HÍREK
A Rovatból

Váratlan fordulat: mégis jogellenes volt a január végi pedagógussztrájk

Az Fővárosi Ítélőtábla indoklásában idézett paragrafus szerint pedagógusok esetében „csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja”.


A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a 2022. január 31. napján tartott sztrájk jogellenes volt – írja honlapján a bíróság.

Mint közlik, mivel a felek közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezők 2022. január 31. napjára kétórás, míg ennek eredménytelensége esetére 2022. március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek. A felek a tárgyalások során a még elégséges szolgáltatások körében is egyeztettek egymással, melynek során különböző ajánlatokat tettek. Mivel a felek megállapodni nem tudtak, a pedagógusok kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez a még elégséges szolgáltatások megállapítása iránt.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ezzel egyidejűleg a sztrájk jogellenességére vonatkozó viszontkérelmet is előterjesztett. Álláspontjuk szerint a meghirdetett teljes sztrájk jogellenes, tekintettel a jelen járványügyi helyzetre.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a tanárok által kezdeményezett 2022. január 31. reggel 8 és 10 óra közötti időszakában meghirdetett 2 órás figyelmeztető sztrájk megtartása jogszerű. Az elsőfokú bíróság a kérelmezők ajánlatát fogadta el és a figyelmeztető sztrájk alatt a még elégséges szolgáltatások mértékét eszerint állapította meg határozatába.

Az első fokú ítélet elleni fellebbezés a végzés hatályon kívül helyezését kérte, és azt szerették volna elérni, hogy utólag jogellenesnek nyilvánítsák a munkabeszüntetést. A minisztérium szerint a sztrájk jogellenes volt. Álláspontjuk szerint önmagában a sztrájk ideje alatti rendkívüli gyermekfelügyelet nem minősül szorosan vett oktatási tevékenységnek, ezért az elsőfokú végzés nem biztosít még elégséges szolgáltatást.

Az indoklás szerint „a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktörvény) 4.§ (2) bekezdése szerint

az olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja”.

„A Sztrájktörvény 4. § (3) bekezdése szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit”.

„A Sztrájktörvény rendelkezéseinek együttes értelmezése során megállapítható, hogy a 4.§ (2) bekezdésének megsértése jogellenességet von maga után”

– áll a közleményben.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése jogerős.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy családi fotót posztolt, elárulta, mivel foglalkoznak a szülei és a testvérei
Magyar Péter a közösségi oldalán tett közzé egy képet a családjáról, hogy elejét vegye a róluk terjedő hamis tartalmaknak. A bejegyzésben leírta, hogy édesanyja és húga is bíró, míg édesapja ügyvéd.


Magyar Péter egy családi fotót tett közzé, amivel állítása szerint az interneten terjedő hamis képekre kívánt reagálni. A bejegyzésben a családtagjai foglalkozásáról is írt.

„Édesanyám világ éltében bíró volt, édesapám pedig ügyvéd” – közölte.

Majd hozzátette: „A húgom szintén biró.”

Az öccsével kapcsolatban megjegyezte, hogy őt az emberek már ismerik. Magyar Márton újságíró, a Kontroll című lap és YouTube-csatorna vezetője.

Bejegyzését azzal zárta: „Köszönök mindent!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az egyik alkotmánybíró lemondásra szólította fel Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét
Szabó Marcel alkotmánybíró az Alkotmánybíróság (AB) keddi rendes ülésén egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben távozásra kérte az elnököt. A Magyar Hang értesülése szerint a lépést azzal indokolta, hogy Polt Péter múltja súlyosan rontja az intézmény társadalmi presztízsét.


Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcelírta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.

Szabó Marcel azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse olyan alacsony szintre süllyedt, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg magát az intézményt.

Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.

Az Országgyűlés 2025. június 11-én az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Polt Pétert, a megbízatás 12 évre szól.

Szabó Marcel 2016 óta alkotmánybíró. Márciusban ő volt az egyetlen a testületben, aki különvéleményt fűzött ahhoz a határozathoz, amely szerint a közmédiának a közösségi oldalain nem kell kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtania. A Magyar Hang szerint többször is voltak már a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai.

A kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter többször is felszólította távozásra Polt Pétert és más, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetőket.

Magyar május 31-i határidőt szabott az önkéntes lemondásra, kilátásba helyezve, hogy utána jogi eszközökkel távolítják el őket.

Az ellenzékbe került Fidesz erre válaszul online petíciót indított az általuk kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében, jelezve, hogy politikai eszközökkel is harcolnak a pozíciók megtartásáért.

A Magyar Hang forrásai szerint a keddi ülés „rendkívül feszült hangulatú” volt, de a nyílt konfrontáció egyelőre elmaradt.

Az Alkotmánybíróság az egyik a legfontosabb hatalmi ágat képviseli Magyarországon.

A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja, amely megalkotja a jogszabályokat és ellenőrzi a kormány munkáját; a végrehajtó hatalom központi szereplője a kormány, élén a miniszterelnökkel, amely a törvények végrehajtásáért és az ország irányításáért felel; míg az igazságszolgáltató hatalmat a bíróságok, köztük a Kúria testesítik meg, amelyek feladata a jogszabályok értelmezése és az igazságos ítélkezés biztosítása. Az Alkotmánybíróság pedig a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron szerint 17 milliárdos állami kifizetőhelyről kapott pénzt Tóth Gabi, Gáspár Győző, Pataky Attila, Dopeman és G.w.M
Molnár Áron szerint a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiuma osztott ki milliárdokat a választás előtt. A színész azt állítja, a döntéseket törvényellenesen nem hozták nyilvánosságra, és a pénzeket kampánycélokra adhatták.


Állami „kifizetőhelyről” beszélt Molnár Áron csütörtökön, aki szerint 17 milliárd forintnyi közpénzt osztottak ki a választások előtt ismert előadóknak is, a döntések egy részét pedig nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt a törvény előírná. A színész a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora adásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő összesen 790 jogi személynek juttatott pénzt a teljes keretből – írta a 24.hu.

Molnár szerint a folyamat nem a szokásos pályázati rendben zajlott. Azt állította, 2025-ben, a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számos döntést hozott, amelyekről a minisztérium egyedileg értesítette a kedvezményezetteket, hogy nyújtsanak be kérelmet.

„Ezek a döntések nem kerültek nyilvánosságra sem az NKA, sem NKTK honlapján, pedig ez törvényi előírás” – fejtette ki a színész.

Molnár Áron több nevet is felolvasott a kedvezményezettek listájáról. Állítása szerint Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence közös, jelenleg végrehajtás alatt álló cége 9 millió forintot kapott, az énekesnő pedig magánszemélyként további 5 milliót. Szintén Molnár állítása, hogy 5 millió forintos egyedi támogatásban részesült Gáspár Győző, Pityinger László (Dopeman), Zalatnay Sarolta és az Edda összes tagja. Pataky Attila cége 150 millió forinthoz jutott, és

G.w.M is kapott a pénzből, amiből a színész szerint egy aranymajmot is vásárolt.

A színész úgy véli, a pénzeket politikai célokra adhatták, mivel szerinte a pályázatok nem voltak nyilvánosak, és az összegekkel nem kell szigorúan elszámolni.

„Az, hogy a pályázat nem nyilvános, törvényellenes. A kuratóriumi tagok nem nyilvánosak, ami ugyanúgy törvényellenes” – jelentette ki Molnár.

Azt is hozzátette, hogy állítása szerint a támogatások kiosztásához Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hozzájárulása kellett.

Bár a döntések a hivatalos oldalakon szerinte nem jelentek meg, Molnár felhívta a figyelmet, hogy az Országos Támogatási Rendszerbe bekerültek, és a Közpénzügyi Portálon lekérdezhetők. Szerinte ez csak egy volt a több kifizetőhely közül, és mindet át kellene vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán hónapokig tartó vétója után az EU elfogadta a 90 milliárd eurós Ukrajnának szánt hitelt és a 20. szankciós csomagot
A döntéseket az tette lehetővé, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindítása után a magyar kormány elállt a vétótól. A hitelterv szerint Kijev már idén megkaphatja a pénz felét, az új szankciók pedig az orosz energiaszektort célozzák.


Miután újraindult az orosz olaj a Barátság vezetéken, az Európai Unió csütörtökön egy gyors, írásbeli eljárásban rábólintott a 90 milliárd eurós ukrán hitelre és a 20. szankciós csomagra is – írja a HVG.

A döntést António Costa, az Európai Tanács elnöke jelentette be, aki szerint az EU stratégiája két pillérre épül:

„Ukrajna megerősítése; nyomásfokozás Oroszországra. Ma mindkét területen előreléptünk: a 90 milliárd eurós hitel felszabadítása Ukrajnának, amely biztosítja a pénzügyi és katonai támogatást 2026–2027-re, a 20. szankciós csomag elfogadása Oroszország ellen, amely csökkenti annak háború folytatására való képességét. Európa szilárdan kiáll, egységes és rendíthetetlen Ukrajna melletti támogatása mellett” – közölte Costa.

Január végén egy orosz támadás miatt megsérült Barátság kőolajvezetéket keddre megjavították, szerdán pedig újra megindult rajta a nyersanyag szállítása Magyarország és Szlovákia felé.

A magyar kormány február vége óta ezzel a leállással indokolta, hogy miért akadályozza mindkét uniós javaslat elfogadását. Szlovákia egy ideig szintén blokkolta a büntetőintézkedéseket, de a napokban elállt ettől.

A most felszabadított 90 milliárd eurós hitelcsomag célja Ukrajna legsürgetőbb költségvetési és védelmi ipari szükségleteinek finanszírozása. A támogatás szigorú feltételekhez, többek között a jogállamiság biztosításához és a korrupció elleni hatékony fellépéshez kötött.

A támogatási csomag két fő részből áll: mintegy 30 milliárd eurót makrogazdasági támogatásként, az ukrán költségvetés stabilizálására folyósítanak, míg a fennmaradó 60 milliárd euró a védelmi ipari kapacitások fejlesztését és haditechnikai eszközök beszerzését szolgálja.

Az ukrán kormány által kidolgozott finanszírozási stratégia alapján a Tanács egy végrehajtási határozatot is elfogadott, amely már 2026-ra 45 milliárd euró hozzáférhetővé tételét irányozza elő.

A hitelt az EU a tőkepiacokról történő hitelfelvétellel finanszírozza, amelyre az uniós költségvetés nyújt fedezetet. A tervek szerint a visszafizetés hosszú távon az Oroszországtól Ukrajnának járó jóvátételekből történhet.

Az új, 20. szankciós csomag pedig tovább szigorítja az Oroszország elleni intézkedéseket.

Kiemelt célpontja az energiaszektor és az orosz olajexport kijátszására használt, úgynevezett „árnyékflotta”.

Az EU újabb hajókat vett fel a tiltólistára, így a szankcionált tartályhajók száma összesen 632-re nőtt. Emellett több mint száz új személyt és szervezetet is szankciós listára tettek, valamint szigorodnak a kettős felhasználású technológiákra - vagyis a háborús célra is felhasználható termékekre - vonatkozó exporttilalmak is.

Via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk