HÍREK
A Rovatból

Vannak bírók, akik hetente adnak vérplazmát, hogy így egészítsék ki a fizetésüket: „Elkeserítő, megalázó és méltatlan”

Az elmaradt fizetésemelések és a rekordmagas infláció miatt kerültek ebbe a helyzetbe. Vannak, akik a gyerekeik iskolai kiadásait is csak nehezen, részletfizetést kérve tudják állni.


Az elmaradt fizetésemelések és a rekordmagas infláció olyan súlyos helyzetet teremtett a bírói karban és az igazságügyi alkalmazottak körében, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) ülésein hónapok óta állandó napirendi pontként szerepel a javadalmazásuk kérdése.

Kovács Gergely, a Győri Járásbíróság elnökhelyettese az OBT május 22-i ülésén rámutatott, hogy egyes bírók jövedelmük kiegészítése érdekében vérplazmát adnak heti rendszerességgel.

„Vannak olyan bírók az országban, akik jövedelmük kiegészítése és létfenntartásuk biztosítása érdekében vérplazmát adnak heti rendszerességgel”

– idézte egy kollégáját Kovács Gergely, hozzátéve, hogy a bírók nem engedhetik meg maguknak, hogy családjukkal étterembe, színházba járjanak, nyaralni kizárólag a SZÉP-kártyájuk terhére tudnak menni, és gyerekeik iskolai kiadásait is csak nehezen, részletfizetést kérve képesek finanszírozni.

„A sor folytatható, elkeserítő, megalázó és méltatlan. Mi bírók tartunk itt, nem a harmad-, negyedannyi pénzből megélni kénytelen igazságügyi alkalmazottjaink”

– hívta fel a figyelmet.

Kovács Gergely a 24.hu kérdésére annyit mondott: fontosnak tartotta, hogy a kollégája által a megyei összbírói értekezleten elmondottakat szélesebb szakmai nyilvánosság elé tárja, de ő maga nem nyilatkozhat az ügyben.

Vérplazma mint megélhetési forrás

Egy plazmaadásért egyébként 10–20 ezer forint közötti összeget fizetnek a szolgáltatók, és elméletileg akár háromnaponta is lehet vérplazmát adni az arra alkalmas személyeknek. A sűrű plazmaadásnak azonban megvannak a kockázatai is: rosszullét, szédülés, hányinger, ájulás, erős fejfájás, az immunrendszer gyengülése, sőt a vér besűrűsödése miatt akár trombózis is kialakulhat.

„Korábban igazságügyi alkalmazottakról hallottam, hogy vérplazmaadás révén jutnak plusz pénzhez, sajnos erre már egyre több bíró rákényszerülhet, mivel lassan három éve nem történt nálunk illetményemelés”

– mondta Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnöke, aki állandó meghívottként vett részt az OBT ülésén.

A járásbírók kezdőfizetése jelenleg bruttó 821 ezer forint, ami nettó 534 ezer forintnak felel meg, a bírói átlagfizetés nettó 650–700 ezer forint lehet Boros Katalin szerint. Az igazságügyi alkalmazottak még rosszabbul keresnek, egyharmaduk csak a garantált bérminimumot kapja (mert a bértáblájuk alapján még annyi sem járna nekik), de sokan nem keresnek többet nettó 300 ezer forintnál.

„A tényleges javadalmazás mértéke immár tartósan nem felel meg a bírói hivatás méltóságának, és messze nem arányos az igazságügyi alkalmazottak felelősségével sem. A kialakult helyzet az Országos Bírói Tanács megítélése szerint a bíróságok működését veszélyezteti”

– mondta Kovács Ildikó, az OBT szóvivője. Szerinte hiába ígérte áprilisban Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára, hogy legalább az igazságügyi alkalmazottak bérét rendezhetik egy 8–10 milliárd forintos átcsoportosítással, a kormány egyelőre nem is tárgyalta a kérdést.

„Azt az ígéretet kaptuk, hogy a kormány június 12-i ülésén napirendre kerülhet a bírósági dolgozók bérhelyzete, ám nem is foglalkoztak a kérdéssel. Azonban több minisztérium is komoly plusz pénzeket kapott a személyi juttatásokra”

– mondta egy névtelenséget kérő bírósági vezető.

Az Országos Bírói Hivatal elnöke, Senyei György, akutnak nevezte a helyzetet, az alacsonyabb keresetűeknél pedig egyenesen hiperakutnak. A Mabie főtitkára, Szabó Sándor pedig arról panaszkodott, hogy egy 20 éves vagyonőrt magasabb órabérrel vehet csak fel a bíróságra, mint egy kezdő bírót, és a bérhelyzet miatt a működésképtelenség határán állnak a bíróságok.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből
A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.


Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.

A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül

145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.

A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.

Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.

A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.

Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.

Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.

A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.

„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.

Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.

A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ötöslottó: ezekkel a számokkal lehetett nyerni
Nézd meg, hátha te is a szerencsések között vagy.


A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 2026. 6. hetén tartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

11

17

53

86

88

Joker: 162392.

A nyeremények:

Telitalálatos szelvény nem volt.

2 találatos szelvény 78 322 darab - 3 085 forintot érnek;

3 találatos szelvény 2677 darab - nyereménye 24 065 forint;

4 találatos szelvény 33 db - nyereményük 1 854 555 forint;

A következő héten a várható főnyeremény 4,56 milliárd forint lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leállások jönnek a K&H-nál, ezekre figyelmeztet a bank
A K&H Bank több tervezett karbantartást is tart a hónapban, vasárnap éjjel is lesz pár órás üzemszünet. A leghosszabb, bankszünnapnak minősülő leállás február 28-tól március 1-ig tart majd.


Vasárnap este 22 órakor folytatódik a K&H Bank februári karbantartás-sorozata, amely a hónap során többször is érinti még az elektronikus szolgáltatásokat. A ma éjszakai leállást több másik is követi, köztük két hosszabb, a jogszabályok szerint is bankszünnapnak minősülő szünet.

Február 8-án 22 órától február 9-én hajnali 2 óráig üzemszünet lesz a banknál, amely alatt átmeneti szünetelés vagy lassulás várható a K&H e-bank, a mobilbank, az e-portfólió, az e-posta és az Electra szolgáltatásoknál, valamint a bank weboldalán. Hasonló, üzemszünetnek minősülő karbantartás lesz február 17-én 22 órától február 18-án hajnali 2 óráig is.

Az első bankszünnap február 13-án 23 órától február 14-én reggel 7 óráig tart majd. Ekkor a már említett szolgáltatások mellett a K&H SZÉP Kártya és a 3D Secure biztonsági azonosítás működésében is szünet várható.

A leghosszabb leállás február 28-án 23 órától március 1-jén délután 14 óráig tart majd egy informatikai fejlesztés miatt.

Ebben az időszakban az internetbanki és mobilbanki alkalmazások, valamint az ATM készpénzbefizetési funkció sem működik. Szünetel az azonnali átutalási megbízások indítása és a fizetési kérelmek fogadása is. A bejövő azonnali átutalásokat a bank visszautasítja, azokat a szolgáltatás helyreállása után az indító félnek újra kell benyújtania. Ez a gyakorlat megfelel az Azonnali Fizetési Rendszer működésének, amely technikai hiba esetén visszautasítja a tranzakciót.

A bankszünnapok alatt is elérhető marad a készpénzfelvétel az ATM-ekből, a bankkártyás vásárlás boltokban és online, valamint a bankkártya letiltása a K&H Telecenteren keresztül. Fontos azonban, hogy a betéti- és hitelkártyákat a február 28-i, 23 órakor elérhető egyenleg erejéig lehet majd használni. A leállás ideje alatt sem az egyenleg feltöltésére, sem a kártyalimitek módosítására nem lesz lehetőség, még telefonon sem. A bank felhívja a figyelmet, hogy az online bankkártyás és SZÉP kártyás fizetéseknél, illetve a tranzakciókat megerősítő SMS üzenetek érkezésénél akadozás vagy leállás fordulhat elő.

A bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy a bankszünnapokra eső határidős fizetéseiket, például számlakiegyenlítéseket vagy közterheket, lehetőség szerint még az azt megelőző munkanapon rendezzék. A bankszünnapokra ütemezett rendszeres megbízásokat és csoportos beszedéseket a bank automatikusan a következő munkanapon teljesíti. Azokat az előre rögzített, de még alá nem írt megbízásokat, amelyeket a leállás előtt vittek fel a rendszerbe, a szünet után érdemes újra rögzíteni és aláírni. A tervezett üzemszünetek és bankszünnapok előzetes bejelentése bevett gyakorlat a hazai bankszektorban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszűnt a szülészet Szentesen, a kormány egy mellékletben „ismerte el”
Rétvári Bence államtitkár egy kórházi fejlesztésről szóló dokumentummal válaszolt egy parlamenti írásbeli kérdésre, amely világosan kimondja a szentesi kórház szülészeti osztályának bezárását. A neurológia költözik a helyére, a 2022 óta tartó átmeneti állapot ezzel véglegessé vált.


Bravúros kommunikációs fogással válaszolt az egészségügyért felelős Belügyminisztérium a szentesi szülészet sorsáért aggódó ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére. Varga Ferenc arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy végleg felszámolják-e a szentesi szülészetet. A képviselő szerint a helyiek attól tartanak, hogy a felújított épületbe költöző neurológiai osztály végleg elveszi a reményt attól, hogy gyermekeik és unokáik a városban születhessenek.

Pintér Sándor helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki a Szegedi Tudományegyetem egy korábbi közleményét csatolta, azt jelölve meg irányadóként. A kórházi fejlesztésekről szóló dokumentum két kulcsfontosságú mondatot is tartalmaz a 25 ezres Csongrád-Csanád vármegyei város szülészetének sorsáról. Egyrészt:

„A fejlesztéseknek köszönhetően a Neurológiai Osztály a korábban a Szülészet-Nőgyógyászatnak otthont adó épület egyik szárnyába költözik.”

Másrészt:

„A teljes körű, 24 órában elérhető szülészeti-nőgyógyászati ellátás a személyi feltételek hiánya miatt szűnt meg Szentesen.”

A szentesi szülészet 2022-ben került bajba, amikor szakorvoshiány miatt átmenetileg bezárták az osztályt. Az akkori döntés értelmében a kismamákat Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Kecskemétre irányították át. A mostani parlamenti válasszal lényegében hivatalossá vált, hogy az átmeneti állapot tartósnak bizonyult. Az elmúlt években a szentesi kórház több más osztályát is érintették átszervezések, 2024-ben például a fül-orr-gégészet fekvőbeteg-ellátása szűnt meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: