása esetén indíthatnak eljárást.

Vitézy rendszeresen a közterületi rend és a határozottabb fellépés szükségességét hangsúlyozza, míg Karácsony Gergely korábban többször is bírálta a hajléktalanság és a bűnözés összemosását, kiemelve, hogy az erőszakos cselekmények többsége nem hajléktalan emberekhez köthető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rejtélyes poszt Orbán Viktortól: este 8-tól nem akárkivel fog beszélgetni – de vajon miről?
És ki lesz a harmadik vendég? Hemzseg a kérdésektől a miniszterelnök legújabb Facebook-bejegyzése, amelyben az ország egyik legnépszerűbb sportriportere is látható.


Különös poszttal jelentkezett Facebook-oldalán csütörtök reggel Orbán Viktor. A miniszterelnök egy este 8-tól kezdődő beszélgetést jelentett be, amit nem mással folytat majd, mint Hajdú B. Istvánnal

Hogy miről lesz szó, egyelőre nem lehet pontosan tudni, bár a sportriporter személye és Orbán közismert hobbija miatt adja magát, hogy a futballról, esetleg konkrétabban a válogatott drámai vb-selejtezőjéről ejtsenek szót.

A titokzatosságot csak fokozza, hogy Orbán azt is bejelentette: harmadik szereplője is lesz a beszélgetésnek, de az ő kilétét egyelőre nem fedte fel. Posztjában csak annyit írt:

„Minden kiderül. Mi itt leszünk. De vajon ki még?”

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az eseményt beharangozó kép hátterének a múlt héten az ATV-interjúban elhíresült, majd részben megmagyarázott absztrakt rajzát tette be, már-már X-Akták szintű rejtélyhalmazról beszélhetünk. Ami biztos: este 8 órakor Orbán Viktor közösségimédia-csatornáján mindenre fény derül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Novák Katalin nem kapja tovább havi 5,7 milliós tiszteletdíját – a versenyszférában helyezkedett el a volt köztársasági elnök
A volt államfőnek azonban nem kell lemondania mindenről. Az viszont egyelőre nem nyilvános, hogy pontosan melyik cégnél talált új munkát.


Munkát vállalt a hazai versenyszférában Novák Katalin, ezért már nem kapja meg a volt államfőknek járó, havi bruttó 5,7 millió forintos tiszteletdíjat. Az információt, amelyet a Szabad Európa közölt elsőként, az Országgyűlés Hivatala is megerősítette. A volt köztársasági elnök a titkárságát és a szolgálati autó használatát megtartotta, bár a titkári feladatokat már csak ketten látják el a korábbi három fő helyett.

A törvény szerint a havi juttatás folyósítása automatikusan leáll, amint egy volt államfő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó munkaviszonyt létesít.

Más juttatásokról, mint a kiemelt egészségügyi ellátás, az első osztályú külföldi utazások vagy az évi 73 millió forintos adománykeret, Novák Katalinnak külön kellene lemondania, de ezt nem tette meg. Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy a volt államfő pontosan melyik magyarországi cégnél helyezkedett el.

Novák Katalin emellett egy nemzetközi és egy általa alapított hazai civil szervezetben is aktív. A demográfus Stephen J. Shaw-val közösen hozta létre az X-Y Worldwide nevű szervezetet, amely a globális születésszám csökkenésére keres megoldásokat. Erről korábban így posztolt: „Örömmel jelentem be, hogy az X-Y Worldwide társalapítója és vezérigazgatója lettem.” Mivel ezen tevékenységei után vélhetően nem itthon fizet járulékot, azok nem érintik a juttatásait.

Lemondása után több ellenzéki párt, köztük a Momentum is törvénymódosítást kezdeményezett a volt államfők juttatásainak megvonásáról.

Novák Katalin 2024. február 10-én a kegyelmi botrány következtében mondott le hivataláról. Azért kényszerült távozni, mert 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, akit azért ítéltek el, mert segített eltussolni felettese pedofil bűncselekményeit. A kegyelmi döntést ellenjegyző akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit szintén lemondott. Egyúttal ez az eseménysorozat volt az, ami után Magyar Péter nyilvános közéleti szereplést kezdett vállalni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Már legalább 25 halottja van a nyugat-ukrajnai Ternopilt ért orosz támadásnak
A mentőalakulatok folyamatosan kutatnak a túlélők után a romok alatt. Több mint hetvenen sérültek meg a súlyos támadásban.


„Úgy tűnik, a kilencedik emelettől az elsőig ez a tüzes láva egyszerűen elnyelte az embereinket” – Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szavai szerint ilyen pusztítást végzett egy orosz légicsapás szerda hajnalban a nyugat-ukrajnai Ternopilban, ahol két kilencemeletes lakóház dőlt romba. A Telex arról írt, hogy

a támadásban legkevesebb 25 civil vesztette életét, köztük három gyerek. A sérültek száma meghaladja a hetvenet, 15-en közülük kiskorúak. A mentőalakulatok megállás nélkül dolgoznak, mert a romok alatt további áldozatokat sejtenek.

A helyi hatóságok a levegő szennyezettsége miatt figyelmeztették a lakosságot, a városban pedig november 19-től háromnapos gyászt rendeltek el.

A támadássorozat országszerte súlyos károkat okozott az energetikai hálózatban, ami miatt több nyugati régióban, így Ivano-Frankivszk és Lviv környékén is célzott áramkorlátozásokat kellett bevezetni.

Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 476 drónt és 48 rakétát lőtt ki, amelyekből a légvédelem 442 drónt és több cirkálórakétát is hatástalanított.

Eközben az ország keleti felében, Harkivban is drónok csapódtak be, megrongálva egy lakóházat, egy kórházat és egy iskolát. Itt legalább 46 sérültről tudni, köztük egy 9 és egy 13 éves kislányról.

A nyugati határ menti feszültség miatt Lengyelország és Románia is vadászgépeket emelt a levegőbe, a lengyelek pedig ideiglenesen két repülőterüket is lezárták.

Az eseményekkel egy időben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ankarában tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. Moszkva azt állítja, hogy a szerdai csapások válaszlépések voltak, miután szerintük Ukrajna kedden amerikai gyártmányú ATACMS rakétákkal próbált meg csapást mérni az oroszországi Voronyezs polgári létesítményeire. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint azokat a rakétákat mind lelőtték, és továbbra is tagadják, hogy szándékosan támadnának civil célpontokat.

A szerdai támadás az egyik legsúlyosabb volt Nyugat-Ukrajna ellen a 2022-es invázió kezdete óta.

A térség energetikai infrastruktúráját már az elmúlt hetekben is több csapás érte. A NATO-tagállamok határához közeli támadások miatt a szomszédos országok többször is készültségbe helyezték légierejüket, a kockázat pedig a téli hónapok közeledtével tovább nő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk