Váratlanul gyorsan megszületett az uniós megállapodás: Brüsszel pénzt szerzett a rezsiszámlák kifizetésére

Ideiglenes szolidaritási hozzájárulást is kell fizetni az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban azoknak, akik az előző három évben elért átlagos nyereséget idén 20%-al meghaladják.

Címlapkép: MTI/AP/Virginia Mayo - szmo.hu
2022. szeptember 30.

A vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek Brüsszelben, akik rendkívüli tanácskozáson vesznek részt azért, hogy az energiaárak csökkentése érdekében döntést hozzanak - számolt be róla a HVG.hu

A ma elfogadott intézkedések azonosak azzal, amit az Európai Bizottság javasolt:

Elfogadták a kereslet csökkentésére vonatkozó javaslatot, azaz azon nappali órák esetében, amikor az energiafogyasztás a legdrágább és a gáztüzelésen alapuló villamosenergia-termelés jelentősen kihat az árra, egy legalább 5 százalékos kötelező csökkentés lép életbe bizonyos csúcsidőszakokban.

A tagállamok határozzák majd meg az órák azon 10 százalékát, amikor az energia ára várhatóan a legmagasabb, és e csúcsidők alatt csökkenteniük kell a keresletet.

Szintén egyezség született az „inframarginális” villamosenergia-termelők, azaz az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó termelők bevételének ideiglenes korlátozása.

Idetartoznak például a megújuló energiaforrásokat, a nukleáris energiát és a lignitet használó termelők. 180 euró/MWh felső határ lép életbe, a bevételek e felső határon felüli részével a tagállami kormányok gazdálkodhatnak, és azt a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére fordíthatják.

Ideiglenes szolidaritási hozzájárulást is kell fizetni az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát.

A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg.

A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.

⚡️ #TTE Energy | DEAL!? Ministers reached a political agreement on measures to mitigate high electricity prices: mandatory electricity demand reduction, cap on market revenues from inframarginal electricity producers and solidarity contribution from fossil fuels producers. pic.twitter.com/BLU4fxWNWj
— EU2022_CZ (@EU2022_CZ) September 30, 2022

A 2. és 3. intézkedés révén az EU 140 milliárd eurós pótlólagos forráshoz jut.

Az energiaminiszterek tanácskozása azonban nem ért még véget, minden bizonnyal azért, mert a tagállamok több mint a fele továbbra is ragaszkodik az energiahordozókra vonatkozó ársapka megállapításához.

Az eseményen Magyarországot Szijjártó Péter képviseli, aki Brüsszelbe érkezve közösségi oldalára ezt írta:

“Jelenleg minden európai fogyasztó szankciós felárat fizet az energiáért, ami bizonytalanná teszi a jövőt és gyötri az embereket. Kérdés, hogy a mai energiaminiszteri tanácsülés segít vagy ront a helyzeten?! Brüsszelben ugyanis újabb és újabb szankciókat akarnak bevezetni…”

Kapcsolódó

Orbán Viktor: „Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek”

A miniszterelnök ismét élesen bírálta a háborús szankciókat, de szerinte ki lehet javítani ezt a rossz politikai döntést.

KÖVESS MINKET:

Lázár János továbbra is tájsebnek tartja a MOL ma átadott új, 143 méter magas toronyházát

Hernádi Zsolt szerint viszont nem is látható olyan sok helyről, a történelmi belvárosból például egyáltalán nem.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2022. december 08.

Átadták Budapest és Magyarország legmagasabb irodaházát, az új MOL-székházat. A Kopaszi-gátnál épült 143 méteres toronyházról az átadón azt mondták: az ország egyik legkorszerűbb irodaháza, amelynél odafigyeltek a takarékosságra is.

Az építkezést évekig viták övezték, sokak szerint a torony belerondít a főváros dunai látképébe.

Lázár János még kancelláriaminiszterként bírálta a projektet, ma az RTL Híradó megkeresésére is azt írta: „megvalósulása után is tájsebnek tartja azt”.

„Pont egy gázolaj- és üzemanyag-kereskedőnek kellene arra törekednie a 21. században, hogy ökológiailag viselhető és sebet nem ejtő épületeket hozzanak létre. Egy 120 méteres épület Budapesten tájseb lesz”

– véli az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter.

Vele ellentétben Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója úgy véli: „nagyon kevés helyről lehet majd látni az úgynevezett történelmi belvárosból, történelmi városközpontból”, így szerinte nem mondható ki, hogy az épület rontana Budapest látképén.

Kapcsolódó

Brutális különadó-emelést kapott a Mol a nyakába, visszaállt a jövedéki adó mértéke is

Gyakorlatilag elvonják a Mol nyereségét. December 8-tól 40 százalékról 95 százalékra emelkedik az adó mértéke a Brent olaj és Oroszországi Föderációból származó kőolaj közötti árrésre.

KÖVESS MINKET: