SZEMPONT

Veiszer Alinda: Morálisan csak azzal tudok azonosulni, aki megpróbált ebből szabadulni

Alinda szerint neki nem volt kérdés, hogy nem enged az elveiből, még úgy is, hogy családilag semmi bevételük nem maradt az elején. Úgy gondolja, aki akart, tudott szabadulni. Most szívesen részt venne egy nyitott, izgalmas, többplatformos közmédia felépítésében.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. április 29.

A romokból kell újraépíteni a közmédiát a TISZA-kormánynak, amely azt ígéri, lekapcsolják a hírszolgáltatást, amíg fel nem állítják az újat. Miközben Magyar Péterrel még a NER-időszakra emlékeztető hangnemben készült interjú, kifelé menet voltak, akik megtapsolták a leendő miniszterelnököt, az MTI-ben dolgozók nyílt levélben követelték, hogy szabadon dolgozhassanak, az eddig propagandát sugárzó M1 híradóban és a Kossuth Rádióban pedig varázsütésre megjelentek a kiegyensúlyozottnak tűnő hírek.

Hogyan érdemes megítélni azokat, akik riporterként, szerkesztőként eddig a propaganda fellegvárává süllyesztett állami médiában dolgoztak? Hogyan lehetett túlélni az elmúlt 16 évet a szakmában anélkül, hogy az ember feladta volna az elveit? Milyen volt belülről megélni a közmédia átalakítását és a cenzúra megjelenését? Mi a közmédia valódi feladata, és van-e esély az újjáépítésére? Erről beszélgettünk Veiszer Alindával, aki hosszú éveken át volt a közszolgálati tévé legismertebb kulturális és tudományos portréinterjúkat készítő műsorvezetője, majd volt bátorsága felállni, és megcsinálta saját vállalkozását, a teljesen szabadon működő, és a Patreon segítségével üzletileg is fenntartható Alinda Edith-edet.

— Az elmúlt 16 év sok tanulsággal szolgált. Hogyan éli ezt meg egy olyan ember, akinek határozott pályaképe volt, de aztán szembejött vele a politika?

— Jól mondod, én is így szoktam fogalmazni: a politika gyakorlatilag elvette a munkahelyeinket. Az ember rugalmas lesz, és egyszer csak igazodni kezd a körülményekhez, nem ragaszkodik az előre kijelölt vagy kitalált úthoz. Ami nekem nehéz, mert én tervezős és pragmatikus vagyok, de egy ponton felismertem, hogy nem okos dolog olyasmire vágyni, ami nem lehetséges. Ez folyamatos igazságtalanság-érzéssel jár, hogy nekem miért nem adatik meg az a lehetőség, ami, másnak igen. Mert ez nem tehetség alapú diszkrimináció, és nem is tudás alapú, hanem politikai, ami nagyon nehéz és bántó. Hozzá kell szokni, és újságíróként a különös nehézség az, hogy mindezzel együtt ne folyamatosan sértett pozícióból készíts műsorokat.

— Ez azért kényszerpályára löki az embert, és a terveit csak kerülő úton tudja megvalósítani. Talán egy-két évig rendben van, de tizenhat év nagyon sok. Hogyan lehet ezt kitréningezni, hogy az ember ne legyen frusztrált, sértett, rosszkedvű?

— Úgy, hogy egy ponton túl rájössz, vannak olyan listák, amelyeken rajta lenni nem ciki, hanem inkább elismerés. Egy ponton túl rájössz, hogy azokkal az emberekkel vagy egy tömbben, akiket tisztelsz, akiknek elveik vannak. Így már sokkal könnyebb elfogadni a helyzetet. Újságíróként, riporterként, a média munkatársaként a függetlenséged, az autonómiád alapérték. Vannak bizonyos elvek, amikhez tartod magad, például, hogy a cenzúrát semmilyen szinten nem engeded be a saját szakmaiságodba.

Akik ezeket tartják, azok végül is kikerültek a rendszerből, és maguk csinálták meg a munkahelyeiket, a szerkesztőségeiket, a lehetőségeiket.

Én máshogy nem is látom értelmét csinálni ezt a szakmát. Csak azt akarom mondani, hogy nem lettem volna boldogabb, ha benne maradok, mert akkor önmagamat kellett volna elárulnom.

— Mindig sikerült kizárni a cenzúrát?

— Igen, ez egy nagyon elvi dolog. Nem tudok olyat mondani az életemből, amikor ezt ne sikerült volna megvalósítani. A Magyar Televízióban is, amikor még ott dolgoztam, volt próbálkozás, mert mindig van. De abban az időben még lehetett azt mondani, hogy „figyelj, ilyet nem lehet csinálni, mert ez egy köztévé”. De például meghívom szívesen, akit te szeretnél, de akkor én is meghívom azt, akit én szeretnék. Nem azt mondom, hogy nem volt utasítás, hogy kit hívj meg, de azt állítom, hogy olyan nem volt, hogy kit ne hívj meg.

— Mi volt az a pont, amikor azt érezted, hogy vége?

— Ezt a kormányváltás után, 2010-ben éreztem. Még volt műsorlehetőségünk, és komoly dilemma volt, hogy azonnal fel kell-e állni, vagy kell-e adni esélyt a készülő új közmédiának. Én úgy gondoltam, hogy előre nem dönthetem el, milyen lesz, tehát adni kell lehetőséget. De nagyon gyorsan kiderült, hogy rövid lesz a mi közös pályafutásunk. Emlékszem, amikor a Duna TV-n készítettünk egy közéleti műsort,

egyszer csak elkezdtek beleírkálni az adásmenetembe kérdéseket, meg kihúzogatni belőle.

Ők ahhoz voltak hozzászokva, hogy egy műsorvezető felolvassa a kérdéseket. Én soha nem dolgoztam így, én témákat szoktam felírni, de magam kérdezek, sosem írok le kérdéseket. Az én adásmenetembe bármit bele lehetett írni, de úgy döntöttem, nem olvasom fel. Nyugodtan ki is lehetett húzni belőle, mert az attól még a fejemben volt. Amikor rájöttek, hogy a papíron keresztül ez nem fog menni, akkor elindultak a tiltások. Emlékszem például olyanra, hogy Kulka Jánost nem lehet meghívni, ettől én még meghívtam. Nyilvánvaló volt, hogy az lesz a vége, hogy egy ponton nem fogok kelleni. Három vagy négy hónapig készíthettük a műsorokat, aztán azonnal megszüntették. Nekem született egy kisgyerekem, és azt remélték, hogy eltűnök három évre. De én nem tűntem el, hanem visszamentem, hogy szeretnék dolgozni az egészen pici gyerek mellől.

Akkor egy olyan bornírt történet indult el, hogy a Dankó Rádión mondjak fel felkonferálásokat felvételről, ami már tényleg egészen elképesztő volt.

Egy hosszú, fegyelmi tárgyalásokkal terhelt időszak végén közös megegyezéssel rúgtak ki. A kirúgás egyértelmű volt, csak az volt a kérdés, hogy hogyan.

— Ez a te történeted, de sokan kerültek hasonló helyzetbe, különböző egzisztenciális háttérrel. Aki most azt mondja például, hogy hatalmas hitele volt, és egy hónapot sem bírt volna ki fizetés nélkül, mert csapdába, adósrabszolgaságba került. Róla mit gondolsz?

— Én nagyon próbálok empatikus lenni, de mi mind a ketten a közmédiában dolgoztunk, és mindkettőnket kirúgtak. Nem állítanám, hogy bárkit is érdekelt, hogy túléljük-e vagy sem. És már volt egy kicsi gyerekünk is. Csak azt mondom, hogy amikor egzisztenciális választásokról beszélünk, mögöttem sem állt egy amerikai nagybácsi, aki finanszírozza a lakáshitelemet. Hirtelen egy nulla bevételű család lettünk. Ehhez képest, aki 16 éve a propagandamédiában csücsül, de a Híradóban nem csinált semmit... persze, ez a spektrum két széle. Én azt gondolom, hogy benne lehet ragadni egy ilyen helyzetben egy időre.

Nincs jogom ítélkezni senki fölött, de morálisan csak azzal tudok azonosulni, aki megpróbált ebből szabadulni. És mindenki tud szabadulni.

Emlékszem, a Covid alatt sok kollégám elvesztette az állását vagy csak félállása lett, és elmentek mást csinálni. Csak azt állítom, hogy boldogulni lehet, még ha néha nem is kényelmes. Lehet, hogy nem riporterként vagy műsorvezetőként, de boldogulni lehet. A színészek hányszor csaposok, amíg jön egy szerep vagy egy film! Igen, időnként nem kényelmes, áldozatokkal jár, nekem is volt nulla forint a számlámon. De akkor előre kell menekülni valahogy. Nem tudom, kinek mi az útja, szerintem mindenkinek egyedi. Nekem szerencsém volt, mondhatjuk így is, de lehetett volna nem szerencsém is. Ez nem változtatna a döntéseimen.

— Sokan mondták, hogy a Fidesz médiatúlsúlya mindent visz. Aztán láttuk, hogy ez mennyit számított most április 12-én. Nem jutottunk el oda, hogy már nincs is szükségünk közmédiára?

— Ebben nem hiszek. A közmédiának egy csomó feladatot kell ellátnia. Mindenki csak a hírszolgáltatásról beszél, pedig ennél sokkal komplexebb a feladata. A hírszolgáltatásban sok szerkesztőséggel kell versenyeznie, de kulturális fronton elképesztően sok feladata van. Az az alapállásom, hogy a nemzet a kultúrájában él, nem a politikájában.

Ha nem tudunk olyan műsorokat készíteni, ami sok-sok ember számára érdekes, ha nem tudunk közös nevezőt teremteni, az baj, és ez a közmédia dolga.

Szükség van rá egy csomó mindenben. Például be kell szállnia a játékfilmek, dokumentumfilmek, ifjúsági sorozatok gyártásába, a magyar irodalmi művek megfilmesítésébe. Én nagyon sok ifjúsági irodalmat olvasok, mert készítek ilyen műsort a Rádió Cafénak, hamarosan a Telexnek is. Látom, hogy milyen elképesztő mennyiségű ifjúsági irodalom van, amivel semmit nem kezdett a magyar közmédia. Pedig kell a gyerekeknek szóló tartalom. Hogy nincs online lába, hogy nem is próbált meg egy ilyen típusú versenybe beszállni, az óriási hiba. Tehát igen, szükség van a közmédiára.

— A közéleti podcastok és egyéb tartalmak a közmédia hírszolgáltató lábát erősen kinyírták.

— A közmédia maga nyírta ki önmagát, mert egyébként simán lehetne egyeduralkodó is. Csak eladta magát a propagandának,

hagyta, hogy egy borzasztóan erős, független médiapiac felépüljön, ami szerintem szuper, hogy megtörtént.

Csak azt mondom, hogy a közmédia akár az élére is állhatott volna, de nem ezt tette, hanem kicsekkolt a versenyből a stupid propagandával.

— Ahhoz a közszolgálathoz, amiről beszélsz, kultúrával, kortárs művészetek és filmek támogatásával, egy teljesen más médiatörvény kellene. A mostani ezt nem teszi lehetővé.

— Akkor újat kell csinálni. Mindent újra kell gondolni. Az egész közmédia teljes struktúráját újra kell gondolni. Ez nem áll tőlem távol. Nagyon sok olyan gondolat van, amihez most nincs gyakorlat, ami nem működik. Igen, ezeknek meg kell teremteni a törvényi és gyakorlati feltételeit. Szerintem totálisan újra kell gondolni az egészet. Engem az sem ijeszt meg, ha a médiatörvényt kell érte módosítani.

— A lengyel modell, hogy bezárták, elsötétítették és újraépítették az egészet, szimpatikus út lehet?

— Ez nehéz kérdés. Nem tudom, be lehet-e zárni, mert van valamiféle tájékoztatási kötelezettség törvényileg előírva. Hogy így be lehet-e zárni valamit, hogy sötét legyen, azt nem tudom.

De múltkor ott lehettem a filmesek egy alakuló összejövetelén, és ők mondták, hogy ha ilyen helyzet előállna, van egy csomó dokumentum- és animációs filmjük, amit szívesen odaadnak a köztévének, hogy addig közvetítse azt 0-24-ben.

Ezt egy nagyon jó megoldásnak tartanám a sötétség helyett. Menjen valami helyette, méghozzá olyasmi, ami eddig nem volt ott elérhető. Legyen ez. És közben újra lehet tervezni az egészet. Őrületesen át kell gondolni a struktúráját és a személyi állományát is, ez nem kérdés. Nagyon nagy és népszerűtlen feladat vár arra, aki a közmédiát vezetni fogja. Népszerűtlen döntéseket kell majd meghoznia, és haragudni fog rá a fél világ, de ezeket meg kell hozni, bárki kerül is oda. Nehéz és kemény időszak jön, és remélem, hogy gyors lesz. Remélem, hamarosan nem a vérengzésről, hanem az építkezésről szólnak majd a hírek. Jó lenne, ha hamar eljutnánk ebbe a fázisba.

— A televíziónak megint lenne ifjúsági főszerkesztősége?

— Például. Tényleg azt gondolom, hogy itt ülünk egy csodálatos kincsen, ami a magyar kultúra. Nem viccelek, iszonyatosan magas színvonalú az ifjúsági irodalom is, de én a magyar kultúra feltétlen híve vagyok, rohadtul régóta foglalkozom vele. A kortárs magyar irodalom, a kortárs magyar színház, a kortárs magyar film – csodálatos dolgok történnek benne, és a közmédia úgy csinál, mintha ez nem létezne. És ilyet nem lehet.

— Ha újraindítanák a közmédiát, te ott szeretnél lenni?

— Igen, határozottan. De ez tőlem nem egy nagy mondás, mert én ezt már 22 évesen is mondtam, hogy egyszer szeretném ezt az intézményt egy kicsit a tetejéről is vezetni.

Nem azt mondom, hogy elnök akarok lenni, csak szeretnék beleszólást az intézmény dolgaiba.

Úgyhogy igen, határozottan ez a válaszom. Érdekes, hogy mióta változás volt az országban, engem mindenki erről kérdez. Azt hiszem, én szabadúszóként is közszolgálatot végeztem. Nem bulvárinterjúkat készítettem, hanem próbáltam a kultúra jeles szereplőit teljesítmény alapon meghívni. Nem véletlenül van egy csomó most kinevezett miniszterrel régebbről interjúm, mert most teljesítmény alapon neveztek ki olyanokat, akiket én korábban a teljesítményük miatt kérdezgettem. Szóval annyira nyilvánvaló a viszonyom a közszolgálathoz, hogy most is, egy rendezvényen minden második ember megkérdezi, hogy mi lesz a közszolgálattal, és te mi leszel a közszolgálatban. Nagyon igen, ez a közszolgálat én is vagyok, és szerintem sokan mások is.

Szeretnék egy jó közszolgálatot felépíteni másokkal együtt.

Szeretnék benne lenni a csapatban, akik felépítik ezt, műsorokkal, új struktúrával. Nem titok.

— Mikor volt a magyar televíziózás aranykora?

— Ez nem a mi időnk szerintem. A magyar televíziózásnak a Kádár-rendszer volt az aranykora, amikor nem voltak versenytársai, ellenben minden ott jelent meg, még ha a három T-s kultúrpolitika végtermékeként is. Nem véletlen, hogy a nálunk idősebb generációknak van közös nyelvük: a közmédiában mentek azok a filmek, irodalmi feldolgozások, műsorok, amiket mindannyian láttak, és tudják, miről beszélnek. A mi generációnknak sokkal nehezebb közös nyelvet találni, mert számtalan platformról lehet tájékozódni. De azt gondolom, hogy egyértelműen az volt a fénykor. Olyat már nem lehet csinálni, és nem is kell. Most egy teljesen másik világ van.

Egy nagyon kifelé, az internet felé, a többi szerkesztőséggel való együttműködésre nyitott közmédiát kellene felépíteni,

ezt gondolom róla. Már nem az a zárt rendszer, hogy „én, a Magyar Televízió, majd közvetítek”. Ez szerintem a múlt. Ennél sokkal-sokkal diverzifikáltabb, többplatformos, izgalmasabb közmédiát kell csinálni.

Kapcsolódó

Borbás Marcsi összes szakácskönyvét elégette egy idős nő, miután Kocsis Máté leárulózta

A Kocsis Máté által árulónak nevezett műsorvezető egy megdöbbentő történetet osztott meg a Partizán interjújában. Egyik nézője, aki elhitte a vádakat, tiltakozásul elégette a tőle vásárolt nyolc szakácskönyvet.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában

A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.

DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.

Kapcsolódó

Mészáros Lőrinc cégének embere lett az M1 Híradó új főszerkesztője

Hajdú Gábor, a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group korábbi kommunikációs szakembere lett az M1 Híradó új főszerkesztője. A csatorna hírszolgáltatását augusztus második felében indítják újra, a közlemény szerint a közszolgálatiság elvei mentén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Balogh József: A Fidesz-kormány súlyos hibákat követett el az energetikában, és ez most keményen visszaüt

A szakértő szerint az, hogy az Orbán-kormány alatt csak a napelemeket erőltették, hozzájárul a mostani energiaválsághoz. Balogh József szerint ugyanakkor nincs ok pánikra, a tárolókapacitások bővítését és a szélenergia fejlesztését jó iránynak tartja.

Fischer Gábor, Címlapkép: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Bár a hétvégén úgy tűnt, már vasárnap le kell állítani a Paksi Atomerőművet, a Duna vízszintje egyelőre nem csökkent tovább, és az ipari nagyfogyasztók, valamint a lakosság összefogása is látványos eredményt hozott: egyetlen este alatt egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok. Az atomerőművet ugyanakkor továbbra is bármikor leállíthatják, Magyar Péter szerint ezen a héten jön a legkritikusabb 5 nap, és a Duna vízszintje akár egy hónapig is alacsonyabb lehet annál, ami az újraindításhoz szükséges.

Meddig tarthat az energiaválság, és pótolható-e külföldről a kieső energia? Mi vezetett a mostani helyzethet, és mi lehet a megoldás? Erről beszélgettünk Balogh József energetikai szakértővel.

– Mennyire súlyos jelenleg a helyzet?

– Nem indokolt a hisztériakeltés, nyugalommal kell kezelni a helyzetet. Úgy gondolom, nem a miniszterelnöknek kellene megszólalnia ebben a témában, mert nem az ő szakterülete. Péntekig kell kitartani, utána javulni fog a helyzet.

– Miért éppen péntekig?

– Mert a hét második felében lehűlés és eső érkezik.

– Mások szerint a Duna alacsony vízszintje akár októberig is megmaradhat, az aszályos időszak elhúzódhat.

– Egy tisztességes meteorológiai előrejelzés legfeljebb tíz napra tekinthető megbízhatónak. Azt kijelenteni, hogy az aszály októberig tart, nem megalapozott. Ilyen alapon akár novembert is lehetne mondani. A jelenlegi előrejelzések szerint a hét második felében megérkezik az eső. Az elektromosenergia-rendszerben különösen káros a hisztériakeltés. Nyugalomra van szükség: át kell tekinteni a helyzetet, majd meg kell találni a megfelelő megoldásokat.

– Az utolsó paksi turbinát is le kell majd állítani?

– Minden attól függ, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Dunán. Aszódi Attila erről egy részletes, alapos cikket írt. Ha nincs elegendő víz, sajnos le kell állítani a turbinát, ha viszont megfelelő a vízhozam, erre nem lesz szükség.

Hétfő este a rendszerterhelés körülbelül 6600 megawatt, ami még nem tekinthető rendkívülinek.

Meg kell nézni, hogyan alakul a következő nap, különösen a délutáni időszak. Szerintem nem lesz komoly baj.

– Miért éppen az este hat és tíz óra közötti időszakra kérnek fogyasztáscsökkentést? Ilyenkor a legdrágább az áram?

– A helyzet ennél összetettebb. A Fidesz-kormányzat rendkívül erősen támogatta a napelemes kapacitások kiépítését, arra azonban nem készült fel megfelelően, hogy mi történik naplemente után.

Amit el lehetett rontani, mindent elrontottak.

Lehet, hogy felismerték a problémát, de anyagi szempontból nem volt érdekük annak kezelése. Emiatt rendkívül drága a magyar esti villamos energia. A HUPX-en 400–450 euró körüli árakat is láthatunk. Őszintén szólva én mára 800 euró körüli árat vártam, de az ár nem emelkedett ilyen magasra. Ezért sem szabad pánikot kelteni. A korábbi kormányzat alapvető hibákat követett el az energiarendszer kialakításakor. Nem feltétlenül szándékosan, de a pénzügyi szempontok felülírták a rendszer működésének érdekeit.

– Az államigazgatásban szerdáig kötelező home office-t rendeltek el azokban a munkakörökben, ahol ez kivitelezhező, és a miniszterelnök a piaci cégeket is arra kérte, hogy az energiaspórolás jegyében támogassák az otthoni munkavégzést. Valóban lehet energiát megtakarítani a home office elrendelésével?

– Az irodatömböket akkor is hűteni kell, ha a dolgozók hazamennek. Az Árpád híd környékén is számos olyan irodaépület található, amelyet egész nap közvetlenül ér a napsütés. Ezek hűtését nem lehet egyszerűen leállítani, amikor az emberek elhagyják az épületet.

– Tehát akkor is hűteni kell őket, ha üresek?

– Igen. Egyrészt mindig lehetnek emberek az épületben, másrészt ha a belső tér egyszer átmelegszik, nagyon nehéz visszahűteni. Az üvegfelületek miatt az épület üvegházként kezd viselkedni. Aki ezt az intézkedést javasolta, vélhetően nem ismerte kellően az ilyen épületek működését.

– Tehát az otthoni munkavégzéssel nem takarítunk meg energiát?

– Nemhogy nem takarítunk meg, hanem szerintem akár meg is duplázhatjuk a fogyasztást.

Az irodát továbbra is hűteni kell, miközben a dolgozók otthon is bekapcsolják a légkondicionálót.

– Ha leáll Paks, honnan tudunk energiát importálni?

– Ukrajna nem enged ki villamosenergiát az országból, pedig korábban ez is hozzájárult a magyar rendszer biztonságához. Szlovákia és Ausztria szállít, Szlovénia és Horvátország annyit ad, amennyit tud, emellett Szerbiából is érkezik energia, Románia pedig szintén próbál segíteni. Nem gondolom, hogy súlyos ellátási probléma alakulna ki.

A nagyobb gond az, hogy a korábbi kormány sikeresen összeveszett mindenkivel. .

Ahogy az orosz mondás tartja: „Ne köpj a kútba, mert egyszer még innod kell belőle.” Most érkezett el ez a pillanat.

– Az összekapcsolt európai rendszeren keresztül távolabbi országokból is importálhatunk, nem?

– Az onnan érkező energia már nem jut el Magyarországig, mert azt Németország és Ausztria felveszi. Az Európai Unióban létezik az az elképzelés, hogy az összekapcsolt rendszer mindenki számára megoldást jelent, de a gyakorlatban ez az energia nem ér el hozzánk. Éppen ezért nem szabad úgy összeveszni a szomszédos országokkal, ahogyan azt Szijjártó Péter tette.

– A napelemek napközben azért valamennyi importot kiváltottak.

– Ez igaz, napközben valóban csökkentik az importigényt. Este azonban megszűnik a termelésük, akkor a korábbi, megbukott kormány által preferált napelemek annyit érnek, mint halottnak a csók. És akkor van a 400-500-600 eurós ár.

– Magyar Péter 3000 megawatt tárolókapacitás kiépítésének szükségességéről beszélt. Hogyan értékeli ezt?

– A 3000 megawattos tárolókapacitás indokolt lenne, nagy szükség van rá. A korábbi kormányzat azonban nem építette ki. Számára elsősorban a napelemes kapacitások gyors bővítése volt fontos.

És most már tudjuk, hogy ez nagyon nagy hiba volt.

Ezt korábban is jeleztem. Ez most visszaüt keményen az arcukba.

– Versenyfutás zajlik az idővel? Fontos, hogy a helyzet még a nyáron megoldódjon, mert ősszel, a kevesebb napsütés miatt tovább romolhat?

– Jelenleg öt nehéz napról beszélünk, hétfőtől péntekig. Utána lehűlés és eső várható. Az új kormánynak azonban át kell gondolnia a teljes energiastratégiát. A mostani helyzet egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy változtatni kell. El kell kezdeni megtervezni, hogyan lehet megakadályozni, hogy ez a helyzet tartóssá váljon. Az egyik megoldás a szélenergia. A szélenergia mellett számításba kell venni a nem időjárásfüggő megoldásokat, például a biomasszát. Emellett ott van a geotermikus energia is, amelyet a korábbi kormányzat nem akart megfelelően kihasználni. Véleményem szerint ennek az volt az oka, hogy ezen a területen nem láttak megfelelő pénzügyi lehetőségeket. Magyarország geotermikus adottságai olyan jelentősek, hogy ez az energiaforrás akár a teljes termelés 40 százalékát is kiválthatná.

– A kormány a szélenergiáról és Paksról beszél, a geotermikus energiáról azonban nem. Miért?

– Ezt a kérdést a kormánynak kell feltenni.

– Tegyük fel, hogy a kormány minden lehetséges fejlesztést megvalósít: bővíti a szélenergia hasznosítását, fejleszti a geotermikus energiatermelést, és új szivattyúrendszert épít Pakson. De ez sok év munkája. Jövőre ismét kialakulhat hasonló helyzet, vagy egy év alatt azért már lehet érdemi változást is elérni?

– Jelentős előrelépést lehet tenni. Rengeteget tanultunk és értettünk meg ebből a helyzetből, és sokat lehet tenni a rendszer biztonságának javításáért. Ez a legfontosabb üzenet:

nem kell félni a jövőtől, mert a problémák megoldhatók. A mostani helyzet kiváló alkalom a tanulásra.

Pakson és máshol is problémák vannak. Ez általában nem fordul elő, mert egy átlagos évben elegendő víz van a Dunában.

– Mit lehet konkrétan megvalósítani egy év alatt, hogy ne ismétlődhessen meg ez a helyzet?

– El kell kezdeni fejleszteni az említett alternatívákat: a biomasszát és a szélerőműveket. A szélerőművi tendert már ki is írták. Emellett fel kell ismerni, hogy a korábbi kormányzat által egyoldalúan előnyben részesített napelemek önmagukban nem jelentenek megoldást, mert este nem termelnek. Tárolókapacitás és más energiaforrások nélkül emiatt jelennek meg a 400–500, esetenként akár 600 eurós esti áramárak.

Kapcsolódó

Hétvégére emelkedhet a Duna vízszintje

Csütörtökre várják az esőt Ausztriában, a Duna vízgyűjtő területeinek környékére. Ez nálunk is segíthet a folyó vízszintjének emelkedésében.