Mindenki tudja, hogy ha hidegre fordul az időjárás, sokkal többen betegszenek meg, mint az év többi részében. Pedig a nátha, az influenza és a megfázás kórokozói folyamatosan jelen vannak, mégis ilyenkor egyszerre kezd el köhögni, tüsszögni és szipogni mindenki. Úgy tűnik, hogy a tudósok hosszú kutatás után magyarázatot találhattak a jelenség mögött húzódó biológiai okra, ami az orrunkban keresendő, írja a CNN.
A tudományos megfigyelés alapján ugyanis a hideg levegő önmagában korlátozza a szaglószervünkben kialakuló immunválaszt, olvasható a The Journal of Allergy című folyóiratban kedden publikált tanulmányban. Eszerint ugyanis ha csupán 5 Celsius-fokkal csökken az orrunkban a hőmérséklet, már az is elpusztítja az ott található több milliárd vírus- és baktériumölő sejt közel felét.
Amint egy légúti vírus bejut az orrlyukba, az orr elülső része azonnal érzékeli a behatolót, jóval a szaglószerv többi része előtt. Az orrunkat bélelő sejtek rögtön elkezdenek magukról másolatokat gyártani, melyeket extracelluláris vezikuláknak (EV) neveznek. A csaliként működő EV-k célja a kártevők elpusztítása, melyek végül a váladékba épülve akkor távoznak a szervezetünkből, amikor kifújjuk az orrunkat.
A tanulmány szerint amikor tavaszias, nyárias idő van, az orr védelme jóval erősebb, mint amikor beköszönt a hideg. A hőmérséklet csökkenése miatt azonban akár 70 százalékkal is csökkenhet a receptorok száma a vezikulákon, ami alaposan visszafogja a teljesítményüket, vagyis a megtapadást a vírusok felszínén.
A tudósok szerint a megoldás pofonegyszerű: érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy melegen tartsuk a szaglószervünket. Erre tökéletes megoldás lehet a maszkviselés, ami nemcsak a vírusok belélegzésétől óv meg, hanem olyan, mintha egy jó meleg pulóvert viselnénk az orrunkon.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kísérleteket laboratóriumi körülmények között végezték emberi szövetek segítségével. Az eredmény megerősítéséhez szükséges in vivo, vagyis emberes vizsgálatok még hátra vannak.
Mindenki tudja, hogy ha hidegre fordul az időjárás, sokkal többen betegszenek meg, mint az év többi részében. Pedig a nátha, az influenza és a megfázás kórokozói folyamatosan jelen vannak, mégis ilyenkor egyszerre kezd el köhögni, tüsszögni és szipogni mindenki. Úgy tűnik, hogy a tudósok hosszú kutatás után magyarázatot találhattak a jelenség mögött húzódó biológiai okra, ami az orrunkban keresendő, írja a CNN.
A tudományos megfigyelés alapján ugyanis a hideg levegő önmagában korlátozza a szaglószervünkben kialakuló immunválaszt, olvasható a The Journal of Allergy című folyóiratban kedden publikált tanulmányban. Eszerint ugyanis ha csupán 5 Celsius-fokkal csökken az orrunkban a hőmérséklet, már az is elpusztítja az ott található több milliárd vírus- és baktériumölő sejt közel felét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.
A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.
Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.
A férfi azért ment kórházba, mert félt, hogy a szomszédja mérgezi. Az orvosok kezelés alatt tartották, de állapota romlott, hallucinációi lettek és erős paranoiája alakult ki. Még a kórházból is megpróbált megszökni.
Amikor jobban lett, elmondta, hogy a ChatGPT tanácsait követte. Piros kiütéseket is talált a testén, ami szintén a bromizmus egyik tünete. Három hétig kezelték a kórházban, mire stabilizálódott, és a hazabocsátása után a tünetei nem tértek vissza.
A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI hangsúlyozta a Live Science-nek, hogy a szolgáltatás tanácsait nem szabad szakértői véleményként kezelni, és nem lehet egyedüli forrásként használni tényszerű információkhoz.
Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.
A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.
Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?
A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.
A koronavírus-fertőzés legjellemzőbb tünetei közé tartozik az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés, az íz- és szaglás hirtelen elvesztése, valamint a fáradtság.
Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.
A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.
Az influenza általában hirtelen, erőteljes tünetekkel kezdődik, szemben a megfázással, amely fokozatosan alakul ki.
A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.
A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.
A megfázás – a három betegség közül a legenyhébb – általában lassabban alakul ki, és a tünetei is enyhébbek.
Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.
A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.
Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.
Enyhébb panaszok esetén otthoni módszerek is segíthetnek.
A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.
A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.
A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.
Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?
A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezért van szükséged kollagénre – és ezért nem mindegy, hogyan pótolod
Kapszula, por, ital vagy kozmetikum – vajon melyik kollagénforma működik tényleg? A BioTechUSA szakértői segítenek eligazodni a tények és mítoszok között.
A kollagén hosszú időn át észrevétlenül végezte a munkáját a testünkben, mostanra viszont az egészség és a szépség egyik legnagyobb sztárjává vált. Sokan a fiatalos külső és az energikus mindennapok titkát látják benne – nem véletlen, hogy ma már kapszula, por, ital, krém, sőt injekció formájában is elérhető. De vajon tényleg ennyire sokoldalú? Mit tud a tudomány igazolni, és hol van szó inkább marketingfogásról? A BioTechUSA szakértői utánajártak.
Miért nélkülözhetetlen a kollagén?
Ez a fehérje testünk egyik legfontosabb építőköve: jelen van a bőrben, az ízületekben, a csontokban és még a belső szervekben is.
Elképzelhetjük úgy, mint egy erős kötélhálózatot, amely megtartja a szöveteket, miközben rugalmasan követi mozgásukat.
Fiatalabb korban a szervezetünk gond nélkül pótolja, amit lebont – ám az évek előrehaladtával a termelődés lassul. Ehhez jön még a stressz, a dohányzás, a rossz étrend vagy akár a túl intenzív sportterhelés, amelyek mind felgyorsítják a kollagénvesztést. Ilyenkor érdemes külső támogatást is bevetni.
Hogyan pótolhatjuk?
Ma már rengeteg lehetőség van: ital, por vagy kapszula formájában is elérhető a kollagént, például a BioTechUSA kínálatában – ráadásul többféle ízben (például barackos ice tea, eper–vörösáfonya, limonádé vagy fekete málna), így mindenki megtalálhatja a számára legkényelmesebb megoldást.
Érdekesség, hogy nemcsak marha- és sertésalapú termékek léteznek, hanem hal- és csirkeeredetűek is. Így az étkezési szokásokhoz vagy diétás irányelvekhez igazodva bárki választhat.
Van olyan italpor is, amelyik hialuronsavval, aminosavakkal, ásványi anyagokkal és vitaminokkal is kiegészített.
Mítosz vagy valóság?
Kozmetikumokban: jól hangzik, hogy kollagént tartalmaznak, de a molekulák túl nagyok ahhoz, hogy átjussanak a bőrön. Ezek inkább hidratálnak, de a mélyebb rétegeket nem befolyásolják.
Étrend-kiegészítőkben: a hidrolizált, vagyis előemésztett kollagénpeptidek jól felszívódnak, és a kutatások szerint rendszeres fogyasztás mellett (kb. 6–12 hét alatt) látható javulást hozhatnak a bőr hidratáltságában és rugalmasságában, sőt a finom ráncok csökkenésében is.
És mi a helyzet a konyhával?
Sokan a csontlevest tartják a természet egyik legjobb kollagénforrásának. Valóban sok értékes anyag oldódik ki belőle a főzés során, de fontos tudni: a kollagén bármilyen formában is kerül a szervezetbe, először aminosavakra bomlik. Akkor tud igazán beépülni, ha van hozzá elég „segítő”: például C-vitamin, cink, és egy kiegyensúlyozott, gyulladásmentes szervezet.
Tudatosság a kulcs
A kollagén kétségkívül fontos szereplője testünk működésének – de nem mindegy, hogyan pótoljuk. Nem minden ígéret mögött áll valós hatás, ezért a tudatos választás elengedhetetlen. A szépség és egészség felé vezető úton a legjobb, ha a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód mellé választunk jól felszívódó kollagénkészítményt.
A kollagén hosszú időn át észrevétlenül végezte a munkáját a testünkben, mostanra viszont az egészség és a szépség egyik legnagyobb sztárjává vált. Sokan a fiatalos külső és az energikus mindennapok titkát látják benne – nem véletlen, hogy ma már kapszula, por, ital, krém, sőt injekció formájában is elérhető. De vajon tényleg ennyire sokoldalú? Mit tud a tudomány igazolni, és hol van szó inkább marketingfogásról? A BioTechUSA szakértői utánajártak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Soha ne igyál olyan ásványvizet, aminek lejárt a minőségmegőrzési ideje – mutatjuk, miért
Szakértők szerint a műanyag idővel mikroműanyag-részecskékre esik szét, amelyek a vízbe kerülhetnek. Friss kutatások tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is kimutatták ezeket.
A palackozott víz ritkán romlik meg rövid idő alatt, mégis érdemes figyelni a csomagolására. Szakértők szerint a műanyag palack idővel bomlik, és ezzel együtt nőhet annak esélye, hogy mikroműanyagok kerülnek a vízbe.
A minőségmegőrzési dátum jellemzően 18–24 hónap, de ez a jelölés a palackra vonatkozik, nem magára a vízre.
A dátumon belül az íz és a minőség általában rendben marad, utána viszont nagyobb lehet a részecskék lenyelésének kockázata, amelyet a bélrákkal, agykárosodással és a terméketlenséggel is összefüggésbe hoztak, derül ki a Daily Mail cikkéből.
A Natural Hydration Council szerint a víz a dátum után is fogyasztható. Más vélemények úgy látják, hogy a mikroműanyagok már a gyártásnál megjelenhetnek, és ahogy öregszik a palack, egyre több kerülhet a vízbe.
A mikroműanyagok parányi darabkák, akár 2 mikrométeresek is lehetnek, ami nagyjából egy milliméter kétezred része. Friss vizsgálatok tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is találtak ilyen részecskéket, ami felveti, meddig juthatnak el a szervezetben. Dr. Sherri Mason, a WHO-val együttműködő, édesvízi műanyagszennyezést kutató szakértő így fogalmazott: „Összefüggést látunk bizonyos ráktípusok gyakoribbá válása, az alacsonyabb spermaszám, valamint az olyan állapotok, mint az ADHD és az autizmus gyakorisága között. Tudjuk, hogy ezek a környezetben jelen lévő szintetikus vegyi anyagokkal kapcsolatosak, és azt is tudjuk, hogy a műanyagok mintegy eszközként segítik e vegyi anyagok bejutását a testünkbe.”
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a mikroműanyagok többségét a szervezet kiüríti. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy részük a véráramba kerülhet, és létfontosságú szervekben rakódhat le. Egyre több kutatás hozza összefüggésbe ezeket a részecskéket idegkárosító hatással, krónikus gyulladással, valamint a hormonális és anyagcsere-folyamatok felborulásával.
Egy új tanulmány, amelyet Sara Sajedi, a Concordia Egyetem környezetmenedzsmenttel foglalkozó szakértője vezetett, azt találta, hogy
akik rendszeresen palackozott vizet isznak – még a minőségmegőrzési időn belül is –, évente körülbelül 900 000-rel több mikroműanyag-részecskét visznek be, mint akik csapvizet fogyasztanak.
Sajedi az egyszer használatos műanyag palackok kockázatait „súlyosnak” nevezte, és nagyobb figyelmet sürgetett erre az „égető kérdésre”. Hozzátette: „A mikroműanyagok bélflóra-egyensúlyzavart is okozhatnak, felboríthatják a bélbaktériumok egyensúlyát, és belélegezve légúti betegségekhez vezethetnek. Ezek a széles körű, krónikus egészségügyi kockázatok jelzik, mennyire fontos felismerni és kezelni a nano- és mikroműanyagok hatását az emberi egészség védelmében.”
A minőségmegőrzési időn túl az íz és az illat is romolhat, mert a palack lassan lebomlik, ami befolyásolhatja az érzékszervi tulajdonságokat. Ugyanakkor a PET-részecskéket nem tartják olyan vegyületek hordozóinak, mint a ftalátok vagy a BPA. Ha a palackokat meleg helyen tárolják, napfény éri őket, vagy erős szagú vegyszerek mellett állnak, a műanyag gyorsabban gyengülhet, és ez a víz minőségére is rányomhatja a bélyegét. A PET „lélegző” anyag, vagyis idővel egy kevés víz elpárologhat a palackból, és ezzel együtt könnyebben bejuthatnak szennyező részecskék.
A hét elején megjelent vizsgálat arra utal, hogy az élelmiszer-csomagolásban használt mikroműanyagok a bélrendszert is károsíthatják, és ezzel nőhet a vastagbélrák és a depresszió kockázata. Ausztrál kutatók egészséges önkéntesek székletmintáit elemezték, és azt látták, hogy a mikroműanyagok megváltoztathatják a bélben a mikrobiális működést. Néhány változás olyan mintázatot mutatott, amelyet korábban depresszióhoz és vastagbélrákhoz kötöttek. A szakértők „jelentősnek” nevezték az eredményt, és kiemelték: ez volt az első olyan humán vizsgálat, amely bizonyította, hogy a mikroműanyagok képesek átalakítani a bélmikrobiomot.
A palackozott víz ritkán romlik meg rövid idő alatt, mégis érdemes figyelni a csomagolására. Szakértők szerint a műanyag palack idővel bomlik, és ezzel együtt nőhet annak esélye, hogy mikroműanyagok kerülnek a vízbe.
A minőségmegőrzési dátum jellemzően 18–24 hónap, de ez a jelölés a palackra vonatkozik, nem magára a vízre.
A dátumon belül az íz és a minőség általában rendben marad, utána viszont nagyobb lehet a részecskék lenyelésének kockázata, amelyet a bélrákkal, agykárosodással és a terméketlenséggel is összefüggésbe hoztak, derül ki a Daily Mail cikkéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
