Varga Judit minisztersége alatt a kétszeresére nőtt a kapcsolati erőszak áldozatainak száma
2019 és 2022 között – amíg Varga Judit volt az igazságügyi miniszter – a kétszeresére nőtt a kapcsolati és szexuális erőszak áldozatainak száma – tudta meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) ki közérdekű adatigényléssel az Átlátszó. A lap szerint csak 2023-ban lassult a trend, illetve csökkent valamelyest az áldozatok száma.
A tavalyi évben a rendőrség 73 szexuális kényszerítéssel összefüggő sértettet regisztrált nyilvántartásában, az elkövetők száma 60. Az elkövetők és a sértettek száma közötti eltérést az magyarázhatja, hogy egyes elkövetők egy éven belül több személy ellen is elkövették a bűncselekményt, így például a házastársuk és a gyermekük sérelmére is. A tavalyi évben a kapcsolati erőszak sértettjeinek 60,9 százaléka házastársi, élettársi kapcsolatban volt a bűncselekmény elkövetésekor vagy korábban az elkövetővel. Szexuális erőszaknál ugyanez az arány 6,2 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig 0 – azaz nem volt olyan eset, amikor a volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt.
A jogvédők szerint a nőkkel szemben elkövetett szexuális erőszaknál csak az esetek 2,4 ezreléke jelent meg a magyar rendőrségi nyilvántartásban. Vagyis óriási a látencia, a bűncselekmények jelentős része sosem került a rendőrség látókörébe. Felmerülhet, hogy Varga minisztersége alatt esetleg csak az említett látencia csökkent, azaz, a korábbihoz képest több esetet jelentettek be. Ennek ellentmondanak az ENSZ adatai: a szervezet nők jogaival foglalkozó egysége szerint 2020-ban szinte minden országban növekedésnek indult a nők elleni és a családon belüli erőszak száma. Magyarországon annyiban más a helyzet a világ többi országához képest, hogy itt a járvány lecsengése és a lezárások vége óta sem lett jobb ezen a téren.
Magyarország 2014-ben ugyan aláírta az Isztambuli Egyezményt, mely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza, ám a mai napig nem emelte azt törvényi erőre. Sőt, 2020-ban KDNP-s javaslatra a magyar parlament kétharmados többséggel megszavazta a ratifikálás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatot. Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter – aki a közelmúltban ex-férjével kapcsolatban kapcsolati erőszakot emlegetett, és arról beszélt, hogy házasságuk alatt verbálisan és fizikailag is terrorizálta – az Isztambuli Egyezményről 2020-ban azt írta, hogy a magyar jogrendszer az uniós gyakorlatnál „szigorúbb és kiemeltebb védelmet ad a nőknek”. Egy évvel korábban pedig „politikai hisztinek” nevezte az egyezményt, és így fogalmazott:
