HÍREK
A Rovatból

Varga Judit kemény kérdéseket kapott a BBC HARDtalk című műsorában

Az igazságügyminisztert többször is figyelmeztette a műsorvezető, hogy nem a feltett kérdésre válaszol.


A sajtószabadságról, az Indexről és a CEU-ról is kérdezték az igazságügyi minisztert a BBC HARDtalk című műsorában - írja a hvg.hu, ami szemlézte Varga Judit interjúját.

Az itthon főleg a kormánypárti médiának nyilatkozó miniszterasszonyt egy veteránnak számító újságíró, Stephen Sackur kérdezte a műsorban, és a címhez méltóan olykor kemény témákat vetett fel. Felütésnek rögtön azzal kezdte, hogy miért van az, hogy Magyarország bár csatlakozott egy európai klubhoz, annak bíróságát, szabályait és értékrendjét mégsem hajlandó elfogadni. Varga Judit válaszában kifejtette, hogy mikor csatlakoztunk a klubhoz, annak a mottója az volt, ami ma is: egység a sokféleségben. „De ma azt látjuk, hogy a szerződéses keret, melyhez 16 évvel ezelőtt csatlakoztunk, nagy változásokon megy keresztül, és egyre több próbálkozás történik egy olyan föderalista unió megteremtésére, melyet mi sosem akartunk” - tette hozzá a miniszter.

A jogállamiságot firtató kérdésekre ugyanazt válaszolta, amit itthon szoktak felvetni kormánypárti politikusok: a jogállamiság nem köthető konkrét objektív dolgokhoz, szerinte a jogbiztonsághoz tisztában kell ahhoz lenni, mi számít bűnnek, mielőtt elítélnek érte valakit.

„Ha nem állsz be a sorba, és nem illeszkedsz ideológiailag a fősodorba, akkor megbüntetnek”

- mondta el az unió működéséről, hozzátéve, hogy a "klubtól" jövő támadások a kommunista időkre emlékeztetik, a hetes cikk szerinti eljárással pedig szerinte az Európai Parlament „olyan határozatot fogadott el, amely sérti saját szabályait”.

Stephen Sackur rákérdezett arra is, hogy Magyarország mit fog tenni az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló legutóbbi ítéletei után. Varga Judit kifejtette, hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta az Európai Bíróság ítéleteit, és hozzátette, hogy minden országnak vannak kötelezettségszegési eljárásai. A CEU elüldözését elmarasztaló határozatról pedig azt mondta: az ítélet a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, ezért már megkezdték a párbeszédet a Bizottsággal, és teljes mértékben összhangba fogják hozni azt az uniós jogszabályokkal.

„Jelenleg más tagállamok felsőoktatással kapcsolatos eljárásait és jogszabályait vizsgáljuk, mivel azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitásnak minimálisan a része, hogy meghatározzuk az egyetemek, illetve felsőoktatási intézmények struktúráját”

- mondta el a CEU-ról a miniszterasszony. A magyar gógyiról is némi ízelítőt kaphattak a BBC nézői, amikor Varga sejtelmesen úgy fogalmazott: „Az ítéletet sokféleképpen végre lehet hajtani”.

A riporter rákérdezett Orbán Viktor megszállott harcára Soros Györggyel szemben, és ennek egyik leágazására, a külföldi civil szervezetek regisztrációs kötelezettségére, amit szintén jogellenesnek mondott ki az Európai bíróság. Varga Judit szerint „a finanszírozás, illetve annak mértéke és volumene miatt bizonyos civil szervezetek igenis képesek lehetnek a közvélemény befolyásolására, és ez egy legitim ok arra, hogy nagyobb átláthatóságot követeljünk meg ebben az esetben”.

Sackur rákérdezett az Index, és ezen a vonalon maradva az egész magyar szólás- és sajtószabadság kérdésére. A miniszter azzal vágott vissza, hogy nem szólhat bele az ügybe, mert az olyan volna, mintha „a brit igazságügyi miniszter felvenné a telefont, hogy beavatkozzon, amikor a tulajdonos elbocsátja a The Guardian főszerkesztőjét”. A kormányhoz közeli médiumok szinte teljes egészét magába foglaló KESMÁ-ról azt mondta, „a konglomerátum az üzleti észszerűség érdekében csak követi az európai normákat”. A sajtószabadságról egészében pedig a kormánypárti politikusok szokásosan használt sablonját mondta el:

„Nyissa meg az online médiát: 80 százalék kormánykritikus, és a liberális orgánumok főleg az online szektorban dominálnak, és mindannyian tudjuk, hogy az emberek éjjel-nappal az internetet nézik, tehát nem értem a kérdést és a gyanút bármivel kapcsolatban”

- zárta rövidre a kérdést.

„Magyarország valójában soha nem árult semmiféle zsákbamacskát, azt mondtuk, hogy soha nem fogunk engedni ennek az ideológiai zsarolásnak, amelynek valójában a jogállamiság az ürügye, amely ebben a koncepcióban megvalósul. Azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát, akik így alakították ezt a helyzetet, hogy Európa ebben a patthelyzetben van” - válaszolta arra a kérdésre, hogy Magyarország végül enged-e Brüsszelnek a fontos kérdésekben.

A teljes interjút Varga Judit a Facebook-oldalán is megosztotta, saját kommentárjai kíséretében. A videó magyar felirattal tekinthető meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Lidl magyarországi vezetője figyelmeztet: ha a kormány nem lép, egy boltlánc lehúzhatja a rolót
A cégvezető elárulta, a potenciális profitjuk kétharmadát viszi el az extra teher. A kabinetet azonban ez nem hatja meg, és a jelek szerint nem engednek a szigorból.


Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár

ez a veszély nem a Lidlt fenyegeti, egy ilyen esemény „borzasztó hatással lesz a piacra”, mivel szerinte a vásárlói igényekhez képest már most is kevés az üzlet.

A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.

A Lidl-vezető a terhek mellett a beruházásokról is beszélt: idén 106 millió eurót, vagyis körülbelül 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon felújításokba, korszerűsítésekbe és fejlesztésekbe, például napelemeket telepítettek néhány üzletükhöz.

A bérekről elmondta, hogy

a boltvezetők átlagosan bruttó 1,37 millió forintot, a bolti dolgozók pedig bruttó 683 ezer forintot keresnek, idén pedig átlagosan 9 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre.

A vásárlási szokások változását is érzékelik, a tapasztalataik szerint a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. „Arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom” – mondta Szlavikovics Zita.

A cégvezető által bírált különadó mértékét a kormány idén és jövőre is fenntartja, sőt a magasabb, 100 milliárd forint feletti árbevételre vonatkozó 4,5 százalékos kulcsot törvényi szintre emelték 2026-ig. Az adó sávosan progresszív: 500 millió forintig 0%, 30 milliárdig 0,15%, 100 milliárdig pedig 1% a mértéke. Idén új elemként jelent meg, hogy az online piacterek üzemeltetői is adóalannyá váltak a platformon bonyolított értékesítések után. A benzinkutakra speciális szabályok vonatkoznak: bár az üzemanyag-értékesítés utáni adó egy része levonható, egy jogszabályi csavar miatt a kötelezettség a gyakorlatban nem nullázható le.

A kormányzat a különadókat és a kapcsolódó intézkedéseket, mint például az árréscsökkentést, a fogyasztók védelmével és az infláció elleni harccal indokolja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja szerint ezek az eszközök segítik a fogyasztás élénkülését. A kormány árszabályozási szándékát jelzi az is, hogy más szektorokban is felmerültek hasonló beavatkozások.

Az ágazati szereplők azonban másképp látják a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a hat legnagyobb lánc tavaly összességében már veszteséges volt. A Spar Magyarország elnöke, Heiszler Gabriella egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Amerikai sajtó: Az ukránok rábólintottak az amerikai béketervre
„Van még néhány apróbb részlet, amit ki kell dolgozni, de elfogadták a béketervet” – mondta a CBS-nek egy tisztviselő. Közben a CNN is úgy értesült, hogy megegyeztek az ukránokkal.


Ukrajna kedden elfogadta a Trump-kormányzat által közvetített békemegállapodás alapjait, amellyel lezárnák Oroszország közel négy éve tartó háborúját – írja a CBS News. Egy amerikai tisztviselő szerint már csak „apróbb részletek” maradtak hátra.

„Az ukránok beleegyeztek a békemegállapodásba”

– erősítette meg a tisztviselő, hozzátéve, hogy a felek közös álláspontra jutottak a javaslatról.

Oroszország egyelőre nem reagált a fejleményekre.

A bejelentéssel párhuzamosan Dan Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere Abu-Dzabiban tárgyal orosz tisztviselőkkel. Egy helyszínen tartózkodó amerikai katonai tisztviselő szerint Driscoll kedden órákon át egyeztetett az orosz képviselőkkel.

„Továbbra is nagyon optimisták vagyunk. Remélhetőleg hamarosan kapunk visszajelzést az oroszoktól. Gyorsan haladnak a dolgok”

– mondta a forrás.

A hírek szerint egy ukrán küldöttség is az Egyesült Arab Emírségek fővárosában tartózkodik, és kapcsolatban áll az amerikai csapattal.

Rusztem Umerov, Ukrajna nemzetbiztonsági tanácsadója megerősítette, hogy a hétvégén Genfben tartott megbeszéléseken „közös nevezőre jutottak a megállapodás alapvető feltételeiről”.

Umerov jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök akár már november vége előtt Washingtonba utazhat, hogy véglegesítsék a megállapodást. „Most európai partnereink támogatására számítunk a további lépéseink során. Várjuk, hogy megszervezhessük Ukrajna elnökének amerikai látogatását a lehető legalkalmasabb novemberi időpontban, hogy lezárjuk az utolsó lépéseket és megállapodást kössünk Trump elnökkel” – írta közösségi oldalán.

Moszkva egyelőre kivár. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Oroszország „nagyra értékeli az USA álláspontját, amely kezdeményező szerepet vállal az ukrán konfliktus megoldásában”, de hozzátette, hogy Moszkva „professzionálisan jár el, és nem szivárogtat ki információkat a formális megállapodások megkötése előtt”. Lavrov szerint Oroszország elvárja, hogy az USA tájékoztassa az Ukrajnával és Európával folytatott konzultációk eredményeiről.

A tárgyalások alapja a Fehér Ház 28 pontos javaslatának egy átdolgozott változata, amelyet a hétvégi genfi egyeztetések után finomítottak. A megbeszéléseken Driscoll mellett részt vett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Steve Witkoff elnöki megbízott és az elnök veje, Jared Kushner is. Egy korábban kiszivárgott tervezet még olyan, Kijev által elutasított feltételeket is tartalmazott, mint Ukrajna teljes Donyeck megyéjének feladása és a NATO-csatlakozási törekvések leállítása. A javaslathoz egy biztonsági garanciákról szóló kísérő dokumentum is tartozik. Olga Sztefanisina, Ukrajna amerikai nagykövete szerint az USA olyan „biztonsági biztosítékokat” szándékozik nyújtani, amelyek a NATO-szerződés 5. cikkelyéhez hasonlók.

A Fehér Ház vasárnap este közölte, hogy „egy frissített és finomított béke-keretmegállapodást” dolgoztak ki. Marco Rubio külügyminiszter az egyik genfi ülést „nagyon tartalmasnak” nevezte, de jelezte: „még van némi munka hátra, és a csapataink most ezen fognak dolgozni”. Donald Trump elnök eredetileg hálaadásig sürgette a megállapodást, de Rubio szerint ez a határidő rugalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
VSquare: Orbán Viktor pénteken Putyinnal találkozik Moszkvában – a kormány nem cáfol
A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. A litván elnök azt mondta: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”


A VSquare információi szerint

Orbán Viktor november 28-án, pénteken Moszkvában, a Kremlben találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel

– írta a 24.hu. A portálnak az út részleteit jól ismerő, megbízható forrás árulta el az információt.

A kormány egyelőre nem erősítette meg a hírt, de a lap megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem is cáfolta azt, mindössze annyit közölt: „A miniszterelnök külföldi útjairól a szokott rendben tájékoztatjuk a nyilvánosságot.”

A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2022 óta háromszor, összesen pedig tizennégyszer találkozott. Orbán legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, az akkori találkozót követően azt mondta Putyinnak: „Köszönöm azt, hogy ilyen nehéz körülmények között is fogad engem.”

A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője akkor kijelentette, hogy Orbán útja „semmilyen formában nem képviseli az EU-t”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arra figyelmeztetett: „A békítés nem fogja megállítani Putyint. Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat az átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában.” A legélesebb kritikát Gitanas Nausėda litván elnök fogalmazta meg: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”

A magyar kormány a bírálatok ellenére kitart, a miniszterelnök stábja rendszeresen „békemisszióként” állítja be a Moszkvával folytatott egyeztetéseket. Havasi Bertalan, a miniszterelnök volt sajtófőnöke a korábbi utat is azzal indokolta, hogy az a miniszterelnök „békemissziójának részeként” történt. Ezzel szemben a TISZA párt a hazai ellenzéki oldalról korábban azt javasolta, hogy a valódi béke érdekében Orbán Viktor kezdeményezze egy Putyin–Zelenszkij-találkozó budapesti megrendezését.

A pénteki találkozó lehetséges napirendi pontjai között szerepelhet az ukrajnai háború és a tűzszünet kérdése mellett az energiaügy is. Magyarország 2021-ben 15 éves, évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról szóló szerződést kötött a Gazprommal. Bár a kormány idén diverzifikációs lépésként megállapodást kötött a francia Engie vállalattal is évi 0,4 milliárd köbméter LNG szállításáról 2028-tól, a kormányzati kommunikáció szerint ez kiegészíti, nem pedig kiváltja az orosz forrást. Emellett kulcstéma a paksi atomerőmű bővítése, amelynek 12,5 milliárd eurós keretösszegéből 10 milliárd eurót orosz állami hitel fedez.

A találkozó nemzetközi jogi hátterét árnyalja, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálása miatt. Mivel a találkozónak Moszkva ad otthont, Magyarországot mint ICC-tagállamot nem terheli a letartóztatási kötelezettség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fontos határidő közeleg a nyugdíjasok élelmiszer-utalványával kapcsolatban
Már csak 15 napjuk maradt a nyugdíjasoknak, hogy kicseréljék a boríték felbontásakor vagy más módon megsérült élelmiszer-utalványaikat. Mutatjuk a részleteket!


Már csak 15 napjuk maradt a nyugdíjasoknak, hogy kicseréljék a boríték felbontásakor vagy más módon megsérült élelmiszer-utalványaikat, a Magyar Államkincstár ugyanis 2025. december 10-ig fogadja a vonatkozó kérelmeket.

Mivel az utalványokat legkésőbb december 31-ig lehet felhasználni, az idő szorít.

A határidőről Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára számolt be a Facebook-oldalán az MTI tudósítása szerint. A Kincstár tájékoztatása szerint, ha az utalvány megsérül, akkor a „Kérelem sérült vagy hiányos nyugdíjas élelmiszer-utalvány vizsgálata iránt” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

A dokumentumot a sérült utalványokkal együtt kell postára adni a Magyar Államkincstár Feldolgozó Központjának címére: 1139 Budapest, Váci út 71. A Kincstár megvizsgálja a beküldött utalványt, és ha a biztonsági elemei ellenőrizhetők, a visszaküldött utalványok értékével azonos összegben, de kizárólag 1000 forintos címletben küld csereutalványt a nyilvántartásában szereplő címre.

„A procedúra tehát elég hosszas, így az érintetteknek nem árt sietniük, hiszen az utalványok csak az év végégig használhatók fel” – figyelmeztetett az Azénpénzem.hu, szúrta ki a 24.hu.

Zsigó Róbert tájékoztatójából az is kiderült, hogy a mintegy 2,3 millió nyugdíjasnak szeptember 1. és október 15. között kiosztott 70 milliárd forint értékű utalványból több mint 50 milliárd forintot már le is vásároltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: