HÍREK
A Rovatból

Varga Judit kemény kérdéseket kapott a BBC HARDtalk című műsorában

Az igazságügyminisztert többször is figyelmeztette a műsorvezető, hogy nem a feltett kérdésre válaszol.


A sajtószabadságról, az Indexről és a CEU-ról is kérdezték az igazságügyi minisztert a BBC HARDtalk című műsorában - írja a hvg.hu, ami szemlézte Varga Judit interjúját.

Az itthon főleg a kormánypárti médiának nyilatkozó miniszterasszonyt egy veteránnak számító újságíró, Stephen Sackur kérdezte a műsorban, és a címhez méltóan olykor kemény témákat vetett fel. Felütésnek rögtön azzal kezdte, hogy miért van az, hogy Magyarország bár csatlakozott egy európai klubhoz, annak bíróságát, szabályait és értékrendjét mégsem hajlandó elfogadni. Varga Judit válaszában kifejtette, hogy mikor csatlakoztunk a klubhoz, annak a mottója az volt, ami ma is: egység a sokféleségben. „De ma azt látjuk, hogy a szerződéses keret, melyhez 16 évvel ezelőtt csatlakoztunk, nagy változásokon megy keresztül, és egyre több próbálkozás történik egy olyan föderalista unió megteremtésére, melyet mi sosem akartunk” - tette hozzá a miniszter.

A jogállamiságot firtató kérdésekre ugyanazt válaszolta, amit itthon szoktak felvetni kormánypárti politikusok: a jogállamiság nem köthető konkrét objektív dolgokhoz, szerinte a jogbiztonsághoz tisztában kell ahhoz lenni, mi számít bűnnek, mielőtt elítélnek érte valakit.

„Ha nem állsz be a sorba, és nem illeszkedsz ideológiailag a fősodorba, akkor megbüntetnek”

- mondta el az unió működéséről, hozzátéve, hogy a "klubtól" jövő támadások a kommunista időkre emlékeztetik, a hetes cikk szerinti eljárással pedig szerinte az Európai Parlament „olyan határozatot fogadott el, amely sérti saját szabályait”.

Stephen Sackur rákérdezett arra is, hogy Magyarország mit fog tenni az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló legutóbbi ítéletei után. Varga Judit kifejtette, hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta az Európai Bíróság ítéleteit, és hozzátette, hogy minden országnak vannak kötelezettségszegési eljárásai. A CEU elüldözését elmarasztaló határozatról pedig azt mondta: az ítélet a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, ezért már megkezdték a párbeszédet a Bizottsággal, és teljes mértékben összhangba fogják hozni azt az uniós jogszabályokkal.

„Jelenleg más tagállamok felsőoktatással kapcsolatos eljárásait és jogszabályait vizsgáljuk, mivel azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitásnak minimálisan a része, hogy meghatározzuk az egyetemek, illetve felsőoktatási intézmények struktúráját”

- mondta el a CEU-ról a miniszterasszony. A magyar gógyiról is némi ízelítőt kaphattak a BBC nézői, amikor Varga sejtelmesen úgy fogalmazott: „Az ítéletet sokféleképpen végre lehet hajtani”.

A riporter rákérdezett Orbán Viktor megszállott harcára Soros Györggyel szemben, és ennek egyik leágazására, a külföldi civil szervezetek regisztrációs kötelezettségére, amit szintén jogellenesnek mondott ki az Európai bíróság. Varga Judit szerint „a finanszírozás, illetve annak mértéke és volumene miatt bizonyos civil szervezetek igenis képesek lehetnek a közvélemény befolyásolására, és ez egy legitim ok arra, hogy nagyobb átláthatóságot követeljünk meg ebben az esetben”.

Sackur rákérdezett az Index, és ezen a vonalon maradva az egész magyar szólás- és sajtószabadság kérdésére. A miniszter azzal vágott vissza, hogy nem szólhat bele az ügybe, mert az olyan volna, mintha „a brit igazságügyi miniszter felvenné a telefont, hogy beavatkozzon, amikor a tulajdonos elbocsátja a The Guardian főszerkesztőjét”. A kormányhoz közeli médiumok szinte teljes egészét magába foglaló KESMÁ-ról azt mondta, „a konglomerátum az üzleti észszerűség érdekében csak követi az európai normákat”. A sajtószabadságról egészében pedig a kormánypárti politikusok szokásosan használt sablonját mondta el:

„Nyissa meg az online médiát: 80 százalék kormánykritikus, és a liberális orgánumok főleg az online szektorban dominálnak, és mindannyian tudjuk, hogy az emberek éjjel-nappal az internetet nézik, tehát nem értem a kérdést és a gyanút bármivel kapcsolatban”

- zárta rövidre a kérdést.

