Pénteken tovább gyarapodott a hótakaró a Mátrában. Az ország harmadik legmagasabb hegycsúcsán, Galyatetőn már a 40 centit is meghaladja a hóvastagság - írja az Időkép.
A táj ennek megfelelően gyönyörű téli ruhát öltött.
Demecs Norbert túravezető, túrablogger fotóin az is látszik, hogy van, ahol már térdig ér a hó.
Pénteken tovább gyarapodott a hótakaró a Mátrában. Az ország harmadik legmagasabb hegycsúcsán, Galyatetőn már a 40 centit is meghaladja a hóvastagság - írja az Időkép.
A táj ennek megfelelően gyönyörű téli ruhát öltött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sorsdöntő népszavazás Svájcban: az EU-val való szakítás is a tét
Svájcban ma tartanak népszavazást az ország népességének 10 millió főben való maximalizálásáról. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén.
Vasárnap Svájc arról szavaz, bebetonozza‑e 10 millió főben a népesség felső határát – a tét nemcsak a bevándorlás jövője, hanem az EU‑val kötött szabad mozgás és a svájci gazdaság stabilitása is. A „Nincs 10 milliós Svájc!” nevű fenntarthatósági kezdeményezésről tartott népszavazás kimenetele rendkívül szoros lehet. A legfrissebb felmérések szerint a választók hajszálnyival a nem szavazat felé hajlanak, de sok a bizonytalan – írta a Reuters.
A javaslat elfogadása esetén az ország alkotmányába kerülne, hogy az állandó lakosság száma 2050-ig nem haladhatja meg a 10 milliót. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén. Ha a népesség tartósan, két éven túl is 10 millió fölött maradna és más megoldás nem születik, akkor a kormánynak fel kellene mondania az Európai Unióval kötött, személyek szabad mozgásáról szóló egyezményt.
A javaslatot a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) terjesztette elő, azzal érvelve, hogy a népességnövekedés korlátozása enyhítené a lakhatásra, a közszolgáltatásokra és a környezetre nehezedő nyomást. Bernard Bapst, a párt fribourgi politikusa szerint a nyitott határok óta a „különféle bűnözési formák” száma is megemelkedett.
Egy zürichi varrónő, Helen Gulea a korlátozások szükségességét hangsúlyozta: „Ha 10 millió fölé megy, szűkössé válik, és korlátozni kell a bevándorlást.”
A kezdeményezést a svájci kormány, a parlamenti többség és a gazdasági élet szereplői is ellenzik. Szerintük a plafon bevezetése súlyos munkaerőhiányt okozna a kórházakban és a szállodaiparban, és veszélyeztetné a gazdasági stabilitást. Az Economiesuisse üzleti szövetség egyenesen „abszurd javaslatnak” minősítette a felvetést.
A vita középpontjában az EU-val kötött szabad mozgási egyezmény áll, amely egy nagyobb, kétoldalú szerződéscsomag része. Ennek felmondása a többi megállapodást is magával ránthatja, beleértve a schengeni és dublini egyezményekben való svájci részvételt is. A döntés több tízezer, Svájcban élő magyar állampolgárt is érinthet, akiknek a munkavállalási és letelepedési lehetőségei jelentősen megváltozhatnának egy „igen” szavazat esetén.
A Sankt Galleni Egyetem közgazdászprofesszora, Reto Föllmi a helyzet iróniájára mutatott rá: „Saját sikerünk áldozatai vagyunk.”
2020 őszén a választók 61,7 százalékkal elutasították a szabad mozgás megszüntetését célzó „korlátozási kezdeményezést”, ami akkor a kétoldalú EU‑s kapcsolatok fenntartásáról és a gazdasági stabilitásról szóló egyértelmű üzenetnek számított. A döntés ugyanakkor nem zárta le a vitát: a lakhatási árrobbanás és a nagyvárosi agglomerációk terheltsége miatt a téma napirenden maradt. Az elmúlt években a népesség 9 millió fölé nőtt, ami új lendületet adott az SVP kampányának, így a mostani szavazás a 2020‑as elutasítás utáni első nagy országos tesztje a bevándorlás‑ és EU‑politikának.
