Ahogy arról a múlt héten mi is beszámoltunk, házkutatást tartottak Donald Trump egyik, Floridában található házában. A volt elnök politikai jellegű támadással vádolta az FBI-t, a hatóságok szerint azonban olyan iratok vannak Trumpnál, amik hivatalosan nem lehetnének ex-elnök birtokában.
A volt elnök ügyvédi csapata most arra kéri a floridai bírót, hogy függesszék fel a Trump ellen folyó nyomozati munkát, és nevezzenek ki „különleges ügygazdát” a nyomozás élére. Mindebben az érvelés a legérdekesebb: az ügyvédek szerint egyes iratok az ún. executive privilege, vagyis elnöki különleges jogok alá esnek.
A Guardiannek nyilatkozó szakértő szerint az ilyen besorolású dokumentumoknak mindenképpen a Fehér Házban kellett volna maradniuk, onnan pedig a nemzeti levéltárba kellett volna kerülniük.
Ezzel tehát a volt elnök csapata beismerte, hogy Trump rendelkezik olyan iratokkal, amik nem lehetnének nála.
A különleges jogok alá általában olyan dokumentumok szoktak kerülni, amelyek nyilvánosságra kerülése elviekben akadályozhatná az amerikai kormány normális működését.
Ahogy arról a múlt héten mi is beszámoltunk, házkutatást tartottak Donald Trump egyik, Floridában található házában. A volt elnök politikai jellegű támadással vádolta az FBI-t, a hatóságok szerint azonban olyan iratok vannak Trumpnál, amik hivatalosan nem lehetnének ex-elnök birtokában.
A volt elnök ügyvédi csapata most arra kéri a floridai bírót, hogy függesszék fel a Trump ellen folyó nyomozati munkát, és nevezzenek ki „különleges ügygazdát” a nyomozás élére. Mindebben az érvelés a legérdekesebb: az ügyvédek szerint egyes iratok az ún. executive privilege, vagyis elnöki különleges jogok alá esnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tragikusak a júliusi inflációs adatok - Fél évvel elhalasztaná a kormány a jövedékiadó-emelést
Az emelkedés mértéke a KSH által mért júliusi inflációtól függ. De az túl magas lett. Nagy Márton miniszter szerint az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv része a halasztás, ami milliárdos hatást gyakorol a költségvetésre.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Közgazdász Vándorgyűlésen jelentette be, hogy a kormány fél évvel elhalasztaná a 2026 januárjára tervezett jövedékiadó-emelést. Az Indexnek elmondta, hogy
a lépés az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv része, és 10–15 milliárd forintos hatással lehet a költségvetésre.
A jelenlegi szabályok szerint az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek ára a 2025 júliusában mért infláció, vagyis 4,3 százalék alapján emelkedett volna. Ez a benzin esetében kilenc, a dízelnél nyolc forinttal magasabb árat jelentett volna. A kormány ezt a halasztást a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentésével együtt tervezi megvalósítani.
A HVG számításai szerint az idén bevezetett inflációkövető adóemelés miatt 2026 elejétől nemcsak az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek drágulnának, hanem a cégautó- és a gépjárműadó, az átírási illeték és a regisztrációs adó is.
Az emelkedés mértéke a KSH által mért júliusi inflációtól függ.
A KSH közlése szerint a júliusi infláció meghatározásakor a májusi adatokat is figyelembe vették. A hideg időjárás miatt májusban közel kétszer annyi gázt fogyasztottak a háztartások, mint egy évvel korábban, így sokan túllépték a rezsicsökkentett fogyasztási korlátot, ami végül árnövekedést okozott.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Közgazdász Vándorgyűlésen jelentette be, hogy a kormány fél évvel elhalasztaná a 2026 januárjára tervezett jövedékiadó-emelést. Az Indexnek elmondta, hogy
a lépés az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv része, és 10–15 milliárd forintos hatással lehet a költségvetésre.
A jelenlegi szabályok szerint az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek ára a 2025 júliusában mért infláció, vagyis 4,3 százalék alapján emelkedett volna. Ez a benzin esetében kilenc, a dízelnél nyolc forinttal magasabb árat jelentett volna. A kormány ezt a halasztást a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentésével együtt tervezi megvalósítani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
A politikus azt is felvetette, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati lakásának jóváhagyásáért Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter is felelős lehet. Hangsúlyozta, hogy a bűnpártolást a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és szerinte Ruszin-Szendi ügyeiben többen is közreműködhettek.
Kifogásolta azt is, hogy
a minisztérium Ruszin-Szendi leváltását követően először nem adott érdemi indoklást, majd napokkal később közölték: a Magyar Honvédség képességeit harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni, ehhez pedig Böröndi Gábor altábornagyot tartják a megfelelő személynek.
Novák Előd szerint ez kommunikációs vészhelyzeti mentés volt.
A honvédelmi tárca korábbi közleményében azt írta: Ruszin-Szendi altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. A közleményben azt is jelezték, hogy „dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni”.
A politikus most arra vár választ, hogy a közlemény tartalma mennyire felelt meg a valóságnak, illetve igaz-e, hogy Ruszin-Szendi korábban rendszeresen kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket fegyelmi ügyek miatt.
Novák Előd azt is tudni akarta, miért kap még mindig havi 1,3 millió forintot a volt vezérkari főnök. A kérdésre Vargha Tamás államtitkár válaszolt. Mint írta: Ruszin-Szendi Romulusz juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Závecz Research legfrissebb felmérése szerint a nyári hónapokban kis mértékben nőtt a Tisza Párt és a Fidesz támogatottsága is a választókorú népesség körében. A Tisza Párt jelenleg 33 százalékon áll, míg a Fidesz 28 százalékot ér el. Előbbi tábora körülbelül 2,6 millió, utóbbié 2,2 millió főre tehető.
A kutatás alapján a választókorú népesség 22 százaléka nem tudja, vagy nem akarja megmondani, melyik pártot támogatja.
A Mi Hazánk Mozgalmat 5 százalék, a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot 4-4 százalék támogatja. A Momentum Mozgalom és az MSZP 1-1 százalékot kapna a teljes népesség körében.
A biztos szavazók és pártot választók körében a Tisza Párt 46, a Fidesz 36 százalékos támogatottságot élvez.
A Závecz Research szerint ebben a csoportban a Tisza Párt támogatottsága nem változott a június végi felméréshez képest. A Mi Hazánk 6, a DK 5, a Kétfarkú Kutyapárt pedig 4 százalékon áll ebben a körben.
A társadalmi csoportok szerinti bontásból kiderül, hogy a Tisza Párt többek között a fiatalok, a diplomások, a fővárosiak és a megyeszékhelyeken élők körében vezet.
A 40 év alattiaknál 40 százalék szavazna rájuk, míg a Fidesz ebben a csoportban 16 százalékon áll. A diplomások 42 százaléka támogatja a Tisza Pártot, a Fideszt 22 százalék. Budapesten 40–17, a megyeszékhelyeken 37–21 az arány a Tisza Párt javára.
A szakmunkásképzőt végzettek körében 31 százalék a Tisza Párt, 24 százalék a Fidesz támogatottsága. Az érettségizetteknél ez az arány 37–27, míg a férfiak esetében 35–25.
A Fidesz az alapfokú végzettségűek körében erős, itt 41 százalékos, míg a Tisza Párt 18 százalékon áll.
A falvakban szintén a kormánypárt vezet, 38 százalékkal, a Tisza Párt pedig 28 százalékot ér el.
A kutatást 2025. augusztus 29. és szeptember 3. között készítették, 1000 fős, reprezentatív mintán, telefonos módszerrel. Az eredmények legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el attól, amit akkor kapnának, ha az ország összes választókorú polgárát megkérdezték volna.
A Závecz Research legfrissebb felmérése szerint a nyári hónapokban kis mértékben nőtt a Tisza Párt és a Fidesz támogatottsága is a választókorú népesség körében. A Tisza Párt jelenleg 33 százalékon áll, míg a Fidesz 28 százalékot ér el. Előbbi tábora körülbelül 2,6 millió, utóbbié 2,2 millió főre tehető.
A kutatás alapján a választókorú népesség 22 százaléka nem tudja, vagy nem akarja megmondani, melyik pártot támogatja.
A Mi Hazánk Mozgalmat 5 százalék, a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot 4-4 százalék támogatja. A Momentum Mozgalom és az MSZP 1-1 százalékot kapna a teljes népesség körében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára feljelentést tesz, miután célkereszteket rajzoltak a csepeli DK-iroda falán lévő plakátokra – derült ki a politikus pénteki Facebook-bejegyzéséből. A képeken ő és Vadai Attila, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje láthatóak, a homlokuk közepére pedig célkeresztet festettek.
A DK elnöke azt írta:
„Ez fogadott minket ma reggel a csepeli DK-s irodánál. Vadai Attila képviselőjelöltünkre és rám is egy célkeresztet rajzoltak. A homlokunk közepére.”
Dobrev Klára szerint ez nem az első eset, hogy életveszélyes fenyegetést kapott. Hozzátette, hogy
nem fogja tűrni azt, amit a „Fidesz kultúrájának” nevezett, és aminek szerinte az a lényege, hogy eltaposnak mindenkit, aki nem ért velük egyet.
Bejegyzésében így fogalmazott:
„Célkereszt a fejünkön, tényleg ki akartok végezni minket? És nemcsak átvitt értelmében, hanem fizikailag is az életünket fenyegetitek?”
A politikus azt is közölte, hogy hivatalos lépéseket tesz az ügyben, és feljelentést nyújt be.
„Legyen elég a gyűlöletkeltésből itt és most. Mert amikor a politikai ellenfélből ellenség lesz, azzal eldördül az első lövés mindannyiunk ellen. És ezt senki nem akarhatja” – zárta posztját Dobrev Klára.
Dobrev Klára feljelentést tesz, miután célkereszteket rajzoltak a csepeli DK-iroda falán lévő plakátokra – derült ki a politikus pénteki Facebook-bejegyzéséből. A képeken ő és Vadai Attila, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje láthatóak, a homlokuk közepére pedig célkeresztet festettek.
A DK elnöke azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
