Varga Mihály szerint az történik a magyar gazdasággal, ami a 2007-2008-as válság idején
Varga Mihály, az MNB elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság kétnapos vándorgyűlésén Veszprémben arról beszélt, hogy az elmúlt évben még bizonytalanabb lett a világgazdasági környezet. Szerinte ma már a kiszámíthatatlanságra készülnek a gazdasági vezetők és a szakemberek, írja a 444.
Úgy fogalmazott, megakadt a dezinfláció, a 2020-as évek lassuló növekedést hoztak, Európa pedig nagy vesztese ennek. Kína idén 4, az USA 1,8 százalékos növekedést érhet el, az Európai Unió pedig 1 százalék alatt bővülhet.
A magyar helyzetről azt mondta, a magas infláció főként kelet-közép-európai gond, nyugaton alacsonyabb a fogyasztóiár-index. Ez szerinte a legkárosabb tényező, mert visszafogja a növekedést, és mindenki érzi a hatását. Hozzátette, az inflációs várakozások olyan magasak, mint 2022 elején, amikor 8 százalék volt az adat, mostanában pedig 20 százalék körül mozognak. Az árstabilitásért fontos lenne ezeket csökkenteni.
– mondta.
Szerinte az idei gyenge második negyedéves adat is ezt a helyzetet jelzi. Az elmúlt öt év növekedését nézve a magyar teljesítmény az uniós átlag és a V3 országok átlaga alatt van.
Három fő elemet emelt ki a GDP-ből: az exportot, a beruházásokat és a fogyasztást. Az export nagyjából rendben van, az uniós és a V3-átlag szintjén áll. A fogyasztás átlag feletti, ez húzza a gazdaságot. A beruházások viszont jelentősen elmaradnak, ennek hátterében a magas infláció és a gyenge kereslet áll.
Pozitívumként említette a folyó fizetési mérleg többletét, ami a legmagasabb a régióban. A költségvetés elsődleges egyenlege 4,9 százalékponttal javult, ezzel Magyarország a hatodik legjobb helyen áll az uniós országok között.
Varga kitért az Otthon Start programra is. Úgy látja, ez élénkítheti a lakossági hitelezést és a lakáspiacot, de csak akkor, ha közben bővül a kínálat is, vagyis megfelelő számban és áron épülnek új lakások. Ha ez nem történik meg, sem a lakáspiaci élénkülés, sem a hitelezés nem erősödik.