HÍREK
A Rovatból

Veretés, nem öregszagú popikonok, illetve a holland rave-Azahriah vitte a sziget első napját

A 30. Sziget első napja döcögve indult, de szépen felhozta magát a végére. A napot egyértelműen a hollandok (most már tényleg) világsztárja, Joost vitte el.


Ismét egy újabb erős fesztiválszezon közeledik a végéhez, a csúcspont pedig minden magyarnak (és még több külföldinek), a 30. Sziget, amely idén sem szerénykedik headlinerekben.

A koradélutáni órákban még csak lézengő közönség a szervezők által erősen ajánlott, de ugyanennyire bejáratott helyszínein találkozhatott programokkal, a Cirque’ du Sziget szépen feltelt majdnem minden előadásra. Volt ugyanakkor standup is, ahol elsősorban brit humoristák próbáltak mosolyt csalni a látogatókra. A próbáltak egy egészen leíró szó, Lou Conran és társai egészen döcögős előadást tudhatnak maguk mögött, valahogy nem sikerült a fél öt környéki idősávban áttörni a közönség falát.

A nagyszínpadot a Margaret Island indította, akik ide visszajáró vendégek már, illetve a Sziget Nagyszínpad délután 4-es spotja gyakorta van odaadva a hazai popzene ismertebb arcainak. Valójában nem okoztak igazán csalódást, hozták a kötelező, bemelegítésnek tökéletes hangulatot. Már csak a közönség, a világsztárokra helyet foglalók miatt sem volt egy hatalmas buli, de talán nem sértő kijelentés az, hogy maga a Margaret Island zenéje sem a veretésről szól.

A sokáig A38-nak nevezett, ma már Revolut Stage, azaz a nagyszínpad mögötti sátor talán túlzás nélkül kijelenthető, hogy a legjobb/legizgalmasabb előadókat minden évben ott találjuk. A kora délutáni idősávok előadóiba a Sziget szervezői rendre bele is hibáznak, járt ezen a színpadon az elmúlt években többek között Declan McKenna, akire a fellépését követően pár hónapra már túlzás nélkül mondható, hogy a dalait a világon szinte mindenhol hallották már.

Idén Blondshell indított, aki a maga nemében hibátlan koncertet hozott össze, a lassú égésű számok a sátorban egészen jól működtek. Az Olympusnál talán csak a Salad ment nagyobbat, a masszívan szellős közönség pedig hálásan fogadta a kaliforniai énekesnő dalait.

Tom Odellnek pedig lehetne egy ideiglenes lakcímkártyát a Sziget Nagyszínpadra adni, ahányszor megfordult már ott, ezt idén sem tette másképp, és pontosan annyit adott, amennyit egy Tom Odell-koncerttől várnánk. A kötelező slágerek, tökéletes hangszerelésen túl az óriási buli itt sem történt meg.

Az este viszont innentől mintha egy teljesen másik fesztiválra is került volna: Fisher bekezdett a nagyszínpadon, és megvallva az őszintét, a közönség tökéletesen rezonált mindennel, ami a színpadon történt. Az ausztrál dj-producerre még a kisgyerekes kilátogatók is családosan együtt lötyögtek, ami nem szerepelt a 2024-es bingónkon.

Fisher pontosan hozta azt, amit tőle vártak, az ikonikus integetések, nyelvnyújtogatások között eldurrantak a legnagyobb zenék, mint például a Losing it, de a régi klasszikusokból is szépen áldoztak a house-dance vonal oltárán.

A Sziget első napját egyértelműen a hollandok (most már tényleg) világsztárja, Joost vitte el. Joost egyébként Azahriah-hoz egészen hasonló utat tett meg, egy youtuberként kezdett karrier kerül át a zenébe, ahol a saját, holland nyelven előadott számok remélhetőleg világszerte ismertek lesznek. Mert hogy az idei Eurovízióról diszkvalifikált Joost valamiféle személyi kultuszt is hordoz maga körül, a félig vicceskés, félig komoly produkció a maga esetlenségében pedig a 90-es évek erős gabber/rave vonalát hozta vissza. Ezt az agyig rakott Revolut stage pedig egyszerűen imádta. A leginkább szembetűnő dolog az volt, hogy a közönség alig telefonozott, videózott, minden a teljesértékű veretésért történt.

Joost pedig vigyorgott, táncolt a biztonsági őrökkel, esett-kelt a színpadon (és előtte, a legutolsó számnál majdnem beesett a színpad alá is), és a szett közepén megemlékezett az autóbalesetben elhunyt szüleiről a könnyeivel küszködve.

Talán amiatt is tetszett annyira, mert Joost egészen egyszerű üzeneteket próbált átadni, manírok, és a szuperprodukciókra erősen jellemző (és egészen kellemetlen) sallangok nélkül. Ő pedig bebizonyította, hogy az üzenet ezerszer fontosabb, mint az, hogy a közönség jó része értsen bármit is a szövegből, hiszen nemcsak hollandok, hanem szép számmal magyarok, németek, és mindenki ordította a kötelező slágereket.

Egészen fura élmény a mellettem álló, Chiléből származó hölgyet hallani ordítani az Europapa című dalt, de itt ez is megtörtént.

Ami talán keserű szájízt adhat, hogy ezután Kylie Minogue a nagyszínpadon egy picit erőtlennek érződött. Pedig az énekesnő nem egy megélhetési haknit hozott a főfellépő pozícióra, hanem egy tisztes slágerparádét, rendes showélménnyel. A backing tracket 2024-ben számon kérni bármelyik popsztáron kicsit olyan, mint a nem levehető kupakon bosszankodni a pet-palackokon, igazából mindenki csinálja lassan, és valahol érthető is, így Kylie-nak ezt nem írnám a számlájára. Sokkal inkább azt, hogy Kylie lelkesedése a közönségen valahogy nem köszönt vissza, bár mindenki tisztesen “énekelgetett” az énekesnővel, de a megfogalmazás itt is szándékos: maga a nagy buli elmaradt. Enerváltságról és öregszagról szó nincsen, csupán láttunk már jobb headlinereket az elmúlt években a Szigeten.

Az éjszaka egészen nehéz dolga volt a szigetelőknek, Dom Dolla vitte a party stage-et az Elrow-val egyetemben a csúcsra, ugyanebben az időben lépett színpadra Artemas is, aki idén futott be szinte nulláról az óriások szintjére, illetve a Revolut Stage-en még volt Marc Rebillet is, aki pedig az őrült zseni szerepét hivatott elvinni idén (egyébként ez neki egészen jól is sikerült).

A 30. Sziget egy tisztességes első nappal zárult, a mai nap pedig Azahriah jön a főfellépő elé, rég volt bárki magyar előadó ilyen jó idősávban a Nagyszínpadon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Erősebbek vagyunk az oroszoknál, mégis félünk, mert silányak a vezetőink
A miniszterelnök szerint Európa diplomáciai kudarcot vallott. Brüsszel a tárgyalás elutasításával kiszorult a döntéshozatalból.


Orbán Viktor szerint Európa nem tudta megakadályozni az ukrajnai háború kitörését, pedig ez az európai diplomácia feladata lett volna. A miniszterelnök erről római látogatása során beszélt egy interjúban, amelyet a ReteQuattro olasz televíziócsatornának adott, szemlézte az MTI.

A kormányfő úgy fogalmazott: ha nem Joe Biden, hanem Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, a háború nem tört volna ki. Hozzátette: Európának az amerikai belpolitikától függetlenül is többet kellett volna tennie, de szerinte ez most sem történik meg.

Úgy véli, Európa minden diplomáciai csatornát lezárt Oroszországgal a háború kitörése után, így viszont lehetetlen megállítani a konfliktust. Azt mondta:

„Brüsszel jelentéktelenné válik azzal, hogy úgy dönt, nem tárgyal”.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nemcsak Ukrajnáról, hanem Európa védelmi szerkezetéről is egyeztet.

Hozzátette: hasonló történt a második világháború után is, amikor Európa sorsáról külső szereplők döntöttek.

A kormányfő szerint ma már nem elég a háború két szembenálló fele a béke eléréséhez, szükség van egy harmadik szereplőre is.

Úgy fogalmazott: „az európaiak kivonták magukat, így az egyetlen szereplő Trump maradt, az első amerikai elnök, aki a békének szenteli magát, és ezért támogatnunk kell”.

A szankciókkal kapcsolatban kijelentette: „Nem az Oroszországgal szembeni szankciók, hanem a szankciók magyarokra gyakorolt hatása érdekel”. Kifejtette, hogy Magyarországnak nincs tengere, így nem tud cseppfolyósított gázt fogadni, ezért

az orosz import elengedhetetlen az otthonok fűtéséhez és a gazdaság működéséhez.

Orbán Viktor a brüsszeli döntéshozókat is bírálta. Szerinte az unió több területen is kudarcot vallott, például a gazdaságpolitika, a zöld átmenet, a háború és a szankciók kezelésében. Úgy fogalmazott: „az ipari ágazattal szemben evez, ahelyett hogy együttműködne vele, ez káros, itt meg kellene állnunk, és visszafordítani az irányt”.

A római látogatás során Orbán Viktor Giorgia Meloni olasz kormányfővel is találkozott. Az interjúban elmondta, hogy vannak nézetkülönbségek közöttük, de számos kérdésben egyetértenek, például abban, hogy a brüsszeli hatalmi központnak reformra van szüksége.

Meloni kapcsán azt is megjegyezte, hogy az olasz miniszterelnök is a nemzeti érdekeket képviseli, és szerinte

„büszke nemzetállamok nélkül Európának nincsen jövője”.

Az interjú végén az Európai Parlamentbe beválasztott Ilaria Salis ügyéről is szó esett. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta: Magyarország mindig szívesen látja az olaszokat, kivéve, ha bűncselekményt követnek el.

Orbán Viktor az európai vezetők felelősségéről is beszélt. Kijelentette: „Az európaiak sokkal erősebbek, mint az oroszok”, majd hozzátette, hogy az európai GDP és védelmi kiadások is meghaladják az oroszokét. Úgy fogalmazott: „A kérdés az, hogy ha erősebbek vagyunk, mitől félünk. A válasz pedig az, hogy silányak a vezetőink.”

via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor azt akarja Trumpnál elérni, hogy mentesítsék Magyarországot az orosz olajat érintő összes szankció alól – ezt Gulyás Gergely árulta el az RTL-nek
A tét: olcsóbb energia és nagyobb mozgástér. Szijjártó szerint Moszkva kész, a szakértők pedig emlékeztetnek: az Adria-vezetéken is jöhet olaj, ha új megállapodások születnek.


Orbán Viktor jövő héten Washingtonban próbál nagyot húzni: a kabinet teljes felmentést szeretne az orosz olaj- és gázszankciók alól – számolt be róla az RTL Híradó. A cél világos, a tét hatalmas, a kormány pedig már ütemezi a tárgyalásokat.

„Azt szeretnénk, ha Magyarországot minden, az orosz olaj- és földgázbeszerzést érintő szankció alól mentesítenék” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kabinet érve egyszerű: több lábon akarnak állni, nem cserélnének egyik függőséget a másikra.

„Azt szeretnénk, ha Magyarországnak mindig lenne lehetősége alternatívák közül választani, amikor energiaforrást szerez be – akár kőolajról, akár földgázról van szó. Így a kormánynak mindig meglesz a lehetősége, hogy a lehető legkedvezőbbet válassza” – fogalmazott Gulyás.

A diplomáciai előkészítés pörög: Szijjártó Péter Minszkben egyeztetett Szergej Lavrovval. „Az ehhez szükséges együttműködésre az oroszok készen állnak, és az ezzel kapcsolatos kérdéseket az amerikaiakkal jövő héten meg fogjuk vitatni” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Közben az amerikai háttér is kemény: október 22-én az USA szankciókat jelentett be a két legnagyobb orosz olajcégre, a Rosznyefty-re és a Lukoilra, egy rövid, november 21-ig tartó átmeneti engedéllyel.

Orbán Viktor közben a La Repubblicának röviden így reagált arra a kérdésre, hogy Donald Trump túl messzire ment-e a korlátozásokban: „Magyarország tekintetében igen” – jelezte a miniszterelnök.

A hazai mozgástér sem nulla: a szakértők szerint az ország a Barátság (Druzsba) és az Adria vezetéken is tud olajat behozni, csak az arány a döntés kérdése. „Az, hogy ezen a két importútvonalon milyen arányban hozunk be ilyet vagy olyat, már a magyar kormány döntése. A kormány úgy döntött, hogy inkább a Druzsbán hoz be többet; erre lehet azt mondani, hogy ez botor dolog, akár erkölcsileg, akár ellátásbiztonságilag, de kétségtelen, hogy ez az olcsóbb” – mondta Deák András energiapiaci szakértő a csatornának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Izrael ismét légicsapásokat mért Gázára – alig három hete lépett érvénybe a tűzszünet
Netanjahu szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet, ezért elrendelte az izraeli hadsereg azonnali válaszát. A Sifa kórház közelében is becsapódás történt.


Izraeli harci repülők kedden több ponton is csapásokat mértek Gáza városára. A támadásokat Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendelte el, miután azt állította, hogy a Hamász megsértette a palesztin területen érvényben lévő tűzszünetet. A kormányfő „erőteljes támadásokat” kért a hadseregtől.

A gázai hatóságok, szemtanúk és a Hamászhoz köthető média szerint legalább két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek, amikor találat ért egy lakóépületet a Sabra nevű városrészben. A légicsapás egy másik területet is eltalált a Sifa kórház közelében – ez az északi Gázai övezet legnagyobb, még működő egészségügyi intézménye.

Az izraeli hadsereg nem fűzött kommentárt az eseményekhez. A támadások egyébként egy három hete érvényben lévő tűzszünet alatt történtek. Netanjahu irodája közölte, hogy a miniszterelnök „azonnali támadásokat” rendelt el.

A közlemény nem részletezte, mi váltotta ki a katonai akciót, de egy izraeli tisztviselő szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet azzal, hogy megtámadta az izraeli erőket a Gázai övezet izraeli ellenőrzés alatt álló részén.

A tisztviselő úgy fogalmazott: „Ez újabb nyílt megsértése a tűzszünetnek.”

A jelenleg is érvényben lévő, amerikai támogatással létrejött tűzszünet október 10-én lépett életbe. Ennek célja az volt, hogy véget vessen annak a két éve tartó háborúnak, amely 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász halálos támadást indított Izrael ellen. A harcok hatalmas pusztítást okoztak a térségben. A tűzszünet óta mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy megsértette a megállapodást.

Kedden reggel izraeli lapok tűzharcról számoltak be Rafah városából, Gáza déli részéről, ahol izraeli katonák és Hamász-harcosok csaptak össze. Az izraeli hadsereg nem reagált a beszámolókra.

A Hamász tagadta, hogy felelősség terhelné az izraeli csapatok elleni támadásért Rafahban. Közleményükben hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek a gázai tűzszünet betartása mellett.

A mostani légicsapásokat megelőzően Izrael szombaton is végrehajtott egy katonai akciót: egy gázai férfi ellen indítottak „célzott csapást”, mert szerintük támadást tervezett izraeli katonák ellen.

(via The Guardian, BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ilyen 2010 óta nem volt: csökkenhet az MTVA költségvetése - évi 155 milliárdra
Kedden a parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a közmédia 2026-os pénztervét. Meglepetésre mintegy tízmilliárd forintot spórolna a kormány az MTVA-n, és kilencet az NMHH-n.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 28.



A parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2026-os költségvetési tervezetét.

A közmédiát működtető MTVA a dokumentum szerint 154,7 milliárd forintból gazdálkodhatna, míg az NMHH számára 50,4 milliárd forintot irányoznak elő a jövő évre.

A terv kifejezetten meglepő: ha elfogadják, akkor a Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése óta először csökken az MTVA költségvetése, ahelyett, hogy jelentősen nőne, ahogy eddig minden egyes évben történt – jegyzi meg a Telex.

A közmédia ebben az évben 165 milliárd forintból működik, vagyis parlamenti jóváhagyás esetén jövőre mintegy 10 milliárddal kevesebb pénzből kell majd gazdálkodniuk.

Az NMHH működésére egyébként 50,4 milliárd jutna a javaslat szerint, ami szintén jelentősen, mintegy 9 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2024-es törvényben erre az évre előirányzott főösszeg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: