HÍREK
A Rovatból

„Velünk élő sztálinizmus” – durván nekiment az MTA-nak Schmidt Mária

A történész szerint az államnak ki kellene vonulnia a tudományos akadémia finanszírozásából, mert az intézmény a balliberális világ véleményét visszhangozza.


Schmidt Mária történész a Látószög blogon élesen bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA). Azt írja, az akadémikusok gyakran nyilvánulnak meg olyan kérdésekben, amelyekhez szerinte nincs közük, és intézményi hátterüket használják véleményük alátámasztására.

Szerinte az akadémikusok testületként nem illetékesek ezekben az ügyekben, magánemberként azonban joguk van véleményt nyilvánítani. Úgy fogalmazott, hogy a véleményszabadság Magyarországon adott, de a személyes bátorság helyett sokszor inkább az Akadémia tekintélye mögé bújnak.

Schmidt Mária az MTA alapításáról is megemlékezett. Felidézte, hogy Széchenyi István nem a teljes évi jövedelmét ajánlotta fel, hanem annak kamatait, évente befizetendő összegként. A történész szerint az Akadémia már alapításának körülményeit is félreértelmezi.

A történész írása egy közéleti vita kapcsán született. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya közleményt adott ki, amely szerint többen kivonulnának az ünnepi rendezvényről, ha a miniszterelnök megjelenne. A közlemény Orbán Viktor március 15-i beszédére reagált.

„A miniszterelnök a 2025. március 15-i állami ünnepségen elmondott beszédében több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át. Erkölcsileg elfogadhatatlan, jogi felelősséget is felvető, az újkori történelmet ismerve pedig kimondottan veszélyes magatartásnak tartjuk a különféle társadalmi csoportok nagy nyilvánosság előtt történő, uszító jellegű dehumanizálását, hasonlóképpen a tendenciózus utalásokat arra, hogy bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl” – idézi Schmidt Mária a közleményüket.

„Ez nettó politizálás. Könnyen beazonosíthatóan egyeztetett álláspontról van szó, amit az ellenzéki pártok, politikusok, médiumaikon és beszélő fejeiken keresztül napokon keresztül tematizáltak”

– jelenti ki.

Az Akadémia működésével kapcsolatban úgy fogalmazott: az intézmény számos kiváltságot biztosít tagjai számára, miközben nem vár el tőlük teljesítményt. A humán tudományokkal foglalkozó intézetekről azt írja, azokban szerinte érdemi munka nem folyik, és a dolgozók mellékállásokon keresztül kapcsolódnak a felsőoktatáshoz.

„Ha megnézzük az aláírókat, megállapíthatjuk, hogy egytől egyig sokat próbált ballibekről van szó, akiknek zöme nyugdíjas, egyesek közülük, mint például Palánkai Tibor, annak idején több kötetes tankönyv szerzőjeként robbant be a tudományos életbe, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxista-leninista Esti Egyetem szakosított tagozata számára rendszeresítettek”

– közölte Schmidt.

A történész szerint szükség lenne az egyetemek és az akadémiai intézetek szétválasztásának megszüntetésére, a tudományos minősítések jogát pedig vissza kellene adni az egyetemeknek.

„A Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus. Tagjai olyan privilégiumok sorát élvezik, amelyek élethossziglan járnak nekik, vagyis életjáradékot kapnak”

– mondta a történész.

A természettudományos kutatóintézetek önállóságát viszont indokoltnak tartja, mivel ezekben szerinte fontos kutatások folynak. Ugyanakkor azt javasolja, hogy az MTA-tagság a jövőben ne járjon kiváltságokkal, csupán a cím erkölcsi súlyát képviselje.

Schmidt Mária azt is felvetette, hogy az állam vonuljon ki az MTA finanszírozásából, és vegye vissza az intézményhez juttatott vagyont, kivéve a székházat. Úgy véli, ez lenne összhangban a magyar tudományos élet érdekeivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Balázs lemond az NKE-s pozíciójáról
Orbán Balázs bejelentette, hogy távozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöki posztjáról, mert inkább tanítani szeretne. A Fidesz kampányfőnöke a választási vereség után júliustól európai parlamenti képviselőként folytatja.


Nyolc év után távozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanácsadói testületének éléről Orbán Balázs. Döntése szerint oktatóként dolgozik tovább az intézményben.

Távozását azzal indokolta, hogy oktatóként kezdte az NKE-n, és most visszatér a tanításhoz.

„Köszönöm a megtiszteltetést. Maradok a haza szolgálatában!”

- írta.