Vasárnap Svájc arról szavaz, bebetonozza‑e 10 millió főben a népesség felső határát – a tét nemcsak a bevándorlás jövője, hanem az EU‑val kötött szabad mozgás és a svájci gazdaság stabilitása is. A „Nincs 10 milliós Svájc!” nevű fenntarthatósági kezdeményezésről tartott népszavazás kimenetele rendkívül szoros lehet. A legfrissebb felmérések szerint a választók hajszálnyival a nem szavazat felé hajlanak, de sok a bizonytalan – írta a Reuters.
A javaslat elfogadása esetén az ország alkotmányába kerülne, hogy az állandó lakosság száma 2050-ig nem haladhatja meg a 10 milliót. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén. Ha a népesség tartósan, két éven túl is 10 millió fölött maradna és más megoldás nem születik, akkor a kormánynak fel kellene mondania az Európai Unióval kötött, személyek szabad mozgásáról szóló egyezményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A gazdagok nyertek igazán az Otthon Starton, a 23 és fél százalékos lakásdrágulás miatt sokan teljesen kiszorultak
A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint az Otthon Start program kedvezményezettjeinek háromnegyede a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik. A program bevezetése óta a lakásárak átlagosan 23,5 százalékkal emelkedtek, ami sok hitelképes családot is kiszorított a piacról.
Bár az Otthon Start hitelprogrammal elvileg a fiatalok lakáshoz jutását segítené a kormány, a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a valóság egészen mást mutat. A kedvezményes kölcsönök zömét a leggazdagabb magyarok vették fel, miközben a program által is fűtött, elszálló ingatlanárak miatt rengeteg hitelképes család esett el a saját otthon lehetőségétől.
Az RTL Híradó riportja szerint a tavalyi évben átlagosan 23 és fél százalékkal drágultak a lakások, ami sokak számára elérhetetlenné tette a vásárlást.
Az elmúlt egy évben kétszer annyi lakáshitelt vettek fel az országban, mint korábban, csakhogy közben 17 százalékkal kevesebb ingatlan cserélt gazdát.
A 3 százalékos, kamattámogatott hitelt első lakásukat vásárlók vehetik fel, de van egy komoly megkötés: az ingatlan négyzetméterára legfeljebb másfél millió forint lehet. A kedvezményes kamatot az adófizetők pénzéből állja a kormány.
A jegybank megvizsgálta, kik jutottak hozzá a kedvezményes hitelhez tavaly szeptember óta, és a Pénzügyi stabilitási jelentésükben az áll, hogy a hitelfelvevők „76 százaléka tartozott a legfelső jövedelmi ötödbe”. A brutális drágulás miatt a piacról pont azok szorultak ki, akiken a program elvileg segítene.
Ezt támasztja alá egy Békés megyei pár esete is, akik hiába felelnek meg a feltételeknek, nem merik felvenni a hitelt. „Mivel a térségben nem túl magasak a bérek, valószínűleg az egyikünk fizetését azt teljesen el is vinné havi szinten. Éppen ezért ódzkodunk még ettől az opciótól” – mondta Andalóczi András.
A jelenséget a szakértők is piactorzítónak látják.
Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője szerint óriási a koncentráció a hitelpiacon. „Az erősen megemelkedett lakásárak mellett érdemben hitelt felvenni már csak a legjobban keresők képesek. Ez nem azt jelenti, hogy közepes jövedelemmel nem tudunk hitelt felvenni, csupán annyit jelent, hogy elegendő hitelt nem tudunk ahhoz felvenni, hogy megvegyük a kiválasztott lakást” – magyarázta.
Az árakat éppen az fűti, hogy a nagyobb hitelkerettel rendelkező, tehetősebb vásárlók feljebb tudják licitálni az ingatlanokat.
„Ez pedig azokat, akiknek nem volt jövedelmük vagy éppen az önrészt nem tudják előteremteni, gyakorlatilag kiárazódtak a lakáspiacról” – mutatott rá Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője.
Sándorfi Balázs szerint a program végső soron nem éri el a célját.
„A teljes egyenleget tekintve én nem látom, hogy enyhíteni tudná a lakhatási válságot a támogatásnak ez a formája”
– tette hozzá.
Az előző kormány ezzel szemben sikertörténetként kommunikálta a programot, szerintük „Az Otthon Start 1990 óta a legsikeresebb hitelprogram”. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júliusban arról beszélt, hogy a fiatalok állami segítség nélkül nem tudnak lakáshoz jutni. „És a segítségnek a legjobb formája szerintem az, amit most kigondoltunk” – hangzott el tőle.
Magyar Péter miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy megtartaná az Otthon Start hitelt, de egy bérlakásépítési programmal egészítené ki a rendszert.
Bár az Otthon Start hitelprogrammal elvileg a fiatalok lakáshoz jutását segítené a kormány, a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a valóság egészen mást mutat. A kedvezményes kölcsönök zömét a leggazdagabb magyarok vették fel, miközben a program által is fűtött, elszálló ingatlanárak miatt rengeteg hitelképes család esett el a saját otthon lehetőségétől.
Az RTL Híradó riportja szerint a tavalyi évben átlagosan 23 és fél százalékkal drágultak a lakások, ami sokak számára elérhetetlenné tette a vásárlást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid bejelentése: 1,15 milliárd forintból számolnak le a késésekkel a pécsi fővonalon
A Budapest–Pécs fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszán nagyszabású karbantartás kezdődött. A június 23-ig tartó munkák alatt pótlóbuszok járnak és a menetidő is megnő.
Vitézy Dávid Facebook-posztban jelentette be, hogy a pécsi fővonalon is felveszik a harcot a lassújelek ellen. Azt írta: „Felvesszük a kesztyűt a lassújelekkel szemben a pécsi fővonalon is! Második üteméhez érkezett a Budapest–Pécs fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszának nagykarbantartása.”
„A MÁV 1,15 milliárd forintos beruházása során hét szakaszon végez olyan érdemi beavatkozásokat, amelyek révén összességében megszűnnek a jelenleg néhány perces késéseket okozó sebességkorlátozások, csökken a meghibásodások lehetősége, és kiszámíthatóbbá válik a vasúti közlekedés.”
A közlekedési miniszter posztja szerint a mostani munkálatok során vasúti átjárókat építenek át, emellett több helyen ágyazatot, síneket és betonaljakat cserélnek.
A bejegyzés szerint
a munkálatok június 23-ig tartanak, így a főszezonban már a felújított pályán járhatnak a vonatok.
„Addig a buszos pótlás és a hosszabb menetidő miatt türelmet és megértést kérünk mindenkitől, illetve azt, hogy az aktuális pótlási információkról mindig tájékozódjanak a MÁV felületein” – tette hozzá Vitézy.
A bejegyzés rávilágít a vasútfelújítások sürgősségére is.
„Az 5900 kilométeres hazai vasúthálózat mintegy 40 százalékán van jelenleg valamilyen forgalomkorlátozás érvényben. Emiatt a menetidők nem csökkennek, hanem évről évre növekednek, miközben folyamatosak a meghibásodások és a műszaki problémák.”
Vitézy szerint ahhoz, hogy a „vasútrombolás évei után” a vasútfejlesztés korszakába lépjünk, többet kell költeni a MÁV-ra, amihez kulcsfontosságú az uniós források hazahozatala.
„Miközben azonban a hosszú távú célokat sem tévesztjük szem elől, foglalkoznunk kell a jelen problémáival is.
Ezért indítottunk idén nyáron is olyan lassújelek felszámolását célzó pályafelújítási programot a MÁV-nál, amelynek célja, hogy legalább a legfontosabb, legnagyobb forgalmú vasútvonalakon csökkenjenek a lassújelek” – zárta bejegyzését.
A MÁV május 26-án kezdte meg a mintegy 1,15 milliárd forintos nagykarbantartást a pécsi fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszán. A munkálatok múlt csütörtökön léptek a második ütembe, amelynek során Sárbogárd és Dombóvár között pótlóbuszok szállítják az InterCityk utasait, az S40-es vonatok esetében pedig Simontornya és Dombóvár között van pótlás. A vágányzár idején közvetlen, helyjegyes Budapest–Pécs expresszbuszok is segítik az eljutást. A beruházás befejezését a nyári főszezon kezdetére, június 23-ra időzítették.
Vitézy Dávid Facebook-posztban jelentette be, hogy a pécsi fővonalon is felveszik a harcot a lassújelek ellen. Azt írta: „Felvesszük a kesztyűt a lassújelekkel szemben a pécsi fővonalon is! Második üteméhez érkezett a Budapest–Pécs fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszának nagykarbantartása.”
„A MÁV 1,15 milliárd forintos beruházása során hét szakaszon végez olyan érdemi beavatkozásokat, amelyek révén összességében megszűnnek a jelenleg néhány perces késéseket okozó sebességkorlátozások, csökken a meghibásodások lehetősége, és kiszámíthatóbbá válik a vasúti közlekedés.”
A közlekedési miniszter posztja szerint a mostani munkálatok során vasúti átjárókat építenek át, emellett több helyen ágyazatot, síneket és betonaljakat cserélnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pócs János a Fidesz jövőjéről: Senki más nem képes a Fideszt megújítani, csak Orbán Viktor
A fideszes poltikus a párt tisztújító kongresszusán értékelte a párt 26 éve nem látott alacsony támogatottságát. A képviselő szerint a választók a változás reménye miatt szavaztak a Tisza Pártra, amelynek egyszerűen jobb volt az ajánlata.
„Hát innen szép a győzelem, hátszéllel nem nehéz, az a legény a talpán, aki széllel szemben is tud győzni, és mi győzni fogunk!” – ezzel a mondattal értékelte a Fidesz helyzetét Pócs János országgyűlési képviselő a párt szombati tisztújító kongresszusán, ahol Orbán Viktort ismét pártelnöknek választották. A kijelentés annak fényében különösen erős, hogy a közvélemény-kutatások jelenleg 26 éve nem látott mélyponton, húsz százalékon mérik a pártot.
A politikus a Blikknek nyilatkozva hozzátette: „A mai nap pontosan arról szól, hogy lezárunk egy fejezetet, és kezdünk egy újat.”
Pócs János a vereség okait abban látja, hogy a választók 16 év után belefáradtak a Fidesz kormányzásába, miközben a Tisza Párt egy vonzóbb alternatívát kínált.
„Miért ne döntöttek volna úgy az emberek, hogy jobbat szeretnének, mint ami eddig volt? Igen, jobbat ajánlott, maga az ajánlat az jobb volt” – fogalmazott.
Ugyanakkor szerinte a választás óta eltelt időszak kormányzati döntései már azt bizonyítják, hogy a változás nem a várt eredményt hozta.
„A változás nem jobbat hozott, hanem rosszabbat, ez jelenti számunkra a lehetőséget és a megújulást”
– vázolta fel a Fidesz új stratégiáját.
A politikus szerint az ellenzéki szerep új lehetőségeket is teremt a párt számára. Úgy látja, ellenzékből sok szempontból könnyebb politizálni és kommunikálni, mint kormányról. „Nekünk most ez a sors jutott” – hangsúlyozta.
A megújulás kulcsfigurájának egyértelműen Orbán Viktort tartja, akinek tapasztalatát és kapcsolatait pótolhatatlannak nevezte.
Kijelentette, a párt ragaszkodik a személyéhez a Fidesz átalakítása során. „Senki más nem képes a Fideszt megújítani, csak ő. (...) Nem fogjuk engedni, hogy a Fidesz Orbán Viktor nélkül újuljon meg” – jelentette ki határozottan.
A szombati Fidesz kongresszusán maga Orbán Viktor is a folytatás melletti elkötelezettségét hangsúlyozta, kijelentve: „Soha, soha, soha nem adom fel”.
A vereség okait firtató nyilatkozatok sorában maga Pócs János korábban még Orbán Viktort nevezte meg a kampány felelősének, később azonban már a párt egyetlen lehetséges megújítójának tartotta őt.
„Hát innen szép a győzelem, hátszéllel nem nehéz, az a legény a talpán, aki széllel szemben is tud győzni, és mi győzni fogunk!” – ezzel a mondattal értékelte a Fidesz helyzetét Pócs János országgyűlési képviselő a párt szombati tisztújító kongresszusán, ahol Orbán Viktort ismét pártelnöknek választották. A kijelentés annak fényében különösen erős, hogy a közvélemény-kutatások jelenleg 26 éve nem látott mélyponton, húsz százalékon mérik a pártot.
A politikus a Blikknek nyilatkozva hozzátette: „A mai nap pontosan arról szól, hogy lezárunk egy fejezetet, és kezdünk egy újat.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
