Véget ér egy korszak: átadhatja a hatalmat Károly hercegnek II. Erzsébet a 95. születésnapján

Milyen fagyit szeret a legjobban? Mi a hobbija? Tart-e attól, hogy bántják? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Magyar Péter egy gyereknapi rendezvényen, ahol a Kispolgár gyerekújság gyűjtötte össze a legkisebbek kérdéseit. Orbán Viktornak is címeztek kérdéseket, de ő egyelőre nem reagált.

Magyar Péter nemcsak politikusként, hanem kertészkedő emberként is bemutatkozott. Elárulta, hogy első keresetét virágárusítással szerezte. Bár mostanában kevés ideje jut a kertre, idén szeretné bepótolni az elmaradást. A másik nagy szenvedélye maga a politika. „Szerencsés az az ember, akinek a munkája a hobbija is. Én ezt hétvégén is szívesen csinálom” – fogalmazott.

A fagylaltkérdésnél viszont nehéz dolga volt választani, mert – saját bevallása szerint – úgy van vele, mint Gombóc Artúr a csokoládéval: szinte mindegyiket szereti. „Ha nagyon választanom kell, akkor málnát vagy szamócát. Mangót… citromot. Esetleg a pisztáciát! Vagy egy jó csokoládét” – sorolta lelkesen.

Ezek után komolyabb kérdések is előkerültek. Magyar Péter azt mondta, hogy kormányváltás esetén újra lennének önálló környezetvédelmi és klímavédelmi minisztériumok. Szerinte hiba volt ezeket megszüntetni, akárcsak az oktatásügyi és egészségügyi tárcákat.

Szóba került az is, hogy kisebb osztálylétszámokat szeretnének-e. Magyar szerint erről nem egyedül ő dönt, és jó lenne, ha a szakemberek véleménye számítana igazán. Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy minél kevesebb gyerek van egy osztályban, annál több figyelem jut rájuk – ehhez viszont a tanárokat is fel kell készíteni.

A gyerekek megkérdezték azt is, hogy nem fél-e a merényletektől.

A beszélgetés végén az is előkerült, miért csak most hagyta ott a Fideszt. Elmondta, hogy korábban nem volt politikus, csak egy a húszezer tag közül, miközben volt felesége miniszterként dolgozott. „Ha az ember egy csapatnak a tagja, akár egy sportcsapaté, akkor ott van egyfajta lojalitás, vagyis hűség. És ha valamelyik csapattársad nem játszik jól, vagy az edző nem tetszik, akkor nem az az első, de még a második sem, hogy palávert csinálsz és otthagyod őket.”

Ez szerinte egy nagyon nehéz döntés volt, ami hosszú évek alatt érett meg benne. „Sokan csalódnak egy közösségben, és nem mindenki áll ki aztán nyilvánosan. De nekem így alakult a sorsom. Én sem így terveztem, de ezt dobta a gép.” – zárta a gondolatait.

(via hvg.hu)

Ahogy arról korábban írtunk, Emmanuel Macron francia elnök és felesége, Brigitte hivatalos látogatásra érkezett Hanoiba május 25-én. A repülőgép ajtaja kinyílt, Macron elnök Brigitte felé fordult, mire a first lady arcon ütötte férjét. Az esetet több fotós is megörökítette, a világsajtó pedig azonnal felkapta a történetet.

Miután az ajtó kinyílt, Macron egy „Hello”-val köszöntötte a kint várakozókat, majd gyorsan visszalépett a takarásba. Nem sokkal később újra előjött a gépből, Brigitte pedig követte őt. Az elnök kezet fogott a pilótával, majd felajánlotta karját a feleségének, hogy segítsen neki lemenni a lépcsőn. Brigitte nem fogadta el a segítséget, helyette a korlátba kapaszkodott.

Macron ezután megpróbálta meggyőzni feleségét, hogy kövesse őt, és azt mondta: „Megpróbáljuk kérlek?” Brigitte erre csak annyit felelt: „nem”.

Később az elnök az esetről azt mondta: „A feleségemmel csak civakodtunk, viccelődtünk.”

Macron és Brigitte 2007 óta házasok, és először 1993-ban találkoztak, amikor Brigitte középiskolai tanárnőként dolgozott. A pár közötti 25 év korkülönbség már korábban is sokszor téma volt a napi és a bulvársajtóban.

(via Blikk)

Dobrev Klára elárulta a Telexnek adott interjúban, hogyan zajlott Gyurcsány Ferenc visszavonulása a Demokratikus Koalíció elnökségi ülésén. Elmondása szerint a pártelnök határozottan lépett: bejelentette a döntését, majd kérte, hogy innentől kezdve ne tekintsék közszereplőnek.

A döntést nem előzte meg hosszas egyeztetés, és Dobrev szerint ez nagyon is jellemző Gyurcsány Ferencre. „Ugye, elhiszik nekem, hogy jobban ismerem Gyurcsány Ferencet, mint egy átlagos politikai szereplő? Azért az a 30 év nagyon hosszú idő volt” – mondta. Hozzátette: „Ez a határozott, kompromisszumok nélküli, azonnali döntés, a fekete-fehér helyzet teremtése, adott esetben a politikai ellenfelek lépéskényszerbe hozása... Ez nagyon Gyurcsány Ferenc.”

Dobrev szerint a döntés egyértelműen a volt miniszterelnök személyiségéből fakad. Úgy látja, a visszavonulás lehetőséget teremt arra, hogy a közélet túllépjen a „gyurcsányozáson”, és végre a tartalmi kérdések kerüljenek előtérbe.

Az EP-képviselő úgy fogalmazott: „A jobboldal egyik legsilányabb politikai terméke ez a gyűlöletpolitika, karaktergyilkosság, ami az elmúlt években kiépült.” Szerinte ennek az időszaknak most vége lehet, és itt az idő, hogy mindenki a jövőről, a lényegi kérdésekről beszéljen.

A gyurcsányozás azonban szerinte még ma is jelen van, nemcsak a kormányoldalon, hanem az ellenzéki jobboldalon is. „Azt lehetett látni, hogy a gyurcsányozásnak nincsen vége. Sőt, a kormányzó jobboldal beszívódott és átjött a lelkekbe, szívekbe, különösen az ellenzéki jobboldali képviselői számára” – mondta.

Dobrev úgy gondolja, most, egy évvel a választások előtt, lehetőség nyílik egy új politikai korszak elindítására. „Ez egy hatalmas lépés, és abban reménykedem, miszerint mindenki, aki úgy gondolja, hogy ez egy rendkívül silány politikai termék, s érzi a felelősségét, mostantól kezdve beszéljen a lényegről és a tartalomról.”

Hozzátette azt is, hogy a Fidesz politikai stratégiája gátolja a baloldali témák érvényesülését. „Gyakorlatilag a Fidesz azt próbálja elérni, hogy a baloldal legfontosabb témái ellehetlenüljenek, és ne lehessen ezekről beszélni, legyen szó Ukrajnáról, az LMBTQ-emberek jogairól vagy a határon túli magyarok szavazati jogáról, az erős Európáról, az alaptörvény jogellenességéről.”

(via Blikk)

Továbbra is ömlik a megduzzadt Korond-patak vize a parajdi sóbányába, és szerdán várhatóan a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére – számolt be az MTI.

A Hargita megyei községben az elmúlt napok esőzései nyomán kialakult rendkívüli helyzetről Nyágrus László polgármester a Maszol hírportálnak nyilatkozva közölte: jelenleg a bánya egyik legújabb részét, a Telegdy-szárnyat próbálják megmenteni két szigetelőgát kialakításával. „Ez reményt adhat mindannyiunk számára. Nemcsak a turizmusnak, hanem a kitermelésnek is” – fogalmazott a székelyföldi elöljáró.

A Székelyhon hírportál arról számolt be, hogy a sóbánya feletti területet – ahol a patak vize bezúdul a bányába – lezárták, mivel ingataggá vált a talaj. Az illetékesek attól tartanak, hogy újabb helyeken szakad be a patakmeder, ezért az oda vezető hidat csendőrök őrzik. A helyiek szerint már jelenleg is több víznyelő van, ahol zúdul be a víz a bányába. Parajdon szerdán is esett az eső, a meteorológusok pedig továbbra is esős időre figyelmeztetnek.

Az az általános vélemény, hogy a jelenlegi helyzetet meg lehetett volna előzni, ha az illetékesek időben beavatkoznak, hiszen évek óta tudni lehet a vízszivárgásról. Azt is kifogásolják, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) nem kommunikál kielégítően a helyzet súlyosságáról.

A Hargita megyei község lakosai attól tartanak, hogy a bánya bezárásával a Parajdnak és környékének megélhetést biztosító turisták is elmaradnak. Nyágrus László szerint szakemberek bevonásával áthidaló megoldásokat kell találni ahhoz, hogy a sóbánya bezárása esetén meg tudják tartani a környéken a turistákat, amiben segít, hogy az elmúlt években számos turisztikai attrakció épült. Kiemelte: mindezzel együtt Parajd és a térség idegenforgalmának a sóbánya a motorja.

„Valóban, ha teljesen megtelne vízzel a bánya és évekig állna benne, akkor létezne ez az elméleti veszély. De ismétlem, rövid- és középtávon, nem lehetséges, hogy ilyesmi megtörténjen” – idézte Petres Sándor Hargita megyei prefektus nyilatkozatát az Agerpres.

Elmondta: szerdán csökkent kicsit a bányába beáramló víz mennyisége, de a térségben továbbra is esik az eső, és amíg a vízszint nem éri el a megszokott szintet, nem lehet beavatkozni anélkül, hogy veszélyeztetnék az emberek életét és a munkagépeket. Közölte azt is: szerdán ülésezett a válságkezelésért felelős megyei bizottság, és tájékoztatta a helyzetről és a sürgős tennivalókról az országos vezetőséget.

Irina Muller, a Salrom termelési igazgatója a Marosvásárhelyi Rádiónak elmondta: jelenleg csak a föld alatt dolgoznak a két szigetelőgát építésén, amely a Telegdy-bányát és a szabadidős részleget védi, kültéren túl veszélyes a munka.

Bíró Barna-Botond, Hargita megye önkormányzatának elnöke az MTI-nek küldött közleményében bejelentette, hogy válságkezelő csoportot hívott össze a parajdi sóbánya ügyében, hogy „gyors, összehangolt és hatékony fellépéssel megvédjék a közösség jövőjét, a helyi turizmust”.

Közölte: a bánya megmentését célzó elengedhetetlen sürgős műszaki beavatkozások mellett – ami a szakemberek feladata –, átfogó turizmusmentő kampányra is szükség van, mely új lendületet adhat a térségnek.

Parajd lakosainak 80 százaléka a turizmusból él - emlékeztetett a tanácselnök, aki szerint a megyei önkormányzat elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa a helyreállítási munkálatokat és a turizmus újraindítását.

Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, melyet pénteken június 6-áig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére.

(MTI)