A Tanácsadó Testületet 2018 óta vezette, feladata az egyetem fenntartói döntéseinek szakmai megalapozása, így a költségvetés, a képzési és kutatási programok, valamint az intézményfejlesztési tervek véleményezése. Távozásakor saját eredményeiként említette a növekvő jelentkezői számot, a magasabb ponthatárokat, a felépült kampuszt és a megnövelt finanszírozást.

A HVG információi szerint vagyonnyilatkozata alapján a pozícióért havi 500 ezer és 1 millió forint közötti juttatást kapott.

Gulyás Gergely, a Fidesz új frakcióvezetője április végén közölte: a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatója beül a parlamentbe, de júliustól az Európai Parlamentben kap mandátumot. Ennek részeként Szekeres Pál hazajön Brüsszelből, és a parlament szociális bizottságának tagjaként folytatja. A váltás a Fidesz áprilisi választási veresége és a párt belső átrendeződése közepette történik.

A távozás hátterében persze ott állhat a Fidesz 16 év utáni választási veresége, amelynek kampányát formálisan Orbán Balázs vezette. Sajtóhírek szerint a kudarc után a Fideszen belül a választókerületi jelöltek egy része a kampánycsapatot tette felelőssé, és személyesen Orbán Balázst.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Gyanús zöld folyadék öntötte el az utcát a debreceni CATL akkumulátorgyárnál, mobillabor vizsgálódik
Kedd este egy csatornafedőből tört fel az ismeretlen anyag a kínai akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt. A cég és a városvezetés szerint nyomáspróbához használt, zöldre festett víz ömlött ki egy dugulás miatt.


Élénkzöld, habos folyadék bugyogott fel egy csatornából kedd este a debreceni CATL-akkumulátorgyár 2-es kapujánál. A helyszínre a katasztrófavédelem mobillabort küldött, és a Debreceni Vízmű munkatársai is kivonultak, hogy mintát vegyenek az ismeretlen anyagból. Az esetről a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) készített videót.

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere az esti órákban közölte, hogy a gyár területén egy kivitelező nyomáspróbát végzett, amihez zöldre festett vizet használtak. A vizet a próba után a szennyvízcsatornába ürítették, a polgármester szerint pedig a felszínre kerülését egy dugulás okozta. Hozzátette, információi szerint a folyadék nem tartalmaz szennyező anyagot.

Papp László magyarázata szerint „a csatornában lévő dugulás miatt a színezett víz megjelent a felszínen”.

Ezt írta a CATL közleménye is, amely szerint a Market Zrt. végzett nyomáspróbát egy tárolótartályon. A cég szerint „a próba során használt, megfestett víznek nincs környezetkárosító hatása”, és mindenben együttműködnek a hatóságokkal.

A magyarázatok ellenére a Tisza Párt helyi politikusai azonnali és alapos vizsgálatot követeltek. Tárkányi Zsolt, a párt megválasztott debreceni országgyűlési képviselője a cégtől és a hatóságoktól is magyarázatot vár.

Tárkányi Zsolt úgy fogalmazott: „Azonnali tájékoztatást követelünk a CATL-től és a hatóságoktól, hogy mi ez a zöld, természetesnek abszolút nem tűnő folyadék, amit épp a csatornán keresztül engednek a szabadba.”

A Miakö aktivistái, akik maguk is mintát vettek a folyadékból, úgy becsülték, hogy nagyjából 30 köbméternyi anyag ömlött ki.

A kedd esti eset után a hatóságok és a civilek által vett minták laboratóriumi vizsgálata még tart. Tompa Enikő, a Tisza Párt megválasztott Hajdú-Bihar megyei képviselője a legszigorúbb eljárást sürgette.

Tompa Enikő közösségi oldalán azt írta: „Követeljük, hogy a hatóságok és a gyár haladéktalanul vizsgálja ki az esetet és a körülményekről azonnal tájékoztassa a lakosságot”.

Via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár Jánost is bíróságra citálják egy Mészáros-cég 1,9 milliárdos tartozása miatt
A felperes Nydeum Kft. a Székesfehérvári Törvényszéken indított eljárást az R-Kord, az állam és a miniszter ellen. A kereset szerint a GSM-R vasúti projekt során elvégzett munkájukért nem fizették ki őket, miközben a fővállalkozóból milliárdos osztalékot vettek ki.


Bírósághoz fordult a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Építőipari Kft. egyik alvállalkozója, és

a cég mellett beperelte a magyar államot, Lázár János minisztert, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium két magas rangú tisztségviselőjét is

írja a 24.hu.

A Nydeum Kft. a Székesfehérvári Törvényszéken benyújtott keresetében azt kéri, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 1,9 milliárd forint és annak késedelmi kamatainak megfizetésére a cég szerint elvégzett, de ki nem fizetett munkák miatt.

A Nydeum emellett ideiglenes intézkedést is kért, amelynek keretében a bíróság közel 500 millió forint azonnali kifizetésére kötelezné az alpereseket. A cég beadványa szerint a gyors beavatkozás nélkül felszámolás alá kerülhetnek, ami paradox módon éppen az alpereseknek kedvezne, hiszen így mentesülhetnének a tartozás megfizetése alól.

A Nydeum beadványa az ideiglenes intézkedés indoklásánál megemlíti, hogy „a parlamenti választás eredményeképpen megindult a kormánypárthoz köthető oligarchák cégeinek kiürítése”.

A kereset szerint a GSM-R II. vasúti kommunikációs projekt „egy közbeszerzési eljárás keretébe rejtett pénzszivattyú” volt Mészáros Lőrinc és a Fidesz számára.

A beadvány azt állítja, hogy a beruházás uniós finanszírozással, de a valóságban csak fiktív módon valósult meg: a kivitelezést olyan későn kezdték, hogy lehetetlenné vált a határidőre történő befejezése.

Ezért az R-Kord az állami szervek tudtával és beleegyezésével a kiviteli terveket fiktív megvalósulási dokumentációkra cserélte, a munkát készre jelentették, az állam pedig fizetett.

Mivel a projektet nem sikerült az uniós határidő előtt „lepapírozni”, a beadvány szerint a magyar költségvetés elesett az uniós pénzektől, így a fedezetet hazai átcsoportosításokból kellett biztosítani. Magyarán szólva az adófizetőknek kellett kifizetni a „projektet”.

Lázár János tavaly decemberben még határozott fellépést ígért a kifizetetlen alvállalkozók védelmében, és általános vizsgálatot rendelt el az összes állami beruházásnál.

Akkor a miniszter úgy fogalmazott: „Minden fővállalkozót elszámoltatunk, minden fővállalkozót előveszünk. Mindenkinek kötelező az alvállalkozókat a legrövidebb határidőn belül kifizetnie”.

Ennek ellenére a Nydeum ügyében a minisztérium közvetítésével zajló tárgyalások eredménytelenek maradtak, a Mészáros-érdekeltség képviselői a 24.hu szerint meg sem jelentek az egyeztetéseken.

Lázárt azért nevezik meg személy szerint is „károkozóként” a beadványban, mert az alvállalkozó szerint az általa vezetett minisztérium elnézte R-Kord szerződésszegését, és újabb pénzek kifizetését engedélyezték, pedig tudniuk kellett, hogy az alvállalkozók nincsenek kifizetve.

Miközben az R-Kord pénzügyi mérlege 2024-ben egymilliárdos veszteséget és 23,8 milliárd forintos rövid távú kötelezettséget mutatott, a cég tulajdonosai – a Talentis Group és az Opus Global – az elmúlt négy évben több mint 17 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.

A ki nem fizetett alvállalkozók problémája az állami vasúti beruházások több szereplőjét is érintette, a becslések szerint a tartozások végösszege elérhette a 20 milliárd forintot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A történelemmel folytatódik az érettségi: a honfoglalás, a magyarországi Holokauszt és a középkori egyház is szerepel benne
A vizsga két részből áll, az első részben rövid feladatokat tartalmaz, a második rész pedig kifejtős, esszéírást.


Szerdán a történelemmel folytatódik az érettségi. A tárgyból 71 504-en érettségiznek középszinten, míg emelt szintre 8273-an jelentkeztek az Oktatási Hivatal közlése szerint. A feladatok megoldására az írásbeli középszinten 3 óra, emelt szinten 4 óra áll rendelkezésére.

A vizsga két részből áll, az első részben rövid feladatokat tartalmaz, a második rész pedig kifejtős, esszéírást.

A megoldandó feladatsor első részében többek között ezek a témák szerepelnek:

Görög és római építészet

Középkori egyház

Honfoglalás

Reformáció

Dualizmus

Magyarországi Holokauszt

Az esszében középszinten pedig:

Németország terjeszkedése 1938-ban vagy a céhek a rövid esszékben .

I. Károly uralkodása vagy a Rákosi-diktaúra a hosszú esszékben.

Emelt szinten három esszét kaptak a diákok: egy rövid esszé az egyetemes történelemből, egy hosszú a magyar történelemből, egy komplex esszé az ókortól napjainkig bármely korszakot érintheti a téma. Hat témát kaptak, ebből hármat kell kidolgozni.

Via Eduline.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk