Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a kormány megvédi Magyarországot a háborús gazdasági válságtól, ezért megőrzi a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét, a béremeléseket, csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot.

A munkát terhelő adók csökkentése 750 milliárd forintot, a családi adóvisszatérítés 685 milliárd forintot, a januári és a júliusi nyugdíjemelések 400 milliárd forintot, a 13. havi nyugdíj 370 milliárd forintot tesz ki - írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében a pénzügyminiszter.

A 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárd forintot, az igazságügyi, hivatali és kulturális dolgozók béremelése 86 milliárd forintot, a szociális ágazatban és a bölcsődékben dolgozók béremelése 71 milliárd forintot tesz ki.

Miközben tehát a baloldal megszorításokat vizionál, a valóság mást mutat - fogalmazott a miniszter.

Varga Mihály hozzátette, hogy a 2023-as költségvetés a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése lesz. 670 milliárd forinttal Rezsivédelmi Alap, 842 milliárd forinttal Honvédelmi Alap jön létre - olvasható a bejegyzésben.

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

Ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.