„Magyarország valójában soha nem árult semmiféle zsákbamacskát, azt mondtuk, hogy soha nem fogunk engedni ennek az ideológiai zsarolásnak, amelynek valójában a jogállamiság az ürügye, amely ebben a koncepcióban megvalósul. Azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát, akik így alakították ezt a helyzetet, hogy Európa ebben a patthelyzetben van” - válaszolta arra a kérdésre, hogy Magyarország végül enged-e Brüsszelnek a fontos kérdésekben.

A teljes interjút Varga Judit a Facebook-oldalán is megosztotta, saját kommentárjai kíséretében. A videó magyar felirattal tekinthető meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Jól van, akkor jövőre megtoljuk” – Lilu visszaszólt Németh Balázsnak, aki szerint idén nem volt Pride Budapesten és Pécsen sem
„A fideszes arcok konkrétan letagadják a valóságot” - fogalmazott a műsorvezető.


Mint azt mi is megírtuk: Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője, Rákospalotán tartott utcafórumot múlt héten, ami után a Magyar Jelennek többek között arról beszélt, hogy

„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem, meg Pécsett sem.”

Lilu - aki egyébként a 2025-ös budapesti Pride egyik házigazdája is volt - Instagramon reagált Németh megjegyzésére.

„A fideszes arcok konkrétan letagadják a valóságot: 2025-ben nem is volt Pride! Jól van, akkor jövőre megtoljuk, hátha eljut hozzá is”

– írta korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében a műsorvezető.

Június 28-án több tízezres tömeg vonult végig a fővárosban a 30. Budapest Pride felvonuláson, amelyről a nemzetközi sajtó is tudósított. Az eseményt a rendőrség utólag tiltott gyülekezésnek nevezte. Pécsett október 4-re hirdették meg a felvonulást, amit a rendőrség előzetesen megtiltott, és a Kúria is helybenhagyta a döntést. A tiltás ellenére a baranyai megyeszékhelyen is több ezren vettek részt a meneten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 25 éves nő az aszódi baleset áldozata, a vétkes sofőr futva menekült el a helyszínről
A becsapódás akkora erejű volt, hogy a tűzoltóknak feszítővágóval kellett kiszabadítani a sérülteket.A rendőrség hajtóvadászatot indított a cserbenhagyó sofőr után.


Két személyautó ütközött Aszódon hétfő kora délután. A tűzoltók két embert szabadítottak ki a járművekből, egy ember meghalt. A vétkes autó sofőrje a baleset után elfutott a helyszínről.

A balesetben egy 25 éves nő, a vétlen autó utasa vesztette életét.

A rendőrség hajtóvadászatot indított a cserbenhagyó sofőr után.

Az RTL Híradó információ szerint a balesetet okozó autó 30 év körüli sofőrje a megengedettnél jóval gyorsabban hajtott, amikor a 3-as főút aszódi szakaszán, a Hatvani út és a Hunyadi utca kereszteződésének közelében összeütközött egy másik kocsival.

A karambol után a férfi kipattant az autójából, és futva távozott.

A TV2 Tények információi szerint felmerült a gyanú, hogy a sofőr kábítószer hatása alatt állhatott, de ezt a hatóságok még nem erősítették meg.

Az ütközés erejét az is mutatja, hogy a két jármű a becsapódás után közel 100 méterre sodródott egymástól.

A helyszínre riasztott gödöllői és aszódi tűzoltók mindkét autóból egy-egy beszorult embert szabadítottak ki feszítővágóval. A mentéshez mentőhelikopter is érkezett, de a vétlen autóban utazó fiatal nő életét már nem tudták megmenteni.

A rendőrség vizsgálja a halálos baleset körülményeit, a szökésben lévő feltételezett elkövetőt pedig továbbra is keresik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Közel egy havi csapadék zúdul ránk szerda délutánig – mutatjuk, hol várható a legtöbb eső
Ennyit a havazásról: egy nyugat felől újabb frontrendszer melegebb és nedvesebb levegőt szállít majd hazánk fölé.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. november 24.



A hétvégén, sőt még hétfőn is sokfelé havazott az országban, viszont a magasban már kezdetét vette az enyhülés, amelynek következtében az érkező csapadék már az ország túlnyomó részén eső formájában hullik majd.

Az Időkép szerint ráadásul nem gyenge csepergésre kell gondolni, hanem bizony kiadósabb mennyiségekre:

az északi határszélen, az Északi-középhegységben, a Dunántúl középső és északi régióban (kiemelten a Bakonyban), valamint a Mecsekben a legfrissebb modellfutások már néhol 30-50 mm esőt várnak szerda délutánig.

A csapadék este átmenetileg havas esőbe, hóba válthat a dunántúli hegyekben.

Összefoglalva tehát a Baja-Miskolc tengelytől nyugatra senki se induljon majd útnak esernyő nélkül, mert ide bőven jutni fog a csapadékból, ettől keletre viszont jóval kevesebb eső várható. A délkeleti csücsök szinte szárazon marad, azokban a régiókban hullik majd a legkevesebb eső.

A nyugat felől újabb frontrendszer tehát melegebb és nedvesebb levegőt szállít majd hazánk fölé. A front távozását követően viszont ismét hidegebb légtömegek áramlanak majd a Kárpát-medence fölé, csütörtöktől a hétvégéig kiadós mennyiségektől már sehol sem kell tartanunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János szerint még két Fidesz-győzelem kell a MÁV rendbetételéhez
A miniszter egymilliós átlagbért és olcsóbb rezsit is belengetett. A 2026-os választás tétje szerinte az, hogy jobb vagy sokkal rosszabb sorsunk lesz-e.


Aki a magyar vasút nemzetközi szintű megújulására vár, annak még legalább két választáson át kell szurkolnia a Fidesznek, legalábbis Lázár János szerint. Az építési és közlekedési miniszter a Megafon rendezvényén fejtette ki, mennyi időre van szüksége a MÁV rendbetételéhez.

„Évek kellenek a lerobbant, lerombolt, szétlopott, szétbarmolt MÁV-csoport infrastrukturális felújításához. Ez egy ilyen munka. Úgyhogy nem egy választást kell nyerni a MÁV szempontjából, hanem legalább kettőt ahhoz, hogy én ott valamit tudjak csinálni”

– mondta a miniszter a Telex tudósítása szerint.

Bár Lázár arról is beszélt, hogy ma többen utaznak vonattal, a vasúti pálya állapota és a beruházások elmaradása régóta visszatérő téma. A MÁV legutóbb 2024-re egymilliárd utazást prognosztizált a cégcsoportnál, miközben független elemzések az elmúlt évek alulfinanszírozottságát és a forráshiányos vasúti terveket emelik ki.

A miniszter a 2026-os választás tétjére is kitért, amelyen szavai szerint „mindenki a saját sorsáról dönt majd”, mert utána „vagy sokkal rosszabb, vagy akár valamivel jobb” lesz.

A Fidesz győzelme esetére konkrét gazdasági ígéreteket is sorolt: 1000 eurós minimálbért, „belátható időn belüli” egymillió forintos bruttó átlagkeresetet, valamint 9 forint/kWh gáz- és 35 forint/kWh áramárat helyezett kilátásba.

Jelenleg a bruttó átlagkereset 683 ezer forint körül alakul, a lakossági áramár az átlagfogyasztásig nagyjából 36 Ft/kWh, a gázé pedig körülbelül 10-12 Ft/kWh-nak felel meg.

Lázár beszélt a visszatartott uniós forrásokról is, amelyek szerinte azért nem érkeznek meg, mert Brüsszel szerint „a melegeknek itt milyen rossz”. Ezzel szemben az Európai Unió hivatalos indoklása a jogállamisági és a közbeszerzések körüli korrupciós kockázatokra hivatkozik. A miniszter a globális politikáról is kifejtette nézeteit: „Az európai politika eldöntötte, hogy Ukrajnát megszállják. Oroszország is meg akarja szállni, és a francia és német nagytőke is. Mi azt akarjuk, hogy az ukránok éljenek, ahogy akarnak, és hagyjanak minket békén.”

A rendezvényen a miniszter a fővárossal való viszonyra is kitért. Elmondta, nem ért egyet a főpolgármesterrel, de a budapestieknek mégis biztosítanának előnyöket. A kormány és a főváros között jelenleg is éles vita zajlik többek között a Rákosrendezőre tervezett nagyberuházásról.

Lázár szerint Magyarország „új irányt vett, amit most meg akarnak puccsolni, meg akarnak hekkelni lényegében, meg akarnak trollkodni, és vissza akarják tolni ezt az országot a neki szánt szánalmas sorsba”.

Az ország állapotát „félkésznek” nevezte, a hiányosságokért pedig a 2010 előtti kormányokat tette felelőssé, példaként hozva, hogy akkor 70 ezer forint volt a minimálbér, ma pedig 310 ezer. Arról nem beszélt, hogyan alakult közben az infláció.

Amikor egy roma származású férfi a közönségből felidézte Lázár 2018-as mondatait, miszerint „600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni”, a miniszter azzal reagált, hogy a kijelentés nem a romáknak, hanem a kormánynak rótta fel az integráció hiányát. Hozzátette: „A cigányság számára kell lehetőséget adni, nem az afrikaiak számára”, és szerinte a cigányság jelenti ma a legnagyobb lehetőséget Magyarországnak. A munkaerőpiacról szólva kijelentette: „Keresztény, fiatal, fehér munkaerőre Magyarországon mindenhol szükség van”, és aki szakmát vagy diplomát szerez, annak „másnap reggel van munkája”.

A miniszter szerint a baloldal száz éve „letérdel, kiegyezik, beáll a sorba”, és kifejtette azt az elvi álláspontját is, hogy Magyarországon ne lehessen valaki egyszerre cementgyáros és pályaépítő.

Bejelentette továbbá, hogy hamarosan lázárinfós merch-shop is indul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk