Az orosz hadsereg csapást mért a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő csaplinei vasútállomásra, az eddigi információk szerint 15-en meghaltak, és mintegy ötvenen megsebesültek - közölte videókapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda este az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén.
"A mentők dolgoznak, de sajnos a halottak száma növekedhet. Így élünk minden nap. Oroszország így készült az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére"
- idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő csatornán azt írta, hogy a megyében a szinelnikovei járást érő orosz rakétatámadásban életét vesztette egy 11 éves fiú.
Valentin Reznyicsenko Dnyiporpetrovszk megyei kormányzó korábban a Telegram üzenetküldő alkalmazáson már beszámolt arról, hogy
az orosz erők szerdára virradó éjjel is a régió több térségét lőtték: a megyeszékhely, Dnyipro környékét H-22-es rakétákkal, Nyikopol és Krivij Rih térségét pedig Grad ás Uragan típusú sorozatvetőkkel.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint Ukrajna területén folytatódnak a légi és rakétacsapások katonai és polgári célpontokra. A mai nap folyamán gyakorlatilag az egész ország területén - kivéve az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetet - voltak légiriadók - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
FRISSÍTÉS:
Az NBC News az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettesének Telegram-posztja alapján azt írja, már 25-re emelkedett a halálos áldozatok száma. Két gyerek is életét vesztette: egy 11 éves fiút egy ház romjai alá került, egy 6 éves fiú pedig egy autótűzben halt meg, ami a vasútállomástól nem messze történt.
Az orosz hadsereg csapást mért a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő csaplinei vasútállomásra, az eddigi információk szerint 15-en meghaltak, és mintegy ötvenen megsebesültek - közölte videókapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda este az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén.
"A mentők dolgoznak, de sajnos a halottak száma növekedhet. Így élünk minden nap. Oroszország így készült az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére"
- idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”
Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:
„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.
A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”
Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A nyugdíjasok fele havi 220 ezernél kevesebből él, 69 ember viszont 2 milliónál is többet kap
A KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok többsége nagyon kevés pénzt kap, míg kevesen nagyon sokat. Egy szakértő szerint a különbségeket növeli, hogy Magyarországon 2013 óta nincs járulékplafon.
A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.
Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.
A KSH által publikált adatsorban eredetileg csak az szerepelt, hányan kapnak 700 ezer forintnál nagyobb összeget, a pontosabb kép érdekében azonban a HVG elkérte a hivataltól a részletes bontást.
Ebből kiderül, hogy a nyugdíjasok mindössze 1 százaléka jut 700 ezer forintnál magasabb összeghez. Több mint 12 ezren vannak, akik 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak 2025 elején, kétezer nyugdíjasnak járt 1–1,5 millió forint, 188-nak pedig 1,5–2 millió forint.
A csúcskategóriát az a 69 nyugdíjas képviseli, akiknél a havi ellátás átlépte a 2 millió forintot.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint az ilyen magas ellátásokhoz rendkívüli pálya kell. „Hosszú szolgálati idő és tartósan magas kereset szükséges ahhoz, hogy valakinek havi 1–2 millió forint feletti nyugdíja legyen” – kommentálta az adatokat. Hozzátette, hogy akik ilyen magas ellátást kapnak, jellemzően hosszú időn keresztül kiemelkedően magas jövedelem után fizettek járulékot. Egyes szakmákban az utóbbi években 3–5 millió forintos havi fizetések is előfordulnak, és ezek után a teljes összegre megfizetik a nyugdíjjárulékot.
A helyzet egyik fő oka, hogy Magyarországon 2013 eleje óta nincs járulékplafon, vagyis a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot. Ez magasabb nyugdíjalapot eredményez, ami nyugdíjasként magasabb ellátást jelent.
Mindeközben a nyugdíjasok mintegy harmada relatíve szegénynek számít, körülbelül hatoduk pedig mélyszegénységben él. Különösen nehéz helyzetben vannak az egyedül élő idősek, akiknél a jövedelmi szint sok esetben indokolná valamilyen célzott kiegészítő támogatás bevezetését.
A folyamat a teljes gazdaságra nézve is problémás. A jövőben egyre több magas nyugdíj jelenik majd meg a rendszerben, különösen azoknál, akik a következő években mennek nyugdíjba. Mivel a rendszerben nincs a nyugdíjnak felső korlátja, a nyugdíjkasszának a magas nyugdíjakat is teljes mértékben ki kell fizetnie. Farkas András szerint ha a szabályok változatlanok maradnak, a rendszer fenntarthatósága 2037–2040 körül kerülhet komolyabb nyomás alá.
A probléma elkerülése érdekében több európai ország vezetett be valamilyen korlátozást. Spanyolországban például 3–3,2 ezer euró körül maximálták a kifizethető nyugdíjat. Finnország kakukktojásnak számít, ahol szintén nem maximálták az állami ellátást, de ott sokkal kisebbek a bérkülönbségek, így a nyugdíjszakadék sem akkora, mint Magyarországon.
A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.
Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.
„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.
A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.
A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.
A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.
A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,
miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.
Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.
„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.
A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.
A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump Béketanácsától kér választási megfigyelőket a CÖF-CÖKA
Az amerikai elnök által életre hívott nemzetközi szervezetnek küldött levelükben a Tisza Pártot azzal vádolják, hogy a várható választási vereség felelőssége elől menekülve „tudatosan építi a választási csalás narratíváját annak érdekében, hogy ezáltal szándékosan szítsa a társadalmi feszültséget”.
A Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kedden arra kérte a Donald Trump által alapított Béketanácsot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a magyar országgyűlési választásokra, és ha lehetséges, küldjön választási megfigyelőket – írja a hvg.
A CÖF külügyi igazgatója egy budapesti sajtótájékoztatón azzal indokolta a lépést, hogy a „Brüsszel, Ukrajna, Tisza Párt” közötti politikai szövetség fejleményeit a magyar civil társadalom eddig felelősségteljes önmérséklettel figyelte, de most szerintük eljött az a pont, amikor ki kell jelenteni, hogy „eddig és ne tovább”.
A Béketanácsnak küldött levelükben, amely „a magyar demokrácia legitimitásának és integritásának védelme érdekében született meg”, a Tisza Pártot azzal vádolják, hogy a várható választási vereség felelőssége elől menekülve „tudatosan építi a választási csalás narratíváját annak érdekében, hogy ezáltal szándékosan szítsa a társadalmi feszültséget”.
A szervezet a NATO-nak is levelet írt, amelyben azt kérik, lépjenek fel az ukrán erőszakos fenyegetéssel és a magyar választási folyamatokba való beavatkozásokkal szemben.
A Béketanács egy Donald Trump által alapított nemzetközi szervezet, amit az amerikai elnök az ENSZ alternatívájaként képzelt el, ám jelenleg csak 19 tagja van. Az EU-s országok közül csak Magyarország és Bulgária csatlakozott, a többi állam elutasította a meghívást.
Egyébként a magyarországi választások nemzetközi megfigyelése már zajlik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) már telepített egy teljes körű választási megfigyelő missziót Magyarországra. Ez a szervezet számít a választások nemzetközileg elfogadott, hivatalos megfigyelőjének.
Csakhogy az EBESZ megfigyeléséből kisebb botrány kerekedett, ugyanis kiderült, hogy a delegációt Putyin egykori tolmácsa vezeti. Erről bővebben itt írtunk:
A Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kedden arra kérte a Donald Trump által alapított Béketanácsot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a magyar országgyűlési választásokra, és ha lehetséges, küldjön választási megfigyelőket – írja a hvg.
A CÖF külügyi igazgatója egy budapesti sajtótájékoztatón azzal indokolta a lépést, hogy a „Brüsszel, Ukrajna, Tisza Párt” közötti politikai szövetség fejleményeit a magyar civil társadalom eddig felelősségteljes önmérséklettel figyelte, de most szerintük eljött az a pont, amikor ki kell jelenteni, hogy „eddig és ne tovább”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
